REAL-MS

Vasvári, György

Képek a számítástechnika hazai kezdetétől 1980-ig

Sántha, György

Magyary Zoltán 
életútja, munkássága és szerepe 
a magyar közigazgatás 
megreformálásában
Sántha György, dr.
titkár
santha.gyorgy@magyary.hu
NJSZT iTF rendezvény, 2009.04.16.
Magyary Zoltán, életrajzi adatok
Született Tatán, 1888. június 10-én
Apja: Magyary Lajos, m.kir. Honvéd alezredes
Nős: dr. Techert Margit (1932)
Képzettségi adatok:
 Budapesti Piarista Gimnázium (1906)
 PP Tudományegyetem, államtudományi oklevél (1910),
 Államszámviteli képesítés (1915),
 Gyorsírás-oktatói képesítés (1921),
Meghalt Héregen, 1945. március 24-én

Szakmai karrier I.
1910-1930: Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium,
(„ideiglenes minőségű díjtalan miniszteri fogalmazó-
gyakornok” – az összevont „egyetempolitikai és 
tudománypolitikai ügyosztályok főnöke)
1918-1919.: meghívott előadó a Pázmány Péter 
Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán,
1919.: a Tanácsköztársaság idején beosztott fogalmazó,
1920.: a Költségvetési Osztály vezetője (Klebelsberg K.)
1921.: államszámviteltan oktatása a Közgazdaság-
tudományi Karon,
1924.: németországi tanulmányút,
1927.: magántanári habilitáció,
1930.: a Pázmány Péter Tudományegyetem Közjogi és 
Közigazgatásjog Tanszékének vezetője, rendes tanárrá 
nevezik ki.
Szakmai karrier II.
1931.: Bethlen-kormány: „Racionalizálási” (közigazgatás-
korszerűsítési) kormánybiztosi megbízatás, a Magyar 
Közigazgatási Intézet megalapítása, (igazgató).
1932-1933.: USA tanulmányút,
1933.: előadás az V. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi 
Kongresszuson Bécsben,
1935.: tanulmányút a Szovjetunióban,
1936.: főelőadó a VI. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi 
Kongresszuson Varsóban,
1937-1938: a Pázmány Péter Tudományegyetem dékánja,
1936-1938.: a Tatai Járás tudományos feltérképezése, 
1938.: a „Közigazgatástudomány” beindítása,
1940.: az Országos Ösztöndíjtanács tagja,
1942.: az IISA alelnöke,
1943.: a Felsőoktatási Tanács tagja;
Főbb szakmai művek
 A magyar állam költségvetési joga, Bp. 1923.
 A magyar tudománypolitika alapvetése, Bp. 1927.
 A magyar tudományos nagyüzem megszervezése, 
Pécs, 1931.
 A magyar közigazgatás tükre, Bp. 1932.
 A közigazgatás és az emberek - ténymegállapító 
tanulmány a Tatai Járás közigazgatásáról (Kiss 
Istvánnal közösen), Bp. 1939.
 Magyar közigazgatás, Bp. 1942. 
Magyary munkásságának jelentősége
 Racionalizálható üzemként fogta fel a közigazgatást,
 Hitt a modern kor technikai vívmányaiban, lelkesen 
alkalmazta a legújabb eszközöket,
 Az embereket helyezte a középpontba (ld.: ügyfél-
központúság), szükségletekre szabott közigazgatás;
 Iskolát alapított (ld.: Bereményi Géza: Tanítványok)
 Megteremtette a közigazgatás-szakma intézményi 
alapjait:
 tudományos intézet: MKI (1931-2007)
 tudományos folyóirat: „Közigazgatástudomány”
 Megalapította pénzügyjogi tanszéket és tárgyat (PPTE)
 Összefoglalta és rendszerezte a magyar közigazgatás-
fejlődés történetét Szent Istvántól 1942-ig
Köszönöm a figyelmet!
Sántha György, dr.
santha.gyorgy@magyary.hu


Magyary Zoltán életútja, munkássága, szerepe a magyar közigazgatás megreformálásában

Budapesten a Magyar Országos IUHPS Bizottság által 2009. július 28 - augusztus 2. között megrendezésre került nemzetközi konferencia programfüzete

XIII. International Congress of History of Science and Technology : Ideas and Instruments in Social Context

Gergely, Csaba

Gergely Csaba: Fejezetek a PM SZK történetéből 
(2009-ben tervbe vettek egy jubileumi kötetet a PMSZK történetéről. A kötet 
nem készült el, ám az alábbi tanulmány annak fejezeteként íródott.) 
 
Az IT –infrastruktúra kialakulása és fejlődése 
 
A „Siemens-korszak” 1971-1995 
 
Előzmények. A számítástechnikai környezet fejlődése 
 
Az 1960-as évek közepére a technológia fejlődése lehetővé tette az elektronikus 
számítógépekre alapozott adatfeldolgozó rendszerek gyors fejlődését. Az integrált áramkörök 
alapján létrejött a számítógépek harmadik generációja, amely a korábbi generációkhoz képest 
nagy alkatrészsűrűséget, így nagy feldolgozó kapacitást eredményezett jóval kisebb méretek 
mellett. A mágneses jelrögzítés szintén gyors fejlődésének köszönhetően nagy kapacitású és 
gyors közvetlen elérést kínáló tárolóeszközök jelentek meg, ami nagy adatmennyiségek 
tárolását és gyors feldolgozását tette lehetővé. 
 
A nagy ugrást („quantum leap”) az IBM által 1964-ben bejelentett 360-as architektúra ill. 
gépcsalád jelentette, amely számos úttörő vonásával mintegy ipari szabvánnyá vált. 
Újdonságai közé tartoztak a fölfelé kompatibilis központi egység-család (amelynek tagjai a 
feladat mérete szerint voltak megválaszthatók és adatfeldolgozási ill. számítási feladatokra 
egyaránt konfigurálhatók), az egész gépcsaládban közös periféria-választék, a perifériák és a 
központi egységek kapcsolata standard interfészekkel rendelkező csatornák segítségével, 
valamint a (némi korlátokkal) azonos operációs rendszerek.  
 
Az IBM architektúrát és adatformátumokat számos más gyártó is átvette; így jelent meg az 
360-at röviddel követően pl. a Siemens 4004-es rendszer és a brit  ICL System 4. Amikor a 
PMSZK megalakult, és a pénzügyi tárca saját gépparkjának létrehozása megszületett a döntés, 
lényegében ez a három gépcsalád jelentette a reális alternatívákat. 
 
Ebben az időben a hazai államigazgatás területén számos tárca már rendelkezett gépiadat-
feldolgozó központtal ill. gépparkkal (Pl. KSH, NIM IGÜSZI, ÉM Számgép, Kögav, KGM 
GAV), amelyek korábban, még a Hollerith lyukkártya-technika alapján jöttek létre, és ha 
rendelkeztek is számítógépnek nevezhető eszközökkel, azok inkább egyszerű 
kártyafeldolgozó konfigurációk voltak. A másikjellemző kategória a számítás-orientált 
nyelveken (pl. Algol)  programozható, tömegadat-feldolgozásra kevéssé alkalmas gépeké 
volt. (A pénzügyi tárca saját géppark híján csak bérmunkában, a KSH SZÜV vállalatnál tudott 
korlátozott terjedelmű feldolgozásokat végeztetni.) Mivel sem Magyarországon, sem a többi 
szocialista országban nem volt még számítástechnikai ipar, a korszerű számítógépek 
beszerzésére a hazai felhasználóknak csak nyugati gyártóktól volt elvi lehetősége.  
 
Ennek azonban két súlyos gyakorlati akadálya volt: az egyik a hazai devizahiány, a másik az 
ún. COCOM-korlátozások alkalmazása a szocialista országokkal szemben. Az előbbi azt 
jelentette, hogy az 1969-ben létrehozott Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program 
évről-évre meghatározta, hogy mennyi deviza állt rendelkezésre, és ebből mely tárcák 
juthattak forráshoz saját fejlesztéseikre. (Ez a korlát részben az ún. kompenzációs 
kereskedelmi ügyletekkel volt feloldható, amikor is az ország barter-üzletek keretében áruval 
fizetett az importált gépekért).  Az utóbbi, a COCOM-lista lényegében kereskedelmi embargó 
volt, és azt jelentette, hogy a (fegyverkezés szempontjából) stratégiai jelentőségűnek tekintett 
számítástechnikai eszközök csak a COCOM-szabályokban rögzített funkcionális és 
teljesítmény-paraméterek erejéig voltak eladhatók a szocialista blokk országainak.(Az 
embargó a későbbiekben fokozatosan enyhült ugyan, de végleg csak 1992-ben szűnt meg). 
Ilyen előzmények után és körülmények között került sorra a PMSZK első számítógépének 
beszerzésére.  
 
 
 
A PMSZK/PSZTI Siemens gépparkjának kialakulása és fejlődése 
 
A Siemens 4004/45-ös típusú gép kiválasztását az előzőekben említett alternatívák közül 
alapvetően két körülmény határozta meg: az egyik a Siemens rugalmas hozzáállása a 
kompenzációs kereskedelmi konstrukcióhoz, a másik pedig azok a referenciák, amelyek 
alapján az intézet arra számított, hogy a „német kapcsolat”-ból saját feladataink megoldását 
jól segítő tapasztalatokhoz és együttműködő partnerekhez juthatunk – ez a várakozás a 
következő években be is vált. A gép megrendelésére (a számítástechnikai importra 
szakosodott Metrimpex külkereskedelmi vállalat révén) 1969 decemberében, installációjára 
(az országban negyedik Siemens-gépként) egy évvel később került sor. Így történt, hogy 1971 
februárjában a PMSZK Lukács utcai épülete ötödik emeletén lévő (normál körülmények 
között zárt) gépteremben szinte az egész akkori intézet körül-ülte a gépet, és figyelte, hogy a 
nyomtatón mikor és hogyan jelennek meg az első pénzforgalmi jelentés táblázatai. 
 
Az akkoriban közepes teljesítményűnek titulált gép mai szemmel persze rendkívül szerény 
sebességű és kapacitású volt, legalábbis a sok megoldandó feladathoz képest.  A következő 
években, ahogy az országos lehetőségek részeként az intézet fejlesztési alkalomhoz jutott, 
újabb és újabb, egyre nagyobb teljesítményű gépekkel bővült a géppark, amely akkor már az 
1974-ben átadott Lajos utcai épület földszinti és I. emeleti, jóval tágasabb géptermekben 
terjeszkedett – az 1995-ig terjedő negyedszázad alatt tizennégy központi egység „fordult 
meg” ezekben. A Siemens géppark fejlődésének főbb mozzanatai a következők voltak:  
 
 
 Év  Installáció   Üzemelő gépek 
1970 4004/45  1 db (45)    
1974  4004/150-I*  2 db (45, 150-I) 
1978  4004/151-II  3 db (45, 2x 151) 
1982  7750, 7755**  4 db (2x151, 7750, 7755) 
1985  3x7748***  5 db (7750, 7755, 3x7748) 
1989  3x7560  6 db (3x7760, 3x7560) 
1990-95 2x7571, 7580  5 db (2x7560, 2x7571, 7580) 
 
 * később 151-es modellé fejlesztve 
 **  OTP tulajdonú eszköz 
 *** később 7760-as modellé fejlesztve 
 
Az egymást követő 4004-es, 7700-as majd 7500-as sorozatú gépek egyre nagyobb 
teljesítményt és kapacitást nyújtottak a 4004/45-ös néhány tízezer művelt/mp sebességétől, 
eredetileg 128 kB-os (később duplájára bővített) központi memóriájától és 7,25 MB-os 
cserélhető lemezeitől a 7580-as duálprocesszoros „csúcsgép” több, mint 6 MIPS műveleti 
sebességéig, 2x64 MB-os főtár-méretéig és 300 MB-os cserélhető ill. 40 GB-nyi fix 
lemezkapacitásáig.  
 
A géppark által képviselt feldolgozó kapacitásnak az 1970-89-es időszakban végbement, 
szinte exponenciális növekedését jól érzékelteti a mindenkor felhasznált éves gépóra-
kapacitás, átszámítva a kezdeti 4004/45-ös egyenértékére (ld melléklet).  
 
Ezenközben természetesen nemcsak a „nyers” hardver teljesítmény fejlődött, hanem a 
rendszertechnika és ezzel párhuzamosan az alkalmazott operációs rendszer nyújtotta 
lehetőségek és szolgáltatások is. A reális tárolótechnikával, BS1000 operációs rendszerben 
működő első gépünk csak kötegelt (batch) feldolgozásra volt képes lokális periféria-
egységekkel és a tárolóméret által korlátozott multiprogramozási lehetőségek mellett, de a 
4004/151-es modell már a virtuális tárolótechnikán alapuló időosztásos és multi-tasking 
üzemmód lehetőségét kínálta a BS 2000 operációs rendszerben. Igy a közben kiépülő 
terminálhálózatban 1975-től megvalósult az interaktív programfejlesztés és adatbázis-
lekérdezés, az online adatbevitelt támogató távfeldolgozó (TP) üzemmód, majd az UTM 
tranzakciós monitor révén a valós idejű tranzakció-feldolgozás is lehetővé vált.  
 
A mindenkori géppark erőforrásaihoz való rugalmas hozzáférést, a magas fokú rendelkezésre 
állást az tette lehetővé, hogy a központi egységek kapcsolata  a perifériás egységekkel és a 
helyi ill. távoli terminálokkal több alternatív útvonalon volt lehetséges. Ez interfész-
kapcsolók, illetve többcsatornás, két vagy három központi egységhez kapcsolható adatátviteli 
vezérlők (később front-end processzorok), valamint mágnesszalag- és mágneslemez-
vezérlőegységek révén valósult meg. A géppark kiépítettsége 1985-re az országban 
egyedülálló szintet ért el mind a központi egységek száma és összkapacitása tekintetében(a 
hat CPU két géphármast alkotott)., mind a perifériális konfiguráció bonyolultsága 
szempontjából. A PSZTI egyértelműen az ország legnagyobb informatikai eszközbázisával 
rendelkezett, és ennek, valamint az alkalmazások színvonalnak köszönhetően az Intézet 
kiemelkedő presztízsnek örvendett a szakmában. 
 
Szoftver környezet, üzemeltetés 
 
A hardver eszközök hatékony kihasználását sokoldalú szoftver környezet tette lehetővé. A 
programozási nyelvek (Assembler, Algol, Cobol-változatok, Fortran, LPG, PL1)  illetve 
szolgáltató (rendező, összeválogató, segéd- teszt és konvertáló) programok  széles 
választéka állt rendelkezésre. Az intézet tömegadat-feldolgozási feladatainak megoldása 
jellemzően Cobol ill. ANSI-Cobol nyelvi környezetben valósult meg. A nagy adatállományok 
felépítésére és kezelésére többféle adatbázis-kezelő rendszer állt rendelkezésre: a Golem 
(szöveges dokumentumok számára), a Sesam relációs adatbázis-kezelő, a Codasyl-
koncepcióra épülő UDS. Az adatállományok kiértékelésére különféle statisztikai, matematikai 
elemző programcsomagok (Siesta, Metaplan) is rendelkezésre álltak.  
 
Bármily jelentős kapacitások is álltak a kínálati oldalon rendelkezésre, a kereslet oldalán 
jelentkező feldolgozási igények kielégítése szigorú erőforrás-gazdálkodást, 
termelésirányítást tett szükségessé. A géppark három műszakban működött.  Kezdetben, a 
BS1000 operációs rendszer környezetében a gép(ek) üzemeltetése zárt üzemben (closed 
shop) történt. A felhasználók a futtatandó feldolgozási és programfejlesztési feladatokat 
(jobokat) az adathordozókkal együtt a termelésirányításnak adták le, amely részleg 
prioritásos alapon futtatási terveket állított össze egy időszakra (műszakra), és tőlük kapták 
vissza a futtatások eredményét, nyomtatott táblázatok vagy fordítási listák formájában. A 
többféle üzemmódot lehetővé tevő BS 2000-es operációsrendszer-környezetben a nappali 
időszak főleg az interaktív programfejlesztést és az online adatbázis-elérést (később 
tranzakció-feldolgozást) szolgálta, míg a kötegelt jobok futtatása és az adatbázis-állományok 
karbantartása az esti-éjszakai időszakra esett.  
 
Adatbevitel, adatközlés, kiegészítő technikai berendezések 
 
A feldolgozandó adatok jelentős része bizonylat formájában érkezett be az intézethez. A 
bizonylatok adattartalmát az adatrögzítő részleg vitte számítógépes adathordozóra, 
kétműszakos munkarendben. Ez az adathordozó működésünk kezdetétől fogva a 
kilenccsatornás mágnesszalag volt, ellentétben az országban akkor még általánosan használt 
lyukkártya- vagy lyukszalag-adathordozóval. A mágnesszalagra való rögzítés az első 
időszakban 24 darab MDS  egyedi (ún. key-to-tape) gépen, míg az ezeken keletkező 
mágnesszalagok tartalmának feldolgozás előtti összemásolása ún. pooler-gépeken történt. Az 
egyedi rögzítő gépparkot később csoportos (key-to-disk) adatrögzítő-adatgyűjtő 
rendszerek egészítették ki, majd váltották fel: az MDS 2400-as rendszer, majd a Videoton 
Videoplex rendszer. Ezekben a 16 darab,  képernyős adatbeviteli munkahelyről 
mágneslemezre kerültek a bebillentyűzött adatok, majd intelligens aritmetikai és logikai 
ellenőrzések és előfeldolgozás után készült el a számítógépes feldolgozásra kerülő 
mágnesszalag (key-to-disk-to-tape). A mágnesszalagos adatrögzítés mindkét formája 
alapvetően a feldolgozás kötegelt (batch) jellegének felelt meg; az adatrögzítés és a –
feldolgozás időben elszakadt egymástól. 
  
A számítógépekhez csatlakozó terminál-hálózat kiépülésével, a távfeldolgozó (TP) és a 
tranzakció-feldolgozó üzemmódok bevezetésével egyre nagyobb szerepet kaptak az 
adatbevitelben a Siemens-gépekre csatlakozó helyi és távoli képernyős munkahelyek. A 
Siemens-típusok mellett fokozatosan a hazai gyártású Videoton terminál-típusok kerültek 
túlsúlyba, amelyek a Siemens-formátumot és adatátviteli protokollt szimulálták. A távoli 
terminálok és a számítógéppark közötti adatátviteli kapcsolat kezdetben bérelt 
telefonvonalakon (kisebb távolságra egyenáramú, egyébként modulációs átviteli technikával) 
zajlott, majd a Posta 2400 ill. 4800 baud-os átviteli sebességet kínáló Nedix adatátviteli 
szolgáltatásának kiépülésével a vonalkapcsolt hálózatban. A 80-as évek végén a központi 
géppark már több száz távoli terminálpontot szolgált ki, amelyeknek a számítógépek 
adatátviteli vezérlőihez való kapcsolódása több szintű koncentrálással – közeli és távolvégi 
interfész-sokszorozók, egyszerű vagy intelligens koncentrátorok közbeiktetásával történt. A 
képernyős terminálok adatbevitel mellett természetesen rekord-szintű eredmény-(adat-) 
közlésre is szolgáltak (adatlekérdezés). 
 
A tömegadat-feldolgozás keretében az eredményközlés fő eszköze kezdettől fogva a 
nyomtatott táblázat volt és maradt. Mivel a nyomtatott táblázatokra egyes alkalmazásokban 
sok példányban volt szükség, a hagyományos Siemens online sornyomtatókat  Rank Xerox 
leporelló-másolók egészítették ki, amelyek az A3-as formátumot lekicsinyítve könnyebben 
kezelhető, A4-es formátumú táblázatokat állítottak elő. A postázandó output anyagot a 
technológiai lánc utolsó elemeként a Böwe borítékoló automata dolgozta fel. 
 
A nyomtatott adatközlés legmagasabb szintjét az online lézernyomtatók képviselik, amelyek 
a hagyományos nyomtatóhengeres vagy -láncos sornyomtatók 1000 sor/perc körüli sebességét 
kb. ötszörösen  meghaladó sebességet (72 lap/perc), kiváló minőséget és grafikai 
lehetőségeket nyújtanak. Az első két lézernyomtatók az intézetnél a 80/90-es évek fordulóján 
jelentek meg, és 1995-ben már négy ilyen készülék működött a nyomtatott eredményközlés fő 
eszközeként.  
 
Decentralizált IT eszközök, elosztott feldolgozás 
 
Az intézetnél elsőként megoldott feladatok, feldolgozások (pl. pénzforgalmi jelentés, 
gyorsjelentés,  mérleg-  ill.  költségvetési beszámolók) leíró, követő jellegűek voltak; térben 
és időben elszakadtak a pénzügyi folyamatoktól. és az intézményektől. Hamarosan 
jelentkezett az igény a nagyobb operativitásra; arra, hogy a számítástechnika e folyamatokba 
beépülve, közvetlenül támogassa az állami intézmények és pénzintézetek gazdálkodását. Erre 
a PSZTI mint egyetlen, központi géppark nem lehetett alkalmas, hiszen növekedésének az 
előzőekben említett deviza- és embargó-korlátok gátat szabtak. De szervezeti okokból is az 
volt a kívánatos, hogy az eszközök közelebb kerüljenek a pénzügyigazgatás alsóbb 
szintjeihez, sőt a gazdálkodókhoz, azaz a  makro-szintről a mikro-szint felé közelítsenek. Az 
igény kielégítésére a 70-es évekre beért és  világszerte robbanásszerűen terjedő 
miniszámítógép-technika, másrészt a fejlődő hazai számítógép-gyártás adta meg a 
lehetőséget. 
 
Miként a „nagy” számítástechnikában az IBM 360-as rendszere, a minicomputerek 
kategóriájában a Digital Equipment PDP-sorozata dominált. Ezek, illetve a más gyártók 
által  nagy darabszámban készülő minik a nagygépeknél olcsóbb fajlagos teljesítményt 
nyújtva kínálták magukat az ún. departmental computing, azaz a hierarchia alsóbb szintjeire 
telepített számítástechnika eszközéül. Ilyen eszközökkel a Siemens nem rendelkezett, de ha 
rendelkezett is volna, az előzőekben tett megfontolások miatt nem lett volna reális beszerzési 
forrás. Viszont ekkorra megjelent a KFKI által gyártott, a PDP-gépekkel kompatibilis 
TPA gépcsalád, amely ugyan nem tartozott szocialista országok „mini-ESZR” fejlesztési 
programjának fő irányzatához, viszont támaszkodhatott a világszerte elterjedt PDP-
technológia kedvező tapasztalataira. 
 
A TPA minik legnagyobb részét a Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatalok (TAKEH) 
számítástechnikai osztályán telepítettük. A 12-bites változatokat (TPA-8) input-output 
célokra, azaz csoportos adatrögzítő rendszerként adatbevitelre, illetve a PSZTI-nél született 
feldolgozási eredmények listázására használták COS-Q operációs rendszerben. A 16-bites 
„megamini’modellek (TPA 11), később pedig a még fejlettebb DEC VAX-kompatibilis ún. 
„szupermini” gépek alkalmasak voltak helyi célokat szolgáló batch jellegű autonom 
adatfeldolgozásokra, adatbázis-kezelésre és tranzakció-feldolgozásra is; előbbiek az RSX, 
utóbbiak a VMS operációs rendszerben. A TAKEH hálózatban 1978-ban, Nógrád megyében 
kezdődött a TPA gépek telepítése, és a 80-as évek közepére már csaknem minden megyében 
működtek TPA gépek (19 db TPA-8, 6x TPA-11),  sőt ekkor már a pénzintézeteknél ill. az 
Állami Biztosítónál is működtek TPA megamini konfigurációk. 
 
A PSZTI és a TAKEH-ek közti adatcsere kezdetben mágnesszalag-adathordozó fizikai 
továbbításával valósult meg. Később létrejött az adatátviteli kapcsolat, amely lehetővé tette 
fájlok vonali továbbítását, másrést a TPA konfigurációk terminál-koncentrátorként való 
működését, amely révén a TAKEH-ek hozzáfértek a PSZTI-nél működő adatbázisokhoz,      
pl. a Pénzügyi Adatbankhoz.  
 
A decentralizált számítástechnika következő állomása a személyi számítógépek (PC) 
megjelenése volt 1980 körül. 1983-tól megjelentek a hazai gyártású, IBM-kompatibilis PC-
klónok, amelyek a pénzügyi információrendszerben is hamarosan elterjedtek. Számuk 
1989/90-re elérte az ezer darabot. Legnagyobb darabszámban a TAKEH 
információrendszerekkel együttműködő költségvetési intézményeknél, valamint az 
adóhivataloknál, azaz operatív szinten használták ezeket.  Telepítésük részben helyi 
kezdeményezésre, részben az intézet koordinációja és támogatása mellett történt. 
Üzemeltetésük ebben az időben MS-DOS operációs rendszerben, egyedi gépként vagy Novell 
helyi hálózatba kapcsolva történt. A gépeken helyi feladatok megoldásán kívül terminál-
funkciók is megvalósultak mini- vagy nagyszámítógépekkel való összeköttetésben.  
 
 
  
 
 
 
 


Fejezetek a PMSzK történetéből

Kollár, István

TUDOMÁNYOS PUBLIKÁLÁS HATÉKONYAN

Hogyan publikáljunk,

hogyan keressünk a szakirodalomban,

hogyan mutassuk meg magunkat a weben,

hogyan segítsük elő, hogy használják eredményeinket, és

hogyan keressük meg a hivatkozásokat?

Gondolatok, információk doktoranduszaink (és kutatóink) számára

Vígh, György

A HBONE története : Az első húsz év

Tartalomszolgáltatási Kódex

Sikolya, Zsolt

A közigazgatási 
informatikától az e-
közigazgatásig
A rendszerváltás utáni időszak története
Sikolya Zsolt
elnökségi tag
sikolya.zsolt@magyary.hu
NJSZT ITF rendezvény, 2009.04.16.
Tartalom
Változások a kormányzati informatikában a 
rendszerváltozás után
Az információs társadalomhoz vezető lépések
Ez e-közigazgatás kezdetei
Változások a kormányzati informatikában 1.
Privatizáció:
• a minisztériumok már nem voltak felelősek a 
privatizált vállalatok működéséért
• privatizálták a minisztériumi informatikai, 
szervezési háttérintézményeket is
Önkormányzatok önállósodása:
• sok feladat átkerült az önkormányzatokhoz
• a minisztériumoknak csak az államigazgatási 
feladatokat koordinálhatták és azokat is csak 
szakmailag
Változások a kormányzati informatikában 2.
A szabadság eufóriája:
• központosítás ellenzése
• autonómiatörekvések megerősödése
• szubszidiaritás hangsúlyozása
• dekoncentráció, decentralizáció
Az első szabad választás után egyetlen minisztérium 
statútumában sem szerepelnek informatikával 
kapcsolatos feladatok
A piac mindenhatóságába vetett hit
PC-k rohamos terjedése: lokális,egyedi megoldások, 
informatika atomizálása
Az új központi struktúra keresése 1.
KSH elvesztette központi koordináló szerepét
Nem az ÁSzSz a gazdája az alapnyilvántartásoknak
1991-ben létrejött az ITB és a MeH IKI (2008-tól IHÁ)
• konzultáció
• kevés központi forrás az összehangolásra
• ajánlások
• központi fejlesztések: pl. X.400, központi 
iratkezelés, címtár, KIKERES
• 1992: Kormányzati Információtechnológiai 
Fejlesztési Keretprogram (KITP)
• 1995: 3 éves kormányzati informatikai stratégia
• 2007-2008: közös harc a szervezett bűnözés ellen: 
első egyablakos rendszerek
• 1999: Magyar Válasz az Információs Társadalom 
Kihívásaira
• Y2K problémája (külön kormánybiztos is)
Az új központi struktúra keresése 2.
Más központi kísérletek
• OMFB (K+F), pl. 1992-1994. Nemzeti 
Térinformatikai Projekt (NTP)
• KSH 1997.: Központi Adategyeztető és Továbbító 
Országos Rendszer (KATOR)
• BM: nyilvántartások, önkormányzatok, választás
Értékelés:
• stratégiai és módszertani személet fejlődött
• a központi fejlesztéseken hamar túllépett az idő 
(vagy megelőzték a korukat, pl. KIKERES)
• nem sikerült áttörés a központi és ágazati 
informatikai koordinációban (kísérletek: KIIB, ITKB)
Helyi közigazgatási informatika 1.
Az önkormányzatok a rendszerváltás nagy vesztesei:
• 1986-1990: Elektronizációs Gazdaságfejlesztési 
Program (EGP)
• 1989-ben a tanácsok számítógép-állománya 
meghaladta a központi közigazgatásét
• 1993-ban viszont már csak a nyolcada
Kivételek:
• választások (PC-ket tudták másra is használni, 
de a RISC-eket nem)
• OMFB: NTP
Helyi közigazgatási informatika 2.
Központi támogatás
Rendszerváltás előtt:
• SZÜV
• megyei tanácsok (TPA, SzM, VAX gépek, megyei 
illetményhivatalok
• Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatalok 
(TAKEH): bérszámf., helyi adók, költségvetés
Rendszerváltás után:
• BM Területi Államháztartási és Közigazgatási 
Információs Szolgálatok (TÁKISz): + népesség-
nyilvántartás, választási informatika
• BM Közigazgatási Hivatalok: közszolgálati 
nyilvántartás (KÖZIGTAD), Államigazgatási 
Kollégiumok informatikai munkacsoportjai
Helyi közigazgatási informatika 3.
Az önkormányzati informatikai fejlődésének lépései:
• rendszerváltás környékén: önálló gépeken 
szövegszerkesztés, táblázatkezelés, iktatás, 
könyvelés
• ‘90-es évek elején: Novell hálózatokon helyi adók, 
vagyonkataszter, gyámügy, szociális igazgatás
• 1994: választásokra Ethernet hálózatok, testületi 
munka támogatása, térinformatika
• ‘90-es évek végén: Y2K probléma, internet, 
honlapok, ad hoc fejlesztések és szigetszerű 
rendszerek helyett kezdtek stratégiákat készíteni, 
integrált rendszereket fejleszteni
Az információs társadalomhoz vezető lépések
Az EU-ban
• 1993: Fehér Könyv
• 1994: Bangemann jelentés
• 1999: eEurope
• 2000: lisszaboni csúcs, eEurope 2002 akcióterv
• 2002: eEurope 2005 akcióterv
• 2003: eEurope+
• 2005: i2010: európai információs társadalom
Magyarország:
• 1999: Magyar Válasz
• 2000-2001: MeH IKB létrehozása, NITS
• 2002-2006: IHM létrehozása, MITS
• 2003: eEurope+ részvétel
Az e-közigazgatás kezdetei 1.
Informatika  információs társadalom
Közigazgatási informatika  e-közigazgatás
Közigazgatási informatika: a munka támogatása IKT 
eszközökkel
E-közigazgatás: a közigazgatás korszerűsítése az 
IKT, a szervezeti változások és a képességek 
fejlesztése segítségével
• ügyfélközpontúság, szolgáltató állam
• nyitott, átlátható működés
• nem zárható ki senki (esélyegyenlőség)
• hatékonyság
• állampolgárok bevonása a döntési folyamatokba 
(e-demokrácia)
• folyamatok újratervezése, újraszabályozása
• szervezet átalakítása
Az e-közigazgatás kezdetei 2.
Európában:
• eEurope (1999-2000)
• 20 leggyakrabban használt szolgáltatás mérése
Magyarországon:
• 2001-2002: Elektronikus Kormányzat Program 
(EKP), pályázatok, kormányzati portál
• 2004: MITS E-önkormányzat Részstratégia, 
eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv
• 2005: A közigazgatási hatósági eljárás és 
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 
(Ket.)
Köszönöm a figyelmet!
Sikolya Zsolt
sikolya.zsolt@magyary.hu


A közigazgatási informatikától az e-közigazgatásig

Kleinheincz, Gábor

Az Egyesület céljai, 
tervei
Kleinheincz Gábor
elnök
Kleinheincz.gabor@magyary.hu
NJSZT iTF rendezvény, 2009.04.16.
Kezdetek, induló gondolatok
- A kormányzati informatika és a nagy projektek kezelése 
ma a köztisztvieslői életpályamodellben nehezen 
megoldható.
- Milyen volt a rendszerváltozás előtt?
- Háttérintézeti struktúra
- EÜ Miniszterés az ágyszámok
- Felmerül a kérdés, hogy mit lehetne átvenni?
Kellene egy szervezet, ami ezekről gondolkodik…
Kezdetek, induló gondolatok
- A kormányzati informatika területén nincsenek 
alapkutatások
- Nehéz a politikai kurzusok rövidtávú megbízásai mellett 
hosszú távon gondolkodni
- A piacnak nem érdeke ilyen típusú munkák 
finanszírozása
Kellene ehhez egy szervezet, ami ezekről is 
gondolkodik….
Kezdetek, induló gondolatok
- A kormányzati informatika? Elektronikus kormányzat?
- Rengeteg definíció születik, de nincs mögöttük érdemi 
munka
- Érdemes lenne a hagyományos tudományterületekről 
kiindulva definiálni
- Mérnöki tudományok (ICT),
- Jogtudomány (közig jog, igazgatásszervezés), 
- Társadalomtudomány (szociológia), 
- Közgazdaságtudomány (KHE, szervezés)
- Lehet-e ilyen gyökerekkel egy szaktudományt 
definiálni?
- Esetleg e-közigazgatástudomány néven?
- Minden tudománynak kell egy histórikus áttekintés > 
könyv1
Erről is kell gondolkodnia valakinek….
Egyesület projektjei
- Magyary Zoltán hagyományőrzés
- Digitalizálás
- Könyvsorozat
- Alapkutatások
- Állásfoglalások
Köszönöm a figyelmet!


A Magyary Zoltán Egyesület eddigi története, működése, további céljai

Simon, Pál

A gépiadatfeldolgozástól a 
kormányzati informatika
előszobájáig.
iTF  Rendezvény, Budapesti Műszaki Főiskola. 2009. április 16.
Dr. Simon Pál
simon.pal6@upc
mail.hu
A hazai közigazgatás korszerűsítése 
Az indító szándék és a törvény:
A körülmények és az indítékok ma is aktuálisak!
A számítástechnika hazai állomásai 1
Események:
• Az 1949-es népszámlálás adatainak feldolgozása során szerzett 
tapasztalatok hasznosítására az ’50-es évtized elején megalakult 
a Gépi Adatfeldolgozó Vállalat (GAV), majd jogutódjaként a 
Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat (SzÜV). Az 
1959-ben alapított Országos Ügyvitelgépesítési Felügyeletet 
(OÜF) a következő feladatokat kapta:
• adatfeldolgozó gépek beszerzése (tőkés importból: Bull-Gamma, 
ICL, Univac, IBM stb., szocialista importból Ural, ODRA és 
Minszk típusú gépek) és elosztása, valamint felhasználásuk 
ellenőrzése;
• a szükséges felhasználói ismeretek oktatása, beleértve az 
általános szakmai tájékoztatást és tankönyvkiadást.
• 1965-ben jött létre az Információfeldolgozási Laboratórium 
(INFELOR).
• Az OÜF részt vett a számítógépesítés újabb feladatainak 
ellátásában is, többek között 1960-61-ben indította első 
tanfolyamát Elektronikus számológépek programozása címmel.
A számítástechnika hazai állomásai 2
Eszközök, eredmények:
IBM Kft. (1947 – IBM leányvállalat) gépek bérbeadására és 
karbantartására, valamint rendszertervezési és rendszerszervezési feladatok 
megoldására – az 1949. évi népszámlálás adatainak feldolgozása.
Irodagép Kísérleti Vállalat (IKV): megalakult a  STANDARD 
cégnél  1953-ban: lyukkártyás gépek hazai  gyártása.
Az M3 számítógép megépítése – (MTA-KKCs)
Az első, mai terminológiával számítógépnek nevezhető gép volt az országban. 
szovjet dokumentáció alapján, szovjet gyártmányú alkatrészekből kezdték 
építeni 1957-ben, az alapkonfiguráció 1959-re készült  el. A MTA 
Számítóközpontjában működött, Eliot 802 – besegített.
A Szegedi logikai gép: Szegedi Katica – (József Attila 
Tudományegyetem) A jelfogókkal vezérelt első hazai műállat A gép 
elektroncsöves vezérlésű jelfogókból épült fel és nyolcváltozós logikai 
függvények kiszámítására volt alkalmas. JATE: programtervező-matematikus 
képzés indulása az ’50-es évtized végén.
Az ESZR korszak kezdete:
A 60-as évtized második fele:
ugrásszerűen megnőtt az igény számítástechnika alkalmazására, 
mind a központi irányító szervek, mind a fejlettebb ipari vállalatok 
körében
KGST fordulat: az ún. Koszigin levél
Elhatározás: különböző teljesítőképességű, kompatibilis számítógépek 
sorozatát (Rjad):  Egységes SzámítógépRendszernek (ESzR) 
Az ESzR jellemzői:
KGST KOORDINÁCIÓ – IRÁNYÍTÁS:
Számítástechnikai Kormányközi Bizottságot (SzKB),
• Főkonstruktőri Tanács (FT),
• Automatizált irányítási Rendszerek munkacsoport (AIR),
• Koordinációs Központ (KK): operatív irányítás
HAZAI KOORDINÁCIÓ – IRÁNYÍTÁS:
Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program (SzKFP)
megvalósítás: Számítástechnikai Tárcaközi Bizottság (SzTB)
• Műszaki fejlesztés: Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB)
• Gyártás: Kohó és Gépipari Minisztérium (KGM)
• Alkalmazás-fejlesztés: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
• Hazai ESzR  koordináció: Számítástechnikai Koordinációs Intézetet (SzKI)
ESzR számítógép típusok:
• R10 – Magyarország
• R20 – Bulgária BNK – SzU együttműködéssel
• R30 – Csehszlovákia
• R40 – NDK Románia: nem jutott el a honosításig
• R50 – Lengyelország-Szovjetunió: a lengyelek nem forgalmazták a gépet valutahiány miatt
• R60 – Szovjetunió
• R70 – Szovjetunió
Interszektoriális és ágazati típusú számítóközpontok 1.
Kormányzat, feladatok Számítóközpontok, 
szolgáltatások 
Megjegyzés
Pártközpont, Központi Bizottság, területi
pártszervezetek: pártirányítás, személyi
(káder) ügyek, pártadminisztráció.
Minden információforráshoz
hozzáférhetett, a szolgáltatásokat
korlátozottan használta.
Önálló számítóközpontot nem 
működtetett.
Elnöki Tanács: kormányzati adminisztráció
(csekély kompetencia).
A kormányzati statisztikai 
adatszolgáltatás biztosítása 
mellett rendszerfejlesztéssel, 
a rendszerek 
megvalósításával és 
felügyeletével foglalkoztak. A 
feladatok differenciálódásával 
további számítóközpontok 
jöttek létre (példa: tanácsi 
számítóközpontok).
Minisztertanács: teljes körű kormányzati
adminisztráció: gazdaságirányítás és ellenőrzés,
nemzetközi (KGST) koordináció.
Országos Tervhivatal: gazdaságtervezés (öt
éves tervek), kormányzati szintű elemzés,
értékelés, döntés előkészítés.
Külügyminisztérium: szoros párt és
kormányzati felügyelet alatti külpolitika
végrehajtása, a adminisztratív és személyügyek.
Sajátos tartalmú, jórészt fedett tartalmú
diplomáciai adatforgalom sajátos
csatornákon
Önálló számítóközpontja nem 
volt.
Pénzügyminisztérium: a teljes gazdaság
költségvetés tervezése, bonyolítása, a
pénzgazdálkodás ellenőrzése.
A kormányzati pénzügyi és 
banki funkciók kiszolgálása 
mellett, bizonyos fokú 
önállósággal rendelkezett 
(beszerzés, fejlesztés) és 
önálló terület hálózatot 
fejlesztett ki.
Magyar Nemzeti Bank: a kormányzati
pénzügyi politika kiszolgálása, központosított
hitel és deviza ügyek bonyolítása.
KSH Számítóközpont, 
ÁSZSZ, SZÜV országos 
hálózat (KSH felügyeletű 
önálló cégek): 
államigazgatási statisztika 
számítógépes támogatása, 
számítógépes beruházás, 
fejlesztés koordinálása.
PSZTI: A tervgazdálkodási, 
éves költségvetési, 
pénzügyi (banki) 
kormányzati szintű 
statisztikai adatszolgáltatás, 
döntés elkészítés, rendszer-
fejlesztés, beruházás, 
hálózat fejlesztés.
Interszektoriális és ágazati típusú számítóközpontok 2.
Ipari (Nehézipari, Könnyűipari) Minisztérium: az ipari
termelés irányítása, ellenőrzése, a vállalati szintű
számítástechnika fejlesztése (a nehéz és könnyű ipari
alágazat sokáig külön működött).
Az informatikai alkalmazási igények
bővülése, az informatika fejlődése
elindította a hazai gyártást. Példa:
VIDEOTON.
Közlekedési és Postaügyi Minisztérium: a közlekedés
alágazatainak, a postának (a hírközlésnek) az irányítása,
felügyelete a rádió és televízió kivételével.
A távközlés és az informatika
integrálódásának kezdetével hazai
kutatás-fejlesztés indítása: Távközlési
Kutató Intézet.
Külkereskedelmi Minisztérium: a KGST és nem-KGST
irányú külkereskedelem kormányzati feladatainak ellátása,
döntés-előkészítés, a külkereskedelmi bonyolító vállalatok
felügyelete.
Sajátos helyzeténél fogva korszerű
hardver és szoftver eszközökhöz jutott
hozzá. Később a külkereskedelmi
vállalatok is kialakították
számítóközpontjaikat.
Belkereskedelmi Minisztérium: a nagykereskedelmi és
kiskereskedelmi hálózat irányítása, felügyelete.
A belkereskedelmi vállalatoknál
kialakultak újabb számítóközpontok
(példa: KÖZÉRT).
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi (Földművelésügyi)
Minisztérium: a földművelés, állattenyésztés, a kollektív
gazdálkodás, élelmiszeripari vállalatok irányítása,
ellenőrzése.
Első sorban az élelmiszeripari ágazat
trösztjeinél, vállalatainál alakultak ki
fejlesztő helyek, számítóközpontok
(példa: Húsipari Kutató Intézet).
Építésügyi (és Városfejlesztési) Minisztérium: lakossági
célú, gazdasági és infrastrukturális építési feladatok, a
kivitelező vállalatok irányítása és felügyelete.
A tervezőintézeteknél és az építőipari
vállalatoknál önálló számítóközpontok
jöttek létre.
Egészségügyi (és Szociális) Minisztérium: a tágabb
értelemben vett egészségügyi (szociális) ellátás, az
intézményhálózat irányítása, felügyelete.
A központi intézetet (ESZTIK)
megelőzően kezdtek el működni kísérleti
jelleggel az ún. bázis intézetek (SZOTE,
Szekszárd).
Minisztériumi 
alárendeltségű önálló 
szervezetek 
(számítóközpontok, 
szervezési intézetek): 
Ágazati statisztika 
biztosítása, döntés-
előkészítés, 
rendszerfejlesztés, 
esetenként területi 
hálózatfejlesztés.
DATORG: KGST szinten 
egyeztetett ágazati statisztika 
és döntés-előkészítés, 
szoftverfejlesztés, relatíve 
korszerű hardver-szoftver 
eszközök.
Önálló minisztériumi 
szervezetek 
(számítóközpontok, 
szervezési intézetek): 
Ágazati statisztika 
biztosítása, hardver-
építés, szoftverfejlesztés, 
beruházás, hazai vállalti 
kutatás-fejlesztés, gyártás 
beindítása.
Egészségügyi 
Minisztérium Szervezési, 
Tervezési és Információs 
központja (ESZTIK)
Interszektoriális és ágazati típusú számítóközpontok 3.
Kormányzat, feladatok Számítóközpontok, 
szolgáltatások
Megjegyzés
Honvédelmi Minisztérium: a Varsói Szerződés
stratégiájával egyeztetett honvédelmi feladatok
végrehajtása és felügyelete, a Magyar
Néphadsereg irányítása.
A hadműveleti tervezési feladatok
informatikai kiszolgálására belső
(fegyvernemi, seregtesti) hálózat
alakult ki, kutatás, fejlesztés.
Belügyminisztérium: a rendvédelmi és
belbiztonsági (politikai) feladatok, a
határvédelem ellátása, felügyelete, a rendőrség,
határőrség irányítása.
A később kialakuló intézete a BM
Adatfeldolgozó Központ, amely
fejlesztéssel is foglakozott.
Igazságügyi Minisztérium: a jogalkotási
feladatok végrehajtása, a bíróságok,
ügyészségek, börtönök felügyelete.
Később alakult ki számítóközpont
bázis intézeti jelleggel (IM Büntetés
végrehajtás).
Munkaügyi Minisztérium: munkaerőgazdál-
kodás, munkavédelem irányítása, felügyelete.
Önálló számítóközpont nem alakult
ki.
Oktatásügyi Minisztérium: az oktatási,
kulturális feladatok irányítása, az oktatási
intézmények (egy részének), a kulturális
intézetek a felügyelete.
Az ágazati elemzési, fejlesztési
igényeket az egyetemi számító-
központok elégítették ki.
MN REVA: VSZ szinten 
egyeztetett háborús 
feladatok, döntés-
előkészítés, 
rendszerfejlesztés, relatíve 
korszerű hardver-szoftver 
eszközök.
BM Központi 
Adatfeldolgozás: Főleg 
adatfeldolgozási, 
nyilvántartási feladatok.
Minisztériumokon 
belüli szervezeti 
egységek: Általában a 
szorosan vett 
minisztériumi statisztikai 
feladatokat látták el 
számítógépes 
támogatással.
SzKI Számítástechnikai 
Koordinációs Intézet
PROPER, M-PROLOG
RECOGNITA
VIDEOTON
R-1010, R-1011 gépek 
Sokoldalú alkalmazás, 
kutatás - fejlesztés
K F K I
TPA-11, TPA-15 gépek 
Sokoldalú alkalmazás, 
kutatás - fejlesztés
ZALASZÁM 
ÖNÁLLÓ 
MŰKÖDÉS
GAZDÁLKODÁS
NSZÁMOK
SZÁMOK
SZÁMALK
NEMZETKÖZI ÉS 
HAZAI OKTATÁS
Intézményrendszer
SZ Ü V HÁLÓZAT
Feldolgozás, 
kiegészítő 
gyártás
1.Az Állami Népességnyilvántartás Rendszere (ÁNR)
2.Egészségügyi rendszerek
A. Komplex Országos Morbiditási Vizsgálat (KOMOV)
B. Országos Gyermekegészségügyi Információs Rendszer (OGYIR)
C. „Korányi”–rendszer
D. Számítógépes Országos Besugárzástervezési Hálózat (SZOBH)
E. Kórházi Információs Rendszer (CATINFO)
3.Szociálpolitikai rendszerek
4.A természeti környezet rendszerei
5.Különféle anyagi és szellemi javak nyilvántartó rendszerei
ÁSzSz Államigazgatási Számítógépes Szolgálat
Honeywell-Bull
/HwB/ 66/20 
1976.
INTERSZEKTORIÁLIS
FELADATOK
Államigazgatási Számítógépes Szolgálat
ÁSZSZ - részletes feladatok
1. Az Állami Népességnyilvántartás Rendszere (ÁNR) 
2. Egészségügyi rendszerek 
A. Komplex Országos Morbiditási Vizsgálat (KOMOV) 
B. Országos Gyermekegészségügyi Információs Rendszer (OGYIR) 
C. „Korányi”–rendszer 
D. Számítógépes Országos Besugárzástervezési Hálózat (SZOBH) 
E.  Kórházi Információs Rendszer (CATINFO) 
3. Szociálpolitikai rendszerek 
A. SZOT Társadalombiztosítási Statisztikai Információs Rendszer (SZ-STAT) 
B. SZOT Beutaló-elosztási Rendszer 
C. SZOT Családi Pótlék Nyilvántartási és Ütköztetési Rendszer 
D. SZOT Interaktív Nyugdíj-megállapító Rendszer 
E. Társadalmi Beilleszkedési Zavarok Elemző Rendszere (TBZ) 
4. A természeti környezet rendszerei 
A. Ingatlannyilvántartási Rendszer (INYR) 
B. Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer (AIIR) 
C. Erdészeti és Faipari Információs és Irányítási Rendszer (EFIIR) 
D. Földmérési és Térképészeti Adatbázisok (FTAB) 
E. Környezetvédelmi Információs Rendszer 
5. Különféle anyagi és szellemi javak nyilvántartó rendszerei 
A. Országos Számítógépes Jogi Információs Rendszer (JIR) 
B. Számítógépes Növényi Génbank Rendszer (SZNGR) 
C. Az MTA Országos Műszernyilvántartási Rendszere (OMR) 
D. Országos Izotópnyilvántartási Rendszer (OINY) és Izotópforgalmazási Rendszer 
(IZOFOR) 
E. Nukleáris Anyagok Nyilvántartási Rendszere 
Alföldi István Volt KSH, Kopint Datorg munkatárs, NJSZT ügyvezető igazgató
Havass Miklós NJSZT, MTESZ elnök, SZÁMALK igazgató, kormányzati projektek vezetője
Kovács Győző NJSZT Főtitkár és elnökhelyettes, örökös tag.
Nyiry Géza Volt ÁSZSZ Igazgató, Hírközlési Hatóság
Papp Zoltán ZALASZÁM első igazgatója, most: KSH
Pesti Lajos KSH elnökhelyettes; az informatikai stratégia kormányzati felelőse vol
Szarvas Sándor széleskörű tapasztalatok közigazgatásban, informatikában
Szász Péter ZALASZÁM tulajdonosa
Szelezsán János ÁSZSZ első igazgatója, oktatás, kutatás. Gábor Dénes Főiskola igazgató
Dr. Szentiványi Tibor Az INFELOR alapító és szervező tagja
Köszönet a közreműködőknek és 
külön köszönet az interjúkat adóknak:
Folytatása:  napjainkban?


Not a member yet