REAL-PhD

Horváth, Dávid

Többcélú radioizotópos nyomjelzéses módszerek fejlesztése és alkalmazása szorpciós folyamatok vizsgálatára szerkezeti anyagfelületeken = Development and application of multipurpose radiotracer methods for the investigation of sorption processes on structural material surfaces

Molnár, Éva

Nagyhatékonyságú eljárás földgázok kénhidrogén tartalmának csökkentésére = High-efficient method for reduction the content of hydrogen sulphide from natural gas

Kormos, Erik

1 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
                  
 
ERIK KORMOS 
PARADIGMS FOR THE NEW 
TESTAMENT’S HAPAX 
LEGOMENA 
 
The Emphasises of the Galatians’ 
(English - Hungarian) 
 
2018 
 
Programme leader: Péter Balla PhD (habil)  
Responsable Dekan: József Zsengellér PhD (habil) 
 
Dissertation 
abstract 
DOI 10.24395/KRE.2018.002
2 
 
DISSERTATION ABSTRACT 
There was a paradigm-shift in both fields: in theology and linguistic same time also in other human 
arts in the 20th century. Between the 16th and 19th century, during the high and low critical era of 
theology, according to the critical methods, even if they were positive or negative in their goals, was 
created a problem for 21st century: the philological and textual analysis of the New Testament stayed 
at the level of 19th century’s science. In this period, Linguists claim that Koine was grammatically 
worse than classical Greek. Nowadays this statement is out of date, although it is influencing the 
theological thinking.  
From the second half of the 20th century there was a fundamental change among Linguists, because 
of the revolution in communication. Consequence of this, linguists as scientists were divided into 
two different directions: 1) universal- and 2) pragma-linguists.  The Universal-Linguists use methods 
before the second half of 20th century, whereas the Pragma-Linguists think on new methods 
influenced by the new communication theories.  
American Linguist George Kingsley Zipf (1902-1950) showed the text we examine, independently 
its language or age, if it is used as a certain corpus, would comprise 30-35% of hapax legomena. 
Independently of it, Claude Shannon (1916-2001) and Warren Weaver (1894-1978) pointed out the 
importance of hapax legomena: the less a message we use, (for example in case a word occurred 
only once in a certain text) the stronger its communication emphasis is. Reasoned by this 
accomplishment, the Linguists separated the study of language into two areas, written and spoken; 
however, there are connections between these fields, but are not equal. According to this 
‘communication theory’ the hapax legomena in New Testament are typologies coming from the 
spoken language and can be understood as written patterns in texts, we inherited from the ancient 
Greek world. 
Claude Shannon also showed the complex expressions of more than one syllable (e.g. 
avllotrioepi,skopoj as the longest expression in New Testament from 1 Pet 4:15) are also hapax 
legomena. These understood as expressions instead of simple words, as certain patterns, play the 
same role in the interpretation like the simple words-hapax legomena (e.g. a;rkoj from Rev 13:2).  
Russian mathematician Andrey Andreyevich Markov (1856-1922) also made researches into 
communication theory. Later the Linguists used his method to show the importance of grammatical 
variants of certain hapax legomena. These words (e.g. korba/n, korbana/j, sti,gma, stigmh,  VIoudai<zw, 
VIoudai?ko,j, VIoudai?kw/j) in lexicalized morphemes, the form we can find in dictionaries, also play the 
same role in the interpretation of New Testament, thus we have more examples to compare them 
each other. 
Using the reasons of these Pragma-Linguists’ researches, I found 1697 hapax legomena – excluding 
the Proper names occurs only once - in the New Testament which sum is 30% of the whole NT 
vocabulary. This means, we have 1697 words which cannot be neglected in the interpretation.  The 
most important result of the Pragma-Linguists is: if we want to know the exact meaning of hapax 
legomena, we need to look at outside the context and take the so-called referential and associative 
meaning(s) of the certain words into consideration.  This referential and associative meanings show 
DOI 10.24395/KRE.2018.002
3 
 
out the context, which create at least six hermeneutical paradigms, by we can speak about certain 
types of hapax legomena: 
1. Intertextual paradigm and intergesis instead of exegesis. 
2. Hypertextual paradigm and hypergesis instead of exegesis. 
3. Intergrammatic paradigm by we can use the grammatic interaction or extra grammatical 
meaning of certain hapax legomena. 
4. Paratextual paradigm by which is possible to make an interpretation of certain words, are not 
hapax legomena, but in the literary corps occur only once. These are the typical examples of 
quasi hapax legomena, which I named mia-graphe legomena. 
5. In contextual paradigm would be possible to involve other type of quasi hapax legomena to 
examine: these occur only once in a certain NT’s book, or letter, but outside the context they 
can be found more. These are other types of mia-graphe legomena. 
6. Paradigm of dis legomena: in case of that words occur twice, but we have no more 
information about their meaning than hapax legomena’s, so these are dis legomena. 
If we collect the words by these requirement, and respect the linguistic laws we can built the 
interpretation to these certain words. These can be named to words of special emphasis. From this 
perspective we can make new kind of interpretation. 
From this view I made a queer interpretation of Galatians’ which would be a certain text pattern for 
my research and I advise to use a name for this method an acronym: MEMO-EXEGESIS from Method of 
Emphasis Modelling Exegesis. This 1) respect the neglected field of hapax legomena using the 
results of Pragma-Linguists, and 2) synchronise their results with contemporary Theology. Same 
time it is 3) built on the conservative textual-critic of New Testament, 4) which is a Seventh-day 
Adventist hermeneutical perspective. 
By this method I have sown how created Paul links between Jews and Hellenes and law and grace in 
Galatia, where these were not antithesis of each other in ancient Christianity. In the background of 
this “linking interpretation” we can find the Palestinian vs. Alexandrian Tora-interpretation.  
This method also can be used for the interpretation of the whole New Testament or even for each 
part of it, accepting the following six steps: 
1) Respecting the traditional methods of exegesis and find the hapax legomena 
2) Make tokens from the text to accept the priority of semiotic understanding 
3) Categorising of the element for the MEMO-EXEGESIS 
4) Making a quality-list of these elements, respecting the hermeneutical paradigms 
5) Searching for the associative and referential meanings of the elements 
6) Emphasising of linguistic priority parallel the traditional methods 
Also the charts in Dissertation appendix which contain all of the hapax legomena of NT categorised 
by pragmalinguistic paradigms are advised to use for researchers and to whom may apply the 
MEMO-EXEGESIS for a new research of NT’s text certainty. 
 
 
 
DOI 10.24395/KRE.2018.002
4 
 
A DISSZERTÁCIÓ ÖSSZEGZÉSE 
A 20. században paradigmaváltás történt a teológiában és a nyelvészettudományban egyaránt, 
csakúgy, mint egyéb humán tudományokban is. A teológián belül a 17-19. század időszakát úgy 
jellemezhetjük, mint az objektív, majd a szubjektív kritikai irányzatok kialakulásának korát. 
Függetlenül attól, hogy ennek az időszaknak vannak pozitív és negatív előjelű eredményei is, a 
kritikai irányzatok felelősek egy probléma kialakulásáért: az Újszövetség filológiai, vagy más néven 
textus kritikai irányzatai megmaradtak a 19. századi nyelvészet szintjén. Ekkor ugyanis azt 
állították, hogy a Koiné nyelvtani szempontból rosszabb, mint a klasszikus görög. Ez az állítás ma 
már nem állja meg a helyét, habár napjainkban is befolyásolja a teológiai gondolkodást. 
A 20. század második felétől kezdve történt egy alapvető paradigmaváltás a 
nyelvészettudományban, melynek oka a kommunikációs forradalom. Ezért az e tudományon belüli 
irányzatok két alapvető pólusra tagolódtak: 1) univerzalista- és 2) pragmalingvisztikai irányzatokra. 
Az univerzalista irányzathoz tartozó nyelvészek megmaradtak a 20. század előtti teóriák 
alkalmazásánál, ugyanakkor a pragmalingvisztikusok már új módszerek alkalmazásával dolgoznak, 
amelyeket a kommunikáció elméletek képviselőinek gondolkodásmódja befolyásolt. 
Georg Kingsley Zipf (1902-1950), amerikai nyelvész kimutatta, hogy ha egy szöveget 
megvizsgálunk, annak terjedelmétől és korától függetlenül, mint önálló nyelvi korpuszt, az 30-35%-
ban tartalmaz hapax legomenonokat. Claude Shannon (1916-2001) és Warren Weaver (1894-1978) 
rámutattak a hapax legomenonok előfordulásának fontosságára is: minél ritkábban fordul elő egy 
adat egy bizonyos üzenetben annál hangsúlyosabb annak kommunikációs szerepe. E kutatások miatt 
a nyelvek vizsgálata két területre vált szét, amelyek nem jelentik azt, hogy a kettő azonos lenne 
egymással, habár kapcsolat van közöttük. Az ún. „kommunikációs teória” szerint a hapax 
legomenonok nyelvi tipológiák, amelyek a beszélt nyelvből erednek, de megtalálhatók az írott 
dokumentumokban is, amelyek így ránk maradt nyelvi minták. 
Claude Shannon azt mutatta ki, hogy ha találunk egy összetett szót bármely szövegben, az minél 
hosszabb (pl. az 1 Pét 4,15-ből: avllotrioepi,skopoj a leghosszabb szó az egész Újszövetségben) 
annál inkább valószínű, hogy az hapax legomenon. Ezek az összetett szavak pontosan olyan szerepet 
játszanak a szövegek interpretációjában, mint az egy szótagból álló hapax legomenonok (pl. a;rkoj a 
Jel 13,2).  
Andrej Andrejevics Markov (1856-1922), orosz matematikus kutatásai során egy másik 
kommunikációs teóriát fedezett föl, de teljes egészében matematikai alapokon vizsgálódva. Később 
nyelvészek alkalmazták ezt, hogy rámutassanak a hapax legomenonok grammatikai variánsainak 
fontosságára. Egyes grammatikai variánst képező hapax legomenonok (pl. korba/n, korbana/j, sti,gma, 
stigmh,  VIoudai<zw, VIoudai?ko,j, VIoudai?kw/j) lexikalizált morfémák (megjelennek a lexikonokban) 
ugyanolyan szerepet töltenek be, mint a többi egyszer előforduló szó. 
Ha felhasználjuk a pragmalingvisztika kutatásainak módszereit, 1697 hapax legomenont találunk az 
Újszövetségben, amely 30%-a a teljes szókincsnek. Ez a magas szám indokolja, hogy az 
interpretációban ne hagyjuk figyelmen kívül a hapax legomenonok szerepét. A legfontosabb 
eredménye azonban ezeknek a kutatásoknak, hogy ha az egyszer használt szavak egzakt jelentését 
kívánjuk megfejteni, kontextuson kívüli kutatásokat kell végeznünk, hogy feltárjuk az egyes szavak 
DOI 10.24395/KRE.2018.002
5 
 
referenciális jelentését is, amely a nyelvészetben nem újdonság, a teológiában azonban egyes 
esetekben szubjektív lehet.  
A hapax legomenonok ilyen irányú megközelítése lehetővé teszi, hogy e szavakat hat hermeneutikai 
paradigma szerint osztályozzuk: 
1) Intertextuális paradigma, amelyben a hapax legomenonok intergéziséről beszélünk a 
szokványos exegézis helyett. 
2) Hipertextuális paradigma és ilyen módon hipergézis az exegézis helyett. 
3) Intergrammatikus paradigma, amely alapján a hapax legomenonokban található grammatikai 
interakció, vagy másképpen a grammatikai jelentéstöbblet adja az interpretáció lehetőségét. 
4) Paratextuális paradigma, amely szerint egyes szavak úgy kezelhetők, mintha hapax 
legomenonok lennének: ezek egy szerzői korpuszban jelennek meg egyszer, de az 
Újszövetségben találunk több példát is használatukra. Ezeket mia-gráfé legomenonoknak 
neveztem el. 
5) Kontextuális paradigma, a másik lehetőség arra, hogy egyes szavakat úgy vizsgáljunk, 
mintha hapax legomenonok lennének: ezek egy iratban jelennek meg egyszer és azon kívül 
találunk példát az Újszövetségen belül. Ezek is mia-gráfé legomenonok.  
6) Disz legomenonok paradigmája: egyes esetekben vannak kétszer előforduló szavak, 
amelyekről nem tudunk többet, mint a hapax legomenonokról. Elnevezésükben különbséget 
kell tenni, vizsgálatukra jellemző lehet minden, ami a hapax legomenonok esetében 
elmondható. 
Ha ezeket a szavakat a nyelvészeti törvényeknek megfelelően kezeljük, és figyelembe vesszük, hogy 
a vizsgált iratban e szavak a leghangsúlyosabbak, a fentieket súlyponti elemeknek nevezhetjük. Ha 
ezeket összegyűjtjük és az interpretációt ezek köré építjük fel, újszerű eredményeket kapunk egy-
egy irat interpretációját illetően.  
A Galata-levelet, mint szövegmintát ebből a perspektívából közelítettem meg ezért az eljárást „a 
Súlyponti Modellezés Exegetikai Módszerének” (MEMO-EXEGESIS: rövidített változata a „Method of 
Emphasis Modelling Exegesis”-nek) neveztem el. Ha ezt az eljárást alkalmazzuk, a gyakorlatban 
több dologra is oda tudunk figyelni: 1) a pragmalingvisztikai kutatások módszereit alkalmazhatjuk a 
hapax legomenonok elhanyagolt területének feltárásához, 2) ezeket szinkronba hozhatjuk a kortárs 
teológia egyes megnyilvánulásaival, 3) ugyanakkor támaszkodhatunk az Újszövetség konzervatív 
textus kritikai módszereire.  
A MEMO-EXEGESIS módszerével sikerült rámutatni, hogyan épített kapcsolatot Pál apostol a zsidóság 
és a hellének között, illetve a törvény és a kegyelem fogalmai között úgy, hogy azok nem 
egymásnak antitézisei. Ennek hátterében a jeruzsálemi vs. alexandriai Tóra-magyarázás áll. 
E módszert lehetséges az egész Újszövetség interpretációjához használni akár olyan esetben is, 
amikor csak egyes részletek elemzését kívánjuk elvégezni.  A MEMO-EXEGESIS lépései: 
1) Hagyományos exegézis elvégzése 
2) Szöveg jelcsoportokra bontása: szemiotikai prioritás 
3) Súlyponti elemek csoportosítása: hermeneutikai paradigmák alkalmazása 
4) Súlyponti elemek kvalitásának meghatározása a szemiotika elvei alapján 
5) Asszociatív és referenciális jelentéstöbblet alkalmazása az exegézisben 
6) Pragmalingvisztikai prioritás érvényesítése 
DOI 10.24395/KRE.2018.002
6 
 
Külön szeretném felhívni a figyelmet disszertációm Függelékére, ahol az Újszövetségben található 
összes hapax legomenonok táblázatát kiválóan lehet használni a későbbiekben, ha valaki témám 
továbbgondolásra méltatja.  
DOI 10.24395/KRE.2018.002


Az Újszövetségi hapax legomenonok paradigmái : A Galata-levél súlypontjai

Hargitai, Dávid Máté

A magyar atlétikai sportág hatásmechanizmusa a stakeholder preferenciák nézőpontjából = The effect mechanics of Hungarian Athletic Sport from the aspects of stakeholder preferences

Verebics, Éva Petra

A szöveg kettős beágyazottsága. Kultúratudományos szempontok a Zsolt 18//2Sám 22 értelmezéséhez

Gyuris, Árpád

Az Európai Unió hatása a magyar szerződési jogra (különös tekintettel a fogyasztói szerződés tisztességtelen feltételei szabályainak meghatározására a magyar magánjogi kódexekben)

Kis, András

Búza törpülés vírus rezisztencia kialakítása árpában mesterséges miRNS felhasználásával

Fogarasi, Attila Levente

Bio alakor sör előállítása és egészségvédő komponenseinek vizsgálata

Demény, Krisztina

A tájváltozás természetvédelmi szempontú vizsgálata a Gödöllői-dombság területén

Maytham, Ali Jasim Al-Neama

Performance enhancement of solar air collectors applied for drying processes

Not a member yet