REAL-PhD

Gulyás, Miklós

Biogázüzemi erjesztési maradék mezőgazdasági felhasználásának vizsgálata

Csorbai, Balázs

Szaporodásbiológiai, genetikai, és területválasztási vizsgálatok a kínai razbóra (Pseudorasbora parva) magyarországi állományain

Miskolcziné Gábriel, Monika

Zöld ellátási lánc menedzsment átfogó vizsgálata a hazai közúti gépjárműiparban

Vinklerné Rajcsányi, Klára

A magyar sertéstartó egyéni gazdaságok pénzügyi elemzése

Mészáros, Dóra

A mezőgazdaság fenntarthatóságát értékelő módszer fejlesztése

Protzner, Anna Gabriella

English

Élsportolók neurotranszmitter és vazokonstriktor peptid válasza futószalagon végzett terheléses vizsgálatra

Ábrahám, Júlia

Hungarian

Rekreációs kultúra a fogyasztói társadalomban

Galambos, István

  
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar   
Történelemtudományi Doktori Iskola 
Vezetője: Prof. Dr. Fröhlich Ida Dsc.  
Gazdaság-, Régió- és Politikatörténeti Műhely 
Vezetője: Prof. Dr. Berényi István Dsc.  
Témavezető: Prof. Dr. habil M. Kiss Sándor  
 
 
 
Galambos István 
 
Az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményei, 
történései és következményei Várpalotán 
 
Tézisfüzet 
 
 
 
 
 
2016. 
  
2 
 
I. 
A kutatás előzményei 
 
A Várpalotán az 1956-ban történtek már részben ismertek, a 
disszertációm a levéltári anyag feldolgozásában és néhány új részlet 
feltárásában lehetett az első. A témaválasztást az is indokolta, hogy a több 
szakmunka a várpalotai események nem egy adatát – főként forrásaik 
elírásaira támaszkodva – pontatlanul közölte. A vidéki fegyveres harcok 
színhelyei közül Várpalota kiemelkedik, hiszen a várpalotai forradalmárok 
tűzharcot folytattak szovjet és magyar katonai alakulatokkal és a város 
környékén november 4-e után is létezett valamiféle fegyveres ellenállás. 
A forradalom várpalotai forradalmi történések bemutatásának 
napjainkban is lehet létjogosultsága, különösen, ha több forrás 
egybevetésével és kritikájával igyekszik alátámasztani az állításait.  
 
A kutatás során az alábbi kérdések, tézisek merültek fel, melyeket a 
disszertációban igyekeztem bizonyítani:  
Mindaz, ami a szovjet megszállás kezdete óta történt a forradalom fontos 
előzménye. 
 A második hazai proletárdiktatúra időszaka a település 
történetének jelentős fejezete, ugyanakkor Várpalota is fontos volt 
a szocialista kísérlet számára. 
 Várpalota szénvagyona földrajzi fekvése és településmorfológiai 
sajátosságai befolyással voltak nem csupán a fejlődésére, hanem a 
3 
 
forradalom eseményeire is. 
 Várpalota társadalmi sajátosságai is befolyásolták a forradalmi 
események alakulását. 
 Az 1956-os forradalom és szabadságharc várpalotai történései és 
a forradalom helyi intézményeinek működése egy rendpárti 
forradalom képét mutatják. 
 A forradalmat követően a hatalom által indított rendőri, ügyészi és 
bírói eljárások elsődleges célja nem az igazság, a történések 
feltárása, hanem a megtorlás volt. 
 
II. 
A kutatás módszerei és forrásai 
 
Elkerülhetetlen volt tehát az egyes források összevetése, adataik 
ütköztetése. Újabb problémát jelent, hogy a ránk maradt iratanyag 
lényegében elkerülhetetlenül torz és hiányos képet rajzol az eseményekről, a 
résztvevőkről, a társadalomról és az országról. Egyrészt szembe kell nézni 
azzal, hogy a ránk maradt iratanyag elsősorban a belügyi, ügyészi és bírói 
szervek hagyatéka. A fennmaradt iratanyag ugyanakkor más értelemben is 
torzít, hiszen a kutatást óhatatlanul a büntetőeljárások tanulmányozása 
irányába tereli.  
 Külön nehézséget jelenthet az iratanyag, az események és az 
eljárások részeseinek sajátos fogalomhasználata. Nem egyszer lényegi 
különbség ragadható meg a forradalmárok és a hivatalos szervek között a 
4 
 
használt fogalmak tartamát illetően. A forradalmárok, perbe fogottak 
gyakran a proletárdiktatúra fogalmaival, frazeológiájával írták le az 
eseményeket, sőt fogalmazták meg még a polgári demokrácia irányába 
mutató követeléseiket is. A párt logikájától, minősítéseitől és 
fogalomhasználatától történő távolságtartás különösen nehéznek, ám 
szükségesnek bizonyult, különösen a párt és az állami szervek által 
keletkeztetett iratanyag tanulmányozása során.  
 
1. Levéltári (primer) források 
A várpalotai történésekre vonatkozó iratok jelentős részét a Magyar 
Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárban őrzik, ám a Hadtörténelmi 
Levéltár, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára is 
sok vonatkozó dokumentummal rendelkezik. A várpalotai eseményekre 
vonatkozó iratanyag kapcsolatot mutat – a teljesség igénye nélkül – a csóri, 
a székesfehérvári (az ún. Guliver-csoport), a tatabányai, valamint 
természetesen a veszprémi eseményekkel, különösen a Brusznyai-perrel, a 
Nagybudapesti Központi Munkástanáccsal, a győri Dunántúli Nemzeti 
Tanáccsal, a Péterfy Sándor utcai kórházban működő forradalmi csoporttal, 
sőt a Baglyas-hegyi fegyveresek révén a kádári nyomozóhatóságok által 
feltételezett, a Hotel Orientben működő ún. „bécsi ellenforradalmi 
csoporttal” is. 
Az iratokon kívül a vizsgálati anyagban talált fényképek, valamint 
a Hadtörténelmi Térképtárból származó térképek (köztük egy 1955-ben 
készült vezérkari térkép) is komoly segítséget jelentettek a munkában. 
  
5 
 
2. Szakirodalom (szekunder források) 
Várpalota 1956-os történéseit már számos munkában 
összefoglalták. Időben kétségkívül az elsők egyike az úgynevezett fehér 
könyv, amely a kádári propaganda terméke. A munkás–parasztnak mondott 
kormány szemlélete azonban egyeduralkodó volt az eseményekről készült 
későbbi művekben is, egészen a kádári korszak végéig. A történéséket 
feldolgozó írások közül kiemelkedik a Fakász Tibor által szerkesztett 
emlékkönyv, valamint Mészáros Gyula cikksorozata. Említette a várpalotai 
eseményeket a Kahler Frigyes és M. Kiss Sándor által kiadott 
forrásgyűjtemény (Rejtett dokumentumok...), illetve Szakolczai Attila „A 
vidék forradalma” című könyve is.  Kahler Frigyes a Brusznyai-perről írt 
munkája és Mészáros Gyula Veszprémről szóló monográfiája szintén 
fontos, releváns adatokat tartalmaznak. 
 
3. A sajtó mint forrás 
Fontos források a korabeli sajtótermékek is. Várpalota tekintetében 
mindenekelőtt az Új Várpalota (a városi pártbizottság lapja), a 
Veszprémmegyei Népújság (a megyei lap) és a Várpalotai Napló (helyi 
forradalmi lap), melyek nemcsak követték az eseményeket, hanem 
helyenként megkísérelték befolyásolni is azokat. Az eseményekben komoly 
szerepet játszott a helyi vezetékes rádió, a Szabad Bányász Rádió. Ennek 
felvételei nem maradtak fenn, de a peranyagokból, visszaemlékezésekből 
néhány elhangzott közlemény rekonstruálható volt. 
 
  
6 
 
4. Visszaemlékezések, oral history  
Fakász Tibor 1993-ban a Némák szóra kelnek című kötetben gyűjtötte össze 
a forradalom fontos szereplőinek visszaemlékezéseit. Fakász Tibor – az 
elbeszélések ütköztetése, összevetése révén – a visszaemlékezések alapján 
rekonstruálni az eseményeket. Ezt a kötetet egy – Leitner Ferenccel 
készített – interjúval,  a hozzám beérkezett visszaemlékezésekkel és néhány 
szóbeli közléssel tudtam mindössze kiegészíteni. A visszaemlékezések 
részben kiegészítették, részben megerősítették a levéltári forrásokban 
foglaltakat.  
 
III. 
A kutatás konklúziói 
 
 Mindaz, ami a szovjet megszállás kezdete óta történt a 
forradalom fontos előzménye. 
 A szovjet megszállás a magyar társadalomnak egy 
kibeszélhetetlen traumája volt, a szovjet katonai jelenlét 
állandósulása pedig csak tovább növelte a feszültséget. A 
magyar társadalom 1945-től fogva ugyan valamelyest 
hozzászokhatott a kommunista frazeológiához, ám akadtak 
bizonyos fogalmak, amelyek tartalma alapvetően megváltozott, 
amit nem mindenki ismert fel. A demokrácia alatt a társadalom 
7 
 
többsége eredetileg az alkotmányos, a választásokon és 
többpártrendszeren alapuló polgári demokráciát értette, a 
marxisták pedig a proletárdiktatúrát. Bizonyos fogalmak – mint 
a „reakciós” vagy a „kulák” – korábban nem voltak 
használatban, a napisajtóban történő elterjedésüket elsősorban 
a kommunista párt befolyásának köszönhették. Minden a 
proletárdiktatúra kiteljesedése irányába tett lépés – a politikai 
rendőrség felállítása, a tervgazdálkodás bevezetése, az 
erőszakos téeszesítés, az erőltetett iparosítás, a szabotázs és 
közellátási perek – növelte az elégedetlenséget, bár az osztrák 
államszerződés megkötése és a lengyel események sokaknak 
alaptalannak bizonyuló reményt adtak a változásra. Nem 
feltétlen a párttal, hanem annak elnyomó politikájával állt 
szemben a társadalom, hanem a diktatúrával és annak 
védelmezőivel. A társadalom egy része talán elképzelhetőnek 
tartott volna egy párton belüli megoldást is, mivel nem 
mindenki ismerte fel, hogy a társadalom zöme által várt 
reformok már túlmutatnának egy lehetséges 
rendszerkorrekción, sokkal inkább jelentettek volna gyökeres 
változásokat, a proletárdiktatúra elvetését. 
8 
 
 
 A második hazai proletárdiktatúra időszaka a település 
történetének jelentős fejezete, ugyanakkor Várpalota is 
fontos volt a szocialista kísérlet számára. 
 A szocializmus vitathatatlanul a település történetének 
fontos korszaka, ekkor kapta vissza városi rangját, növelte 
lélekszámát a többszörösére és ebben az időszakban alakult ki 
a mai városkép. A település adottságai (szénvagyona, a 
timföldkitermelő helyek viszonylagos közelsége, a meglévő, 
bővíthető ipari kapacitás) korábban is léteztek és részben még 
napjainkban is fennállnak, ám a szocializmus időszakában 
kerültek leginkább összhangba a politikai akarattal, a 
nagyarányú iparfejlesztési programmal. A kutatás során vált 
ugyanakkor nyilvánvalóvá, hogy Várpalota milyen fontos volt 
a hazai szocialista kísérlet számára, így ezt a gondolatot 
igazolva láttam. 
 
 Várpalota szénvagyona földrajzi fekvése és 
településmorfológiai sajátosságai befolyással voltak 
9 
 
nem csupán fejlődésére, hanem a forradalom 
eseményeire is. 
 A különböző tájegységek a Bakonyalja és a Sárrét 
találkozásánál, a királyok városa, Székesfehérvár, illetve a 
királynék városa, Veszprém között félúton a régi római hadiút 
mentén fekvő település a korábbi évszázadokban sem számított 
jelentéktelennek, nem demográfiai vagy gazdasági súlya miatt, 
hanem elsősorban a katonai szempontok emelték ki a többi 
hasonló nagyságú helység közül. A település földrajzi fekvése 
fontosnak bizonyult a település fejlődése szempontjából, még 
1956-ban is – a szovjet és magyar katonai alakulatok 
elhelyezkedése miatt – hatással volt az eseményekre. Várpalota 
három településrészből – Várpalota, Inota, Pét – történő 
egyesítése településmorfológiai szempontból annyira tagolt, 
hogy joggal merül fel a kérdés: hány világ egy város? 
Várpalota és Inota kétségkívül egybeforrt, ám Pét – talán a 
földrajzi távolság miatt is – mindig is megőrzött valamennyit 
az önállóságából. 
 
10 
 
 Várpalota társadalmi sajátosságai is befolyásolták a 
forradalmi események alakulását. 
 Várpalota szocialista iparvárossá fejlesztése során a 
helyi társadalom jelentős változáson ment keresztül. A bánya, a 
péti vegyiművek, az építkezések, az erőmű, az alumíniumkohó 
és az egyéb üzemek munkaerőigényét nem csak a megyéből, 
hanem az ország minden részéből érkező munkásokkal sem 
lehetett maradéktalanul kielégíteni, ezért rabmunkásokat, 
illetve bányász katonákat is foglalkoztattak a településen. Az 
ideiglenes szállásokon lakó – javarészt férfi – munkások 
gyökértelenek voltak Várpalotán, sem tulajdonuk, sem kiterjedt 
rokonságuk nem volt a településen, így egy kiélezett 
helyzetben talán bátrabban, radikálisabban helyezkedhettek 
szembe a proletárdiktatúrával. Az a kérdés is felmerülhet 
ugyanakkor, hogy Várpalota kinek a városa volt? A 
kommunistáké, ahogy a párt hirdette? A bányászoké, hiszen a 
várpalotai iparmedence üzemei javarészt a bánya által termelt 
függtek? A várpalotai társadalom számára az 1956-os 
forradalom jelentette azt a közös élményt, ami 
11 
 
egybeforrasztotta az ország különböző tájairól érkezett 
embereket és tette őket lélekben is várpalotaivá. 
 
 Az 1956-os forradalom és szabadságharc várpalotai 
történéseinek és a forradalom intézményeinek 
vizsgálata alapján alapvetően egy rendpárti forradalom 
képe bontakozik ki 
 A forradalom alatt rendkívül sok fegyveres összetűzés 
zajlott a városban, október 26-án a forradalmárok Vörös 
Hadsereg és a Magyar Néphadsereg erőivel egyaránt 
szembekerültek, ennek dacára a forradalmárok már 26-án éjjel 
megalakították saját intézményeiket. A Forradalmi Tanács – 
bár többször átalakult – átvette a Városi Tanács egykori 
feladatait, ám a legfontosabb céljának a rend helyreállítását 
tekintette. 26-án már közös forradalmár-rendőr járőrök kerültek 
kiküldésre, később a Nemzetőrségnek az egyik legfontosabb 
célja az illetéktelen kezekbe került fegyverek begyűjtése és az 
elharapódzó lövöldözések megakadályozása lett.  
  
12 
 
 
 A kádári rendszer célja a megtorlás volt 
 A várpalotai eseményekkel kapcsolatban a 
nyomozóhatóságok kiterjedt nyomozást folytattak, és a város 
méretéhez képest igen sok személyt vontak felelőségre. A 
bírósági eljárások mellett, közbiztonsági őrizet és munkajogi 
hátrányok egyaránt sújthatták az események részeseit a Kádár-
kormány saját uralmának elfogadtatása érdekében jogi és jogon 
túli eszközökkel egyaránt alkalmazott. A kádári rendszer a 
jogot a megtorlás szolgálatába állította. A forradalmat követő 
rendőri, ügyészi és bírói eljárások célja nem a történések 
hiteles feltárása, hanem a megtorlás volt.  
 
 A kutatás lehetséges további irányai 
A további kutatás egyik lehetséges iránya a várpalotai 
vállalatok iratanyagának a tanulmányozása, amely vélhetően 
még sok információt tartalmazhat a forradalom vonatkozásában 
is, különösen a munkástanácsok tevékenységével kapcsolatban. 
A jelenlegi iratanyag csak meglehetősen töredékes 
információkat nyújt a Várpalotán működő munkástanácsok 
13 
 
megalakulására, tevékenységére, intézkedéseire, személyi 
összetételére vonatkozóan. A legteljesebb munkástanács 
tagokat felsoroló névsor a Várpalotai Szénbányák objektum 
dossziéjában maradt fenn, ám ez sem tartalmaz érdemi 
információkat a munkástanácsok tevékenységével 
kapcsolatban. Mindezek mellett talán a várpalotai és a megyei 
pártszervek iratainak kiterjedtebb vizsgálata lehetne indokolt. 
 
IV. 
A témához kapcsolódó publikációs tevékenység 
 
 Galambos István: Adalékok az 1956-os forradalom és 
szabadságharc várpalotai történéseihez. In: Gaganetz Péter – 
Galambos István (szerk.) A vidék forradalma – 1956, 
tanulmánykötet, TITE, Budapest, 2012, 37-66. 
 Galambos István: „Tehát láthatod, hogy tudok szervezkedni”A 
Keresztény Szakszervezet gondolata 1956-ban. In: Miles Christi 
Évkönyv (2012), 179-190. 
 Galambos István: A szocialista törvényesség, azaz a kádári 
megtorlás Várpalotán 1956-1960. In: A diktatúra évtizedei. 
Tanulmányok, esszék, előadások (szerk. Horváth Miklós), PPKE 
BTK, Piliscsaba, 2013, 195-212. 
 Galambos István: Az 1956-os forradalom és szabadságharc 
várpalotai forrásai, különös tekintettel a sajtóra. In: Utak és 
14 
 
útkereszteződések (főszerk. Kahler Frigyes), TITE, Budapest, 
2013, 523-530. 
 Galambos István: Nemzetőrök Veszprém megyében. In: 
Nemzetőrjelvény (szerk. B. Oláh Gergely), Budapest, 2013, 22-30. 
 Galambos István: Egy kommunista szekularizációs kísérlet 
Magyarországon. In: Miles Christi Évkönyv (2013), 259-267. 
 Galambos István: Az állambiztonság hálózatának újraszervezése 
Várpalotán 1956 és 1960 között. In: Orpheus Noster 3(2013), 25-
34. 
 Galambos István: Adalékok az 1956-os forradalom és 
szabadságharc várpalotai eseményeihez, Várpalota, 2016  
 
V. 
Egyéb publikációs tevékenység 
 
 Bence Fehér: Diana's Cave Sanctuary in Csákvár (County Fejér). 
In: Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 2010, 
Budapest. Fig.5. [közreműködő] 
 Galambos István: Kell-e a katolikusoknak közéleti sajtó? - Egy 
százados sajtókérdés és megoldása. In: Magyar Sion 1(2011) 105-
127. 
 Galambos István: A történetírás és a történelemtanítás dilemmái. 
In: Életünk 7(2011) 90-95. 
 Galambos István: A Nemzeti, valamint a Földigénylő Bizottságok 
szerepe a demokrácia álarcát öltő proletárdiktatúra kiépítésében 
Keszthelyen. In: Orpheus Noster 2/2 (2012), Budapest, 61-71. 
15 
 
 Galambos István – Törzsök András: Turizmusfejlesztési 
koncepciók Keszthelyen a századfordulón, különös tekintettel a 
civil egyesületek és kezdeményezések szerepére. In: Földrajzi 
Közlemények 2/4 (2012) 218-227. 
 Galambos István: Mária Román királynő párizsi követsége. 
Könyvrecenzió. In: Miles Christi Évkönyv (2012), 425. 
 Galambos István – Cservenka Ferdinánd: Román védvonal 
Magyarország ellen. Könyvrecenzió. In: Miles Christi Évkönyv 
(2012), 426-431. 
 Galambos István – Cservenka Ferdinánd: Vörösterror Szolnokon. 
Könyvrecenzió. In: Miles Christi Évkönyv (2012), 432-434. 
 Galambos István et al.: A keszthelyi turizmus száz éve és ma. In: 
Scientia Deinque (szerk. Hires Éva et al.), KMDFKSZ, Ungvár, 
2012, 166-183. 
 Galambos István – Törzsök András: A kempingturizmus virágkora. 
Adalékok a keszthelyi kempingturizmus történetéhez. In: Földrajzi 
Közlemények 2/4 (2013) 182-199. 
 Galambos István – Törzsök András: Keszthely fürdőváros 
turizmusa a két világháború között. In: Galambos István – 
Michalkó Gábor – Törzsök András – Wirth Gábor (szerk.): 
Fürdővárosok, TITE – Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 
2014, 77-96. 
 Galambos István: A Festeticsek alkonya. A keszthelyi Festetics-
birtokok felosztása 1945-ben. In: Rubicon 11(2015) 
16 
 
 Galambos István: Dreams Allotted The land distribution of 1945 in 
Keszthely In. Kiss Réka – Horváth Zsolt (eds.): NEB yearbook 
2014–2015. Committee of National Remembrance, Budapest, 
2016. 
 Erőss Ágnes – Michalkó Gábor – Galambos István: Pathos and the 
Mundane in the. Symbolic Space of 1956 Revolution: the Case of 
Corvin-passage, Budapest In: AlmaTourism Special Issue 5(2016) 
44-60. 
 Galambos István: Iván Kovács László. A Corvin közi felkelők 
parancsnoka In: Rubicon 10-11(2016)  
 Galambos István: Juttatott álom. Az 1945. évi földosztás 
Keszthelyen. In: Ö. Kovács József (szerk.): Politikai hatalomváltás 
és társadalmi tapasztalat, 1944−1945 − regionális vizsgálatok. 
NEB–MTA BTK, 2017., 617–638. [közlésre elfogadva] 
 
 


Adalékok az 1956-os forradalom és szabadságharc Várpalotai történéseihez

Apró, Melinda

Szőlővírusok kimutatási módszereinek fejlesztése és alkalmazása a szőlőültetvények vírusfertőzöttségének felmérésében = Application and development of detection methods of grape viruses in the survey of virus infection of vineyards

Gábor, Attila

Model analysis and parameter estimation in biochemical reaction networks = Biokémiai reakcióhálózatok analízise és paramétereinek becslése

Not a member yet