REAL-MS

Szovátán 2006. május 25-28. között az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Számítástechnikai Szakosztálya által megrendezésre került Számítástechnika és Oktatás Konferencia (SZÁMOKT) programfüzete és előadásainak írásos anyaga

SZÁMOKT 2006 : Számítástechnika az Oktatásban XVI. Nemzetközi Konferencia

Botka, Ferenc

Kodolányi János írásai és róla szóló cikkek időszaki kiadványokban, 1936–1937

Kodolányi János írásai és róla szóló cikkek időszaki kiadványokban, 1940–1941

Kodolányi János írásai és róla szóló cikkek időszaki kiadványokban. 1942–1944

Muszka, Dániel

Informatika Történeti Múzeum létesítése Magyarországon : A szegedi gyűjtemény rövid története

Németh, Pál

Pótlapok az SZKI történetéhez
 Németh P.                                          2005. július                                                             1/8
Pótlapok az SZKI történetéhez
1
s-
mertetés, de ennek ellenére azokból az SzKI tör
közléshez a meghatározó dokumentumok még nem állnak rendelkezésemre, objektív értéke-
lésre érintettségem folytán nem is vállalkozhatnék.
- ismereteim szerint - nem 
bemutatása, ami nélkül a bemutatott kép sem teljes.
i-
val hozzájárulnak az SZKI történet teljesebbé tételéhez…
Az SzKI létrejöttének ismertetése szükségesség teszi az 1968-as év egyes meghatározó ese-
ményeinek bemutatását.
Sokunk személyes élménye, még többen tanulmányaikból ismerik, hogy 1968 a nagy törté-
nések éve volt az USA-
kiderül, 1968 meghatározó év volt a mi (SzKI) mikrovilágunkban is. Természetesen a külvilág 
Köztudomású, hogy 1968 a gazdasági reform, az új gazdasági mechanizmus éve Magyaror-
szágon. A ga
ezzel az innovatív vállalatok éltek is.
Kevéssé köztudott, hogy 1968 januárjában Koszigin szovjet miniszterelnök levélben fordult az 
solta, hogy a számítástechnika területén a 
nyugati világhoz képest bekövetkezett mintegy 10 éves lemaradást fejlesztési és gyártási 
és kiemelt kezelését mindenképpen indokolta az a felismerés, hogy a számítástechnika terü-
g-
é-
lyezteti. A közös munka hatékonysága érdekében a javaslat azt is tartalmazta, hogy a fejlesz-
m-
tagországok t-
tal) hozzanak létre. Ez volt a kiindulópontja az Egységes Számítógép Rendszer (ESZR) létreho-
zásának. Hazánk a - többi megszólított országhoz hasonlóan - csatlakozott ehhez a kezdemé-
létrehozandó kormányközi bizottságban az ország képviseletének feladatát. 1968 januárjá-
ban Sebestyén János OMFB elnökhelyettes vezetésével megalakult a Számítástechnikai Tár-
1 Számítástechnikai Koordinációs Intézet (1968-1984), Számítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Központ 
(1984-1991), SzKI Rt. (1992-1993), SzKI Kft.(1993-1995).
Pótlapok az SZKI történetéhez
 Németh P.                                          2005. július                                                             2/8
- e-
-
Zsolt /KFKI/ is bekapcsolódott. 
1968-
készületei. A látogatásra, amelynek keretében a magyar miniszterelnököt tárgyaló partnere, 
Georges Pompidou mellett fogadta De Gaulle tábornok, elnök is 1968 március végén került 
sor. A delegáció tagja volt Sebestyén János OMFB elnökhelyettes is. A tárgyalások végén ki-
adott közös közlemény 2többek között az alábbiakat is tartalmazta.
„A két fél vegyes bizottság létrehoz
a-
tóak.”
l folyó eszmecserét.”
3 10010 4számító-
párizsi utam során szereztem tudomást. A GRKCs5 a MAT6 irányítási rendszerét fejlesztette, 
ennek keretében folytattunk tárgyalásokat Párizsban BULL számítógépek7
y-
r-
gya
magyar kereskedelmi kirendeltségen folyó egyeztetéseken én is vegyek részt, mivel viszony-
lag jól ismertem a Plan Calcul8-t, a francia állami számítógép programot, illetve a francia 
számítógép gyártókat. 
, va-
1968 márciusában Náray Zsolt vezetésével delegáció9
e-
OMFB- g-
alapozására, az átvett dokumentumok feldolgozására. Ebbe a munkába a Moszkvában járt 
2 Népszabadság 1968. márc. 30.
3 Compagnie International pour l’Informatique 
4 A CII 10010 francia kisszámítógépet az amerikai SDS technológiai bázison hozták létre, piaci megjelenése 
1967-ben történt
5 Az OMFB Vámos Tibor vezetésével 1964-ben hozta létre az Automatizálási Kutató Intézet Gazdasági és Rend-
szertechnikai Kutató Csoportját. Az OMFB-ben a GRKCs-t Sebestyén János felügyelte. 1968-ban Kis-Jovák József 
6 Magyar Alumíniumipari Tröszt
7 gyancsak OMFB támogatással, a MÁVAG részére is számítógép 
beszerzése. 
8 A Plan Calcul: 1966-ban az Ortoli riport elfogadásával hozta létre G. Pompidou miniszterelnök a francia nem-
zeti számítógép programot, s alapította meg annak két meghatározó intézményét az IRIA-t (Institut de 
Recherche d’Informatique et d’Automatisme) és a CII-t (1967). 
9 Tagjai: Sándory Mihály (KFKI), Klatsmányi Árpád (EMG), Baránszky-Jób I. (OMFB), Molnár Károly (MOM), Né-
meth Pál (GRKCS).
Pótlapok az SZKI történetéhez
 Németh P.                                          2005. július                                                             3/8
10
r-
dés az volt, hogyan történjék a tervezett rendszer létrehozása. A szovjet akadémiai vonal -
viszonylag rövid részvétele alatt -
ki. Több egyéb probléma mellett ennek egyik nyilvánvaló hátránya az lett volna, hogy els
sorban a hatékony alkalmazói szoftver fejlesztés területén a javas
t-
ségük, jártasságuk.
e-
res URAL típusú számítógé
szerzett B.I. Rameev is, aki 1968 tavaszán-nyarán a fejlesztés irányítójaként került bemuta-
tásra. Munkatársaival az angol ICT cég System4 rendszerének dokumentációit tanulmányoz-
ták. Talán a „prágai tavasz” bukása, a Csehszlovákia megszállása után kialakult nemzetközi 
politikai légkör is közrehatott abban, hogy ez az elképzelés nem valósulhatott meg. Mindez 
Rameev háttérbe szorulását is eredményezte. 
1964-
prototípusnak, azzal kompatíbilis rendszerek fejlesztését11
a fejlesztés ezt, a V.K. Levin által képviselt irányzatot 
követi. 
á-
nak és e-
ges célként a rendszer legkisebb tagjának, az úgynevezett kisszámítógépnek a fejlesztési és 
zámítógép 
a-
gyobb gépeivel teljes kompatibilitásban lenni. Közismert volt, hogy a magyarországi fejlesz-
tések12 ebben a számítógép kategóriában folytak. A magyar kisszámítógép javaslatok ekkor 
még ott nem konkretizálódtak, noha folyamatban voltak a CII 10010 licenc vásárlásra irányu-
- az egész folyamatban rendkívül passzív maga-
tartást tanúsító - EMG került megnevezésre. A kisszámítógéppel azonos érdekeltséget jelen-
tettünk be egyes perifériák13 fejlesztése és gyártása terén is.
1968 augusztus utolsó napjaiban ült össze M. J. Rakovszkijnak, a szovjet tervhivatal elnökhe-
lyettesének elnökletével a Számítástechnkai Kormányközi Bizottsá
10 styén Béla (SZTAKI) 
11 Nem tagadható, hogy ezt az átvételt akkor és most is legtöbben másolásnak, koppintásnak tartották, tartják. 
Természetesen ezzel a sommás ítélettel megkerülik nemcsak az akkori tényleges teljesítmények, értékek elis-
merését, hanem a PC korszakban alkalmazott metodikákkal való összehasonlítását is.
12 Feltétlenül meg kell említeni ebben a vonatkozásban az EMG 830 rendszert, a KFKI TPA számítógépcsaládot, 
a VILENKI Fétis és a GRKCS Digirad renszerét. 
13 MOM: lyukszalag perifériák; VILATI: I-
ON: display,TÁKI: multiplexor; Videoton: ferritmemória  stb.
Pótlapok az SZKI történetéhez
 Németh P.                                          2005. július                                                             4/8
magyar delegációt14
e-
ve, az ESZR15
került megnevezésre.
A magyar delegáció az SZK r-
tott a Rosszija szállóban. A megbeszélésen Littvay István közölte, hogy telefon tájékoztatást 
kapott arról, hogy Horgos Gyula KGM miniszter a benyújtott pályázatok alapján Náray Zsoltot 
kívánja az EFKI16 vezetésével megbízni. 
Kiss Árpád miniszter nemcsak gratulált Náray Zsoltnak, hanem Sebestyén János javaslatára 
ere, és egyben az OMFB is mentesüljön a rendszer 
akkori rendszerben az EFKI igazgatói posztja az MSZMP Budapesti Bizottsága hatásköri listá-
ján szerepelt, a pártbizottság Szépvölgyi Zoltán vezetésével úgy határozott, hogy a miniszteri 
szándékkal szemben Kiss-Jovák Józsefnek a GRKCS17
vezetésére.
Napokon belül új intézet alapítását határozta el az OMFB Náray Zsolt vezetésével a fentebb 
vázolt feladatok ellátására.. Több elnevezés is felmerült, végül az SZKI, a Számítástechnikai 
Koordinációs Intézet név került elfogadásra.
Az SZKI formális megalakulása
a KGM és a KSH alapította azzal, hogy felügyeletét és szakmai irányítását az OMFB végzi, a 
kor szellemének í-
tásra 30 millió forint alapítói vagyonnal, székház, elhelyezés és infrastruktúra nélkül.
Többen megemlékeztek arról, hogy Náray Zsolt határozott igénye volt, amit az alapítók elfo-
gadt
14 A delegáció tagja volt még  Sebestyén J., Zentai B., Baránszky-Jób I. (OMFB), Jávor Ervin elnökhelyettes (OT), 
Asztalos Lajos
15 Egységes Számítógép Rendszer, oroszul Egyinnaja Szisztema Elektronnüh Vücsiszlityelnüh Masin.
16 Elektronikai és Finommechanikai Kutató Intézet, a Videoton Fejlesztési Intéze
17 Ez a határozat egyben az a következmélnyt vonta maga után, hogy Kiss- – a 
– beolvadt az Infelorba. A Digirad fejlesztést a licenc vásárlásra való 
tekintettel leáll
folytatja tevékenységét egyrészt a licenc termékke
ESZR- - -ig a 
részleget az OMFB finanszírozta. 
Pótlapok az SZKI történetéhez
 Németh P.                                          2005. július                                                             5/8
Az SZKI b -
2 helyszínen ringott. Náray Zsolt mellett, a KFKI irodáiban dolgozott egy kisebb csapat18. A 
másik csapat a MAFC sporttelepen19 hogy 1968 
i-
a-
kítva az egyik teremben kötött ki. Sérülés nem történt, de egy legenda megszületett.
Siemens 4004/45 megrendelés -  feltételekkel
1969 márciusában, már az SZKI „történelem” részeként került sor Náray Zsolt KFKI-
irodájában arra a tárgyalásra, amelyen az 1970- l-
A Siemens 4004/4520 -gazdasági területeken 
való alkalmazása az SZKI sikertörténeteinek egyike, közismert történet, többen publikálták 
21
a mellett a jó technológia és 
tver 
fejlesztést, szolgáltatást vegyen igénybe az SZKI- t-
nem bíztak abban, hogy egy önálló elhelyezés, az adott területen me
e-
90-ig tartó, évente több millió DM-t is 
meghaladó szoftver exportnak22.
18 át és Ébneth Évát kell megemlíteni.
19 Bp.XI. Budafoki út)
20 A Siemens 4004/45-öt az akkor még a KFKI-ban dolgozó Kovács Ervin specifikálta, akinek a néhány hónappal 
-hoz való csatlakozása akor még nem került nyilvánosságra 
21 i-
képzést és üzemeltetést - - Hazay 
Csaba, Hinsenkamp Alfréd és Hubert Béla végezte
22 Ennek gyakorla
Németi Tibornak 
Pótlapok az SZKI történetéhez
 Németh P.                                          2005. július                                                             6/8
Az OMFB- 23 a tárgyalás befejeztével, amikor velünk 
összegezték a történteket „bátor”- s-
nek” tartották ezt a feltételt, ami még akkor is hasznos, ha a mi felkészületlenségünk miatt 
A második feltétel hallatán viszont sokkal több kétely merült fel Terták és Zentai urakban, az 
akkori szó
Náray Zsolt azt kérte, támogassák az illetékes hatóságoknál annak az SZKI igénynek az elfo-
-át mint 
keretösszeget tartsák nyilván, azt az SZKI számítástechnikai eszköz beszerzésre használhassa 
fel. Nem biztattak, de a támogatást megígérték. Mindez 1969 márciusában történt, még az 
zdasági mechaniz-
A Magyar Külkereskedelmi Bankkal létrejött az SZKI-
exportból származó devizák felhasználására. A megállapodás 1981-ig jól á-
Ami a „feltételeket” illeti, meg kell említeni azt is, hogy ez kiindulópontja volt egy olyan szel-
lemiségnek, am -
felvillant, sikeresen teremtette meg ahhoz a teljesítési feltételeket is.
R10: francia vagy magyar ?
- -ról, vagy az ESZR-
alapján került kialakításra. Egyes publikációkban szerepel az a kitétel is, hogy a francia R10. 
Ennek vitathatóságára szeretnék rámutatni.A kérdés ár
háttér bemutatása.
is, ha annak kiváltására újabb fejlesztést indít.
-ben, lényegében 
-ben megindultak a CII 10010 technológia 
transzfer folyamatai. Arról szólt a tá
indított el a CII, amely egyebek mellett mikroprogram vezérlése és alkalmazási hatékonysága 
révén is - szándéka szerint - -es 
bevezetésekor.
amikor is a hazai feladatmegosztásban már lényegi változások történtek.A CII 10010 licenc a 
MG- o-
-nak ne-
23
je
Pótlapok az SZKI történetéhez
 Németh P.                                          2005. július                                                             7/8
-val a csakhamar már 
Mitra 15-nek nevezett CII rendszer technológia transzferjére, valamint annak alapján az R10 
létrehozására és sikeres nemzetközi bevizsgálására. A Videoton egyetértésével kaptam meg-
-beli 
A Mitra15 know-how megismerésében és feldolgozásában nemcsak az SZKI-n belül alakult ki 
- e-
kintettel -  A leg-
24 kapta, nevezetesen az 
emélyesen is részt vett az 
SZKI-val25 -vel Louveciennes-
ben, az egykori NATO parancsokság átalakított barakk épületeiben folytattunk a Mitra 15 
-kal és M. Fomenko- e-
A Mitra 15 know-how megismerését többféle kötelezettség, illetve érdek rótta ránk. Talán 
 ismeretek, dokumentáció átvétele és a Videotonnak való átadása, va-
lamint ugyanerre a bázisra építve az ESZR- l-
mények szerint a nemzetközileg is bevizsgálandó R10 fejlesztésére. Ez jelentette az alapot 
ahhoz, hog
z-
ben (mintegy 40%-
26 kidolgozására.
sor a matematikai programkönyvtár kidolgozására27
memória takarékos operációs rendszer fejlesztésére28. Így készült az a mikroprogram segéd-
let rendszer29  is sikerrel alkalmaztak, valamint 
egy szerelt kártya teszter változat30 u-
31
(hardver és mikroprogram) fejlesztése. Különö
a CII- é-
24
25
dre, Lajtai Károly, Fischer Tamás és 
Binder László szerepelt
26 Szinkron és aszinkron adapterek ( hardver és mikroprogram); Lajtai Károly (HRL)
27 Szabó József és munkatársai (MAL)
28 Révész György, Zarka Dénes, Pomózi István és munkatársaik (SRL) 
29  HRL) vezetésével
30 Solt Iván (HRL) munkája
31 Hinsenkamp Alfréd és munkatársai (HWL)
Pótlapok az SZKI történetéhez
 Németh P.                                          2005. július                                                             8/8
Mitra15 létrehozásában, hogy munkatársaink32
Louveciennesben és a CII-vel együtt végezték az 1971. évi SICOB-on33
l-
élesztését, illesztését, azaz n-
é-
ben is. 
Louveciennesben végezték. Az ügy pikantériája, hogy az SZKI-
- - a Mitra 15 rendszer 
teljes dokumentációja részeként -
át a CII-
A Mitra 15 bázisán végzett R10 fejlesztés természetesen további elemeket is tartalmazott. Az
-ben már approbált, 
nemzetközileg bevizsgált perifériák (MOM lyukszalag berendezések és fix fejes diszk tároló , 
csehszlovák gyártmányú konzol írógép, lengyel nyomtató berendezés) illesztését kellett 
megoldani, valamint az ESZR-
volt egy úgynevezett ESZR interfész adapter34 kidolgozás is. Erre elvben két megoldási lehe-
-end számítógépként
kapcsolt perifériák R10 rendszerbe illesztését szolgálta. Az R10 nemzetközi bevizsgálására35 a 
lt el.
36
un. bevizsgálási program és metodika kidolgozása is37.
-n volt.
Az R10 hazai bemutatását és nemzetközi bevi
-
A teljes igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a Vi
e-
gye át, mert stratégiai törekvése volt a CII kapcsolat fenntartása és további új fejlesztések 
átvétele.
Ez volt a háttér, így talán árnyaltabb lehet annak megítélése, mennyire francia, mennyire 
magyar az R10.
32
33 Az 1970-es, -80- munikációs és 
irodatechnikai kiállítás volt.
34 Köves Péter vezetésével készült
35 1972 december
36 Ez lényegében a szovjet katonai szabványnak felelt meg
37


Pótlapok az SZKI történetéhez

Budapesten 2005. november 11-15. között a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) által létrejött nemzetközi szoftverfejlesztési konferencia írásos anyaga

Bíró, Miklós

Messnarz, Richard

Richard,

EuroSPI ’2005

A tanulmányban a szerzőpáros áttekinti a hazai térinformatikai alkalmazások helyzetét 2005-ben

Szabó, Szilárd

Kummert, Ágnes

A Térinformatika helyzete Magyarországon

Horváth, Gyula

Én és a számítógép 
(Élménybeszámoló) 
Kovács Győző, a felkérésemre a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület 
nyugdíjasainak 1981-ben tartott előadásában a számítástechnika iránt a nem szakemberek körében 
az elmúlt évtizedben kialakult lelkesedést és gyakorlati tevékenységet ahhoz hasonlította, ami a 
rádióamatőr-mozgalom volt a 20. század húszas-harmincas éveiben. Akkor én is azok közé a 
tizenévesek közé tartoztam, akik megszállottan tekercseltek papírhengerekre és izgatottan igazgatták 
a kristálydetektort, majd később boldogok voltak, amikor az első rádiócsövükkel épített egyenes 
vevőjük fejhallgatója megszólalt. Később, mint műegyetemi hallgatók, a harmincas-negyvenes évek 
fordulóján a Műegyetemi Rádió Klubban készültünk fel - szinte a szó szoros értelmében játszva - arra, 
hogy majdan az elektronikát tekintsük élethivatásunknak. 
Ezek után érthető, hogy a Standard Villamossági R. T.-nél (ami életem egyetlen munkahelye volt, 
nyugdíjba menésemkor BHG Híradástechnikai Vállalatnak hívták), számítástechnikával akkor 
találkoztunk először, amikor égő szemmel hallgattuk, bámulva olvastuk az ENIAC-ról érkező híreket 
és fogtuk fel az elektronikus számítástechnika által ígért perspektívát, azt, hogy olyan számításokat 
lehet vele elfogadható idő alatt elvégezni, amikre hagyományos módszerekkel nemzedékek élete 
lenne szükséges. A Kossuth-díjas, majd később a Standard-perben igazságtalanul meghurcolt Kozma 
László, később egyetemi professzor, akadémikus, miközben a telefonközpontokra vonatkozó elméleti 
és gyakorlati kérdésekre oktatott minket a gyárban, megcsillantotta annak lehetőségét, hogy a 
bérelszámolást elektronikus úton végezzék!  
A számítástechnika történetének ismerői az eddigiekből már tudják, hogy mindez a II. világháború 
után, a negyvenes évek második felében történt. Mi, a háború után kezdett fiatal mérnökök pedig 
alig vártuk, hogy az elektronikus számítástechnikát saját munkánk segítésére alkalmazhassuk. Mint 
telefonközponttal foglalkozók, érdeklődéssel fordultunk a matematikai logika (Boole-algebra) felé, 
amely elméletileg alapozta meg a jelfogós áramkörök addig intuitív alapon folytatott tervezését. 
Ugyanakkor irigykedve néztük az átviteltechnikával foglalkozó kollégáinkat, akiknek sok számítást 
kellett végezniük, amikor először kaptak a gyárban elektronikus számológépet (Hunor, nem 
programozható). Azt, hogy a telefonközpontok és a közöttük futó vonalak méretezéséhez használt 
eloszlásfüggvényeket (Poisson-eloszlás, Bernouilli-eloszlás és a belőlük kifejlesztett további 
eloszlások) néhányszor tíz vonal felett nemcsak kézzel alig lehet kiszámolni, de számítógéppel is csak 
rekurziós formulájukból kiindulva, még nem sejtettük. (A változók akkori gyakorlatunkban előforduló 
értékeire külföldi eredetű diagrammo-kat használtunk.)  
Mivel már tudtunk a tranzisztorról (egyes kollégáink már dolgoztak is vele), kissé csodálkoztunk azon, 
hogy rehabilitálása után Kozma László az Akadémia segítségével jelfogós számítógép készítéséhez 
fogott. A nálam 18 évvel idősebb professzort akkor értettük meg, amikor már magunk tapasztaltuk a 
germánium-tranzisztoros logikai eszközök kivitelezésével kapcsolatos nehézségeket. Arra viszont 
büszke vagyok, hogy telefonközpont tervezésével kapcsolatban először én vettem igénybe 
számítógépet, amivel Kozma professzor első megrendelői közé kerültem. A Kubába szállítandó Rotary 
telefonközpontok és az ottani Strowger központok illesztéséről volt szó, aminek egyik részletéhez új 
méretezési képletre volt szükség, amit én dolgoztam ki. A gyakorlati alkalmazáshoz szükséges 
numerikus számításokat Kozma prof. számítógépével csináltattuk. Az ennek alapján készített 
nomogramm becses műszaki emlékeim közé tartozik.  
A számítástechnikával konkrét kapcsolatba akkor kerültem ismét, amikor megjelent az amerikai 
Hewlett-Packard cég HP9100 típusú asztali kalkulátora 1970-ben. Ezt matematikus kollégáim 
fedezték fel azzal az információval együtt, hogy hozzá, mint számítógéphez fejlesztési főosztályunk 
nem juthat hozzá. Engem kértek meg, hogy fogalmazzam meg annak indokolását, hogy miért kell ez 
nekünk a telefonközpontok elektronikus vezérlésének kidolgozásához. Az indokolásban abból 
indultam ki, hogy mind a számítógép, mind a telefonközpontok vezérlése (a hagyományosaké is!) a 
Boole-algebrán alapul. Ez a tudományos hangzású érvelés elég volt a bürokraták megnyugtatásához, 
így rövidesen elkezdhettünk vele lelkesen dolgozni. Matematikus kollégáim a forgalomelméleti 
osztályon elnevezték "Julikának", még a nevét is kiírták az ajtóra, a munkatársak neve mellé. Ez annak 
kifejezése volt, hogy a gép megjelenését úgy tekintették, mintha a csoport egy munkatárssal bővült 
volna. Lehet ugyan, hogy a megszerzés körülményeire tekintettel a Julika álnév is volt, hogy ne tudják 
meg a gyárban széles körben, hogy náluk számítógép van.  
Mai szemmel nézve hősiesen küzdöttünk a gép piciny (mai fogalmainkkal ki sem fejezhető) 
kapacitásával. Az egyik programomat nem sikerült a gép alapkapacitásába beleügyeskedni, csak egy, 
ha jól emlékszem, egy 14 jegyű szám tárolására alkalmas memóriahely kellett volna még. Ezt csak a 
később érkezett bővítő memóriában találtam meg. A gép csak számokkal tudott dolgozni és csak 
számokat kijelezni, más karaktereket nem. Lassú volt, sok számítással járó programok órákig futottak. 
Nem volt baj, hogy lejárt a munkaidő: a ferritmagos memória kikapcsolás után is megőrzött mindent, 
úgyhogy másnap a gépet újra bekapcsolva, az folytatta a számolást.  
A szűkös kapacitást kijátszó egyik fogásomra, amivel két adatot egyetlen számként tároltam, máig is 
emlékszem. Egy számítás egyik változója, lévén darabszám, csak egész szám lehetett, ez lett a szám 
egész része. Egy másik változót beadása után mindjárt egymillióval osztottam, ez lett a tizedes része. 
A dolog természetéből következett, hogy a másik változó sohasem lesz egymilliónál több, tehát nem 
fogja az egész részt megzavarni. A sors érdekessége, hogy amikor a Hewlett-Packard Magyarország 
által az 1995 évi genfi Telecom kiállításra szervezett társasutazás alkalmával kisorsolt egyik HP200LX 
palmtopot megnyertem, a cég kulantériáját a repülőgépen fenti történet elmondásával viszonoztam.  
A Julika idejében figyeltem meg, hogy a számítógéppel végzett munka rendkívül idegnyugtató hatású. 
Tudtam ugyanis, hogy bármilyen rendellenesség csakis az én hibámból keletkezhetett, tehát senkit és 
semmit sem szidhatok miatta. Ilyenkor pedig célom csakis az lehet, hogy az általam elkövetett hibát 
megtaláljam és kijavítsam.  
Számos Julika települt az országban, körülöttük lelkes tábor. A Kandó főiskola adta ki magyar nyelven 
a kezelési utasítást. Igen érdekes volt a forgalomelméletben használatos Poisson- és Erlang-féle 
eloszlások kezelése. Julika a már említett rekurziós formula alapján maga számította ki azon frissiben 
értékét, ahányszor arra szükség volt. Érdekes élmény volt annak megtapasztalása is, hogy közvetlenül 
a képletből nem lehet kiszámítani, mert a legnagyobb tag egy szám sokadik hatványa volt, törve a 
kitevő faktoriálisával. Ezek értéke pedig aránylag hamar kinőtt az ábrázolható számok tartományából 
(E=38), tehát a törtet mindig az eggyel kisebb kitevőjű törtből lehetett csak rekurzióval kiszámítani.  
1975-ben a HTE összejövetelt rendezett a Julikával dolgozó tagjai számára, ami igen sikeres 
tapasztalatcsere volt. Addig mindenki boldogan adta át programjait másoknak, akkori merült fel, 
hogy ezeknek anyagi értékük is lehet.  
Julika kimenete hőpapírra nyomtatott számok, vagy plotter volt. A plotterrel legtöbbször diagram-
mokat rajzoltunk, de leutánoztam egy mechanikai modellt is, amellyel a telefonközpont optimális 
helyét lehetett meghatározni. A plotter tetszés szerint megadott kiindulási pontból szép lassan 
megközelítette a központ optimális helyét.  
Amikor Kovács Győző (a Neumann János Számítástudományi Társaság főtitkára, bajai származású) a 
már említett előadást tartotta, az unokám 3 éves volt (1985). Abból, hogy a NJSZT-nek akkor 6 éves 
tagja is volt, gyorsan kiszámítottam, hogy 3 évem van még arra, hogy az unokámnak egy 
számítógépet összebarkácsoljak. (Nem tudtam, hogy ez milyen nehéz és költséges.) A gyárban 
azonban szerencsémre az ott gyártott mátrixnyomtató propagálására nyílt lehetőségem. Primo 
számítógépen tanultam meg Basic programot írni. Úgy láttam, hogy a nyomtató képességeinek 
bemutatására legalkalmasabb az általa nyomtatott szöveg, aminek kézenfekvően saját 
prospektusának kell lennie. Hozzá is fogtam elkészítéséhez. Tudtam, hogy az emberekre mély 
benyomást gyakorol, ha maguk is aktív részesei lehetnek a prospektus előállításának. Ezért a 
prospektus szövegét 6 részre osztottam. Az első és az utolsó rész általános volt, a többi foglalkozott a 
részletekkel. Induláskor a program megkérdezte a látogatót, hogy rövid, vagy teljes prospektust kér-
e. A választól függően kerültek be vagy maradtak ki a részleteket tartalmazó szakaszok. Végül a 
program megkérte a látogatót, hogy írja le a saját nevét, mire a nyomtató kinyomtatta: X. Y. saját 
prospektusa a BHG gyártmányú nyomtatóról.  
Ezután már nem maradhattam saját személyi számítógép nélkül. 1986-ban akkori szokás szerint 
Bécsből hoztam egy C+4 gépet, szereztem hozzá lemezhajtót és nyomtatót. (Kiegészítettem a 
közmon-dást: Szegény ember vízzel főz, Trabanttal jár és Seikosha-val nyomtat). Hasznos volt, hogy a 
C+4 né-met nyelvű volt, mert a kinyomtatott szöveg ö és ü betűire már nem kellett az ékezetet kézzel 
feltennem. Ennek köszönhetően egy oldal nyomtatása alatt éppen föl tudtam tenni az ékezeteket 
tollal az előző oldalra. Végigküzdöttem magam a különféle magyarnyelvű szövegszerkesztők kezdeti 
nehézségein és nem kerülhettem el a gépi kódú programozás megtanulását sem, amire a C+4-en írt 
állományaim átviteléhez az AT286-os gépemre átkódoló program megírásához lett szükségem.  
A HP200LX palmtop személyi számítógépemnek nagyszerű segítőtársává vált. 1996-tól már nem 
vettem határidőnaplót benne címjegyzékkel és telefonszámokkal, a jegyzetblokk is kikerült a 
táskámból. Ezek az adatok átkerültek a Palmtopba, majd folyamatosan kiegészültek. Rövidesen 
beszereztem azt a kábelt, amellyel össze lehetett kötni a PC-vel; és a programot, amivel át lehetett 
vinni az állományokat a nagy gépbe. A Vectra cégtől megkaptam az ékezetes magyar betűk írását 
lehetővé tevő szoftvert is.  
Elkezdtem lakásomon kívül is szövegeket írni a kis gépen, például vonaton, üdülőben, sőt kórházban; 
általában mindenütt, ahol különben jegyzeteltem volna. Kiderült, hogy sohasem kell két gombot 
egyszerre lenyomni: elég előbb a billentyű hatását módosító, majd a másik gombot lenyomni. Ettől 
kezdve asztalra vagy más támasztékra sem volt szükségem: a bal kézben tartott palmtop gombjait 
jobb kézzel nyomogattam.  
Némi gondot okozott a rendezvényekről, megbeszélésekről készített, MEMO formájú jegyzeteket úgy 
elnevezni, hogy később könnyen azonosíthassam őket. Bevezettem, hogy az ilyen jegyzeteket a 
határidő napló vonatkozó bejegyzéséhez megjegyzésként írhatom be, mégpedig tetszésszerinti 
terjedelemben. Ha át kellett vinni a nagy gépbe, akkor a palmtopban először MEMO-vá alakítottam 
át.  
Mindez véget ért akkor, amikor a palmtopot 1999. április 22-én, az autóbuszon táskámból kilopták. 
Az INFO '99 rendezvényen határidőnaplóval és telefonregiszterrel a táskámban már azt kerestem, 
hogyan juthatok egy új példányhoz...  
A palmtop idejében már Pentium-os gépem volt 133 MHz órajellel. Erre a korábbi 25 MHz helyett 
főleg azért volt szükség, mert hosszú állományaim voltak, amikben gyakran kerestettem a géppel, 
amiben folyamatosan tároltam folyóiratok teljes évfolyamait. Ezekben cikkek írása közben kutatok 
részben annak elkerülésére, hogy mások által már megírt részleteket ne taglaljak rájuk hivatkozás 
helyett, másrészt forrásmunkának használható cikkek tömörítvényeinek megtalálása végett. Hosszú 
állományok a folyamatosan növekvő saját szótáraim is, amelyekbe a nyomtatott szótárban még nem 
megtalálható, de a szövegkörnyezet alapján már megértett új szavakat, régi szavak új jelentését 
gyűjtöm össze. Ilyen a szakmai rövidítés-gyűjteményem is.  
CD-meghajtómat elsősorban CD-lemezen beszerzett szótárak (Országh: angol-magyar, Halász; 
Német-magyar, spanyol-magyar) és más segédletek (Magyar szókincstár), és gyári ismertetések, 
rendezvényeken kapott CD-k kezelésére használom. Rákaptam arra, hogy jól ismert szavakat is 
megkerestessek a szótárral, mire kiderül, hogy az általam ismerteken kívül még számos jelentésük 
van, amelyek közül éppen az egyik illik arra a helyre, ahol olvastam.  
Számos magam készítette sablont és makrót is használok, például tömörítvények készítésére előírt 
formában, az említett hosszú állományok összefűzésére és más, gyakran előforduló műveletekre. Jól 
tudom használni a rajzoló programot annál inkább, mert néha másolnom kell az irodalomban 
megjelent vonalas ábrát, amiről már messziről látszik, hogy WinWord-del készült. Nyugvópontot is 
hozott az életembe, mert sohasem tudtam kifogástalan műszaki rajzot készíteni, de szerencsére aktív 
koromban mindig állt rajzoló rendelkezésemre, elég volt szabadkézi vázlatot rajzolnom. Most nem 
gond kifogástalan rajzot készíteni. Ugyancsak föl voltam dobva a Kunos-Sőrés könyvtől, amiből 
pontos részletességgel meg lehetett a Word 6 használatát ismerni. Jó hasznát vettem az Excel-nek is, 
amikor bonyolult számítással sok táblázatot kellett elkészítenem. Bill Gates - hyperlinkekkel 
teletűzdelt - könyvét is (The Road Ahead, Penguin Books USA, Inc. 1995), CD-ROM-ról olvastam. A 
hangkártya közvetítésével munka közben néha zenét hallgatok.  
A közben AT386-osra cserélt gépemhez már EPSON mátrixnyomtatót használok. A gép operációs 
rendszere hamarosan Windows 95-re, majd a jelenleg is használt Windows 98-ra változott. A gép 
időnkénti megújításakor Pentium CPU-t, jelenleg Pentium III-at használom, 600 MHz órafrekvenciával 
és 128 MB RAM-mal.  
Következő lépésem az Internet kapcsolat létrehozása volt. 1995-ben már részvettem egy egynapos 
Internet tanfolyamon. Vejemtől "megörököltem" üzleti célra már használt 14, 4 Kbit/s sebességű 
modemét, és elkezdtem lelkesen, de lassan internetezni és fokozatosan elektronikus levelek 
váltására átállni.  
Ebből a célból először elektronikus levélcímeket gyűjtöttem névjegyekről, hirdetésekből és sok más 
helyről. Egyes érkező levelek maguk írták be a feladó elektronikus levélcímét a címjegyzékbe. 
Előfizet-tem szakmai hírlevelekre, a legtöbb számos linkre utalt. A fontosabbakat kinyomtattam és 
elhelyeztem a dokumentáció-gyűjteményemben (ma már 20 vastag iratrendező), ahol a könyvtárban 
lemásolt folyóirat-cikkek és más, megőrzésre érdemes szakmai iratok is vannak. 2002-ben ISDN 
csatlakozást rendeltem, elsősorban gyorsabb adatátvitel végett, másrészt azért, hogy amikor én a 
számítógéppel az ISDN egyik csatornáján ülök, a másik csatornán kimenő és bejövő telefonforgalmat 
lehessen bonyolítani. Ez jelentős lépés volt, mind a számítógépem, mind a telefonom forgalmi 
teljesítménye jelentősen meg növekedett. Szerettem volna két fővonalas alközpontot is szerezni, de 
a kezembe került egyik típus sem felelt meg. Végül 2003-ban lehetőségem nyílt kábelmodem 
beállítására, azóta számítógépem a telefonvonaltól független, a letöltés kellemesen gyorsan megy. 
Velünk lakó unokám persze így is talál olyan letöltenivalókat, amik letöltése délután kezdődik és késő 
éjjel ér véget. Ez nem baj, mert közben vettem egy 80 GB kapacitású keménylemezt, amiből a 
Windows 98 csak 38 GB-t tud kezelni. A meglévő 4,3 GB kapacitású merevlemezt a gépben hagytam 
tartalékul.  
A legrégebbi, kétszeres sebességű CD-olvasómat nyugdíjaztam. Helyére író-olvasó CD-meghajtót 
szereltettem be, aminek beüzemelése még hátra van. Ajándékba kaptam egy hordozható USB 
csatlakozású meghajtót (32 MB RAM, elemről táplálva), amelynek szoftverét azonnal telepítettem a 
saját és gyermekeim számítógépére.  
A 2002. évben egy egész iratrendezőre való forrásanyagot gyűjtöttem össze egy cikkhez, főleg a 
cégek által az Interneten közzétett "White paper" -eket. (Ezek a nagy cégek által aktuális szakmai kér-
désekről készített írások, amiket korábban alkalmazottaik szakfolyóiratokban jelentettek meg, 
természetesen munkaadójuk egyetértésével.) Az iratrendezőben sokkal könnyebb keresni, papírról 
kényelmesebb olvasni és az ábrákat tanulmányozni, mint a képernyőről. Így készült el egy 
decemberben rendelt, augusztusban megjelent 4,5 oldalas, A/4 formátumú cikk (SAN tárolóhálózat, 
HÍRADÁSTECHNIKA, 2003/8 szám).  
2002-ben egy, különböző munkahelyeken dolgozó tagokból álló bizottság tagja voltam. A bizottság 
által végzett munka során igen jól tudtam az elektronikus levelezés előnyeit kihasználni, mert a 
bizottság mindegyik tagjának volt Internet hozzáférése otthon vagy a munkahelyén 
 


Én és a számítógép

2004 végén a KFKI Számítástechnikai Csoport vezetése úgy döntött, hogy a holdinghoz, illetve annak mind a nyolc leányvállalatához bevezeti a nexONBÉR-t, és ezzel félezer munkatársának bérügyvitelét a NEXON termékére bízza. Dr. Megyery Károly, a KFKI ISYS igazgatója vezényelte le a rekordgyorsasággal, mindössze két hónap alatt lezajló projektet. A riportban a szakember tapasztalatairól, a projekt tanulságairól és a sikerhez vezető útról nyilatkozott

Not a member yet