REAL-MS

Sándor, György

Miért Neumann elvű a számítógép?

K. Szabó, Zoltán

Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG) története

Bakonyi, Péter

1
Az Internet története
Magyarországon
Bakonyi Péter
c.docens
pbakonyi@sztaki.hu
www.sztaki.hu/~pbakonyi
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 2
Visszapillantás - előtanulmányok
•1975 - számítógép-hálózati kutatások az 
Akadémiai kutatóintézetekben
•1980 - nemzetközi akadémiai együttműködés -
IIASA, INRIA, SZU
•1982 - Akadémiai Hálózat fejlesztése elindul
•1985 - IIF előkészületek
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 3
Visszapillantás - az IIF
•1986 - Az MTA, OMFB és OTKA elindítja az 
Információs Infrastruktúra Fejlesztési programot 
(IIF)
•1988 - 89 I. fázis: elindul az X.25 alapú 
hálózati rendszer - 80 intézet kapcsolódik a 
rendszerhez, Ella mint az első hazai fejlesztésű  
e-mail rendszer elindul
•1991 - II.fázis: kapcsolódás az Internet-hez
•1992 - III.fázis: HBONE tervezése
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 4
Visszapillantás - HBONE, NIIF
•1993 - HBONE különcélú hálózat kialakítása -
TCP/IP gerinchálózat
•1994 - NIIF program előkészitése
•1995 - NIIF elindítása. Támogatók:  OMFB, MTA, 
MKM, OTKA, FEFA, Népjóléti Minisztérium
•1998- Új programciklus előkészítése
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 5
NIIF program
•Kutatás, felsőoktatás, közgyűjtemények  és 
non-profit szféra számára 
o korszerű hálózati szolgáltatást biztosít
o projektek az új alkalmazások és technológiák 
bevezetésére
• MTA, MKM, OMFB, OTKA, Népjóléti Min., 
KHVM, FEFA mint program támogatók.
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 6
NIIF  projektek-1994-98
• HBONE
• TEN-34
• NIIF Internet felhasználói projekt
• Nyilvános kulcsú titkosítás, digitális aláírás 
projekt
• World Wide Web
• MICE multimédia projekt
• Kutatók home working projektje
• Intelligens város/település projekt
• NIP-Nagysebességű Internet Projekt- tervezési 
fázis
2
A HBONE projekt
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 8
HBONE projekt
• Különcélú Internet gerinchálózat
• 26 csomópont- regionális központok - lefedik 
az országot
• Nemzetközi kijárat - TEN 34
• Kormányzat és a Főváros is kapcsolódik
• Decentralizált hálózat menedzsment
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 9
A WWW projekt
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 11
World Wide Web projekt
• az országban megteremtette a WWW kulturát
• működtetette a magyar Honlapot
• cache szerverek a sávszélesség jobb 
kihasználására
• workshop-ok rendezése, oktatás 
• minden jelentős intézetben van WWW szerver
A TEN-34 projekt
3
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 13
TEN-34 projekt
• Európai nagysebességű kutatói gerinc-
hálózat- 34Mb/s - EU projekt
• Elsőként csatlakoztunk a régióból
• MATÁV-val szoros együttműködés és 
kedvezményes tarifa - első ATM alapú 
rendszer kialakítása IP célra
• 10 Mb/s európai, 5Mb/s US kapcsolat
• Igen pozitív nemzetközi megítélés
• A Quantum -TEN 155 előkészítése
NIIF Internet felhasználói projekt
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 15
Magyar Elektronikus Könyvtár
• Teljes szövegű adatbázis 
magyar irodalmi és tudományos művekből
• Szerzői jogdíjjal nem védett művekre
• Szomszédos országok magyarsága számára is 
fontos projekt
• NIIF Információs füzetek
• Közös Elektronikus Katalógus
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 16
NIIF adatok - 1995
•több mint 800 intézmény
•150-180.000 munkatárs használja
•évi növekedési ráta 100 %
•projektek
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 17
NIIF 1998-2000
a koncepció fő elvei
•Az EU csatlakozást támogató, a nemzetközi 
fejlődéssel lépést tartó hálózati 
szolgáltatások
•Expanzív növekedés helyett minőség
•Élenjáró alkalmazási és technológiai 
projektek indítása
•Vidék és főváros közötti infrastruktúra 
erőteljes fejlesztése 
Nagysebességű Internet Projekt
4
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 19
Előzmények: INTERNET-2
• INTERNET-2 projekt az USA-ban
• Cél: az Internet új generációjának 
kifejlesztése.
• Résztvevők: több mint 100 egyetem, 
kormányzati szervezetek, IT és távközlési 
ipar.
• A kezdeti fázisban szélessávú hálózatot 
hoznak létre.
• Új alkalmazások tervezése indul.
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 20
Nagysebességű  Internet Projekt
NIP
• Célkitűzés a nagysebességű hálózatra épülő 
Internet technológiák és alkalmazások 
adaptálása
• NIIF, MATÁV
• ATM hálózatra támaszkodik:  
• garantált és kísérleti szolgáltatások
• alprojektekbe szervezve
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 21
NIP - hálózati alprojektek
• IPv6 pilot hálózat kialakítása - BME
• IP hatásfok vizsgálat ATM osztályokban - MTA 
SZTAKI, BME, PKI
• IP forgalom vizsgálat - BME, SZTAKI, PKI
• IP szolgáltatás - minőség paraméterek 
leképzése ATM-re  BME, SZTAKI, PKI
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 22
NIP- alkalmazási alprojektek
• NIIF-2 kutatói pilot multimédia hálózat       
BKE, BME, ELTE, SZTAKI,J ATE, KLTE, JPTE
• Videokonferencia az Interneten
BME, ELTE, SZTAKI
• Digitális könyvtár az Interneten                 
Neumann ház, JATE, ELTE
• Virtuális egyetem az Interneten  
NTK, GATE, ELTE
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 23
NIP - alkalmazási projektek
• Virtuális kiállítás az Interneten                   
Soros Alapítvány-C3, AEC (Linz )
• Telemedicina, távdiagnosztika az Interneten 
SOTE, DOTE, POTE, SZOTE
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 24
Új helyzet 2000-ben
• Hálózati infrastruktúra javulása, sávszélesség 
növekedés. 
• Internet böngésző szoftver funkció bővülés.
• Felhasználó-orientált tartalom.
• Tömeges felhasználás: Web TV, kábel TV, olcsó 
távközlés.
5
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 25
•Folyamatos fejlődés-2000-2005 között
•Közel 2 mrd Ft fejlesztés 2003-2004-ben
•Élenjáró információs infrastruktúra a kutató 
közösség számára
•Több mint 700 intézmény, 600.000 felhasználó
•Szuperszámítógép- Grid projekt
•Élenjáró szerep Európában 
o a 10 legfejlettebb kutatói hálózat  az EU-ban - GEANT 
projekt
o középtávú szakmai program
o eEurope 2005 célok és követelmények figyelembevétele41
Az NIIF program-2000-2005
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 26
Az NIIF program - 2000 után
•Modell: 
o a sávszélesség nem korlátos erőforrás
o esélyegyenlőség a budapesti és vidéki felhasználók 
számára
•NIIF Program felügyelete: GKM
•Szervezet: NIIF Intézet
•Cél: 
o Magas színvonalú szolgáltatás
o folyamatos fejlesztés-az európai színvonal 
megtartása
o erős intézményi  és ipari kapcsolatok
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 27
Az NIIF program
• 169 + 90 könyvtár és iskola bekapcsolása
• IP telefónia
• Központi szuperszámítógép bővítése
• Névtár projekt (+11;+25)
• Tűzfal projekt
• Networkshop,  
• ADSL migráció
• 6NET, SEREEN-IPv6 bevezetése
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 28
Az NIIF program
•Cluster-grid projekt 
•Gigabit gerinchálózat
•Központi szolgáltatások megújulása
•Kutatói ADSL
•MEK erdélyi tükör
•Video-konferencia
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 2942
Az NIIF program gerinchálózata
N IIF K özpon t
Kormányzat KFKI
BME ELTE SZTAKI Lágymányos
Nemzeti Múzeum O rszágos Levé ltár MTA Budavár
Szécheny i Könyvtár MTA KKKI,Csill.l PPKE JÁK
Kecskemét
Szeged
Miskolc
Szolnok
Eger
Baja
Pécs
Keszthely
Zalaegerszeg
Mosonmagyaróvár
Győr
Veszprém
Tatabánya
Piliscsaba
Dunaújváros
Gödöllő
Hm.vásárhely
Gyöngyös
Salgótarján
Debrecen
Nyíregyháza
Jelölések:
2.5 Gbps
155 Mbps
34 Mbps
NIIF gerinchálózat 2004 január  
Sopron
, BMF, BGF, MTA
Nagykanizsa
Szekszárd
Kaposvár
Budapest
S.patak
Jászberény
SZIE YBL/ÁLL.
ZMNE, Sapientia
Békéscsaba
Szombathely
Sz.fehérvár
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 30
Az NIIF program gerinchálózata
6
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 32
A GEANT hálózat
• Az NIIF Program számítógép-hálózata integráns 
része a nagysebességű pán-európai kutatói 
hálózatnak, a GEANT-nak
• A GEANT összekapcsolja Európa 34 országának 
nemzeti kutatói hálózatait és közvetlen, vagy 
közvetett kapcsolattal rendelkezik a világ 
egyéb jelentős nemzeti illetve regionális 
kutatói hálózata felé. 
• Az EU a GEANT kutatói hálózatra alapozza az 
európai kutatási övezet (ERA) kutatási 
koncepcióját, ennek megfelelően évek óta 
kitüntetetten kezeli a kutatói hálózatok 
fejlesztésének a feladatát. 
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 33
A GEANT hálózat
• Az európai törekvés a kutatói hálózatok tekintetében 
egyértelmű: a globális élvonalban megszerzett helyzet 
megtartása. 
• A most lezárult 6. Keretprogram 93 Meuro támogatást 
biztosított az összeurópai kutatói hálózati 
infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztésekhez (kb. 
ugyanennyit tesz hozzá az együttműködő kutatói 
hálózati közösség), és a 7. keretprogramban ennek 
két-háromszorosa várható, ugyancsak mintegy 50 %-os 
kutatói hálózati hozzájárulás mellett. 
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 34
A GEANT hálózat
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 35
Kutatóhálózatok jövője
•A kutatás, fejlesztés, felsőoktatás, 
könyvtárak és közgyűjtemények információs 
infrastruktúrája valamennyi fejlett országban 
és az EU-ban is kiemelt hangsúllyal szerepel a 
támogatott fejlesztési és alkalmazási 
projektek között.
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 36
Kutatóhálózatok jövője
• A kutatói hálózatok innovatív infokommunikációs 
technológiák alkalmazásával jelentősen hozzájárulnak 
a kutatás-fejlesztés és innováció hatékonyságának, és 
ezzel együtt az adott gazdaság versenyképességének 
növeléséhez:
• a projekt formájában szerveződő, országhatárokat 
átívelő kutatás-fejlesztési programok végrehajtását 
támogatják. A hazai és nemzetközi kooperáció egyre 
nagyobb arányban virtuális szervezetek és komplex 
virtuális szolgáltatások keretében valósul meg, a 
kutatási és fejlesztési folyamatok megváltoznak, 
dinamikussá válnak;
• a nagyértékű, speciális erőforrások, adatbázisok és 
nagyberendezések távoli elérését biztosítják 
valamennyi érdekelt fél számára, amely révén így 
kevesebb számú, de lényegesen magasabb értéket 
képviselő eszközöket lehet kiépíteni;
7
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 37
Kutatóhálózatok jövője
•a nagymértékben felhalmozódó adatok gyors 
feldolgozásán alapuló kutatás-fejlesztési tevékenységek 
számára a nagysebességű adathálózati infrastruktúrán 
fellelhető erőforrások közös, megosztott kiaknázását 
teszik lehetővé költség-hatékony módon;
• tesztkörnyezetet biztosítanak a legújabb adathálózati, 
kollaboratív és tartalomszolgáltatási technológiák 
kipróbálására, mint a felsőoktatás és kutatás, mint a 
piaci szereplők számára.
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 38
Az NIIF jövője
• A hazai kutatói hálózat hosszú évek óta az európai 
élvonalba tartozó, az EU15 országok színvonalának 
megfelelő országos infrastruktúrát biztosít a hazai 
felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi kör számára. 
• A kutatói hálózati infrastruktúra jelentősen hozzájárul 
ahhoz, hogy a hazai kutatás-fejlesztés a nemzetközi 
projekt-együttműködések keretében jelentős EU 
támogatásokhoz jut. 
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 39
Az NIIF jövője
•A hazai törekvéseket tekintve ugyanez a 
kiemelt kezelés három szempontból is alapvető 
fontosságú az ország egésze számára:
-nemzetközi kooperáció- és versenyképességet, 
a legfejlettebb országokéval összemérhető 
színvonalú háttérfeltételeket jelent a jövőt 
megalapozó tudományos munka és az új alkotó 
generációk igényes képzése számára,
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 40
Az NIIF jövője
-a fejlett országokhoz hasonlóan kultúrát teremt és 
követhető példát, műszaki megoldásokat és 
alkalmazási tapasztalatokat nyújt az informatika 
széleskörű, gyors országos térhódítása számára,
-elengedhetetlenül fontos az európai felzárkózás 
sikere és különösképpen a hazai információs 
társadalom Európa - konform fejlődése 
szempontjából.
NIIF 2007-2013
A II. Nemzeti Fejlesztési Terv 
keretében végzendő fejlesztések
Adathálózat infrastruktúra
Azonosítási és jogosultságkezelési infrastruktúra
Számítási és adattárolási infrastruktúra
Virtuális környezet
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 42
Adathálózati infrastruktúra fejlesztése az 
európai kutatói adathálózat integráns részeként
• A magyarországi optikai hálózati platform következő 
generációjának kialakítása, amely biztosítja a legkor-
szerűbb IPv4 és IPv6 alapú szolgáltatásokat, integrálva 
az alacsonyabb rétegben megvalósított kapcsolt 
menedzselt pont-pont optikai összeköttetésekkel;
• Vezeték nélküli és mobil kommunikáció kutatói 
hálózati alkalmazása, a legújabb technológiák 
kipróbálása és alkalmazásba vétele;
• A GEANT2 összeurópai hálózathoz és a következő 
generációs európai kutatói hálózatokhoz történő 
csatlakozás infrastrukturális feltételeinek 
megvalósítása;
• Határmenti (ún. cross-border) optikai kapcsolatok 
kiépítése a szomszédos országokkal;
8
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 43
• A kutatási-felsőoktatási alkalmazásokon túlmutatóan a 
nagysebességű kutatói hálózathoz történő kapcsolódás 
lehetőségének biztosítása az innovációban érintett 
piaci szereplők számára is;
• Szabványos protokollok és interfészek kidolgozása a 
hálózatmenedzsment terén, ipari partnerekkel 
együttműködve; 
• Tesztkörnyezet kialakítása, amely kísérleti célból az 
éles alkalmazási környezettől elkülönített optikai 
kapcsolato(ka)t, valamint a legújabb technológiát 
képviselő optikai és adathálózati teszteszközöket 
foglal magába.
Adathálózati infrastruktúra fejlesztése az európai 
kutatói adathálózat integráns részeként - 2
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 44
Azonosítási és jogosultságkezelési   infrastruktúra
• A kooperatív alapon működő autentikációs és 
autorizációs infrastruktúra kiépítése a kutatói 
hálózaton;
• Csatlakozás az összeurópai és tengerentúli 
autentikációs és autorizációs infrastruktúrákhoz;
• A kutatásban, fejlesztésben, felsőoktatásban és 
innovációban érintett személyek és szervezetek, 
valamint a kutatói hálózaton keresztül elérhető 
erőforrások paramétereinek, azok formátumának és 
készleteinek regisztrálására alkalmas 
nyilvántartási/névtárrendszer kiépítése.
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 45
Számítási és adattárolási infrastruktúra kiépítése a 
kutatás-fejlesztés és innováció számára
• Szuperszámítástechnikai eszközök beszerzése és 
regionális központokban történő elhelyezése;
• A hazai szuperszámítástechnikai és tárolási kapacitások 
egységes rendszerbe fogása és elérhetővé tétele a 
kutatás, fejlesztés, felsőoktatás és innováció 
valamennyi intézménye számára, valamint az ehhez 
szükséges middleware szoftverek alkalmazása és 
fejlesztése;
• Csatlakozás a nagy európai regionális 
szuperszámítástechnikai infrastruktúrákhoz, a hazai 
rendszerek integrálása az európai rendszerekbe.
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 46
A K+F hatékonyságát növelő és a virtuális kutatói 
környezet kialakítását lehetővé tevő real-time 
együttműködést támogató IKT rendszerek
• HDTV minőségű videokonferencia és kollaborációs 
rendszerek kiépítése a virtuális jelenlét, ill. a nagy 
felbontást igénylő alkalmazások távoli 
elérhetőségével;
• Elosztott tároló közmű kifejlesztése a kutatás-
fejlesztés számára a dokumentációk, adatok 
biztonságos és hatékony megosztása, tárolása és 
elérhetősége céljából;
• ASP szolgáltatások (főként intézményközi alkalmazások 
és adatbázisrendszerek) biztosítására alkalmas 
infrastruktúra fejlesztése
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 47
Állampolgárok:
-elérhető közgyűjteményi 
tartalmak (pl. MEK)
-nagysebességű internet-elérés 600 ezer 
állampolgárnak
Felügyeleti szervek
-költség-hatékony működés
-jelentős szakmai eredmények hazai és EU-s 
projektekben egyaránt
-EU támogatások megszerzése
-rendelkezésre álló szakmai tapasztalat
Tagintézmények:
-élenjáró infrastruktúra - az ERA 
infrastrukturális alapjai biztosítottak
-lehetőségek EU-s projektekben való részvételre
-kollaboratív alkalmazások (pl. videokonferencia)
-költségmegtakarítási lehetőségek (pl. IP telefónia 
rendszer)
Piaci szereplők:
-nagy összegű megrendelések az 
NIIF és GEANT részéről
-partneri szerep az új technológiák 
bevezetésében
-tesztkörnyezet biztosítása
NIIF Program
II. Nemzeti Fejlesztési Terv
NIIF 2007-2013
1/24/2011 Az Internet története Mo.-on 48
Köszönöm a figyelmet!


Az Internet története Magyarországon

A Digitális Föld Nemzetközi Társaság (ISDE) 7. szimpóziumán tartott előadás, amely tárgya az volt, hogy a Digitális Föld technológiák fejlődése hogyan tükröződtek a HUNAGI blogokban

Remetey-Fülöpp, Gábor

Towards the Digital Earth

Az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy (IME) egészségügyi vezetők szaklapja által évente megrendezésre kerülő egészségügyi infokommunikációs konferencia

IME - IX. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia

[Kollár, István]

Köztestületi Publikációs Adattár, 

BME Publikációs Adattár: Gyakran ismételt kérdések

Összeállítás az egyiptomi számírástól a szuperszámítógépekig

Rutkovszkyné, Katalin

A számítástechnika története

Nem kis mértékben a munkatársak többéves prémiumelvonása árán épített Donáti utcai székház és az SZKI sorsa - a szerző szemével

Vörös, Gábor Jenő

Miért hagytuk, hogy így legyen? : (avagy az SZKI megszűnéséről alulnézetben)

IME - VIII. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia : Az e-Health: Kiútkeresés, perspektívák, paradigmaváltás

Dömölki, Bálint



Egy számítógép életrekeltése
Dömölki Bálint
Az M3 útja 
Magyarországra
DB útja az M3-hoz
MTA KKCs
Az M3 építése és 
„életrekeltése”
Az M3 első alkalmazásai
Egy kis szovjet számítástechnika (ös)történet
• 1948: Tanulmány és első szovjet szabadalom a digitális 
számítógépek működési elveiről (Bruck-Ramejev)
• 1949: Számítógép ipari fejlesztő intézet (SKB-245) alapítása 
(Sztálin!)
• Energetikai Intézetben (később INEUM) Bruck vezetésével:
– 1951: Első szovjet (orosz?) számítógép  (M-1)
• 25 bites szavak, kétcímes utasításrendszer
• memória: 256 szó elektrosztatikus, 256 szó mágnesdobon
• sebesség 20-2000 müv./sec
• 730 elektroncső, félvezetős logikai áramkörök
– 1953: M-2 (M.A Karcev)
• 34 bites szavak, háromcímes utasításrendszer
• memória: 512 szó elektrosztatikus, 512 szó mágnesdobon
Modernizálva 1955-ben 4096 szavas ferritmemóriával
– 1956: M-3
Később folyamatirányító gépekre térnek át …
• Párhuzamos (konkurens) vonalak:
– akadémia (S.A. Lebegyev):  (MESZM), BESZM, M-20, Elbrusz
– ipar (SKB-245, Ramejev): Sztrela, Ural, …. ESzR
I.S. Bruck
1902-1974
B.I. Ramejev
1918-1994
S.A. Lebegyev
1902-1974
Az M3 története
• „ Előkelő család törvénytelen gyermeke”
(két dudás…)
• Kisebb szervezetek igényeinek 
kielégítésére szánták
• 31 bites szavak, kétcímes utasításrendszer (vissza az M1-hez!)
• memória: 1024 szó mágnesdobon (később ferrit bővítés)
• sebesség 30 müv./sec
• kb. 1000 elektroncső, kisebb hely- és hűtés igény
• sorozatgyártás: Minszk 1959-61 (Lopato)
• Erevan: -> Razdan család
• Peking, Budapest, Tallin (?)
N.J. Matjuhin
1927-1984
G.P. Lopato
1924-
Az M3 megszerzése
• számítástechnika iránti hazai 
érdeklődés kezdetei (Tarján cikke és 
előadása 1956)
• viták egy magyarországi számítógép 
szükségességéről 
• MTA Kibernetikai Kutató Csoport 
megalakulása (1956-57)
– saját fejlesztés (B1) vs. beszerzés 
• Varga Sándor szovjet kapcsolatai
• M3 dokumentáció és fontosabb 
alkatrészek (csövek, diódák, …) 
leszállítása Varga Sándor
1902-197x
Tarján Rezső
1908-1978
Utam az M3-hoz
• 1953-57: ELTE matematika-fizika szakos hallgató
• III.-IV. évben matematikai logika (Péter Rózsa)
– Kalmár Lászlóval együtt számítástechnika iránt kezd 
érdeklődni
• TDK dolgozat: „Véges automatával reprezentálható 
eseményekről”  (lépcsőházi kapcsoló …)
• 1956 nyarán Bolyai Társulat automataelméleti 
konferenciája
• 1957 államvizsga, tanári állás Tatabányán
• MTA KKCS pályázata: augusztusban felvettek!
• Ismerkedés a programozással, majd áthelyezés a 
gépépitőkhöz 
Péter Rózsa
1905-1976
Kalmár László
1905-1976
Az M3  építésének lépései
• Mechanikai munkák (szekrények, hűtés)
• Alegységek legyártása, bemérése
• Mágnesdob legyártása, galvanizálás stb,
• Tápegység  elkészítése, üzembehelyezése
• Keretek szerelése, huzalozása
• Egységek önálló életre keltése
• Teljes gép életre keltése,
• Programok futtatása
Az M3
Moszkvában
Budapesten
Az M3 egységei
• Aritmetikai egység
– négy 31 bites regiszter
• címregiszter (12 bit))
• utasításszámláló (12 bit)
• kód vezérlő (6 bit + logikai áramkörök)
• memória- és i/o vezérlők 
1 126 12
OP CIM1 CIM2
Kétcímű utasításrendszer
• CIM1  #  CIM2  =>  CIM2
• CIM1  #  CIM2 =>   REG
• REG   #  CIM1 =>   CIM2
• REG   #  CIM1 =>   REG
#   =  + - * /  logikai műveletek 
Áramköri rajzok és értelmezésük
Az életrekeltés állomásai
• 1958 végére a gép fizikailag kész, egységek többsége 
(megbízhatatlanul) él
• MTA bemutatók: műveletvégzés vezérlőpultról 
(Mohács…)
• 1959 január: cikk az Esti Hírlapban
• 1959 nyarán: kisérletek programfuttatásokkal (40*40 
mátrixinverzió) 
• Lopato és Kagan többhetes látogatása, segítség a gép 
egészének életre keltésében
• 1959 késő ősszel látogatás Minszkben, további 
tapasztalatok szerzése a már sorozatban gyártott M3-ak 
körül.
• 1960 elejére többé-kevésbé megbízható működés
Informatika-történeti Forum 15
AZ M3 ELSŐ ÉLES ALKALMAZÁSAI
Az M3-on végzett első néhány éles alkalmazás:
 Tervhivatali ágazati kapcsolatok 
mérlegéhez  (ÁKM) 40*40 
mátrix invertálása
 Statikai számítások az Erzsébet híd 
tervezéséhez
 Optikai lencserendszerek tervezése 
MOM-nak 
FREY TAMÁS
ACZÉL ISTVÁN
Az M3 gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek feltárásában 
jelentős szerepet játszott ACZÉL ISTVÁN, aki kezdetben a 
Közgazdasági Osztály vezetője volt, majd 1960-tól az egész 
Kibernetikai Kutatócsoport - később  MTA Számítástechnikai 
Központ - igazgatója lett. 
1963-ban bekövetkezett halála után helyét FREY TAMÁS 
vette át, aki korábban a Matematikai Osztály vezetője volt és 
– többek között – SÁNDOR FERENC és SZELEZSÁN 
JÁNOS munkatársaival együtt jelentős mértékben vett részt 
az első alkalmazások kidolgozásában.
visszatérés a címre
„Egy számítógép életrekeltése”
• akkoriban a „számítógép” szó még nem volt általános 
használatban, úgy mondtuk, hogy 
(elektronikus, digitális) számológép
• a „számítógép” szót Münnich Antal javasolta 1958-ban 
és következetes harcot folytatott ennek használatáért
• szakemberek jelentős része (főleg matematikusok, 
MTA) nehezen fogadta el
– NIM IGÜSzI folyóirata: „Számológép” (még 1977-ben is!)
• Ma már egyértelmű a „számítógép” használata (bár a 
„computer” vagy „kompjuter” még belezavar
• Nyelvészeti szakirodalomban komoly publikációk 
találhatók a témáról! Pl.:
Szöllősy É. 2006. Adalékok a számítógép terminus
megszilárdulásának történetéhez (a Magyar Tudomány, a Műszaki Élet
és a Magyar Nyelvőr tükrében). In: Fóris Á., Pusztay J. (szerk.)
Terminologia et Corpora – Supplementum 1. Szombathely: BDF
Köszönöm a figyelmet !
NJSzT  Informatika Történeti Fórum (iTF)
www.njszt.hu/files/neumann/infotortenet


Not a member yet

Miért Neumann elvű a számítógép?

Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG) története

Az Internet története Magyarországon

Towards the Digital Earth

IME - IX. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia

Köztestületi Publikációs Adattár, BME Publikációs Adattár: Gyakran ismételt kérdések

A számítástechnika története

Miért hagytuk, hogy így legyen? : (avagy az SZKI megszűnéséről alulnézetben)

IME - VIII. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia : Az e-Health: Kiútkeresés, perspektívák, paradigmaváltás

Egy számítógép életrekeltése

24,884

30,539