REAL-MS

Botka, Ferenc

Kodolányi Jánossal kapcsolatos írások időszaki kiadványokban és gyűjteményes kötetekben, 2000–2006

Kákay, Katalin

Az éneklés művészete az Alexander-módszer tükrében

Kodolányi János írásai és róla szóló cikkek időszaki kiadványokban, 1929

Kodolányi János írásai és róla szóló cikkek időszaki kiadványokban, 1933–1935

Tichy-Rács, Ádám

A Nemzeti Kutatás-
nyilvántartási Rendszer 
dr. Tichy-Rács Ádám 
BME OMIKK 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
2 
A bemutató tartalma 
• Történeti áttekintés 
• Mai helyzet 
• Főbb tendenciák 
• Elvárások 
• Adatok az NKR-ből 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
3 
„Klasszikus” dokumentáció 
• Országos kutatásnyilvántartás ─ 1962-től 
• Célja 
– az OMFB által finanszírozott kutatások adatainak 
nyilvántartása 
– a kutatási jelentések gyűjtése, tárolása, feldolgozása, 
szolgáltatása 
• Megvalósító 
– az Országos Műszaki Könyvtár (OMK) 
– a neve az új feladatokhoz igazodva Országos Műszaki 
Könyvtár és Dokumentációs Központ (OMKDK) lett 
1962-ben 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
4 
Elektronikus dokumentáció 
• Országos Kutatásnyilvántartási Rendszer 
– A Minisztertanács 30/1982 (VII. 19.) MT. rendelete 
alapján 
• Minden kutatás adatainak gyűjtése 
• Az OMKDK az új módon megvalósított feladatokkal Országos 
Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) lett 
• A rendszer R-30 számítógépen elektronikusan valósul meg 
• 78/1986. (BK.1987/2.) HM-BM együttes utasítás alapján a 
haditechnikai fejlesztéseket is nyilvántartják az MN 
Haditechnikai Fejlesztési Főnökségének bejelentve, de az 
OMIKK elkülönített részeként! 
– Módszertani együttműködés a Nemzetközi 
Tudományos és Műszaki Információs Központtal 
(NTMIK, angolul ICSTI, oroszul МЦНТИ) 
– Az OKR 1992-ben (!) megszűnt 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
5 
Közigazgatási információs 
modell 
• RezeDa-Mi rendszer az Oktatási 
Minisztérium égisze alatt 1994-től 
– Egyedi szoftver 
– Elosztott adatbázis-koncepció, egyirányú 
kapcsolattal 
– Csak adminisztratív céllal 
– Az információáramlás elszakadt a 
döntéshozataltól 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
6 
Egy eseti megoldás és utóélete 
• Raabe kiadó EUROMECUM kétévenkénti 
kiadványa az európai K+F szektorról 
– Az 1997-es és az 1999-es kiadvány magyar anyagát 
az OMIKK állította össze 
• FOKIR (Felsőoktatási és Kutatási Információs 
Rendszer) az EUROMECUM számára gyűjtött 
anyag alapján az OMIKK-ban 
– ORBIS adatbáziskezelő rendszer 
– Relációs, entitás-alapú modell 
– Webes információszolgáltatás 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
7 
Információs rendszer modell 
• 91/337/EEC ajánlás a kutatási és 
technológiafejlesztési adatbázisok 
harmonizálásáról 
– Annex I.: CERIF adatmodell 
– Annex II.: Osztályozó rendszer 
• Az euroCRIS létrejötte 
– CRIS modell 
– ERGO projekt 
– CRIS konferenciák 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
8 
CERIF 
• Szerkezet 
– Entitások: személy, intézet/egység, projekt/publikáció 
– n-m típusú relációk 
– Attribútumok (címek, szerepek, tárgyszavak stb.) 
– Többnyelvűség (nemzeti és angol kötelezően, a többi 
opcionális 
• Az euroCRIS által kidolgozott változatok  
– 1991 – alapváltozat 
– 2000 – sok adattábla 
– 2002 – time stamping + próbálkozás ontológiával 
– 2004 – tipizálás, a táblák számának csökkentése 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
9 
EU tárgyszórendszer 
• A 91/337/EEC ajánlás második melléklete 
• Ortelius-tezaurusz (4. Keretprogram) 
– EU projekt 
– 11 nyelven egyenértékű 
– 6 fő osztály, 1300 kifejezés, inhomogén kibontás 
• Az Európai Bizottság tárgyszórendszere (EPSS 
tezaurusz) (6. Keretprogram) 
– A KTF keretprogramok akciósoraival bővül 
• Megjegyzés: a kontinuitást nem tartja fenn 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
10 
Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer (NKR) 
• A kormány 160/2001 (IX. 12.) korm. rendelet, 
illetve a 2004. évi CXXIV. törvény a kutatás-
fejlesztésről és a technológiai innovációról 
– Közfinanszírozású projektek kötelező nyilvántartása 
• EU projektek magyar részvétellel 
• Határozat a közintézmények saját finanszírozású 
projektjeinek nyilvántartásáról 
– EU versenyszabályok érvényesítése a 
támogatásoknál 
• Megvalósítás a BME OMIKK szervezetében 
– CRIS megfelelőség 
– CERIF–2000 adatmodell 
– Az adatfeldolgozási workflow szerinti szervezés 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
11 
Az NKR működése 
• Peremfeltétel 
– Több, egymástól független kutatásfinanszírozó 
szervezet van 
– A kutató szervezetek is egymástól függetlenek 
• Adatszolgáltatás a szerződéskötés folyamatához 
kapcsolódóan 
– Off-line (adatlapon) 
– On-line (webes felületen) 
– Adat export-import 
• Az adatcsere problémája: entitás-azonosítás 
• Hazai és EU besorolás 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
12 
Az NKR főbb szolgáltatásai 
• Webes szolgáltatás 
– Böngésző 
• azonosítatlan 
• regisztrált 
– Elemző 
• Dinamikus link ─ előre megszerkesztett 
keresőkérdés találati halmazát adja 
• Összeállítások 
– Tematikus 
– Intézményi 
– Területi 
– Kapcsolati háló feltárása 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
13 
Az NKR együttműködései I. 
• A CRIS ajánlások meghonosításáért 
– Kutatásfinanszírozó szervezetekkel 
– Kutatóhelyekkel 
– Új EU tagországokban és NTMIK tagországokban 
• EU szinten 
– Aktív euroCRIS tagsággal 
– Projektekben 
• GESIS, BIODIVERSA, IST World 
• ERGO 2. projekt 
– EPSS tezaurusz a kontinuitás fenntartásával 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
14 
Az NKR együttműködései II. 
• Kutatásfinanszírozó szervezetekkel 
– Online kapcsolat 
• egyedi azonosítók 
• teljes adattartalom 
– Közös tárgyszórendszer(ek) 
• Tudományterületek és tudományágak 
• Ortelius-/EPSS tezaurusz 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
15 
Az NKR fejlesztései 
• Fejlettebb keresőrendszer 
• Felhasználóbarát megoldások 
• Adatkapcsolat (input, output) 
• Tárgyszórendszer (n-1 → n-m kapcsolat) 
– n-1 lineáris katalógus 
– n-m „görbült tér” (EU szintű törekvés) 
• A rendszer lokális és általános 
matematikai jellemzőinek feltárása 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
16 
euroCRIS tendenciák 
• Workflow támogatása 
• Az EU ajánlás karbantartása az euroCRIS 
szervezet keretében 
• Ontológia alkalmazása 
• CRIS – publikációs és hivatkozási 
adatbázisok illesztése 
• CRIS – Open Archive illesztés 
• UniCRIS projekt 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
17 
Kívülről megfogalmazott 
elvárások 
• Tudásmenedzsment 
– Az intézményi tudáselemek (automatikus) 
összekapcsolása és hasznosítása új eredmények 
elérésére 
• Tudomány- és innovációmenedzsment 
– Az intézményi kapacitások és a szellemi tulajdon 
megismerése, mérése és piaci hasznosítása 
• A kutatás minőségbiztosítása 
• A workflow kiterjesztése 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
18 
Adatok az NKR-ből 
Projektek száma 
   Ebből egészségtudományi 
4500 
1250 
Kutatók száma 
   Közülük minősített 
11200 
6200 
Intézmények száma 
   Egység 
1100 
2000 
K+F forrás 
   Ebből támogatás 
114 mrd Ft 
79 mrd Ft 
Tárgyszó 
   Magyar tudományterület és tudományág 
   EPSS tezaurusz 
   Szabad tárgyszó 
12533 
62 
2070 
10401 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
19 
Egészségtudományi projektek 
kiválasztása az NKR-ből 
• Intézmények szerint 
– orvosegyetemek, 
– orvostudományi központok, 
– orvostudományi karok, 
– gyógyszerész karok, 
– egészségtudományi karok 
– kórházak 
– gyógyszerkutató, -fejlesztő és -gyártó cégek 
• Tudományterületi besorolás szerint 
– orvostudományok (magyar tudományági besorolás) 
– egészségtudományok (EPSS tezaurusz) 
– humán biológia (EPSS tezaurusz) 
– klinikai biológia (EPSS tezaurusz) 
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
20 
Fraktálszerkezetre utaló Lotka-
eloszlás a K+F finanszírozásban 
A halmozott források eloszlása
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
5,0
5,5
6,0
6,5
7,0
0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5
A rangsorban elfoglalt hely sorszámának logaritmusa
A
 K
+
F
 f
o
rr
á
s
o
k
 ö
s
s
z
e
g
é
b
n
e
k
 l
o
g
a
ri
tm
u
s
a
2006. október 17. Nemzeti Kutatás-nyilvántartási 
Rendszer 
21 
Fraktálszerkezet a projektek 
tematikus eloszlásában 
Kulcsszavak intenzitása szemantikus kereséssel
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5
A rangsorban elfoglalt hely sorszámának logaritmusa
A
 p
ro
je
k
te
k
 s
z
á
m
á
n
a
k
 l
o
g
a
ri
tm
u
s
a


A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer

Kleinheincz, Gábor

Sikolya, Zsolt

Simon, Pál

C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Nyiry Géza.doc 
Kleinheincz Gábor 1. oldal  2019.04.03. 
Nyiry Géza 
 
2006-03-09 NHH 10:30-12:30 
 
CV 
KSH 
 zenegimnáziumban (győr) végzett baleset miatt munkát kellett keresnie és az újságban 
olvasta a HOLERIT szót 
 és kérdezte, hogy mi az a holerit? a barátja azt mondta KSHban van 
 bement és ott találkozott Ormai Lászlóval, Kallas Zoltánnal ők megmutatták, hogy mi 
az a holerit (ez a lyukkártya őse volt) 
 HOLERIT 1890 USA népszámlálás, hadmérnök 
 1960-as években a KSH nagyon jól szervezett volt, akkor amit a KSH mondott az 
volt a valóság, akkor nagyon híres volt a magyar statisztika 
 Bull gamma számítógép (20 rekeszes tároló, hidegkatódos tároló) 
 1962 januárjában KSH úgy döntött, hogy kineveli az új szakértői generációt és kiküldi 
SZU-ba egyetemre 
 1962 ősz Moszkvai Egyetem - informatikai rendszerszervező mérnököket képeztek 6 
éves egyetem 
 
INFELOR 
 1966 diplomaírási gyakorlatra INFELOR-ba került, alapító tag volt (Varga László, 
Szentiványi Tibor, Pádár György, Krajcsovics Márton, Král Márton, Dömölki Bálint 
később jött, stb.)  
 Rabár Ferenc lett a főnök - fantasztikus főnök volt, nem számoltatott be senkit, hanem 
beszélgetett elmondta a véleményét: szabványosítás "nem kéne megvárni, hogy 
kinőljön a szakáll és utána formára vágni?" 
 INFELOR több száz fős intézmény lett, nagyon hamar 
 Bibó István - Erdei Ferenc - Kulcsár Kálmár (miniszter, akadémikus, nagykövet, pali 
bácsi sógora) 
 Kalmár László fogalom, Vámos Tibor... 
 Szentiványi Tibor a következő igazgató kiküldte a munkatársait külföldi 
munkavégzésre, tanulmányútra 
 INFELOR alakulása után kapott egy MINSZK2 számítógépet, a Haditechnikai 
Intézetben volt a gép egy garázsban, ezen a gépen nőtt fel egy csomó ember 
 Találmányok sora jelent meg akkor, azon szimuláltak sok mindent 
 INFELOR volt a sztechnika bölcsője 
INFELOR-ból kinőtt - Szervezeti struktúra 
gépi adatfeldolgozás két központja: 
1. KSH 
2. SZÜV (Pesti Lajos, Őri találta ki a szüv-öt) 
 Már ekkor decentralizált szervezet volt!!!!!! 
  
 
KSH irányítása alatt a következő szervezetek álltak: 
C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Nyiry Géza.doc 
Kleinheincz Gábor 2. oldal  2019.04.03. 
 saját számítóközpont 
 SZÜV hálózat 
 INFELOR 
 SZÁMOK 
ÁSZSZ 
 Nagyon sok csapat nőtt ki ebből a társaságból. 
 1971-ben Sebestyén János (Pál lászló, Zentai, Kuruc, Pál lénárd) 
 ekkor állított össze egy kormányprogramot a ksh a számítástechnikáról 
 kellene csinálni egy szüv szerű szervezetet és központot, ami nem csak 
statisztikát csinál, hiszen rengeteg ágazati számítástechnikai igény van 
 INFELOR tervezte meg a központot, amit ÁSZSZ-ként ismerünk (ezt a 
projektet vezette Nyíri Géza) 
 Németh Lóránd volt az ÁSZSZ projekt megbízója 
 Szelezsán János lett a vezetője 
 
 Ekkor nagyon kevés fejlesztő, programozó volt az országban. És nem volt politikailag 
problémás terület, ezért kaphattak embargós dolgokat. Ez lett a Honywell-Bull gép és 
első modern adatbáziskezelő, osztott intelligenciájú gépek. 
 nagyon korszerű üzemeltetési megoldásokat is hoztak, a korszerű technológiák mellé. 
 ÁSZSZ központ dolgozta fel külsősként a népességnyilvántartás, orvosi 
feldolgozások, ipari növények, jogszabálynyilvántartás, térképészet problémákat. 
 1975-76 ra erősödött meg 
 ebből a gmk időszakban sokat mentek ki 
 Honeywell-Bull megbízásából külföldön végeztek munkát 
 a kisgépek fellazították a feldolgozást (lásd első következtetés) 
 ÁSZSZ-nek katalizáló hatása volt az ágazatokra 
 rengeteg szuper adatbázis volt pl. talajminőségi adatbázis volt (környezetvédelem vs 
mezőgazdasági termelés) - lehet hogy megsemmisült 
 ki kellett szolgálni a környezetvédelmi minisztériumot is az ÁSZSZ-nek (Bős-
Nagymaros projektet is ők szolgálták ki) 
  
"Szebi" és pali bácsi visszaemlékezései 
 
 imre gábor 
 minden interjúalany szerelmesei volt a szakmának, hittek benne!!!!!! 
 maróti .... kádár ember volt 
 
Következtetések, fontos gondolatok 
1. nem csak a rendszerváltás volt a probléma, hanem a pc-k érkezése is erősítette 
a rendszereire hullását a régi jól szervezett időszaknak 
2. Az akkoriak hittek benne, és nem számított a munkaidő, szakmának tekintették 
a munkát!!!!! Nagyon ritka volt az ember-ember elleni kűzdelem. 
3. Mindig megszereték a legújabb technikát az akkoriak! 
4. Nagy hangsúlya volt az oktatásnak, külföldi utak, konferenciák stb. 
5. "vákuum teremtő képesség" 
C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Nyiry Géza.doc 
Kleinheincz Gábor 3. oldal  2019.04.03. 
6. Versenyszellem uralkodott ebben a körben, angol nyelvtudás kellett a 
szakirodalom miatt, ez alapkritérium volt!!!! 
7. állandó tanulás igénye, már néhány hét után le lehetett maradni (nem csak a 
kelettel kellett foglalkozni) 
8. eszközgyártás fontos volt, de ez nem szorította háttérbe az alkalmazást 
 
 
Nyitott kérdések 
 
 
 
 
 
 
Javasolt kérdések másokhoz: 
1. országos tervezésről Pesti Lajostól kell érdeklődni 
 
 
 
Javasolt interjúalanyok 
 
2. Szentiványi Tibor (Zsolt és Géza is ígérte) 
3. Németh Lóránt 
4. Varga Lajos (80-as évek végére jól rálátott) 
5. Faragó Sándor (SZÁMOK oldalról látta a tárcák és a KSH viszonyát) 
6. Demetrovics János (az anyag elkészülte után olvassa végig odaadjuk majd nekik) 
7. Kondricz József (SZÜV vezérigazgató) 
 
 
 


Nyíry Géza interjú

Kodolányi János írásai és róla szóló cikkek időszaki kiadványokban. 1945–1959

Kodolányi János írásai és róla szóló cikkek időszaki kiadványokban. 1917–1925

Kodolányi János írásai és róla szóló cikkek időszaki kiadványokban. 1926–1927

Szentiványi Tibor 
 
2006-04-06, XII. Szamos u. 6. 16:10-18:45 
 
 
1.1 Átalánosan 
 
 lyukkártya történet 
 1929-től  
 1932-ben juhász-gamma féle lőelemképző volt a magyar számítástechnika kezdete 
(Juhász István) olyan memória volt benne (strucctojás méretű volt, a felületen voltak a 
cellák) 
 "boforc" ágyúgyártó cég néhány éve itt volt (1945 után elszórták) 
 pikáns része a történetnek (személyes és közigazgatási érdekek) 
 a németeknél kb. 360 helyen vezetnek nyilvántartást 
 ez azért fontos kérdés, mert a szkópot definiálni kellene,  
o pl. telefonkönyv probléma (nyilvántartás részekre bomlott üzleti érdekek 
miatt), pl. hálózatok 
o könyvtárjegy - pl. könyvtári adósnyilvántartás 
o kérdés az is, hogy mi van a nem nyilvános nyilvántartásokkal - adatvédelem 
 Szívtranszplantációban részt vett szentiványi tibor (nyilvántartás a donorokról és a 
transzplantációkra várókról, ebben pl. a rendőrség is benne van, hogy perceken belül 
érjen fel a szív) János kórház érsebészet (Ady itt ismerte meg Adát) 
 2.1 ponttal gond van, mert hiányzik az alkalmazás, eszköz-szoftver-alkalmazás 
hármasát kellene felvetni 
 pikáns az is, hogy 1929-ban még Neumann János is itt élt, de akár Gábor Dénes és 
még sokan... (szóval hol legyen a határ) 
 hologram - alkalmazása a pénzgyártásban is volt (magyar találmány a japán 
"hunyorgató" továbbfejlesztés) 
 MOM-ban már a háború alatt üvegszál alapú optikai dekódolókat készítettek 
(üvegszálak keverése) 
 pali bácsi anekdótája a straub f. brúnóról 
 Kempelen Farkas kiállítást készítenek elő Roska Tamással, hang létrehozását 
tanulmányozta 
 Jedlik Ányos görberajzoló gép (Lissajou görbéket tudott rajzolni) dinamó feltalálás 
 
1.2 CV 
 
 
1.2.1 1953 sztechnikai kezdetei - Irodagépkísérleti Vállalat 
 120 ember dolgozott ott 
 vezetők: tarján rezső, nárai zsolt, kis györgy, szerntiványi tibor 
 béke úton irodagépeket gyártott (IBM típusú lyukkártya gépeket kellett gyártson) 
 Vas Zoltán kezdeményezésére (Hajduska István és Horvát Sándor (műszaki vezető) 
volt a két vezető) 
 1956-ban bécsben az ibm-ben már várták őket 
 ott született az első sornyomtató (makó jános) 
 
1.2.2 KKCS (Kibernetikai Kutató Csoport) 
 dobmemória (mozgó mágneses felületen (NiCo felületre) rögzítették az impulzusokat) 
a fejek 25ym távolságban helyezkedtek el (Kibernetikai Kutató csoport) 
 Szentiványi Tibor és csapata találta ki a floppy-t!!!! csak elkéstek a 
szabadalmaztatással, véletlen hozta, hogy amikor megforgatták a mágnes korongot 
akkor pont olyan távolságra került, amilyenre kellett 
 lyukkártya olvasás: fény ellenállással olvasták a lyukkártyát, így nagyobb sebességgel 
lehetett 
 Bródy Anrdás a közgazdaságtudományi intézetben dolgozott - és a KKCS-be 
beajánlotta nyári gakorlatra Bródy Jánost :-))) 
  
1.2.3 INFELOR 
 
 információ feldolgozási laboratórium (alapítók: rabár ferenc, pádár, szentiványi, 
szakolczai györgy) 
 a nevet szentiványi tibor találta ki a nevet (a számalk egyik leányvállalata is ), libegő 
nevet is szentiványi tibor találta ki Benedek István volt a bíráló bizottság elnöke, aki 
elbírálta, szórakaténusz is szentiványi tibor találta ki  
 infelor volt az első "szoftverház" magyarországon 
 kezdetben 3 párhuzamos cég volt (ügyvitelgépesítési felügyelet, számok - unesco 
támogatással, szüv) 
 számok fejlődő országokból fogadott diákokat 
  
o "melyik az a kérdés, amire ha igennel válaszolsz, nem mondasz igazat? - 
Alszol?" 
 egészségügyi kutatások - gyomorfekély rendszer 
 részt vett a személyi szám kitalálásában 
o 1-ffi, 2-nők, és mi legyen a hermafroditákkal? 
o primer célja a szemszámnak az volt, hogy a hadra foghatóakat nyilván lehessen 
tartani 
o leghíresebb hermafrodita a Feleki Kamill öccse volt 
o  
 az infelor-nak voltak egészségügyi alkalmazásai és egyéb vállalati megbízásai, 
 pl. az infelor a legkülönbözőbb állami modellezési, tevezési feladatokat 
 még a pártközpontnak is kellett kimutatásokat készíteni, pl. azonnali feldolgozások 
 az infelornak nem voltak saját adatbázisai, hanem pl. a mágnesszalagon kapták a 
szervektől 
 
 
1.2.4 Következtetések, fontos gondolatok 
 
1. nyilvántartások (pl. BM ) 
 
 
 
1.2.5 fejezetekhez javaslatok 
 
 túl tág a szkóp ?! 
 
1.2.6 Nyitott kérdések 
 
 vissza kell kérdezni, de csak konkrétumokat, érdemes 
 esetleg a kész anyagot lektoráltatni lehetne 
 
 
 
1.2.7 javasolt forrásmunkák 
 rabár ferenc: kötéltáncos magányossága (2002, Osiris) 
 szentiványi sztechnika kezdetei 
 szetniványi tibor: Neumann élete és munkássága 
o "bigelow" eljött neumann házához, ahol odakeveredett egy kutya, ami kiderült 
egyiküké sem volt 
o magyar színésznővel beszélt 
o 1957 februárjában halt meg Horty Milkóssal együtt (1905-ben született) 
o gond is volt, hogy hogyan mondják meg az édesanyjának, hogy meghalt a fia 
o váci körút - vilmos császár körút - bajcsy zs u 62 
 
 
1.2.8 Javasolt interjúalanyok 
 
 
 


Szentiványi Tibor interjú

Not a member yet