REAL-PhD

Selmeczy, Géza Balázs

Biodiversity of phytoplankton in Lake Stechlin (Germany) = A fitoplankton biodiverzitása a Stechlin-tóban (Németország)

Vozik, Dávid

Entomopatogén baktériumok antimikrobiális hatású anyagcseretermékeinek felhasználhatósága a növényvédelemben = Applicability of metabolites with antimicrobial effect of entomopathogenic bacteria in plant protection

Bóna, Péter

„Jól elrejtették”. A magyarországi feldolgozóipari vállalkozások sikeréről = ”It has been well-hidden”. About the success of companies operating in the processing industry =  „Gut verborgen” - Über den Erfolg der produzierenden Unternehmen in Ungarn

Kárpátiné Daróczi, Judit

A kompetencia hatalom? Mit ér a gazdasági felsőfokú képzés, ha nem ad diplomát? = Is competence power? What is non-university higher vocational training in business worth if it does not give a degree?

Jankovics, Péter

English

A magyar brojlercsirke ágazat üzemi szintű versenyképességét befolyásoló tényezők

Pintér, Lilla

Doktori (PhD) értekezés tézisei 
 
 
 
PINTÉR LILLA 
 
A KIMERÍTŐ ÉRTELMEZÉS ELSAJÁTÍTÁSA 
KÜLÖNBÖZŐ FÓKUSZTÍPUSOK ESETÉN 
 
 
 
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Nyelvtudományi Doktori Iskola 
 
Elméleti Nyelvészet Műhely 
 
 
Témavezető:  
Prof. É. Kiss Katalin 
egyetemi tanár, akadémikus 
 
 
 
Budapest 
2017
1 
 
1. Célkitűzés 
 
Az értekezés fő célja a magyar nyelvben található két leggyakoribb 
fókusztípus, a szerkezeti fókusz és a csak partikulával módosított 
fókusz által kifejezett kimerítő azonosítás elsajátításának kísérletes 
vizsgálata. A kapott eredmények nem csupán azt mutatják meg, hogy 
a magyar anyanyelvű gyerekek mely életkorban kezdik el a 
felnőttekhez hasonlóan érteni a vizsgált szerkezeteket, hanem 
adalékul szolgálnak a különféle mondattípusok által kódolt kimerítő 
olvasatok forrásának és státuszának meghatározásához is. 
 
2. A kutatás módszere 
 
Az értekezés öt kísérlet eredményeinek elemzése révén járul hozzá a 
fenti kérdések megválaszolásához. A vizsgálatok során összesen 302 
résztvevőtől gyűjtöttem a statisztikai tesztekbe bevonható adatokat. 
A kísérleti személyek életkoruk alapján négy csoportba sorolhatók: 
óvodások, első osztályos iskolások, harmadik osztályos iskolások, 
valamint felnőtt anyanyelvi beszélők.  
A kísérleti feladatok módszertani szempontból is változatosak 
voltak. Az öt kísérletből három ún. mondat–kép megítélési feladatot 
tartalmazott, amelyben a résztvevőknek egy háromfokú skálán kellett 
megítélniük a látott képek és a hallott mondatok viszonyát. A feladat 
különlegességét az adta, hogy ezúttal a skála – a vizsgált gyerek 
életkorára való tekintettel – nem számok, hanem arcok sorából állt, 
ugyanis egy szomorú, egy közepes és egy mosolygó arc reprezentálta 
2 
 
a skála hamis, közepes és igaz fokozatait. Az óvodáskorú gyerekek 
tesztelésére is alkalmas skála kidolgozása Katsos és Bishop (2011) 
nevéhez fűződik, akik három különböző méretű epreket használtak 
ugyanerre a célra. E válaszadási mód validálása érdekében a 
szerkezeti fókusz értelmezését vizsgáló első kísérletben a 
résztvevőket két csoportra osztottam: az egyik csoport tagjainak 
kizárólag a korábbi kísérletek zömében is alkalmazott bináris 
(jellemzően „igaz” vagy „hamis”) válaszadásra volt lehetősége, míg 
a másik csoportban a fenti három lehetőség közül választhattak. 
Mivel a skálát valóban tudták használni a kisebb gyermekek is, egy 
negyedik feladatban (a szerkezeti fókusz értelmezését vizsgáló 
második kísérletben) ugyanezt a válaszadási módot alkalmaztam, itt 
azonban a résztvevőknek a hallott mondatokat nem képekre, hanem 
bábokkal eljátszott szituációkra vonatkoztatva kellett értelmezniük. 
Végül az ötödik kísérlet egy képkiválasztási feladat volt, amelyben a 
beszélőknek az volt a teendőjük, hogy négy, egyidejűleg prezentált 
képpel kapcsolatban eldöntsék, hogy igaz vagy hamis-e rájuk nézve 
az elhangzott, csak partikulát tartalmazó mondat. 
Végül módszertanilag fontos lépés volt azt is, hogy a felnőtt 
beszélők esetében a tesztmondat elhangzása és a válaszadás között 
eltelt reakcióidőt is rögzítettem, mivel ennek mértéke is fontos 
információkkal szolgálhat arról, hogy problémásnak találják-e egy 
adott szerkezettípus használatát olyan esetekben, amelyekben a 
kimerítőség követelménye nem teljesül. 
 
3 
 
3. A disszertáció felépítése és főbb tézisei 
 
Az értekezés négy fejezetre tagolódik. Az első fejezet bevezeti a 
kimerítőség fogalmát, illetve sorra veszi a kimerítő olvasattal is 
rendelkező szerkezettípusokat. Ettől kezdve a kutatás a szerkezeti 
fókusz és a csak partikula értelmezésére összpontosít, míg a 
semleges hangsúlyozású, SVO szórendű mondatok vizsgálata 
összehasonlítási alapként szolgál.  
A második fejezetben a szerkezeti fókuszt tartalmazó mondatok 
értelmezését vizsgálom, melynek során legelőször a szóban forgó 
konstrukció legfőbb jellemzőit gyűjtöm össze, különös tekintettel a 
jelentéstani ismérvekre. Az utóbbiakkal kapcsolatban felvethető 
hipotéziseket több szempont szerint is csoportosítom, majd egy 
következő alfejezetben az ezeket kísérletes úton tesztelő korábbi 
munkákat mutatom be olyan részletességgel, hogy azokból ne 
csupán a tárgyalt kérdés szempontjából releváns következtetések 
legyenek levonhatók, hanem a saját kísérleteim tervezésekor 
meghatározó fontosságú módszertani megfontolások is. Ezután 
következik az a három rész, amely egy-egy kísérletet, pontosabban 
azok céljait, leírását, predikcióit, majd eredményeit és azok 
megvitatását tartalmazza. Az első kísérletben azt találtam, hogy a 
hétéves kor alatti gyermekek nem társítanak kimerítő olvasatot annak 
a mondatösszetevőnek, amely a szerkezeti fókusz pozíciójában 
jelenik meg, azonban az életkor emelkedésével folyamatosan 
növekszik a kimerítő értelmezésre utaló válaszok száma. A második 
kísérlet eredményei azt is bizonyították, hogy ez a megfigyelés 
4 
 
kontextuális támogatás mértékétől függetlenül érvényes. A harmadik 
kísérletben kontroll gyanánt a semleges szórendű és hangsúlyozású 
mondatokat teszteltem egy az első kísérletével megegyező, izolált 
kontextusban, így zárva ki azt az eshetőséget, hogy a szerkezeti 
fókusznál talált kimerítőségi hatás levezethető lenne pusztán 
pragmatikai tényezőkből. 
A harmadik fejezetben azoknak a mondatoknak a gyermek-, 
illetve felnőttkori interpretációját vizsgáltam, amelyek a szerkezeti 
fókusz mellett a csak partikulát is tartalmazták. Itt az alfejezetek 
felosztása, illetve sorrendje lényegében megegyezik az előző 
részével, pusztán annyi a különbség, hogy ezúttal mindössze két 
kísérlet bemutatására szorítkozom. Az első a szerkezeti fókusz 
értelmezését vizsgáló első kísérlettel azonos felépítésű teszt, a 
második pedig egy képkiválasztásos feladat volt. Az eredmények 
mindkét esetben arra utaltak, hogy a gyerekek ötéves korukra már a 
felnőttekkel megegyező módon értelmezik a csak partikulát, hiszen a 
kimerítőség követelményét megsértő képeknél még a legfiatalabb 
résztvevők is elfogathatatlannak ítélték a tesztmondatokat. Noha 
néhány esetben előfordult, hogy a kimerítő olvasatot a fókuszált 
elem helyett egy másik összetevővel asszociálták, az ehhez hasonló 
tévesztések száma messze elmaradt az angol, német vagy mandarin 
kínai nyelvet elsajátító kisgyerekek hibázási arányától, amit a csak 
partikulát tartalmazó mondatok szintaktikai sajátosságai indokolnak. 
Az utolsó fejezet a vizsgált szerkezettípusok adatainak összevont 
elemzését és a további kutatás lehetséges irányaira való kitekintést 
tartalmazza. A fő következtetések három pontban foglalhatók össze. 
5 
 
Először is az eredmények a csak partikula értelmezésével 
kapcsolatban arra világítottak rá, hogy a gyerekek már óvodáskorban 
a felnőttekkel megegyező módon értik a kimerítőséget, és csak ritkán 
bizonytalanok abban, hogy melyik összetevővel asszociálják ezt a 
jelentéstartalmat. A szerkezeti fókuszt ezzel szemben csak sokkal 
később kezdik következetesen felnőttszerűen érteni: még az első 
osztályos iskolások is bizonytalanok voltak azon képek megítélése 
esetén, amelyeken az állítás nem csupán a fókuszált összetevő által 
jelölt szereplőre volt igaz, hanem másra is. A harmadikos osztályos 
iskolások ezzel szemben már a felnőttekhez hasonlóan, azaz 
többnyire közepesen elfogadhatónak ítélték ezeket a mondat–kép 
párokat, sőt az ő esetükben a problémát inkább a kimerítő olvasat 
túláltalánosítása jelentette. 
Másodszor módszertani szempontból a legfontosabb eredmény 
annak a Kas és Lukács (2013), illetve Babarczy és Balázs (2016) 
által is említett feltételezésnek az igazolása, hogy a kimerítő olvasat 
aktiválódása valóban hatékonyabban mérhető egy háromelemű 
skálával, mint a bináris választással. Mindez meggyőzően bizonyítja 
az általam bevezetett, arcokból álló skála alkalmazhatóságát is. 
Végül a kimerítőség forrását illetően kutatásom arra enged 
következtetni, hogy Kenesei (1986), Szabolcsi (1994) és Bende-
Farkas (2009) javaslatával összhangban a csak partikula esetén egy 
az állítás részét képező kimerítő jelentéstartalmat kell feltételeznünk, 
míg a szerkezeti fókuszt tartalmazó mondatoknál egy nem éppen 
tárgyalt tartalom státuszú, előfeltételezett komponensről 
beszélhetünk. Ez utóbbi álláspont mellett szól, hogy a felnőtt 
6 
 
résztvevők következetesen a skála középső opcióját preferálták a 
kimerítőség követelményét sértő kondícióban. Ráadásul nem 
támogatta a Káldi és Babarczy (2016), Onea és Beaver (2011), 
illetve Wedgwoog (2005) által javasolt implikatúra-hipotézist az 
sem, hogy az említett kritikus képtusnál nem mértem kiemelkedően 
magas feldolgozási költségre utaló, szignifikáns reakcióidő-
emelkedést. Érdemes hangsúlyozni, hogy ugyanebbe az irányba 
mutat a kontextus értelmezésre gyakorolt hatását vizsgáló kísérlet is, 
ugyanis az óvodások válaszai a kimerítő olvasatot erősen támogató 
szituáció ellenére sem változtak meg jelentős mértékben, noha a 
skaláris kifejezésekkel kapcsolatban már számos munka bizonyította, 
hogy megfelelő kísérleti helyzetben a gyerekek számára is jóval 
könnyebben elérhető az implikált jelentés (bővebben lásd Guasti és 
munkatársai 2005, Papafragou és Musolino 2003). 
 
Hivatkozások 
Babarczy Anna – Balázs Andrea 2016. A kognitív kontroll és a 
preverbális fókusz értelmezése. In: Kas Bence (szerk.): „Szavad 
ne feledd!” – Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére. Budapest: 
MTA Nyelvtudományi Intézet. 151–63.  
Bende-Farkas Ágnes 2009. Adverbs of quantification, it-clefts and 
Hungarian focus. In: É. Kiss Katalin (szerk.): Adverbs and 
adverbial adjuncts at the interfaces. Berlin: Mouton de Gruyter. 
317–48. 
Guasti, Maria Teresa – Chierchia, Gennaro – Crain, Stephen – 
Foppolo, Francesca – Gualmini, Andrea – Meroni, Luisa 2005. 
7 
 
Why children and adults sometimes (but not always) compute 
implicatures. Language and cognitive processes 20(5): 667–96. 
Kas Bence – Lukács Ágnes 2013. Focus sensitivity in Hungarian 
adults and children. Acta Linguistica Hungarica 60(2): 217–45. 
Katsos, Napoleon – Bishop, Dorothy V. M. 2011. Pragmatic 
Tolerance: Implications for the Acquisition of Informativeness 
and Implicature. Cognition 120: 67–81. 
Káldi Tamás – Babarczy Anna 2016. A magyar fókusz és a skaláris 
implikatúrák: Egy szemmozgáskövetéses kutatás eredményei. In: 
Kas Bence (szerk.): „Szavad ne feledd!” – Tanulmányok Bánréti 
Zoltán tiszteletére. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 
333–46.  
Kenesei István 1986. On the logic of Hungarian word order. In: 
Werner Abraham – Sjaak de Meij (szerk.): Topic, Focus and 
Configurationality. Amsterdam: John Benjamins. 143–59. 
Onea, Edgar – Beaver, David 2011. Hungarian focus is not 
exhausted. In: Ed Cormany – Satoshi Ito – David Lutz (szerk.): 
Proceedings of the 19th Semantics and Linguistic Theory 
Conference. eLanguage. 342–59. 
Papafragou, Anna – Musolino, Julien 2003. Scalar implicatures: 
experiments at the semantics–pragmatics interface. Cognition 86: 
253–82. 
Szabolcsi Anna 1994. All quantifiers are not equal: The case of 
focus. Acta Linguistica Hungarica 42: 171–87. 
Wedgwood, Daniel 2005. Shifting the Focus. From Static Structures 
to the Dynamics of Interpretation. Amsterdam: Elsevier. 
8 
 
4. A témában végzett publikációs tevékenység 
 
Publikációk az értekezés témakörében: 
2016 A csak partikula értelmezése óvodáskorban. In Gécseg 
Zsuzsanna (szerk.): LingDok15. Nyelvészdoktoranduszok 
Dolgozatai. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Nyelv-
tudományi Doktori Iskola, 133–151. 
2016 A kísérletes módszertan térnyerése az elméleti nyelvészetben. 
Magyar Tudomány 177(7): 790–797. 
2016 A kontextuális tényezők szerepe a szerkezeti fókusz 
óvodáskori értelmezésében. Nyelvtudományi Közlemények 
112: 365–387. 
2016 A magyar szerkezeti fókusz kimerítő értelmezésének 
kísérletes vizsgálata. In Balázs József – Bojtos Anita – Paár 
Tamás – Tompa Zsófia – Turi Gergő – Vadász Noémi 
(szerk.): Studia Varia – Tanulmánykötet. Budapest, Pázmány 
Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalom-
tudományi Kar, 191–212. 
2016 Preschoolers’ interpretation of the focus particle csak ‘only’ 
in Hungarian. In Bellamy, Kate – Karvovskaya, Elena – 
Kohlberger, Martin – Saad, George (szerk.): ConSOLE XXIII: 
Proceedings of the 23rd Conference of the Student 
Organization of Linguistics in Europe (7–9 January 2015, 
Paris). Leiden, Leiden University Centre for Linguistics, 
200–220.  
 
Konferencia-előadások az értekezés témakörében: 
2014 6. Dubrovnik Conference on Cognitive Science – Language 
and Conceptual Development 
 (Dubrovnik, 2014. május 22–24.) 
 Poszter: The role of centration in Hungarian preschoolers’ 
interpretation of exhaustivity 
2014 Nyelvészdoktoranduszok 18. Országos Konferenciája 
 (Szeged, 2014. november 20–21.) 
 Előadás: A csak partikula értelmezése óvodáskorban 
9 
 
2015 23. Conference of the Student Organization of Linguistics in 
Europe  
 (Paris, 2015. január 7–9.) 
 Poszter: Preschoolers’ interpretation of the focus particle 
csak ’only’ in Hungarian 
2015 12. International Conference on the Structure of Hungarian  
 (Leiden, 2015. május 22–23.) 
 Előadás: The acquisition of the exhaustive interpretation of 
Hungarian focus constructions 
2015 5. Central European Conference in Linguistics for Graduate 
Students  
 (Olomouc, 2015. szeptember 4–5.) 
 Előadás: Experimental investigation of the exhaustivity of 
structural focus 
2015 Generative Approaches to Language Acquisition 12. 
 (Nantes, 2015. szeptember 10–12.) 
 Előadás: Focus interpretation in Child Hungarian 
2015 40. Boston University Conference on Language Development  
  (Boston, 2015. november 13–15.) 
 Poszter: Children’s interpretation of asserted, presupposed, 
and pragmatically implied exhaustivity 
2016 38. Jahrestagung der Deutschen Gesellschaft für Sprach-
wissenschaft – AG12: Presuppositions in language acquisition 
 (Konstanz, 2016. február 24.) 
 Előadás: Exhaustivity of structural focus in Hungarian: 
presupposition or implicature? 
2016 8. International Conference of Language Acquisition  
 (Palma de Mallorca, 2016. szeptember 7–9.) 
 Előadás: Preschoolers’ Interpretation of Presupposed and 
Pragmatically Implied Exhaustivity 
2017 Theoretical and Experimental Approaches to Presuppositions 
 (Genova, 2017. március 3–5.) 
 Előadás: The Role of Contextual Factors in Preschoolers’ 
Interpretation of Presupposed Exhaustivity 


A kimerítő értelmezés elsajátítása különböző fókusztípusok esetén

Deák, Csilla

Szárazságtűrés vizsgálata különböző búzafajtákban

Kanyóné, Rácz Kinga

A szőlő terméskorlátozásának hatásvizsgálata a borok minőségére

Reinitz, László Zoltán

Kutyák cerebrospinalis folyadéktereinek anatómiai viszonyai, térbeli modellezése és térfogatmérése

Csapó, László Attila

Az információmenedzsment szerepe a folyamatfejlesztésben – a Toyota-módszer innovatív megközelítése

Not a member yet