REAL-EOD

Bodzás, Sándor

Műszaki- és gazdaságtudományi konferencia az Északkelet-magyarországi Régióban 2020

Gáspár, Péter

Járműorientált irányításelméleti kutatások

Engammare, Max

Barbier, Frédéric

Monok, István

Seidler, Andrea

French

De la bibliotheque de l’Academie de Calvin (1570) a la bibliotheque de l’Academie de Beze (1612) a travers leur catalogue : Continuités et ruptures jusqu’au troisième catalogue de 1620

Berényi, László

Hungarian

Dinamikus rendszermodellezés: oksági diagram készítése

Molnár, László

Komplex rendszerek modellezése és ennek jelentősége

Morvai, Tünde

A Magyar Tudományos Akadémia és a határon túli magyar

tudományosság kapcsolata

Lőrinczi, Edit

ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
88 DOI: 10.36820/tudomany.2020.22
Mint sok más közkönyvtár esetén, a 
Székelykeresztúri Városi Könyvtár előz­
ményét is egy iskolakönyvtár jelentet­
te. Sándor János A Székelykereszturi 
Unitárius Gymnasium történelme című 
művéből megtudhatjuk, hogy a könyv­
tár egykorú az iskolával; nagylelkű ado­
mányokból és az intézmény pénzén 
alakult 1798­ban.
A katalógusoknak és egyéb más bizony­
latoknak, amelyek a kezdetektől nyilván­
tartották a könyveket, és átvészelték a két világégést, nyoma veszett a kommunizmus 
alatt. De az egykori újságokból, monografikus írásokból, nyomtatásban is napvilágot látott 
könyvekből, elbeszélésekből tudjuk, hogy a város tehetősebb polgári rétege a múltban 
iskoláknak, egyházaknak adományozott könyveket, megalapozva ezzel a későbbi városi 
könyvtár állományát.
A 19. század második felében sorra alakultak meg a város művelődési, szakmai és jótékony­
sági egyesületei. Ilyen volt 1867­ben a Székelykeresztúri Olvasó­ és Társaskör, amely aztán 
pár évvel később, 1894­től, már Kaszinóként is működött. Ezen polgári társaságok mind 
fontosnak tartották elérhetővé tenni a könyveket bárki számára. 
A Székelykeresztúri Városi Könyvtár 1952­ben 
Falusi Könyvtár néven kezdte meg működését; 
könyvállományának nagysága ekkor 2081 
könyv volt. Míg az 1960­as, 1970­es és 1980­
as években a Könyvelosztó Vállalat látta el 
könyvekkel a könyvtárat, 1990 után ez a 
terület a Városi Tanácshoz tartozott. Napjaink­
ban az állomány több mint 55 000 kötetből 
áll – pályázatokból, a Székelykeresztúr Város 
Székelykeresztúri Városi Könyvtár
Cím: Székelykeresztúr, Szabadság tér 22.  
Honlap: online katalógus: http://keresztur.ro/index.php/hu/kultura/varosi­koenyvtar 
https://www.facebook.com/konyvtarkeresztur/
E­mail: malakka11@yahoo.com
SZÉKELYKERESZTÚRI VÁROSI KÖNYVTÁR
ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
89
Lőrinczi Edit
Mérnöktanár, könyvtáros. Nevelőként dolgozott egy tehetség­
gondozó kollégiumban, majd tanárként erdélyi iskolákban. 16 éve 
dolgozik a Székelykeresztúri Városi Könyvtárban.
Önkormányzata által kiutalt költségvetésből, valamint 
civil adományokból növeljük az állományt. 
A Városi Könyvtár ma nagy tudás­ és dokumentumvagyon­
nal várja olvasóit. Ezt bővítette az EISZ által biztosított 
felbecsülhetetlen online szakirodalmi és közművelődési 
források elérése. Az egyetemisták, a továbbképzéseken 
résztvevő felnőttek, pedagógusok, érdeklődő olvasók 
keresik ezeket a munkákat.
Intézményünk óvodákkal, iskolákkal, egyházakkal és 
kulturális szervezetekkel ápol jó kapcsolatokat. Így közös 
művelődési tevékenységek színtere vagy partnere, min­
den olyan mozzanattal, amelynek a tájékozódás, az ol­
vasási élmény megszerettetése a lényege. Irodalmi és 
más művelődési körök koordinátora; kezdeményezője és támogatója művészeti tevékeny­
ségeknek; házigazdája a rendszeresen megtartandó, több évre szóló ifjúsági és felnőtt 
oktatásnak, más programoknak.


Székelykeresztúri Városi Könyvtár

Szőcs, Endre

ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
90
Nehéz volna megmondani, hogy mikor 
létesült városunk első közösségi használatra 
szánt könyvtára, de a gyökerek mindenkép-
pen messzire nyúlnak. A „Székely Támadt” 
vár helyén működő domonkosrendi (vagy 
ferencrendi) zárda tekintélyes építmény 
volt, amelyet az 1490-es évek kezdetén 
Báthori István vajda rövid idő alatt vár-
rá tudott alakíttatni. A zárda – már csak 
méreteinél fogva is – mindenképpen kel-
lett, hogy a szertartáshoz, a szerzetesek 
képzéséhez (közös és egyéni olvasás formá-
jában) rendelkezzen kisebb könyvtárral. Ez hangsúlyozott módon valószínűsíthető a 
jezsuiták 16. század végén létrehozott udvarhelyi kolostorára, amely 1593-tól kezdődően 
egy középfokú tanintézet fenntartását is biztosította. A jelenleg több mint 77 000 kötetet 
számláló Tudományos Könyvtár az egykori Református Kollégium könyvtárának az utóda, 
amely az iskola alapításától kezdődően formálódott. Három ősnyomtatvány (incunabulum), 
több száz, a 16. század második feléből származó könyv, régi magyar könyv, hungarica, 
kézirat, több ezer 18-19. századi kötet, folyóirat, iskolai értesítő adja e gyűjtemény fel-
becsülhetetlen értékét.
A 19. század második felében megjelentek a városban a polgári jellegű közkönyvtárak. 
Ilyen könyvtárral bírt az 1872-ben létrejött Polgári Olvasókör, az 1875-ben alakult Nő-
egylet, az 1887-től működő Kereskedő Ifjak 
Olvasó Egylete, az 1880-ban életre hívott Ipari 
Önképző és Segélyegylet. Egy 1895-ből szár-
mazó feljegyzés szerint a helyi polgári “Cassino” 
öt szobás kényelmes helyiséggel, olvasóterem-
mel, számos újsággal rendelkezett.
Az 1951-ben alakult városi könyvtár e polgári 
könyvtárak szellemi utódjának tekinthető. 
Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
Cím: Székelyudvarhely, Kőkereszt tér 2.
Honlap: https://biblioudv.ro
E-mail: biblioudv@yahoo.com
DOI: 10.36820/tudomany.2020.23
SZÉKELYUDVARHELYI VÁROSI KÖNYVTÁR
ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
91
Szőcs Endre
1999-ben az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán szerzett 
földrajz tanári diplomát, majd 2005-ben a kolozsvári Babeș–Bolyai 
Tudományegyetem geográfus végzős hallgatója volt. 2010-ben 
kulturális menedzseri képesítést szerzett. 14 év pedagógiai munka 
után, 2002-ben a Hargita Megyei Kulturális Központ, majd 2007-től 
szintén a megyei önkormányzathoz tartozó Hargita Megyei Hagyo-
mányőrzési Forrásközpont munkatársa volt. A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban 
2013-tól dolgozik.
Első igazi otthonát 1958-ban nyerte el a 
Művelődési Ház emeletén, majd miután 
ez szűkössé vált, 1988-ban a Kossuth utca 
23. alatti egykori banképületbe költözött. 
A tulajdonjogi problémák, a gyarapodó 
állomány nyomán kialakult zsúfoltság 
lassan szinte lehetetlenné tette az itteni 
működést. A városi önkormányzat több 
éves keresése után 1996-ban döntött az 
egykori „Szabó Károly vendéglő” könyvtár-
rá való átépítése mellett.
Az építkezés 2000-ben, az átköltözés és berendezkedés 2001 februárjában fejeződött be. 
2001. február 19-től a régió legkorszerűbb könyvtára várja olvasóit Székelyudvarhelyen, 
amelyben a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett számtalan közösségformáló, 
tudomány-népszerűsítő, tartalmas szórakozást és kikapcsolódást biztosító közművelődési 
program kapott helyet, úgy a gyerekek, mint a felnőttek számára.


Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár

Valach, Andrea

100 DOI: 10.36820/tudomany.2020.28
FE
LV
ID
ÉK
Selye János Egyetem
Cím: Komárom, Pozsonyi út 3322. 
Honlap: https://www.ujs.sk
E-mail: info@ujs.sk
Egyetemi Könyvtár
Cím: Komárom, Hradná utca 2.
E-mail: konyvtar@ujs.sk
2003. október 23-án a Szlovák Köztár-
saság Nemzeti Tanácsa elfogadta a 
komáromi Selye János Egyetem me-
galakulásáról szóló határozatot. 2004 
szeptemberében, az első tanévnyitót 
követően, elkezdődött az a folyamat, 
amely azóta is azt hivatott szolgálni, hogy 
a szlovákiai magyar nemzeti közösség 
tagjai anyanyelvükön szerezhessenek 
diplomát szülőföldjükön. Bár a történel-
mi pillanat óta eltelt 15 év, a Selye János 
Egyetem nem tért el küldetésétől, amelynek eredményeként mára egy európai színvonalú 
intézménnyé nőtte ki magát. Kb. 1800 hallgatónk három karon folytathatja tanulmányait: 
a Gazdaságtudományi és Informatikai Kar, a Tanárképző Kar, valamint a Református Teo-
lógia Kar nemzetközi szinten is elismert szakemberei biztosítják a színvonalas oktatást. 
Az Egyetemi Könyvtár 2004-es megalakulásától kezdve arra törekedett, hogy könyv-
állományával és sokrétű, színvonalas szolgáltatásaival az egyetemi hallgatók és oktatók 
tudományos munkájának, a szlovákiai magyar tudományos életnek biztos támasza legyen. 
Alapozó állományát a budapesti Országos Széchényi Könyvtártól kapta, de felbecsülhe-
tetlen jelentőséggel bírt a Duna TV által meghirdetett könyvgyűjtés is.
2006 decemberében az Egyetemi Könyvtár egy 
teljesen felújított épületben kapott helyet, ahol 
mintegy 800 négyzetméternyi területen fogadja a 
látogatókat; illetve 400 négyzetméternyi raktárhe-
lyiségben tárolja a feldolgozásra váró dokumen-
tumokat. A könyvtár szabadpolcos; 30 számítógép 
áll az érdeklődők rendelkezésére; állománya mára 
SELYE JÁNOS EGYETEM
FE
LV
ID
ÉK
101
meghaladja a 100 000 kötetet, ami a sikeres 
pályázatoknak köszönhetően folyamatosan 
bővül.
Az Egyetemi Könyvtár munkatársai rendsze-
resen részt vesznek hazai és külföldi kép-
zéseken, konferenciákon, ezzel is hozzá-
járulnak a szolgáltatások minőségének 
emeléséhez.
Valach Andrea
2005 szeptemberétől a Selye János Egyetem munkatársa, a peda-
gógia doktora (PaedDr.). Az Egyetemi Könyvtár tagjaként igyekszik 
elősegíteni annak fejlődését. Rendszeresen jár konferenciákra, 
pályázatokat ír, belföldi és külföldi könyvtárosokkal tartja a kap-
csolatot.


Selye János Egyetem

Hulló, István

VA
JD
AS
ÁG
122
Szabadkán, a Magyar Királyság 
harmadik legnagyobb városában, 
viszonylag későn, 1892-ben alakult 
meg a Szabadkai Közkönyvtár- és 
Múzeum Egylet. A kutatások, gyűj-
tések azonban évtizedekkel koráb-
ban indultak, főleg a gimnáziumi 
tanárok kezdeményezésére. Az út-
törők közül kiemelkedik Bibó Bige 
György, aki régészeti ásatásokat 
végzett a város területén, és Voj-
nich Oszkár, aki ázsiai és afrikai 
utazásai során gyűjtött értékes 
tárgyakat. 1906-ban az egylet támogatás hiányában megszűnt, a tárgyak dobozokban, a 
gimnáziumban és magángyűjteményekben vészelték át azokat az évtizedeket, amelyek 
1948-as újjáalakulásáig tartottak. 2007-ben a szecessziós Dömötör-házba költözött a 
múzeum, amely a Raichle-palota és a Városháza után a harmadik épület, amely otthont 
ad az intézménynek.
Múzeumunk különlegességét környezete adja – 
munkatársaink egy többnyelvű, többnemzetiségű város 
múltját tárják fel és mutatják be. 
Könyvtárunk az intézménnyel egyidős. Az első évben az 
állomány mindössze 200 kötetet számlált. Az évek során, 
a beszer zésnek és a cserepéldányoknak köszönhetően, 
ez a szám több mint 13 ezerre nőtt.
A múzeumi osztályoknak megfelelően az antropoló-
gia, biológia, néprajz, művészett örténet, történelem, 
restaurálás téma köréből gyűjtjük a régióban használa-
tos nyelveken megjelent szakirodalmat. Állományunk 
DOI: 10.36820/tudomany.2020.36
Szabadkai Városi Múzeum
Cím: Szabadka, Zsinagóga tér 3.
Honlap: https://www.gradskimuzej.subotica.rs
E-mail: muzejsubotica@mts.rs
SZABADKAI VÁROSI MÚZEUM
VA
JD
AS
ÁG
123
legértékesebb példányai azok az 1868 előtt 
kiadott művek, amelyek többek között az egykori 
főgimnázium, a Vojnich család és Zomborcsevics 
Vince hagyatékából származnak. 
Hulló István 
Biológus, író. Az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának 
Biológiai Intézetében diplomázott. Magiszteri fokozatot Újvidéken 
szerzett 1996-ban. 1982 és 1989 között általános és középiskolai 
biológiatanárként dolgozott Szabadkán, 1990 és 1994 között a 
szabadkai önkormányzat környezetvédelmi szakmunkatársa, 1994 
és 1996 között a Palics-Ludas Közvállalat természetvédelmi szak-
munkatársa, 1996 és 2001 között a szabadkai Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója. 
2001-től a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója. Több kiadvány szerzője: Madárlesen: 
jegyzetek Vajdaság élővilágáról (2004), Ködvirágos hajnalok (2008), Róka (tan)ösvény 
(2010), Palics madárvilága (2016), Észak-Bácska természeti értékei (Kajdocsi Lovász 
Gabriellával közösen, 2018).


Szabadkai Városi Múzeum

Not a member yet