REAL-MS

Kleinheincz, Gábor

Sikolya, Zsolt

Simon, Pál

C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Szelezsán János.doc 
Kleinheincz Gábor 1. oldal  2019.04.03. 
Szelezsán János 
 
2006-03-09 eGov iroda 14:15-16:30 
 
CV 
 
 
 
 
Oktatás 
Érdemes lenne bevenni a tartalomjegyzékbe 
 
 
részt vett az első számítógép építésében 
 1957ben írta az első programot, sin(x) számítása - differenciálegyenletek 
 az első könyvet ő írta a témában 
 ő tartotta és szervezte az első tanfolyamot és tudományszervezésben vett részt 
 1961-től mta számítástechnikai központ (elődje KKCS kibernetikai kutató csoport) 
 1969-ig m3 számítógép felépítése, komoly feladatok (pl. erzsébethíd statikai 
számítása) 
 a műszaki és matemetikai akadémikusok nemcsak hogy nem támogatták, de még 
akadályozták is a számítógépeket 
 kalmár laci bácsi story 
 pali bácsi hadtudományi disszertáció 
 KSH szerepe miatt is lett számítástechnika mo-n 
 érdemes lenne 3 másik vonalat is belevenni a tartalomjegyzékbe!!!! () 
 Pesti Lajost kikezdték 
 Pali Bácsi & Vámos Tibor (Természettudományi közlöny hetvenes években interjú 
Balázs Ilona??? írt egy interjúanyagot) 
 számítástechnika első gazdasági alkalmazói: 
1. ganzer sándor árhivatal 
2. krekó béla 
3. kornai jános 
4. lipták tamás 
 
 
OT számítóközpont (Országos Tervhivatal) 
 eredetileg MTA  és OT közös számítástechnikai központja lett volna (Dancs István és 
Szelezsán János) 
 1968ban OT elkezdte építeni az Angol u 27 alatt az épületet neki 
 MTA és KFKI végül ketté választották a központot 
 ICL1905-ös gépet vettek mindketten 
 rengeteg idősoros számítást és stasztikát csináltak (Hoch Róbert az akadémia 
közgazdtud intéztéből mentek segíteni) 
C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Szelezsán János.doc 
Kleinheincz Gábor 2. oldal  2019.04.03. 
 sertéshúsfogyasztást meg kellett jósolni, trendkészítés 
 ezáltal jelentős volt a számítástechnikai felhasználása a közigazgatásban 
 Tóth Imre volt az igazgató és Szelezsán János volt a helyettes 
 60as évektől a magyar számítástechnika elosztásának központja a KSH volt, mintha 
minisztérium lett volna 
 az OMFB volt a másik a központ magyarországon, és a kettő között tökéletes volt az 
összhang 
 (pesti emlékszik pali bácsira a hutással együttes találkozásról és a neumannból) 
 a rendszerváltozásig a gazdasági számítások központja volt, még ma is van 
Csíkszenthy Csaba még ma is folytatja az OT-t 
 REVA a hadsereg számítógépes szolgáltata 
  
 
 
ÁSZSZ 
 feldolgozási feladatai: 
1. FM, földművelésügy (teleknyilvántartás) Deli László volt a vezetője 
2. EüM 
3. Népességnyilvántartás 
4. Igazságügyminisztérium 
5. Egészségbiztosítási pénztár 
6. és még egy ágazat 
  
 
KSH 
 KSH-nak nagy szerepe volt a magyar számítástechnika fejlődésében, oktatásában 
 negatív is a KSH szerepe, mert mindig az volt a vélemény, hogy a "KSH megoldja" 
  
 
 
 
 
Következtetések, fontos gondolatok 
1. tudomány (akadémia) nagyon ellenállt a 60-as években 
2. STAGEK földművelésügyi minisztériumhoz tartozó intézmény 
 
 
Nyitott kérdések 
 
 szívesen vállal lektori szerepet 
 megnézi, hogy mivel foglalkozott az ÁSZSZ még 
 ír egy anyagot az oktatásról 
 
 
C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Szelezsán János.doc 
Kleinheincz Gábor 3. oldal  2019.04.03. 
Javasolt kérdések másokhoz: 
1. országos tervezésről Pesti Lajostól kell érdeklődni 
 
 
Javasolt interjúalanyok 
 
1. Vasvári György - datorgban is volt vezető, részt vett az m3 fejlesztésében 
2. Kertészné Gérecz Esztert is érdemes lenne megkeresni 
 
 


Szelezsán János interjú

C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Pesti Lajos.doc 
Kleinheincz Gábor 1. oldal  2019.04.03. 
Pesti Lajos 
 
2006-03-16 Pesti Lajos lakása 15:00-17:00 
 
 
 
1.1 Átalánosan 
 
 két szakasz - 68ig 
o már a 30as években volt egy IBM kft, amit elfelejtettek államosítani, 
lyukkártyákat csináltak 
o bull is a 40es években lyukkártyagépeket hozott 
o könyvelőgépeket hoztak 
 már a 48as népszámláláshoz sok lyukkártyagép állt rendelkezésre 
 ksh alapítja a szüv utódját (ludovika épületeiben) 
 univac gépek 60as években (lyukkártya gépek, amelyeken lehet már valamilyen 
rpogramot írni) 
 52ben volt egy kormányhatározat, amiben a ksh elnökét tették felelősség a lyukkártya 
gépekkel való gazdálkodásra, ebből alakult ki a későbbi óriási hatáskör 
 néhány fontos elméleti szakember: Kalmár László (Szeged) elméleti ember, Krekó 
Béla (közgazdász), MTA kutatócsoport (itt csinálták az m3 nevű gépet), Tarján 
György, Obádovics Gyula 
 60as évek elején 
o  KSH-ban URAL1 nevű gép megjelent 
o alakulgattak az ágazati ügyvitelszervező csoportok 
o  
 
 
1.2 CV 
 
 
 
1.2.1 INFELOR 
 
 létrejött az INFELOR Rabár Ferenc vezetésével 
 itt elmondta Pesti Lajos a feladatát (szoftver, kutatás) 
 68ban történt egy lényegi változás, a bővülő ismeretek miatt, a világ-szakirodalom 
olvasása és felismerték, hogy foglalkozni kell az számítástechnikával 
 
 
 Koszigin volt a miniszterelnök, aki inkább gazdasági szakember volt, mint politikus, 
szintén felismerte a lemaradást és minden KGST ország illetékes miniszterének írt egy 
levelet, egy ilyen témában történő együttműködésről (utána kell nézni a Koszigin 
levélnek, csak per "Koszigin levélnek" hívták) 
C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Pesti Lajos.doc 
Kleinheincz Gábor 2. oldal  2019.04.03. 
 Lázár György volt a miniszterelnök akkor és ő hallgatott a Kis Árpádra, aki az OMFB 
elnöke volt, az ő helyettese Sebestyén János ("Sebi", bulldog), ekkor villágossá vált, 
hogy kell erre egy program, mert csak így lehet komolyan építkezve 
 létrejött egy számítástechnikai tárcaközi bizottság 3 fővel(hangfelvételen rajta van) 
Litvai KGM miniszterhelyettes volt felelős a gyártásért (videoton r10 - ezrével adták 
el a szu-ba és kínába - kínában oktatásokat is tartottak), Sebi OMFB (nemzetközi 
kapcsolat), Pesti Lajos KSH 
 a bizottságnak rendszeresen be kellett számolnia a program végrehajtásáról 
 a kfki a TPA gépet gyártotta és ez volt nagyon népszerű, ez DEC "utánérzés" volt 
 KSH feladata kettős volt: 
o számítástechnikai főosztály (két fő feladata volt: rengeteg adatot kellett 
feldolgozni, saját (1) és országos (2) feldolgozások (rendszeres és eseti 
beszámolók, népszámlálások) ehhez a legjobb gépeket kellett beszerezni (pl. 
80as népszámlálás, mint a magyar számítástechnika egyik fontos 
mérföldkövére) mindkét feladatjó néhányszáz millió forint 
o oktatást meg kellett szervezni, és nem lehetett várni az egyetemekre, ezért lett 
egy tanfolyamrendszer (nemzetközi számítástechnikai oktatóközpont 
NSZÁMOK) 
o anekdóta UNDP véletlenül felajánlotta, hogy ha a magyar állam komolyan 
gondolja, akkor a másik felét megfinanszírozza, Pesti Lajos másnap elment a 
PM-be és két nap múlva megvolt  a pénz. 
o Kontroll-Data iskolarendszerét (rendszerszervezői, szoftverfejlesztői, és 
műszaki szakok) vették meg néhány száezer $-ért (az épület és a gépek néhány 
millió $ volt) jöttek vendégprofesszorok és 5 évig vállalták a tananyagok 
folyamatos követését 
o az első 300 hallgatóból lettek az oktatók Frankfurtban (Vadász Péter 
microsystem, Báti Ferenc) 
o volt hozzá ktgvetési támogatás is, mert a hallgatók nem tudtak ennyit fizetni 
o a vidék el volt maradva ezért kellett létrehozni a SZÜV hálózatot, és megyei 
szinten akarták terjeszteni a számítástechnikai kultúrát, szolgáltat, oktat, 
feldolgoz az ottani vállalatoknak (ez is benne volt a kormányprogramban) - a 
tanácsok segítettek az infrastruktúra szervezésében 60as évek közepére készült 
ez el 
o a KSH is elvégzett megyei számítástechnikai feladatokat 
o akkoriban a mérlegbeszámolókat még a SZÜV-nek kellett leadni, 
előellenőrizte (számszerűségi és logikai kontroll) ezután továbbította a PM-
nek, a KSH-nak is besegített feladatokkal 
 
1.2.2 ÁSZSZ 
 
 azért hozták létre, mert voltak nagy adatbázisok, amikkel nem tudott senki 
 thán károly utcában, erre a célra épült egy épület géptermekkel, stb. (erről nyíry géza 
többet tud mondani) 
 szüvnek volt olyan nyomdagépe, ami kb az országos igény 80%-át lefedte 
leporellóból. 
 infelorból, számki lett (kapacitásbővítés, szoftverfejlesztés - része volt az országos 
számítástechnikai alkalmazásfejlesztési infrastruktúrának) 
 gépeket kellett importálni és üzembe helyezni 
C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Pesti Lajos.doc 
Kleinheincz Gábor 3. oldal  2019.04.03. 
 stat és számítástechnikai kiadóvállalat adta ki a könyveket 
  
 
1.2.3 ágazati intézetekkel kapcsolatos feladatok 
 
 KSH-nak támogatnia kellett az ágazati feladatokat 
 itt felsorolta a támogatott ágazatokat és a neveiket! 
  
 
 
1.2.4 kormányprogram felügyelet 
 
 perifériák beszerzése nyugatról 
 72-80as évek végéig 
 évente be kellett számolni erről a programról a miniszterelnöknek, ezt a beszámolót 
tárcakörözésen kellett átesnie ennek és a minisztertanács ülésen (csikós 
helyreigazítása) 
  
 
1.2.5 rendszerváltozás 
 
 KGST megszűnt, így az ESZR együttműködés is 
 de szerencsére ekkor már nem volt embargó, ha volt pénz lehetett dolgozni 
 az országba került nyugati cégek hozták a saját tapasztalataikat és gépeiket 
 ÁSZSZ-t úgy privatizálták, hogy minden eltűnt, elherdálták 
 SZÜV-öt két lépésben privatizálták kivették a leporellógyártást, és a többit eladták az 
Albacomp-nak 
 SZÁMALK ma már SZÁMALK oktatási rt. és SZÁMALK kereskedelmi rt. (hp, ibm 
és microsoft viszonteladója) 
  
 
 
1.2.6 egyéb 
 
 MTA megítélése:  Sándori "Micu" TPA fejlesztésében vett részt 
 VÁMOS Tibor, támogatta 
 már a 80as évek közepén zsebkönyv a köv. év májusra megvolt, nagy évkönyv aug 
20-ra elkészült, év végéig minden ágazati évkönyv megjelent 
 első 5éves terv OT feldolgozza az első 5éves tervet (Vas Zoltán) 
 
 
1.2.7 80-as népszámlálás 
 
C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Pesti Lajos.doc 
Kleinheincz Gábor 4. oldal  2019.04.03. 
 
 
 
 
1.2.8 Következtetések, fontos gondolatok 
 
1. egyetértett azzal, hogy az első időszakban gépi adatfeldolgozásról beszélünk, sőt a 
bevezetőjében ezt erősítette meg. 
2. ott lehetett bármit tenni, ahol volt legalább miniszterhelyettesi rangban lévő ember, aki 
megértette, hogy miről van szó! (itt is felmerül ilku oktatási miniszter) 
3. jelenlegi helyzet kritikája (program nélkül nehéz) 
4. ászsz népességnyilvántartási feladatokat újra kellett szervezni, miután privatizálták az 
ÁSZSZ-t 
5. idő kell!!!!!, nem lehet négy év alatt nem lehet semmit csinálni 
 
 
 
 
1.2.9 javasolt forrásmunkák 
 koszigin levél (pali bácsi utánanéz a történeti hivatalban vagy levéltárban) 
 kormányprogram, ehhez tartozó beszámolók, stb. (pali bácsi utánanéz a történeti 
hivatalban vagy levéltárban) 
 Honeywell-Bull adatlapja 
 van-e esetleg vmilyen forrásmunka a 30-as évekről, gépi adatfeldolgozásról? IBM kft. 
- működött a 30as években 
 
 
1.2.10 Javasolt interjúalanyok 
 
1.  


Pesti Lajos interjú

Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Matematikai és Informatikai Intézet Számítástudományi Tanszék és Információtechnológiai Tanszék történetét 1971-1998 között - beleértve a számítástechnikai tanárképzés kezdetét - Perge Imre sok forrásanyag feldolgozásával és személyes élményei alapján írta meg

Perge, Imre

Perge Imre munkássága - az egri Számítástechnikai Csoport : Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Matematikai és Informatikai Intézet Számítástudományi Tanszék és Információtechnológiai Tanszék története

Botka, Ferenc

Kodolányi János írásai és róla szóló cikkek időszaki kiadványokban. 1960–1970

Kodolányi Jánossal kapcsolatos írások időszaki kiadványokban és gyűjteményes kötetekben, 1971-1979

C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Havass Miklós.doc 
Kleinheincz Gábor 1. oldal  2019.04.03. 
Havass Miklós 
 
2006-03-16 eGov iroda 10:03-12:00 
 
 
 
1.1 Átalánosan 
 
 tetszik neki az ötlet, de úgy érzi, hogy ő nem sokat fog tudni mondani hozzá 
 javasolt interjúalanyokat 
 
1.2 CV 
 
 
1.2.1 Diploma 
 1963-ban végzett matematikusként, akkor elsősorban matematikusok és 
véletlenszerűen mindenféle emberek voltak a számítástechnika képviselői 
 
1.2.2 NIMIGÜSZI 
 
 1963-72ig nimigüsziben dolgozott 
 eliott 803/b gép volt az első az országban 1962-ben jött be ide (egy másik ilyen gép 
jött a kohó és gépipari minisztériumhoz) 
 azért érdekes ez számunkra, mert az ipari ágazat irányításhoz szerezték be, bár nem 
tudták, hogy mire is lesz jó 
 az ágazati kapcsolatok mérlege fontos feladat (ezzel a géppel csinálták) volt a 
Tervhivatal számára 
 fontos feladat volt az árhivatal felé az árszámítások és ehhz közgazdasági elemzéseket 
végeztek ezen a gépen 
 itt folytak még pl.: tiszaszabályozás, bős tervezés, máv menetrend készítés, stb. 
 egyébként volt ekkor 1962ben már egy- két ural gép és ibm lyukkártya gép, majd dán 
gir gép, angol ict gép 
  
 
1.2.3 INFELOR 
 
 vezetője rabár ferenc volt, később arató mátyás 
 munkamegosztás: elméleti kutatás mta, hw omfb, sw ksh 
 KSH intézeti struktúra 
o szüv (feladata:önkormányzatkonál, tanácsoknál terjedjen az it) 
o számok (magyar it képzés) 
o noto-oszv (elterjessze (eladja) az országban a számítógépeket) 
o infelor (koncepciót dolgozzon ki az egészhez) 
C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Havass Miklós.doc 
Kleinheincz Gábor 2. oldal  2019.04.03. 
o ksh érdekszférájába tartoztak a minisztériumok szervezési intézetei, mert ő 
adta nekik az infrastruktúrát (számítógépet, sőt még az épületeket is) 
 1973ban az infelor (szilágyi e fasor) megalakította az ászsz-t, ami 1975ben vált ki 
(csalogány utca) 
o igazgatói:szelezsán jános, nyíry géza, kovács jános, széphalmi 
 1975 ben az infelor átalakult számki-vá, mert akkor kutatóintézet lehetett és azzal 
kedvezmények jártak 
 főbb feladatai: 
o infelor bérmunkában találta ki az állami népességnyilvántartást (az állami 
népességnyilvántartó hivatal) és aszemélyi számot ők találták ki 
o statisztikusok számára csinált bérmunkát 
o és a vállalatok számára dolgozott 
o medrek, .... 
 ksh-nak volt saját számítóközpontja is, amit a népszámlálshoz is használt 
 
1.2.4 ÁSZSZ 
 
 azt hogy kinek dolgozott, pesti lajos és nyíri géza tudja jól elmondani 
 
 
 
1.2.5 SZÁMALK 
 
 1982ben az infelort a számokot és az oszv-t összevonták, ez lett a számalk 
(ANEKDÓTA: Arató Mátyás, megpályázta Vámos Tibor állását, mert a Vámos 
mindig azt mondta, hogy ő már nyugdíjba megy, ezt nem kellett volna :-))), mert 
Vámos összevonatta az arató intézményét) 
 Pogány Károly lett volna a vezetője, pedig nem a 3 intézmény igazgatója volt, de 
ekkor a pártközpontban átszervezték az dolgokat és Juhász Jánosnak elküldték onnan, 
és őt nevezték ki. 
 Havass Miklós lett a vezetője (ANEKDÓTA: Nyitrainé (KSH elnök volt, és KB tag is 
volt) megkérdezte, hogy párttagság nélkül lehet-e vezető Havass Miklós) 
 1986ban lett vezérigazgató Havass Miklós 
 1992ben mondták, hogy privatizálják, de a külföldiek nem akarták egyben megvenni 
és hitelből saját maguk vették meg (nem lehetett mindenki tulajdonos) 
 1998ban havas miklós lett az elnök és weiss judit lett az operatív kérdések felelőse 
 2003ban a 10ből, 8 tulajdonos ki akart válni, nyugdíj miatt és ekkor az oktatás és a név 
havass miklósnál és zádor saroltánál, maradt a többiek meg a többi részt 
eladták/eladják 
 1992ben egyik napról a másikra nem kaptak rá állami támogatást, és az államközi 
szerződés miatt át kellett venni még két évig 
 1995ben pál lászló felkérte havass miklóst az inftárs kutatására, ebből lett a NIS 
 
 
1.2.6 OT 
 
C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Havass Miklós.doc 
Kleinheincz Gábor 3. oldal  2019.04.03. 
 gyakorlatilag minisztérium volt 
 volt számtech háttérintézménye, ahol icl gépek voltak, ők csinálták a pártközpont 
háttérelemzéseit 
  
 
 
 
1.2.7 Következtetések, fontos gondolatok 
1. nem hiszi, hogy a régi irányítási rendszert vissza lehet hozni, mert ma már teljesen 
mások a viszonyok (utalva az eü miniszter 80as évekbeli ágystatisztikai adataira) 
2. kivételekkel kellene foglalkoznia közigazgatással 
3. mta és sztaki inkább elméleti szerepet játszott, a sztaki sosem volt rákényszerítve a 
hatékonyságra, mert mindig megkapta a bevételeinek a felét az államól 
4. nagyvállalati feldolgozásokat az eszr gépek csinálták, a folyamatirányítást, pedig a 
pdp-k és itt a perifériák voltak a kritikusak! 
5. neumann társaság 65ben alakult és olyan szerepe is volt, hogy a külföldiek itt 
megálltak és előadásokat tartottak 
6. végül még miklós elmondta, hogy ő milyen háttérintézményekre emlékszik 
 
1.2.8 fejezetekhez javaslatok 
 
2-es fejezethez, 65ben új koncepció indult, mert a nyugati gépek drágák voltak és a szocialista 
országok elhatározták, hogy maguk fejlesztenek végepeket, és ehhez ellopják a nyugati 
gépeket  ilyen volt az  
 eszr, ami ibm koppintás volt (Magyarország nem akart lopott gépet gyártani, hanem 
vett egy francia licencet és mitra15, vagy cii10010 és ebből lett az R10 és R11) 
 ebben jó volt, hogy tisztességes konstrukció volt, de sajno a gép a franciák miatt elég 
gyenge volt, de a gépnek mégis jó híre lett, ezért keresett volt!!! 
 mini 11 rendszer (pdp 8 és pdp 11 alapján készült) 
 
2.1.1 oktatás 
 kezdetben matematikusoknak volt, de később a ksh létrehozta a számok-ot, hogy 
legyen szakember szervezőket és programozókat képzett 3 éves képzésben 
 BME eléggé lemaradt  
 
 
 
1.2.9 Nyitott kérdések 
 
  
 
 
1.2.10 Javasolt kérdések másokhoz: 
 
 miért éppen ászsz lett, ezt pesti lajos tudja elmondani 
C:\Users\NORA\Desktop\PS_hanganyag_írott_anyag\Havass Miklós.doc 
Kleinheincz Gábor 4. oldal  2019.04.03. 
 
 
1.2.11 javasolt forrásmunkák 
 szentiványi sztechnika kezdetei 
 kovács győző mta-nál kezdetei 
 szlankóék csináltak egy könyvet a PTA kezdeteitől 
 mojzes imre mikroelektronika története 
 
 
1.2.12 Javasolt interjúalanyok 
 
1. Faragó Sándor 
2. Gergely Csaba (PSZTI) 
3. Kondricz József (Szüv) ő szervező ember volt, biztos tud mondani sok érdekeset 
4. Német Pál (OMFB) jó a memóriája és ő volt a három nagy szerv egyikében (MTA-
OMFB-KSH) ő ott volt 
5. Pali bácsi szerint - Háklár ??? (PSZTI) 
6. Horváth Jánost is érdemes lenne megkeresni 
7.  
 
 


Havass Miklós interjú

Kodolányi Jánossal kapcsolatos írások időszaki kiadványokban és gyűjteményes kötetekben, 1990–1999

Papp Zoltán 
 
fontos: két nappal ezelőtt volt 60 éves!!!!! 
 
2006-03-30 KSH iroda 10:15-12:00 
 
 
 
1.1 Átalánosan 
 
  
 
 
1.2 CV 
 
 
1.2.1 Diploma 
  
 
1.2.2 Ipari Minisztérium 1973tól 
 
 akkor az operációkutatás volt a hívószó 
 szakirodalomhoz hozzá lehetett jutni 
 optimalizálni szerették volna a gazdasági folyamatokat, de a gyakorlatba nem lehetett 
átültetni 
 mivel ezzel nem nagyon lehetett sikeres eredményeket elérni, ezért a gépi 
adatfeldolgozás felé kezdett elmozdulni 
 
1.2.3 1978ban Zala megyei Tanács létrehozta Zalaszám-ot (4:30-) 
 
 ez akkor nagyon korszerű gondolat volt, országosan is első volt 
 a SZÜV tiltakozása ellenére jött létre ez a valójában konkurens szervezet 
 itt említi Pali Bácsi - ZKL édesapjának támogatását 
 a megyei Tanács elnökének támogatása is kellett! 
 a Zalaszám eleve, már akkor úgy indult, hogy 60-70%-ben kellett megteremteni a saját 
bevételeit!!!! 
 az elszámoláshoz feladatfinanszírozási modell-t alakítottak ki. 
 Pali bácsi közbevetése (11:30-) 
 voltak olyan megszállottak, lelkes emberek, akik vitték előre a témákat 
 Zalaszám multifunkcionális volt (feladatai: oktatás(könyvek, gépidők, tanfolyamok), 
illetményhivatali funkciók, tanácsi feladatok) 
 azért nem a szüv-re telepítették a feladatokat, mert az túl rugalmatlan volt a batch 
feldolgozás! 
 voltak a megyék felé megfogalmazott elvárások, de volt szabadságfokuk! 
 PSZTI kiváló szakmai kontrollt adott a 3 konkurrens illetmény rendszer felett! 
 minden félévben voltak országos értekezletek az rendszerek fejleszési eredményeiről 
 végeredményben azért lett zalaszám, mert nem akarták az illetmény feldolgozást 
outsourcing-olni. (mai szóval) 
  
  
1.2.4 Technológia (21:21-) 
 ESZR22 gépvásárlás kötelező volt, pedig Zoli magyar gépet akart venni 
 akkor 3 hónap volt a hw installálás 
 az üzembiztonság nagyon gyenge volt (pl. ferritgyűrűs memória, bulgár disk-ek) 
 ferrítgyűrű horgolása 1,5 hónap volt 
 lett volna magyar félvezetős memória, de azt nem engedték megvenni 
 ezért az első hónap után lecserélték a memóriát 
 akkor assembler-ben programoztak, amik sokkal hatékonyabbak voltak 
 10ből 8szor nem a diplomás emberek voltak a legtehetségesebb programozók 
 TEA (30:56-) 
 pali bácsi kreuzwaldi történet,1970ben operációkutatás 
 operációkutatás az kvázi lineáris programozás, folyamatok matematikai modellezése 
és optimalizálása bizonyos célszempontok szerint 
 egy bizonyos bonyolultsági szint után nem sikerülnek a gyakorlatban!!! ezért kérdés 
volt, hogy érdemes-e nagy komplex rendszereket építeni? ezért dekomponálni kell a 
feladatokat és így kell tervezni 
 nehéz volt a könyvelési feladattól eltérő feladatokra a batch feldolgozást illeszteni, 
ezért 
 meg kellett találni a megoldást:  
 egyrészt jó szervezés kellett (pl. az előszámlázáshoz nagyon jó munkaszervezés 
kellett) azóta kihalt egy szakma, a rendszerelemző, szervező, ami nagyon hiányzik ma 
 a másik kitörési pont a nagy rendszerek összekapcsolása volt (tüdőszűrő kiértesítés) 
 ÁVH probléma volt belőle, mert a besúgók a BM kórházba jártak 
 pali bácsi története 
 Szüv lenyelte-e a békát? (47:48) 
 igen, sőt jó barátságban voltak a Kondricz Józseffel 
  
 
1.2.5 PC-s korszak 80as évek közepe (49:00-) 
 
 
 nagyon hamar megjelentek a PC-k az országban 
 a játékgépeket (C64) akarták használni minden feladatra, ez két évre visszavetette a 
közig informatikát (nem voltak meg a háttérnyilvántartások) 
 akkor tört meg a leporelló-s batchfeldolgozás kora 
 ekkor elfelejtették a szervezés fontosságát 
 nyers technikai paraméterekben ezek a kis gépek összemérhetőek voltak a mainframe-
kben használtakkal, de valójában nem voltak összemérhetőek! 
 VIDEOTON: megjelentek a terminálok, első sorban az adatbevitelt egyszerűsítette (a 
lyukkártya bevitel helyett) 
1.2.6 Központi irányítás (59:47-) 
 
 KSH akkor élet-halál ura volt a számítástechnikában 
 SZKI koordináció eredménye 1 év után: 4 géptípus helyett 21 géptípus lett 
 vidám barakk:-) (minden intézményben más géptípus volt) 
 pl. KSH elnöke munkanapló vezetési kötelezettségeket írt elő 
 sokkal nagyobb hatásköre volt akkor a KSH-nak ITben, mint ma a Meh-nek 
 ekkor meghirdették a decentralizálást: népességnyilvántartást és adófeldolgozást pl. 
elsőként hejthetták végre 
 PSZTI (Háklár László, ma az Adóhivatal számítóközpontjának mondanánk) 
 anekdóta arról, hogy a simens gépteremben kinyomtatták a zalaszám adatait! (1:08:00-
) 
 még pest megyét is zoliék dolgozták fel 
 COCOM lista, embargó, gyakorlatilag ki lehetett játszani a COCOM-ot (bátorság 
kellett magyar oldalról, mert behoztak más gépet, mint szovjet és a másik oldalról, 
hogy ki merték vinni keletre) Honeywell-Bull, Siemens 
 
1.2.7 rendszerváltás utáni szituáció 
 
 nagyon szomorúként emlékszik rá zoli szakmai szempontból 
 túlfeszített illúziók voltak az önkormányzatokkal kapcsolatban 
 TÁKISZOK elkerültek a PSZTI irányítása alól és a BM-hez kerültek, mert az 
önkormányzatoknak adták őket 
 nem tudtak mit kezdeni a BM-ben a 19 tákisszal legalább 1 évig 
 ebből látszik a jogi, alkotmányossági megközelítés önmagában nem volt elég, ebből 
nagyon sok kár adódott 
 "lefalazták a Zalaszám géptermét" 
 elveszett a szerves fejlődés 
 
 
1.2.8 mi nem ment akkor sem, és ma sem? (1:25:00-) 
 
 nagy tervek voltak, vannak, de szívós aprómunka nem az erősségünk 
 képtelenek vagyunk az egyéni képességeinket összefogni, az össz-hatékonyságunk nagyon 
alacsony 
 a kis sikereket nem becsüljük meg 
 nem a kis sikereknek örülünk, hanem a nagy kudarcok eredményeit próbáljuk beépíteni 
  
 
1.2.9 Következtetések, fontos gondolatok 
 
1. Szervezés fontos szakma volt, amit mára elfelejtettünk! 
2. Sokféleség volt a gépekben technológiákban 
3. A rendszerváltással szinte csak a jogi, elvi elvek érvényesültek, a szerves fejlődés 
igényét figyelmen kívül hagyták, ebből nagyos sok kár következett. 
4. Zoli érzései szerint a magyar kulturális hagyományoknak és vannak konzekvenciái az 
eredményes munkára 
5. Jó vevő hogyan tud lenni az államigazgatás?, ehhez komoly együttműködés kellene 
kutatóintézetekkel, legyen átjárás a közig és a profi szakma között. 
6. örülni kell a kis eredményeknek, ehhez kis és elérhető célokat kell megfogalmazni 
 
 
 
1.2.10 fejezetekhez javaslatok 
 
 
 
1.2.11 Nyitott kérdések 
 
  
 
 
1.2.12 Javasolt kérdések másokhoz: 
 
 
1.2.13 javasolt forrásmunkák 
 
 
1.2.14 Javasolt interjúalanyok 
 
 


Not a member yet

Szelezsán János interjú

Pesti Lajos interjú

Perge Imre munkássága - az egri Számítástechnikai Csoport : Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Matematikai és Informatikai Intézet Számítástudományi Tanszék és Információtechnológiai Tanszék története

Kodolányi János írásai és róla szóló cikkek időszaki kiadványokban. 1960–1970

Kodolányi Jánossal kapcsolatos írások időszaki kiadványokban és gyűjteményes kötetekben, 1971-1979

Havass Miklós interjú

Kodolányi Jánossal kapcsolatos írások időszaki kiadványokban és gyűjteményes kötetekben, 1990–1999

Papp Zoltán interjú

A Kisfaludy Társaság pályázataira beküldött pályaművek jegyzéke : kézirat

Kodolányi Jánossal kapcsolatos írások időszaki kiadványokban és gyűjteményes kötetekben, 1980–1989

24,884

30,539