REAL-EOD
Not a member yet
20154 research outputs found
Sort by
Endstation Wien : 45 Jahre Projekterfahrung in der deutschsprachigen IT-Welt
A szerző ismert amerikai IT szakember a szoftvertechnológia területén, aki 1970-ben a mai Németországba történt áttelepülése óta 45 éven át tanúja és aktív résztvevője volt az IT technológia közép-európai fejlődésének. A német nyelven írt, szubjektív hangvételű visszaemlékezéseinek magyar vonatkozása is van: a német nyelvterületen végzett projektjeiben számos magyar intézet és munkatárs is részt vett
Internetes adatbázisok a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet összeállításában
"Üstököst látni" : Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei
A 16–17. században megszaporodtak a különböző égi vagy annak vélt jelenségekről szóló beszámolók. A levelezésekben, naplókban és egyéb kéziratos feljegyzésekben fennmaradt leírásokon túl óriási mennyiségi növekedést láthatunk a nyomtatott könyvek vizsgálatakor. Ezek a szövegek műfajukból eredően rövid terjedelmű, alkalmi jellegű traktátusok, s tudománytörténeti szempontból igen változatos képet mutatnak. Találunk közöttük olyanokat, melyek komoly adalékokkal szolgálnak a 16. században fogant új tudományos világkép elterjedéséhez (elég itt a neves dán csillagász, Tycho Brahe üstököselméletére vagy a katolikus püspökből lett unitárius gondolkodó, Dudith András babonaság ellen írott népszerű értekezésére gondolnunk), s akadhat kezünkbe olyan is, mely az asztrológiai tévképzetek széles skálájával riogatja az égen feltűnt üstökösöktől rettegőket. Az 1618-as kométát a harmincéves háború hírnökeként tartották számon később, a Daniel Defoe által leírt és az 1664-es londoni pestist "jelző" üstököst pedig Zrínyi Miklós is láthatta a sikeres téli hadjárata idején Csáktornya felett. Ebbe a sorba illeszkedik az 1680 decemberében megjelent objektum, amelyről magyar, cseh, német és latin nyelven olvashatunk egykorú forrásokat. Kötetünk ezen nyomtatványok hasonmását, átírását és – ahol szükséges – magyar fordítását tartalmazza. Az égi jelenség fel- és eltűnését még érthetőbbé teszik a kötetben szereplő művelődés- és tudománytörténeti tanulmányok
"...szelíd, de szigorú és egyben nagyon igazságos bánásmódban..." : arisztokraták nevelése-oktatása Magyarországon a XIX-XX. században
Forgács Gyulától Deme Lászlóig : Dokumentumok a péceli református egyházközség 20. századi történetéhez
Vapauden kapea polku : István Bibón julkinen moralismi
The task of this study is to listen to the moral voice of István Bibó, a Hungarian
democrat. Listening to past ‘voices’ is an approach of intellectual history
introduced by Stefan Collini, who has eavesdropped on the conversations of
‘public moralists’ in the British intellectual life from the period c. 1850–1950.
What has been translated of and written on Bibó’s thought in Hungary –
irrespective of a couple of notable exceptions not much is found abroad – is
very ‘Hungarian’ in tone in particular, note the very productive workshop (Bibó
Szellemi Műhely), whereas I have tried independently to develop Collini’s
approach. Instead of uncovering the meanings of ideas and concepts in the
contexts of their utterance (textuality and conceptual unity), Collini’s point is to
study political ideas and arguments in relation to some basic values that an
intellectual culture maintains and intellectuals reevaluate. My hypothesis is that
Bibó’s voice is ‘publicly moralist’, as he sent serious messages to his reading
public, not only to Hungarian intelligentsia but occasionally to all Europeans.
Not entertaining so much a ‘scientific attitude’, in times of crisis Bibó detected
confusion, decay and loss of the fundamental values on which order and
legitimacy of power in a society rest. His main message was to awaken the
elites to their proper function of reinventing and resuscitating such values as
equality, freedom, solidarity, temperance, moderation, political correctness, and
social justice. He also pointed to their possible moral failings; they had not been
ready or willing in their governing practice to execute timely reforms in
accordance with such values. Bibó presupposed that moral issues outweigh
political, economic or aesthetic considerations. His rhetoric was not only
rational persuasion or political-cultural criticism telling the truth and
demanding some social reform from a set political platform. Instead, he stood
on a higher moral ground from which he could preach the revival of democratic
values that were, in his view, at some critical historical moment brought to fore
but lost (in Hungary e.g. in 1848–1849, 1945 and 1956). Bibó used his voice from
a rearguard position and took part in political life only when a democratic
solution appeared feasible (in 1945–1947 and 1956). Thus political theory for
Bibó appears as a parasite to social values and moral comprehension
Az Osztrák-Magyar Monarchia első vicinálisa : A Valkány-Perjámos-Varjas-vasútvonal története
Szerényen fut az Alföldnek a Maros alsó szakaszához közel húzódó részén egy vasútvonal. Helyi szállítási érdekeket szolgál ki. Sokaknak unalmas síkságon halad, nem találunk rajta kiemelkedő műtárgyakat: merész viaduktokat és a hegy gyomrába furakodó alagutakat.. Az egész Osztrák–Magyar Monarchia első vicinális vasútvonala volt, az itt szerzett tapasztalatokat hasznosították a helyi érdekű vasútvonalak építésénél és a helyi érdekű vasutakról szóló törvény kidolgozásánál. A kötet részletesen tárgyalja a vasútvonal létrehozásának szükségességét, úgy, ahogy egyrészt az érdekelt helyiek (nagy földbirtokosok és kisbirtokosok, helyi kisiparosok, kereskedők), másrészt a már kiépült fővonallal rendelkező vasúttársaság látta. Külön fejezet tárgyalja a vasútépítéshez szükséges telek megszerzését. Bemutatásra kerül a vasútvonal államosítása, a vasút Perjámosig történő meghosszabbítása és a későbbi, az arad–temesvári vonalba való bekötése