REAL-MS

Langer, Tamás

Emlékeim

Kiadvány a 170 éves Siemens magyarországi 130 éves jelenlétéről, leányvállalatainak fejlődéséről, a csoport szerepéről a hazai gazdasági életben, városfejlődésben, innovációban

Sebők, Orsolya

A Siemens története Magyarországon : 1887–2017

Sarudi, Ágnes

 
              LAJTHA GYÖRGY ÉLETÚTJA  
 
 
2017-ben folytatódott az „Arcképek a magyar informatika történetéből” videó sorozat. 
Ennek keretében készült el Lajtha György portréja. A riport előkészítése során készült az alábbi 
anyag. Úgy gondoljuk, hogy a leírtak nagyon sok kortörténeti ismeretet, információt ad személyekről, 
termékekről, intézményekről a számítástechnika/informatika 1960-1990-es éveiről, ezért közreadjuk 
az Írások rovatban. 
 
 
 
Életrajzi adatok 
 
Budapesten született 1930. március 10-én. Édesapja a bőrgyártás és a bőrkereskedelem területén 
volt érdekelt, édesanyja festőművész volt.  
 
Tanulmányok 
 
A Horthy Miklós úti (ma: Bartók Béla út) elemi iskola elvégzése után a Református Gimnáziumban 
tanult tovább. Kiváló humán nevelést kapott, az angol nyelvvel is itt ismerkedett meg, aminek későbbi 
pályáján nagy hasznát vette. Az iskolában a matematika és a fizika tanítása is igen magas színvonalú 
volt, és Lajthát érdeklődése is inkább ebbe az irányba vitte. A sportoktatásra is nagy hangsúlyt 
helyezett az iskola, és Lajtha György kamaszkorától kézilabdázott is a MAFC-ban.  
Az érettségi előtti képességvizsgálaton, amely sok diáknak segítséget nyújtott a továbbtanulás 
irányának meghatározásában, Lajtháról megállapították, hogy matematikusnak vagy fizikusnak jó lesz, 
de mérnöknek teljesen alkalmatlan. Ennek ellenére a Műegyetemre jelentkezett, ahol 1948-ban 
kezdte meg tanulmányait. A második év utáni szakmai irányválasztásnál a Villamos Kar 
Híradástechnikai tagozatán folytatta tanulmányait. Ekkor három másik évfolyamtársával együtt részt 
vett egy alkalmazott matematikai példatár összeállításában. 1952-ben Simonyi Károly a kiváló 
mérnök, fizikus, tudós tanár az egyetemen létrehozta az Elméleti villamosságtan tanszéket, és 
ekkortól kezdve Lajtha György is bekapcsolódott a tanszék munkájába: egyetemi évfolyamtársával, a 
később szintén jeles villamosmérnök, egyetemi tanár Géher Károllyal részt vettek az Elméleti 
villamosságtan című könyv összeállításában, mérőeszközt készítettek a kozmikus sugárzás 
nagyságának meghatározására, és e mellett a tárgy gyakorlatait is vezették.  
1975-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora lett 
 
Munkássága 
 
Az egyetem elvégzése után, 1952-ben Lajtha szeretett volna Simonyi mellett maradni, vagy mint 
tanársegéd a tanszéken, vagy mint a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) - szintén Simonyi által 
létrehozott - Atomfizikai Osztályának kutatója. A sors azonban (és nem kis részben a politika) 
beleszólt ebbe, és Lajtha György egyik helyre sem kerülhetett. Az egyetemi elhelyező bizottság egyik 
tagjának tanácsára elment a Posta Kísérleti Állomás (PKÁ) Zombori utcai telephelyére, ahol 
örömmel fogadták az ifjú mérnökember jelentkezését. Két választási lehetősége is volt, hogy vagy a 
Rádió, vagy az Elektromos (Távíró és távbeszélő technikai) Osztályra kerüljön. Ez utóbbi a 
kábelekkel, légvezetékekkel, átviteli berendezésekkel, telefon- és távíró készülékekkel, -központokkal 
foglalkozott, és vezetője Ocskay Szilárd volt, aki központ üzemtechnikában, hálózattervezésben, 
forgalomelméletben akkoriban az egyik legjobb szakember volt. Lajtha érdeklődéséhez közelebb állt 
az Elektromos osztály munkája, és ezt választotta.  
(A Posta Kísérleti Állomás (1954-TŐL Posta Kísérleti Intézet - PKI)   
A Posta Kísérleti Állomás – amely Európában a második volt a hasonló létesítmények közül – 
1891. november 20-án, Baross Gábor közmunka- és kereskedelemügyi miniszter rendeletére 
alakult meg, a postai és távközlő hálózatokban használt anyagok vizsgálatára, kutatás-
fejlesztésre és a szolgáltatások gazdaságos megvalósítására.  
Az Állomás 1954-től Posta Kísérleti Intézet (PKI) néven működött 1989-ig, majd a PKI 
rövidítést megtartva 1990-ben PKI Hírközlési Kutató-Fejlesztő Kft. volt. 1991-től a Magyar 
Távközlési Vállalat PKI Távközlésfejlesztési Intézeteként működött 2006-ig, majd 2009. 
decemberi megszűnéséig a Magyar Telekom PKI Fejlesztési Igazgatósága volt.  
A Posta Kísérleti Állomás megalakulását követően először a Párizsi utcában a Főpostán, majd 
1903-tól Nagymező utcai távbeszélőközpontban nyert elhelyezést. 1912-ben az Intézet a 9. 
kerületi Zombori utcában önálló telephelyet kapott, ahol 88 éven át működött. 2000 nyarán az 
egyetemi campus közelébe, az Infoparkba költözött.  
A mérnökök munkáját, a kiemelkedő kutatási eredmények elérését a mindenkori műszaki 
színvonal csúcsát jelentő speciálisan kialakított mérési helyiségek és laboratóriumok 
segítették, mint például a Dr. Békésy György fizikus, később Nobel-díjjal kitüntetett kutató által 
is használt süketszoba, a rádiófrekvenciás mérő laboratórium és a megbízhatósági 
vizsgálatok céljaira megépített vegyészeti laboratórium. A PKI mérnökei számos olyan 
eredményt értek el, amely a távközlés hazai fejlesztését meghatározta. Szerepük döntő volt a 
magyar rádiózás és televíziózás bevezetésében, a vezetékes telefonösszeköttetések 
kiépítésében, a korszerű hálózattervezési módszerek bevezetésében, a digitális 
kapcsolástechnika honosításában. Itt készült az első hazai tranzisztorizált vivőfrekvenciás 
erősítő és a hozzátartozó távtápláló rendszer. A Rádiós Világértekezlet (WARC) a műsorszóró 
frekvencia sávok szétosztásánál az Intézet hullámterjedési vizsgálatainak figyelembe 
vételével hozta meg döntését. A mikrohullámú hálózatok méretezésére, számítógépes 
tervezésére megalkották az első magyarországi digitális térképet (DTM).  
Az Intézet vezető szerepet játszott az űrtávközlés és a műholdas műsorszórás hazai 
megvalósításában, a földi állomás helyének meghatározásában és a csatlakozó földfelszíni 
hálózat kialakításában. Az üzemvitelt segítette az Állami Díjjal kitüntetett hálózatanalizátor. Itt 
tervezték az első magyar pénzbedobós távbeszélő állomásokat. A beszédkutatás 
eredményeként sikerült jó minőségű mesterséges beszédet előállítani. Jelentős eredményeket 
értek el a kábelhálózat korszerűsítése és az erősáramú befolyásolás és veszélyeztetési 
vizsgálatok alapján a távközlő hálózatok védelmének területén. Az ezredforduló előtt az 
Intézetben teremtették meg a digitális távközlő hálózat, a hazai mobil távközlés, a fényvezetős 
technika a szélessávú internetelérés és az interaktív kábeltelevíziózás alapjait.  
A PKI fennállásának 118 éve alatt meghatározó szerepet töltött be mind a hazai, mind a 
nemzetközi távközlés fejlődésében).  
 
 
Lajtha György munkába állást követően a vivőfrekvenciás szintszabályozó berendezések stabilitását 
vizsgálta, majd nem sokkal később az újonnan létrehozott Méréstechnikai csoport vezetőjévé 
nevezték ki. A csoport egyik érdekes akusztikai feladata volt a Népstadion hangerősítő 
berendezéseinek vizsgálata a beruházó főváros számára.  
A későbbiekben feladatai között különböző átviteltechnikai problémák megoldása szerepelt, például a 
légvezetékek közötti áthallás-mentesítés, majd foglalkozott a rövidtávú vivőfrekvenciás rendszerek 
fejlesztésével, az ötvenes évek végén pedig részt vett a brazíliai Rio-Grande-de-Sul állam távközlő 
hálózatának megtervezésében is, valamint a szíriai posta számára is készített hálózati és átviteli 
tervet.  
1955-ben bekapcsolódott a PKI Napok elnevezésű előadássorozat megszervezésébe.  
1963-ban a műszaki tudomány kandidátusa lett. A Rövidtávú vivőfrekvenciás rendszer dinamika 
kompresszióval című disszertációjában a beszédjellemzőkhöz illeszkedő vivőfrekvenciás 
berendezések kutatásának, fejlesztésének és alkalmazásának kérdéseivel foglalkozott.  
1964-ben Ocskay Szilárd nyugdíjba vonulása után átvette az Elektromos osztály vezetését. Irányítása 
alatt zajlott többek között a jelzéstechnikai műszerek megalkotása és fejlesztése, az új átvitel- és 
kapcsolástechnikai technológiák kidolgozása, a távközlési hálózatok fejlesztése, amelyben több kiváló 
munkatársa, beosztottja vett részt.  
A hatvanas évek elején Lajtha oktatóként bekapcsolódott a Műegyetemen akkor induló szakmérnöki 
tanfolyamokba, hálózattervezést oktatott. Itteni tapasztalatai egyrészt alapját képezték az akadémiai 
doktori disszertációjának, valamint a Távközlő hálózatok elmélete és tervezése című könyvnek, 
másrészt pedig hozzájárultak, hogy a PKI-ban alakuljon egy rendszertechnikai csoport, amely áttekinti 
az átvitel, kapcsolás és hálózattervezés kérdéseit és egységes szemléletben vizsgálja a műszaki-, 
gazdasági optimumot. Később a BME Mérnöktovábbképző Intézetben is oktatott, 1987-ben egyik 
részese volt a videokonferencia alapú távoktatás megszervezésének.  
1967-ben a British Council szervezésében ösztöndíjjal két hónapot töltött Angliában, a British 
Telecomnál (BT), és a hálózattervezés módszertanával, a PCM átviteltechnikával kapcsolatos 
tapasztalatait a PKI-n belül is kamatoztatni tudta. E látogatása is megerősítette abban, hogy a PKI-nak 
is szüksége lenne számítógépre, amely mind a mikrohullámú és terjedési problémák, mind a 
hálózattervezés területén jól használható lenne. (A számítógép beszerzése végül 1974-ben meg is 
valósult.) Itt találkozott először a túlnyomásos kábelvédelemmel (ezt hazatérése után sikerült itthon is 
megvalósítani), és itt hallott először a mobiltechnológiák fontosságáról (erre azonban még több mint 
két évtizedet várni kellett).  
1972-ben az iráni távközlési hálózat tervezését bízták rá (ennek megvalósulását azonban az iráni 
forradalom elsöpörte).  
1974-től 1986-ig a PKI tudományos igazgatóhelyettese volt. Számos tehetséges fiatal kollégával 
együttműködve több hiánypótló szakkönyvet írt és szerkesztett ebben az időszakban. Erre az időre 
esett a PCM technika elterjesztése, a mobil távközlés, valamint a fénytechnika, a fénytávközlés hazai 
bevezetésének előkészítése is.  
1975-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora lett. Disszertációja a Módszerek távközlő 
hálózatok tervezéséhez címet kapta.  
1986-ban el kellett jönnie a PKI-ból, és a Magyar Posta akkori vezetése megbízta az 1938-as a 
Postamérnöki szolgálat 50 éve című könyv folytatásának szerkesztésével. Az első kötet az 1887-től 
1937-ig terjedő időszakot fogta át, a második kötet feladatául az 1938-tól 1988-ig terjedő időszak 
eredményeinek, fejlesztéseinek bemutatását szabták. A szerzők és a szerkesztőbizottság munkáját 
Lajtha György fogta össze, és e roppant munka eredményeként 1991-ben meg is jelent a könyv. A 
szerkesztői munka mellett az 1991-es jubileumi PKI Napok előadássorozatának is egyik főszervezője 
volt.  
1990 végén nyugdíjba vonult, de tudományos tanácsadóként tovább segítette a PKI munkáját.  
 
Oktatási tevékenysége keretében hatvanas évektől kezdve tanított a BME szakmérnöki tanfolyamain, 
majd a Mérnöktovábbképző Intézet tanfolyamain. 2003-tól a Miskolci Egyetem gépészmérnöki karán 
tanított távközlési, elméleti villamosságtani ismereteket.  
A BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének címzetes egyetemi tanára.  
 
 
Közéleti tevékenység, szervezeti tagság  
 
1958-tól kapcsolódott be a nemzetközi szervezetek munkájába. Részt vett a KGST-országok iparági, 
szakmai együttműködését célzó Távközlés-fejlesztési Részleg tanácskozásain, valamint a szocialista 
országok postai és távközlési együttműködési szervezete, az OSzSz szakmai értekezletein is.  
1967-től részt vett a Nemzetközi Távíró és Telefon (technikai) Konzultatív Bizottság (CCITT - 
Consultative Committee for International Telephony and Telegraphy) munkájában, 1976 és 1993 
között a CCITT XVI. Tanulmányi Bizottságának alelnöke is volt. 1978-tól 2004-ig a Networks 
Hálózattervezési Szimpózium tudományos bizottságának tagja volt.  
1986-tól 1997-ig részt vett a Tudományos Minősítő Bizottság, majd a Doktori Tanács elektronikai és 
számítástechnikai bizottságának munkájában.  
1990-től 1994-ig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) munkájában vett részt 
tanácstagként, kutatási-fejlesztési szakmai pályázatok elbírálását végezte.  
1993 és 1999 között az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságának elnöke, az Akusztikai Komplex 
Bizottság, az Informatikai Bizottság tagja volt.  
1994-től 2001-ig a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság (TMMB), 1994 és 1999 között a Kossuth- és 
Széchenyi-díj Bizottság tagja volt.  
1997 és 1999 között a Békésy-centenárium előadássorozatának egyik szervezője volt.  
2001-től 2007-ig a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlési képviselője.  
2009 óta a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) tiszteletbeli szenátora.  
 
Publikációk 
 
Lapok 
  
1956 óta jelennek meg szakmai publikációi a Magyar Híradástechnika (később Híradástechnika) című 
lapban.  
1959-től a PKI Közlemények szerzője, szerkesztője volt.  
1986-ban a BUDAVOX Review főszerkesztője lett, majd 1988-tól a Posta című szaklapnak is 
dolgozott.  
1990 és 2000 között a Magyar Távközlés című folyóirat szerkesztője volt.  
2001-től 2005-ig a Híradástechnikai Tudományos Egyesület tulajdonában lévő Híradástechnika című 
folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke volt.  
 
Könyvek 
  
1954. Hullámtan példatár (Géher Károllyal)(BME kiadás)  
1961. H.W Bode: Hálózatok és visszacsatolt erősítők tervezése (Műszaki Könyvkiadó)  
1965. Rendszertechnika I-III. (Tankönyvkiadó)  
1970. Telecommunication Networks (Soós Zoltánnal) (Budavox kiadás)  
1971. a Távközlő-hálózatok elmélete és tervezése (Műszaki Könyvkiadó)  
1972. PCM szótár és értelmező szótár (Földes Andrással)(hét nyelvű)  
1975. Proiectarea reelelor de telecomunicaii: Távközlő-hálózatok elmélete és tervezése (a bukaresti 
Editura Tehnica kiadása)  
1975. Távközlő rendszerek megbízhatósága szakkifejezés-gyűjtemény (Híradástechnikai Egyesület)  
1977. A Posta Kísérleti Intézet tudományos napjai: A nagyvárosi helyi távbeszélő-hálózatok fejlesztési 
feladatai (Földes Andrással és Mezőfi Lászlóval)(PKI)  
1978. PCM a távközlésben ((Lajkó Sándorral) Műszaki Könyvkiadó)  
1980. A digitális technika hatása a hálózatokra (PKI)  
1986. International Telecommunication Agreements: Public Service Networks (Gerd Wallensteinnel) 
(az amerikai Oceana Publications kiadása)  
1987. Fénytávközlő rendszerek és elemeik (Szép Ivánnal)(Akadémiai Kiadó)  
1991. A PKI 100 éve. 1891-1991 (Sallai Gyula, Borsos Károly, Lajtha György, Máté Mária) (Távközlési 
Könyvkiadó)  
1993. Távközlésről felhasználóknak (Johann Güntherrel)(Távközlési Könyvkiadó)  
2001. Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások (Híradástechnikai Tudományos Egyesület) 
(2002-ben angol nyelvű változata is megjelent.)  
2003. Infokommunikáció – hálózatok, szolgálatok, alkalmazások (Híradástechnikai Tudományos 
Egyesület)  
2003. Gábor Dénes díjasok az innováció élvonalában (Havass Miklóssal és Tisza Miklóssal)(Novofer 
Alapítvány a Műszaki-szellemi Alkotásért)  
2006. Emberek és események – Szubjektív visszaemlékezések a távközlés elmúlt 50 évére 
(Budapest)  
 
Díjak, elismerések 
 
Virág-Pollák-díj (1967, 1975)  
Jáky József-díj (1977)  
Eötvös Loránd-díj (1981)  
Puskás Tivadar-díj (1981, 1990)  
BME-emlékérem (1982)  
Békésy-emlékérem (1985)  
Mihailich-díj (1992)  
Gábor Dénes-díj (2001)  
Kozma László-díj (2003)  
MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége)-díj (2005)  
1992-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki „a vezetékes és optikai hírközlés terén végzett több évtizedes 
hazai és nemzetközi kutatási és fejlesztési tevékenységéért”.  
2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetést.  
 
Magánélet 
  
1958 óta felesége Brebovszky Judit fizikus, aki szintén a PKI-ban dolgozott, az Akusztikai csoportban.  
Egy fiuk született, Gábor, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, atomerőművi 
szakmérnök, a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. 
 
 
Összeállította: Sarudi Ágnes 
2017. február 
 
 


Lajtha György életrajza, szakmai életútja

Pap László életrajza, szakmai életútja

Tanulmány az első magyar középiskolai informatikatanár, Kovács Mihály tiszteletére. A piarista szerzetes 2016-ban 100 éve született, a jubileumra készült tanulmány áttekinti Kovács Mihály jelentőségét a kibernetika szakköri oktatása kapcsán

Képes, Gábor

Feleltetőgép, Műegér és Tücsök - Kovács Mihály 100 éve

25 éves a Networkshop

Dömölki, Bálint

John von Neumann 
in Computer Science 
Balint Domolki
Honorary President of the John von Neumann Computer Society
The 2016 IEEE International Conference on Systems, Man, and Cybernetics
Panel dedicated to John von Neumann “a Pioneer of Modern Computer Science”
SMC 2016 1
John von Neumann (1903-1957)
SMC 2016 2
Three periods
I. Study (1903-26)
Budapest, Berlin, Zurich
II. „Ivory tower” (1927-38)
Berlin, Hamburg, Gottingen
 Princeton
III. „Man of action” (1939-57)
Princeton, Los Alamos, …. 
Washington
"...my father led a double life: as 
a commanding figure in the ivory 
tower of pure science, and as a 
man of action, in constant 
demand as an advisor, consultant 
and decision-maker in the long 
struggle to insure that the United 
States would be triumphant in 
both the hot and the cold wars 
that together dominated the half 
century from 1939 until 1989."
Marina von 
Neumann.Whitman:
SMC 2016 3
I. Study
• Rich banker family, received nobility 
patent in 1913 („von…”)
• Early talent (not only in math)
• „Fasor” Lutheran Gymnasium 
(also: Wigner, Harsanyi) 
• Excellent math. teacher: Laszlo Ratz
(award for secondary school 
teachers!)
• Tutoring by TU professors
• Publication at age of 19, together 
with Prof. Fekete
• Studying chemistry in Berlin, Zurich, 
plus mathematics in Budapest
SMC 2016 4
II: „Ivory tower”
• Teaching at Univ. Berlin (1926-28) 
and Hamburg (1929-30)
• Fellowship to Gottingen, meeting 
Hilbert, Heisenberg
• Leaving for US in 1930: Princeton 
Univ. 
• „Founding member” of  the 
Institute for Advanced Studies (IAS), 
together with Einstein and Gödel
• Leading US mathematician with
high international reputation, 
member of US National Academy. 
• US citizenship in 1937 -> start of 
military oriented activities
IAS
SMC 2016 5
III. „Man of action”
• Advisor to several military institutions
Manhattan Project –> Atomic Energy 
Commission
• motivation:
– to help his new homeland again 
nacism and communism in WW-II and 
the Cold War
• scientific interest:
– theory of explosions, shock waves 
(-> atomic bomb)
– game theory  (->military strategy)
plus: „general problem solving wizard” 
• loss to pure science
„Although he remained on the faculty 
of IAS until 1955, the contemplation of pure 
mathematics… was pushed aside by his 
involvement in crucial issues relating to the 
security of the United States to the dismay of
his mathematics colleagues”
SMC 2016 6
Publications
• pure mathematics was present all over his life
• the 20s-30s dominated by physics (mainly quantum mechanics) and 
the foundation of mathematics, while in
• the 40s-50s many publications on applied mathematics and computer 
science can be found
• after a few initial publications in the 20s, topics of ecomomics (mainly 
theory of games) flourished in the 40-50s
SMC 2016 7
Computing
• Last decade of his life
• „Man of action” period
• Earlier no interest:
– 1937: letter of recommendation 
to Alan Turing not mentioning his 
paper on computing!
• Regarded mainly as tool for 
scientific research
– Explosion theory, shock wawes…. 
• Los Alamos   Aberdeen
Stanislav Ulam:
„ His work, from the beginnings of the 
Second World War, concerns a study of 
the equations of hydrodynamics and the 
theory of shocks. The phenomena 
described by these non-linear equations 
are baffling analytically and defy even 
qualitative insight by present methods. 
Numerical work seemed to him the most 
promising way to obtain a feeling for the 
behaviour of such systems. This impelled 
him to study new possibilities of 
computation on electronic machines ..”
ENIAC:  electronic computer 
being built for artillery table 
calculations
SMC 2016 8
19
35
(Aiken Mark 1)
Atanasoff:  
ABC
(Stibitz CNC)
Mauchly
Eckert:
ENIAC
…+ Neumann: 
EDVAC
Neumann: IAS
EDSAC
First draft….
Konrad Zuse, D (Z1)                  (Z2) (Z3) (Z4) (Z5) (Z11) Z22 Z23
Neumann visits ENIAC
Bell Lab:
Harvard/IBM:
Iowa Univ.:
Moore School
Pennsylvania/
Ballistic.Res.Lab
Aberdeen
IAS, Princeton:
UNIVAC
„Baby”   Mark1
Cambridge, UK
Manchester, UK Williams:
Wilkes:
19
36
19
37
19
38
19
39
19
40
19
41
19
42
19
43
19
44
19
45
19
46
19
47
19
48
19
49
19
50
19
51
19
52
19
53
19
54
19
55
19
56
19
57
19
58
Genesis of the digital computer
LANDMARKS:
Z3 – 1941
stored proram
electromagnetic
ABC -1942
electronic
special purpose
ENIAC – 1946
electronic
universal
EDVAC/EDSAC -1949
electronic
stored program
IAS derivatives
all over the world
9SMC 2016
The birth of  a design
SMC 2016 10
• ENIAC, the first programmable electronic 
computer was launched in Feb 1946
• Developers (Mauchly and Eckert) started design 
of an improved computer (EDVAC) in 1944
• Neumann joined in Fall 1944, „commuting” 
from Los Alamos (~2000 miles)
• Basic ideas (including stored program) worked 
out at regular (weekly) meetings of 
Mauchly, Eckert, Neumann, Goldstine, Burks…
• Results summarized by Neumann (in letters from Los Alamos)
• Split in the EDVAC team:
• Mauchly and Eckert leaves Moore School  in March 1946
• Neumann continues with EDVAC and starts to build  the IAS computer
• Although EDVAC was completed and delivered to Aberdeen in 1948, official 
launch was delayed until 1951, so EDSAC became the first  stored program 
electronic computer in the world
1
94
3
1
94
4
1
94
5
1
94
6
1
94
7
1
94
8
1
94
9
Significance of the „First Draft”
• Swift from 
– „technology driven” design to
– „logic driven” design
• Definition and detailed description 
of the main units of the computer
(= „Neumann architecture”)
• Definition of an instruction set and 
detailed logical description of the 
execution of the instructions
• Originally intended to inside use, 
but later became widely distributed
(prevents patenting -> controversy)
• Together with the plans of the IAS 
machine was used for designing 
many computers in the US and all 
over the world
= „IAS derivatives”
(Eckert-Mauchly: Progress Report on 
EDVAC, September 1945):
„He substituted physical structures 
and devices with idealized elements 
in order to avoid dealing with 
technical problems, which could 
distract our attention from the 
logical considerations.”
SMC 2016 11
IAS derivatives
Plans for the IAS machine were widely distributed to any schools, 
businesses, or companies interested in computing machines, resulting
in the construction of several derivative computers referred to as "IAS 
machines," although they were not software compatible in the
modern sense. Some of these were:
SMC 2016 12
AVIDAC (Argonne National Lab.)
BESK (Stockholm)
BESM (Moscow)
CYCLONE (Iowa State Univ.)
DASK (Copenhagen)
GEORGE (Argonne National Lab.)
IBM 701 (19 installations)
ILLIAC I (University of Illinois)
MUSASINO-1 (Tokyo, Japan)
JOHNNIAC (RAND)
MANIAC I (Los Alamos)
MISTIC (Michigan State Univ.)
ORACLE (Oak Ridge)
ORDVAC (Aberdeen)
PERM (Munich)
SARA (SAAB)
SEAC (Washington, DC)
SILLIAC (Univ. of Sydney)
SMIL (Lund Univ.)
WEIZAC (Israel)
View on the future of computers
• Computer is for performing 
complicated scientific and technical 
calculations
• Using computers for simpler („clerical”) 
tasks is a waste of computing power. 
(even the use of programming  tools, 
like assembler, programming languages 
was opposed as „useless”)
"My father … expected 
that the whole world wouldn't 
need more than a few, 
perhaps a dozen, computers, 
since their purpose was 
cutting-edge research with 
huge computational 
requirements.”
• At that time:
• no data processing by computers (electromechanical punched 
card machines)
• no connectivity between computers 
Neumann did not (could not) foresee the modern use of computers.
Nevertheless, consequences of some of his achievements (apart from the 
logical structure of computers), still have considerable effect in modern 
computer science.
SMC 2016 13
Some results with present day impact
• Neumann’s (postumus) paper on self-
reproducing automata is referred to in 
many areas, including genetics (DNS 
structure), synthetic biology, artificial 
chemistry, spacecraft building etc. 
3D printing opened the possibility to 
build a printer, being able to reproduce 
itself.
• The theoretical foundation of building 
reliable systems from unreliable 
elements is equally important now, when 
our IT world is based on the organized 
cooperation of different interconnected 
services
“We are trying to prove the hypothesis: 
rapid prototyping and direct writing 
technologies are sufficiently versatile to 
allow them to be used to make a von 
Neumann Universal Constructor.”
RepRap project, Univ. Bath, UK 2005
"The trick is to make highly reliable 
systems out of unreliable components. 
John von Neumann... was the first to 
study this problem in the 1940s; in his 
time, computer parts were notoriously 
flaky.„
Jini, - system for distributed computing
based on Java, 2001
• Brain research is now in the center of interest of IT research, trying  to simulate 
the operation of the brain and/or building computers with ideas borrowed from 
its structure. Neumann”s last (unfinished) work „The computer and the Brain” 
may serve as basis of both kind of considerations, outlining the similarities and 
differences between the operation of a computer and the (human) brain.
SMC 2016 14
Conclusion
• „Invention” of the electronic digital computer: 
– complex process with many players, 
– Neumann: logical design of the architecture 
(including stored program)
• Still can be considered as basis of the modern world of 
computing, although with completely changed 
technologies, circumstances and applications 
• In his theoretical works - inspired by problems of 
computing – many significant ideas can be found, 
influencing present day research as well
Not only the root, 
but some leaves too
SMC 2016 15
• Last works of Neumann might be seen as building blocks of a general, 
mathematical theory of automata (and computing), which really can
pretend to the title of
“A theory that transformed the world to a Cyberspace”
Thank you for your attention !
http://itf2.njszt.hu/objectum/Neumann_SMC2016
https://www.academia.edu/35388326/John_von_
Neumann_in_Computer_Science
SMC 2016 16


John von Neumann in Computer Science

Martos, Balázs

 
 
A HAZAI INTERNET KEZDETE 
 
 
 
AZ NIIF/HUNGARNET HÁLÓZATA, A HBONE 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Martos Balázs 
 
 
Networkshop 2016 
  
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 1 
FONTOSABB NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK AZ AKADÉMIAI SZFÉRÁBAN 
 
1986 Az Internet megjelenik az USA akadémiai intézményeiben (NSFNET). 
1989 Az Internet megjelenik Európában, a CERN elérhető interneten. 
1989 RIPE megalakul. 
1991 EBONE - az első európai internetes "gerinchálózat". 
1992 EMPB/EuropaNET szolgáltatás (IP és X.25) akadémiai hálózatoknak is. 
1993 EUROCAIRN projekt indul egy EU támogatású páneurópai akadémiai hálózatért 
(European Co-operation for Academic and Industrial Research Networking). 
1994. október Megjelenik a Mosaic Netscape 0.9 grafikus böngésző. A web gyorsan terjedő 
használata megsokszorozza az internet forgalmat. 
1997 TEN-34 páneurópai gerinchálózat létesül EU támogatással (34 Mbps, ATM 
technológia). 
1998. december TEN-155 szolgáltatás indul, amely a TEN-34-et 155 Mbps-re bővíti fel.  
  
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 2 
HAZAI ESEMÉNYEK IDŐRENDBEN (AKADÉMIAI HÁLÓZAT) 
 
1990. május 
 
Az első nemzetközi elektronikus levelezési kapcsolat a hazai kutatói (IIF) közösség és 
a világ között (az EUnet előfizetőjeként UUCP/X.25 protokollal). Levelezési átjárók (pl. 
ELLA-UUCP) közvetítésével levelezési kapcsolat az Internet felhasználókkal is. 
1990. október 
 
Az első bérelt vonalas kapcsolat az európai kutatói hálózatokhoz (EARN/BITNET). 
A Mellon Alapítvány támogatásával létesül az IIF (SZTAKI) és az EARN (Linzi 
Egyetem között egy 9,6 kbps sebességű analóg bérelt vonal. Nemzetközi elektronikus 
levelezési, fájl átviteli, távoli bejelentkezési szolgáltatások nyílnak az IIF közösségnek. 
1991. október 
 
Az első nemzetközi közvetlen IP kapcsolat Magyarországon a Mellon bérelt vonalat 
használó "trükkös magyar" multiplexálási technikával. Magyarország az Interneten. A 
sztaki.hu nevű gép az első magyarországi név szerver a Magyarországnak kiadott első IP 
címen (192.84.225.1). 
1993. tavasz Az IIF (Hungarnet) az EBONE és az EMPB (EuropaNET) nemzetközi Internet 
szolgáltatók előfizetője lesz egy-egy 64 kbps sebességű bérelt vonalas IP kapcsolaton. 
1993. május Az első hazai helyközi Internet kapcsolat. Az IIF Központ és a KLTE (Debrecen) 
között kiépül egy 9,6 kbps sebességű analóg bérelt vonalas IP kapcsolat. 
1993. júl. 8. Üzembe áll Budapesten a Széchenyi-hegy centrummal működő 2 Mbps sebességű 
mikrohullámú kapcsolatrendszer a BME (mögötte az új FDDI-on a BKE/ELTE, 
JATE), a KFKI és az IIF Központ (mögötte SZTAKI, KLTE) összekapcsolására.  
Ezzel létrejön a hazai kutatói Internet gerinchálózat, a HBONE. 
1994-1995 Az Internet országos terítésének folyamata. Egymás után csatlakoznak 64 kbps 
digitális bérelt vonalon a nagyobb hazai vidéki regionális központok. 
1995. február Létrejön a HBONE mag. 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 3 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 4 
  
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 5 
  
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 6 
  
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 7 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 8 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 9 
 
 
A miskolci forgalmon jól látszik a KATALIST népszerűsége. 
  
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 10 
 
MILYEN SZOLGÁLTATÁSOKAT KAPTAK A FELHASZNÁLÓK? 
 
Klasszikus, alapszolgáltatások: 
  * távoli interaktív bejelentkezés (telnet) 
  * elektronikus levelezés (smtp) 
  * fájl átvitel (ftp) 
  * név rendszer (dns) 
 
Az alapokra épülő és kiegészítő további szolgáltatások: 
  * hírek, faliújság (news) 
  * távoli fájl rendszer kezelés (nfs)  
  * struktúrált fájl/dokumentum kezelés, meta-információs rendszer (gopher)  
  * multimédia információs rendszer, hypertext (www) 
  * kereshető adatbázisok, könyvtári információk (archie, veronica, wais) 
  * grafikus terminál emuláció (x-terminal) 
  * név/személy keresés (nslookup, finger, whois) 
  * felhasználók közötti online kommunikáció (talk, internet relay chat) 
 
  
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 11 
 
A legfontosabb központi szolgáltatások: 
  * levelezési szerver 
  * levelezési csoportok, levélelosztó listák (listserv) 
  * levelezési átjárók az alábbi levelező rendszerek között: 
   Internet (SMTP),  
   EARN/BITNET (NJE/BSMTP),  
   DEC (MAIL-11),  
   ELLA, 
   Unix (UUCP),  
   X.400,  
   Novell (NetWare) 
  * news szerver 
  * ftp szerver 
  * gopher, majd később www szerver 
  * www cache 
  * adatbázisok, könyvtári rendszerek 
 
Sávszélesség szűkösség miatt gondok: news, www   
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 12 
KORABELI JELLEMZŐ GONDOK, PROBLÉMÁK ÉS SORSUK 
 
* kapcsolatok kapacitása (sávszélesség) -> a helyzet nagyon sokat javult a Gigabit 
Ethernet és a DWDM (Dense Wavelength Division Multiplexing) technológiának 
köszönhetően 
 
* garantált sávszélesség bizonyos alkalmazásokhoz (QoS) -> sávszélesség 
gazdálkodási eszközök jelentek meg, de tökéletes megoldás továbbra sincs  
 
* fogyó szabad IPv4 címtartomány -> NAT és IPv6 megoldást hozott 
 
* routing tábla méret a nagy csomóponti routerekben -> ma is gond 
 
* spam -> ma is gond 
 
* biztonsági problémák -> kockázatcsökkentő lehetőségek: titkosításos kommunikáció 
(pl. https, ssh), VPN, tűzfalak, CERT-ek, elektronikus aláírás, DNSSEC stb., de a gond 
"örök" 
 
 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 13 
 
 
FONTOSABB EGYÉB ESEMÉNYEK  
 
1991 A "nulladik" Networkshop (szakmai konferencia) Szegeden. 
1992.06.22. Megalakul a HUNGARNET egyesület. [www.hungarnet.hu] 
1992.04.22-24. Az első "hivatalosan" meghirdetett Networkshop Miskolcon. 
1993.09. 07. Az első HBONE menedzseri találkozó. Megkezdődik a kollektív menedzsment 
kialakítása a régió központokkal. 
1993.12. Az első hazai WWW szerver (BME-n Máray Tamás és KLTE-n a könyvtár) 
1994.11.08. Átadják az NIIF új központi szuper szerverét (helka) (SUN Sparcserver 2000 modell), 
átveszi az IBM 4381 feladatait. 
1995.08. Indul a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK). Klasszikus irodalmi művek válnak 
elérhetővé és szövegükben kereshetővé. [www.mek.oszk.hu] 
1997 Hungary-CERT néven elindul az első hazai incidenskezelő (most: Hun-CERT). A 
nemzeti CERT első támogatói: VISZ (Vezető Informatikusok Szövetsége), MEH-ITB 
(kormányzat). [www.cert.hu] 
1998.09.01. A BIX függetlenedik a Matávtól, áttelepül a Victor Hugo utcai központba, 
üzemeltetését átveszi az ISZT (Internet Szolgáltatók Tanácsa). Cisco ajándék switch: 
WS-C2924-XL típusú kapcsoló (24*10/100-as port). [www.bix.hu] 
 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 14 
A HBONE TOVÁBBFEJLESZTÉSE 
 
1995. 11.14. A HBONE mag Városház utcai csomópontja és Amszterdam között a DANTE 
együttműködésben kiépül egy 2 Mbps sebességű EuropaNET vonal, amelyet fele-fele 
arányban használhat a HBONE, illetve a MATÁV. 
1996. február 
 
Kiépül a BIX (Budapest Internet Exchange). Először a Matáv Városház utcai telepén 
létesül, majd onnan 1998-ban áttelepül a Victor Hugo utcába, az ISZT működtetésébe. 
1996. 07.18. Az első hazai helyközi HBONE kapcsolat 512 kbps sebességgel (Veszprém). 
1996. 10. 15. Az MCI nemzetközi Internet szolgáltatóhoz egy 500 kbps sebességű kapcsolat létesül. 
1996. november 
 
Minden megyeszékhelyen van HBONE node. Valamennyi NIIF regionális központba 
eljut a HBONE, a nagyobb vidéki központokba már 512 kbps digitális áramkörön.  
1997.05.20. 
 
Üzembe áll az első ATM alapú nemzetközi Internet kapcsolat 10Mbps sebességgel 
az európai kutatói hálózathoz, a TEN-34 EU projekt keretében (Matáv-Hungarnet 
együttműködésben).  
ATM alapú hazai mag (30Mbps) épül az NIIF Központ-Városház u.-BME 
háromszögben. 
1997.08.07. Az első üzemszerű nemzetközi Mbone (multicast backbone) kapcsolat (1 Mbit/s 
sávszélességgel kép/hang összeköttetés Bécsen keresztül). 
1998. február Az első 1 Mbps sebességű vidéki HBONE vonal üzembehelyezése (az első Veszprém, 
követik: Miskolc, Debrecen, Pécs, Győr, Szeged) 
1998 NIP (Nagy sebességű Internet2 Pilot) projekt meghirdetése (hazai 155Mbps ATM) 
1999 Nemzetközi Internet kapcsolatok növelése a TEN-155 EU projekt keretében. 34 Mbps 
nemzetközi kutatói hálózati kapcsolat (ebből max. 17 Mbps USA). 
  
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 15 
 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 16 
 
 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 17 
 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 18 
 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 19 
 
 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 20 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 21 
 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 22 
 
 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 23 
 
 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 24 
 
 
 
0 
1 000 000 
2 000 000 
3 000 000 
4 000 000 
5 000 000 
6 000 000 
7 000 000 
8 000 000 
9 000 000 
Internet hostok száma Európában  
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 25 
 
 
Kezdetben nagyszámítógépek tudnak csatlakozni, később már PC-k is lokális hálózatokon. 
 
0 
20 000 
40 000 
60 000 
80 000 
100 000 
120 000 
d
a
ra
b
sz
á
m
 
Internet hostok száma Magyarországon 
Bejelentett és elérhető hostok 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 26 
 
 
Az üzleti szféra bekapcsolódása meglendíti a szükséges névszerverek számát. 
 
0 
1 000 
2 000 
3 000 
4 000 
5 000 
6 000 
7 000 
8 000 
d
a
ra
b
sz
á
m
 
Internet név szerverek száma Magyarországon 
Működő domain név szerverek 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 27 
 
 
 
100 1 000 10 000 100 000 
Finnország 
Norvégia 
Svédország 
Hollandia 
Dánia 
Svájc 
Egyesült … 
Belgium 
Ausztria 
Szlovénia 
Franciaország 
Magyarország 
Csehország 
Spanyolország 
Olaszország 
Portugália 
Görögország 
Szlovákia 
Lengyelország 
Németország 
Horvátország 
Bulgária 
Oroszország 
Románia 
Törökország 
Egy millió lakosra eső, regisztrált Internet 
hostok száma (1998) 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 28 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
OECD 2000-ben: 40 óra dial-up internet árarányok az üzleti szférában ($PPP)  
172
150
117
83
81
76
72
72
69
68
66
65
64
62
62
53
53
48
46
46
43
41
39
38
34
34
33
31
31
30
23
0 50 100 150 200
Hungary
Czech Rep
Belgium
Luxembourg
Poland
Portugal
Netherlands
Ireland
Sweden
Spain
OECD
Switzerland
Austria
EU
Italy
Greece
France
Iceland
Norway
Japan
Denmark
Mexico
New Zealand
Germany
United Kingdom
Finland
Australia
Canada
Turkey
Korea
United States
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 29 
 
 Végezetül kép az internet elterjedésének friss helyzetéről      |Hungary
0 
5 
10 
15 
20 
25 
30 
35 
40 
45 
50 
55 
Other  Satellite  Fibre Cable DSL 
 1.2.1.  OECD Fixed broadband subscriptions per 100 inhabitants, by technology, June 2015 
 
 
MARTOS BALÁZS: A HAZAI INTERNET KEZDETE (Networkshop 2016) oldal 30 
   
 
 
 
 
 
KÍVÁNOK ÚJABB SIKERES 
 
25 ÉVET! 
 
 
 
 
 
 
 


A hazai internet kezdete : Az NIIF/HUNGARNET hálózata, a HBONE

Networkshop 2016 Konferencia, Debreceni Egyetem. Program[füzet]

Az interjú témája a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és Informatika Tanszék fejlesztési projektekben résztvevő kutatók és hallgatók munkáját segítő „Superman” nagyteljesítményű számítógép

Not a member yet