REAL-EOD

Andócsi, János

56 DOI: 10.36820/tudomany.2020.7
D
ÉL
-B
AR
AN
YA
A horvátországi magyarság oktatási zász-
lóshajója Eszéken működik. Szlavónia 
„fővárosában” 1999-ben nyitotta meg ka-
puit a Horvátországi Magyar Oktatási és 
Művelődési Központ, amelynek keretein 
belül óvoda, általános iskola és középiskola 
is működik. Az óvodába és az általános 
iskolába főleg szlavóniai diákok járnak, 
míg a középiskolában Szlavónia és a hor-
vátországi Baranya fiataljai egyaránt meg-
találhatóak. Középiskolai szinten gimná-
zium, közgazdasági szak, hotel-turizmus, 
szakács és kereskedő szakok között választhatnak a diákok a nyolcadik osztály befejezése 
után. Az oktatási intézmény az ún. „A” modell szerint működik, ami azt jelenti, hogy a 
horvát programot magyar nyelven oktatják a tanárok. Az általános iskolás könyvek ma-
gyar nyelvűek, amelyeket a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ és más 
magyar tannyelvű iskolák munkatársai fordítottak magyarra. A horvátországi magyarság 
oktatási csúcsintézményének megalapításakor művelődési funkciót is megfogalmaztak, 
aminek csak 2017 óta tud megfelelni az intézmény – az illetékes horvát minisztérium azóta 
biztosít művelődésszervezőt. Az intézmény keretei között 2019-ben felépült a Diákotthon 
is, amellyel a horvát állam két évtizedes adósságát törlesztette az itteni magyarság felé. 
Az ügy fontosságát és szimbolikáját jelzi, hogy a megnyitón részt vett mind a két ország 
miniszterelnöke. A Diákotthon megnyitása új perspektívát nyújt, hiszen Horvátország 
távolabbi részéből is érkezhetnek diákok tanulni.
Pozitív diszkrimináció jellemzi a horvát politikát, 
hiszen nagyon kis létszámú osztályok indítását is 
engedélyezik, ami egyfajta magániskola jelleget 
is kölcsönöz az intézménynek. Ezt ismerik fel a 
többségi nemzet tagjai, és mind többen íratják be 
az általános iskola első osztályába gyermekeiket. 
A kitűnő felszereltség, a képzett tanári kar, mind 
Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ
Cím: Eszék, Drinska utca 12/A
Honlap: http://www.centar-prosvjetnokulturni-madjara-os.skole.hr/HU/index.html
E-mail: hmomk@pkcm.hr
HORVÁTORSZÁGI MAGYAR OKTATÁSI ÉS 
MŰVELŐDÉSI KÖZPONT
57
D
ÉL
-B
AR
AN
YA
Andócsi János
Andócsi János 2000-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegye-
tem Bölcsészettudományi Karán, történelem szakirányon. Egy 
évre rá szerzett abszolutóriumot az ELTE Állam- és Jogtudományi 
Karán politológia szakon. 2001-ben a Századvég Politikai Iskola 
politikai kommunikáció szakán abszolvált. Ugyanebben az évben 
fejezte be az egri Eszterházy Károly Főiskola felsőfokú újságíró 
képzését. 2002 óta a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban etikát, 
történel met és politikát oktat, jelenleg a központ igazgatója. 2003 óta a Hercegszőlősi 
Magyar Kisebbségi Önkormányzat elnöke, illetve tagja Eszék-Baranya megye Magyar 
Kisebbségi Önkormányzatának. 2003 óta fő- és felelős szerkesztője a Horvátországi 
Magyarság című havilapnak.
biztosíték arra, hogy Horvátországban magyarnak és horvátnak egyaránt kiváló oktatási 
intézmény áll a rendelkezésére.
A Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ könyvtára és olvasóterme a 
térségben zajló oktatási-nevelési folyamatok szerves része. Feladatát a felhasználókkal 
folytatott közvetlen munkájával, a rendelkezésükre bocsátott információs tartalmakkal 
és forrásokkal végzi. A könyvtári tevékenységeknek egy 115 m²-es helyiség ad otthont, a 
könyvtár állományát pedig 7464 kötet és 186 audiovizuális egység alkotja. A könyvtárat 
az általános és a középiskolás korosztály, a szülők és az intézmény munkatársai egyaránt 
látogatják. 
A könyvtár kommunikációjában és tevékenységének megszervezésében szakspecifikus 
megközelítést alkalmaz: rendszeresen felméri a felhasználói igényeket, az információk 
célzott és minőségi feldolgozását pedig sokoldalú (részben digitális) készségekkel és 
ismeretekkel támogatja. Dorkić Diana, okleveles könyvtáros, valamint horvát nyelv és 
irodalom szakos tanár, 2007 óta vezeti az intézmény könyvtárát.
A kortárs társadalom alapvető elvárása az információs műveltség, amely mind a klasszikus 
ismeretforrások, mind az új média közegében lehetővé teszi az információk befogadását 
és alkalmazását. Hosszú távú tervünk, hogy a könyvtárat mint dinamikus alkotóteret 
közelebb hozzuk a „Z generáció”-hoz, és sokrétű kommunikációs eszköztárral segítsük a 
generáció tagjainak önkifejezését. Ezt szem előtt tartva olyan multimediális teret hoztunk 
létre, ahol a hagyományos könyv formátumú angyagok, illetve az új média által közvetített 
tartalmak biztosításával, továbbá korszerű oktatási módszerekkel fejlesztjük a tanulók 
vonatkozó készségeit és kompetenciáit, kritikai érzékét, valamint polgári felelősségtudatát 
az információk felkutatása, értékelése és alkalmazása során.


Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ

Nagy, József Gábor

ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
68 DOI: 10.36820/tudomany.2020.12
Gyulafehérváron a katolikus papképzés-
nek mély gyökerei vannak, a papnevelés 
története szorosan összekapcsolódik az 
erdélyi egyházmegye újjászületésével. 
A Megtestesült Bölcsességről elnevezett 
szemináriumot (Seminarium Incarnatae 
Sapientiae) 1753-ban Báró Sztoyka Zsig-
mond Antal püspök alapította és látta 
el szabályokkal. A püspök állandó pap-
nevelőházat építtetett, a Jerikó néven 
ismert épület helyén. Az intézmény alapítását követően az utód főpásztorok legfontosabb 
tennivalójuknak a papképzést tekintették. A papnevelés első újjászervezése Bajtai J. Antal 
püspök nevéhez köthető. Kollonitz László püspök 1778-ban átköltöztette a Papneveldét 
a volt jezsuita kollégiumba. Amikor II. József 1783-ban be záratta a szemináriumot, a 
kispapok Kolozsvárra, majd Pestre kerültek. Batthyány Ignác püspök 1792-ben újra meg-
nyitotta a Papneveldét, a jelenlegi helyén, az egykori gyulafehérvári trinitárius rendház-
ban. Rudnay Sándor püspök Gyulafehérvárra rendelte a ferences növendékeket is, hogy 
a Teológián tanulhassanak. A kispapok belső életére és a szeminárium szervezetére 
vet fényt az 1822-es egyházmegyei zsinat határozatai. Szepesy Ignác püspök megre-
formálta a papnevelést, lecserélte a régi tankönyveket, előírta a könyvtár leltározását. 
Az 1848–49-es pusztítások súlyosan érintették a Papneveldét, épületeit lefoglalták, 
a kispapokat hazaküldték. Haynald Lajos 
püspök nagy figyelmet fordított a Teológia 
kézikönyvtárára, amely papi hagyatékokból 
és a Batthyány könyvtár duplumaiból gyara-
podott. Fogarasy Mihály püspök alapítványt 
tett egy három fakultású egyetem (köztük a 
Teológia kar) létrehozására. Az állami tanügyi 
reformok értelmében a két éves filozófi-
ai kurzust létesítette. Mivel a szeminárium 
épülete elégte len volt, 1877-ben építtette 
Gyulafehérvári Római Katolikus Papnevelő Intézet
Cím: Gyulafehérvár, Bethlen Gábor utca 3.
Honlap: https://www.seminarium.ro
E-mail: teologiasis@gmail.com
GYULAFEHÉRVÁRI RÓMAI KATOLIKUS PAPNEVELŐ INTÉZET
ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
69
a Teológia utca felőli új szárnyát, ahol 
azóta is folyik az oktatás. A 20. század 
viharos történetében a Papnevelde is 
változásokon ment keresztül. A Majláth 
G. Károly püspök által tervezett új pap-
neveldei épület felépítése nem valósult 
meg. 1918 után átlagban 40-60 kispap 
ta nult a Papnevelde négy évfolyamán. 
Az 1934/35-ös tanévtől kezdve a pap-
képzés ötéves, majd az 1947/1948-as 
tanévtől hatévfolyamos lett. Az 1948-as 
kultusztörvény súlyosan érintette a 
romániai teológiai oktatást, csak a gyulafehérvári Papnevelő Intézet működését engedé-
lyezte. A közös Papnevelde újjászervezésében fontos szerepet játszott Márton Áron püspök. 
Börtönből való szabadulása után (1955) az egyházmegyék közötti Teológia felvirágzott, 
annak ellenére, hogy az állami hatóságok akadályozták az utánpótlást.
A rendszerváltást követő években a Papnevelde a Pápai Lateráni Egyetemmel társult. 
Tíz év múlva, a 2007/2008. tanévtől a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Római 
Katolikus Kar Pasztorál Teológiai Intézeteként működik.
A Papnevelő Intézet részletes története Dr. Marton József Papnevelés az erdélyi egyház­
megyében 1753­tól 1918­ig1 című könyvében olvasható. A 250 éve alapított Gyulafehérvári 
Papnevelde jubileuma alkalmával kiadott emlékkönyv feltárja Erdély legfontosabb kato-
likus intézményének történetét.2
dr. Nagy József Gábor
2018-tól könyvtáros–levéltáros a Gyulafehérvári Római Katolikus 
Papnevelő Intézetben. 2015 és 2018 között régész a gyulafehérvári 
Nemzeti Egyesülés Múzeumban. 2014-ben főtanácsadó a Kulturális 
és Örökségvédelmi Minisztérium Kolozs Megyei Igazgatóságán. 
2010 és 2013 között kutatási asszisztens, majd 2012-tól óraadó 
oktató a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen.
1 MARTON József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig. Budapest, Márton Áron Kiadó, 1993.
2 MARTON József (szerk.): Seminarium Incarnatae Sapientiae. Jubileumi emlékkönyv. Gyulafehérvár 1753–2003. Kolozsvár, Stúdium 
Könyvkiadó, 2003.


Hungarian

Gyulafehérvári Római Katolikus Papnevelő Intézet

Kurta, József

ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
76 DOI: 10.36820/tudomany.2020.16
KOLOZSVÁRI PROTESTÁNS TEOLÓGIAI INTÉZET
1895-ben az Erdélyi Református Egyház kerület létre-
hozta Kolozsváron a Református Theológiai Fakultást, 
és megkezdődött a könyvtár kialakítása is. A nagy 
múltú erdélyi református kollégiumi könyvtárak 
árnyékában a nulláról induló gyűj temény viszonylag 
hamar felzárkózott a célirányos beszer zés és a kapott 
könyvado mányok ré vén. 
1948-ban állami kényszer hatására létrejött az Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai In-
tézet, amely egyesítette az evangélikus, unitárius és református teológiai fakultásokat. 
Az állammal létrejött egyezség révén az Intézet könyvtárát – a többi egyházi könyvtártól 
eltérően – nem államosították.  
1956-ban az állomány meghaladta az 50 000 kötetet; időközben továbbra is több jelentős 
hagyaték és gyűjtemény érkezett intézményektől és magánszemélyektől. A kommuniz-
mus utolsó éveiben a könyvtár valójában csak vegetált: hozzáértő alkalmazottak híján 
semmilyen szakmai munka nem folyt, lényegében az állománynak az egyetemi oktatás-
ban használt kötetei voltak csak hozzáférhetők, érdemben a gyűjteményt használni 
nem lehetett, külföldi beszerzésre nem volt lehetőség, hazai egyházi könyvkiadás pedig 
gyakorlatilag nem létezett. 
1990 után a könyvtári tevékenységek is fellendültek. A rendszermegingást követő kezdeti 
lelkesedés könyvszállítmányokat, polcokat és egyéb felszereléseket hozott, a gyűjtemény 
bővülése miatt átszervezési munkák kezdődtek, számítógépes nyilvántartás készült. 
Az állomány a külföldről kapott, de nagyon sok esetben nem gyűjtőkörbe tartozó, vagy 
idejétmúlt könyvekkel közel 100 ezer kötetre duzzadt.
2000 után egy átfogó átszervezési munka indult meg, amely magába foglalta az állomány 
teljes revízióját, duplumszűrést, különgyűjtemények kialakítását, a muzeális állomány 
preventív konzerválását, részleges restaurálását, digitalizálást, a könyvtári terek és bútor-
zat felújítását, az infrastruktúra megújítását. 
Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet
Cím: Kolozsvár, Bocskai tér 13.
Honlap: https://proteo.hu
Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtára
Cím: Kolozsvár, Bocskai tér 13.
Honlap: https://konyvtar.proteo.hu
E-mail: konyvtar@proteo.hu
ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
77
2005-ben a Corvina integrált könyvtári rendszer használatával megkezdődött az állomány 
katalogizálása. Több jelentős hazai és külföldi könyvtárral és intézménnyel sikerült 
együttműködést kialakítanunk. 2014-ben két raktártermet kiállítótérré és látványraktárrá 
alakítottunk át, ezek révén bekapcsolódunk az erdélyi egyházi turizmus vérkeringésébe, 
illetve iskolás csoportoknak tartunk tárlatvezetéseket és bemutatókat. 
Az elmúlt években több jelentős könyvgyűjtemény került a könyvtárba. Az Erdélyi Re-
formátus Egyházkerület Belmissziói Intézetének közel 16 ezer kötetes könyvtárát, és a 
Diaszpóra Alapítvány könyvanyagát vettük át. Ezek mellett számos hazai és külföldi teológiai 
tanár, lelkész és magánszemély könyvtára került részben vagy egészben gyűjteménybe. 
A könyvtár jelenleg, a román jogrend értelmében, nyilvános magánkönyvtár státuszban 
működik, fenntartója a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, állami támogatásban nem 
részesül. Négy könyvtáros dolgozik teljes munkaidőben.
A könyvtár 120 éves jubileuma alkalmából, 2015-ben új honlapot készítettünk, és egy 
digitális archívum készítését kezdtük el. Kizárólag erdélyi protestáns teológiai anyagokat 
digitalizálunk és teszünk hozzáférhetővé, ezen belül is elsődlegesen az Intézet meghatározó 
tanárainak a munkáit, erdélyi protestáns egyházi periodikákat, valamint az egyház-
kerületekre vonatkozó hivatalos anyagokat. 
A könyvtár napjainkban több funkciót tölt be egyszerre: egyetemi könyvtárként biztosít-
ja a romániai református, lutheránus és unitárius egyházak lelkészképzéséhez, oktató, 
nevelői munkájához a szakirodalmi hátteret; dokumentációs könyvtárként a romániai 
magyar protestáns egyházak teljes könyvanyagát gyűjti; jelentős muzeális állományával 
pedig érdekességeket kínál tudományos kutatóknak és turistáknak egyaránt.
Az elmúlt években felénk is megnőtt a kereslet a digitális anyagok iránt, ezért komoly 
előrelépésnek számított az EISZ-hez való csatlakozás. A hagyományos, papíralapú do-
kumentumok és a digitális adatbázisokban elérhető szakanyag együttes használata 
adhatja meg kizárólag azt az alapot, amelyre tanár, diák, kutató az ismeretszerzés és 
ismeretátadás során biztosan támaszkodhat. A tapasztalataink jók, az eredményeket 
az egyházban mindig hosszú távon és széles körből várjuk: ha a jövő lelkészgenerációi 
megállják a helyüket a meglehetősen összetett szolgálatukban, akkor érdemes volt ezek-
kel a dolgokkal foglalkozni.
Kurta József
Lelkész, főkönyvtáros. Tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben 
végezte, 2001-től az intézmény munkatársa. 2004-től a Debreceni Református Hittu-
dományi Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója, ahol 2010-ben abszolvált. 2004-től a 
Romániai Református Egyház Liturgiai Bizottságának, 2013-tól az Erdélyi Református 
Egyházkerület Parókiális Könyvtári Bizottságának a tagja. Kutatási területei: az erdélyi 
református liturgia elvi és történeti kérdései; erdélyi protestáns könyves kultúra; 
könyv-, könyvtár- és könyvkötéstörténet.


Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet

Balog, Adalbert

84
ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
DOI: 10.36820/tudomany.2020.20
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 
Cím: Kolozsvár, Mátyás király utca 4. / Cluj-Napoca, str. Matei Corvin 4.
Honlap: http://www.sapientia.ro
E-mail: office@sapientia.ro
Csíkszeredai Kar
Cím: Csíkszereda, Szabadság tér 1. /
Miercurea Ciuc, Piaţa Libertăţii 1.
Kolozsvári Kar
Cím: Kolozsvár, Tordai út 4. /
Cluj-Napoca, Calea Turzii 4.
Marosvásárhelyi Kar
Cím: Marosvásárhely, Op. 9., Cp. 4. /
Tîrgu Mureş, Op. 9., Cp. 4.
Sepsiszentgyörgyi Tanulmányi Központ
Cím: Sepsiszentgyörgy, Csíki utca 50. /
Sfântu Gheorghe, str. Ciucului 50.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány-
egyetem (Sapientia EMTE) 2001-ben azzal 
a fő céllal alakult, hogy elismert szakmai 
színvonalú oktatást és tudományos életet 
biztosítson a romániai magyar nemzeti 
közösség számára. A több száz éves múlt-
ra visszatekintő erdélyi magyar felsőok-
tatási hagyományok szellemében, az egye-
tem fontosnak tartja az erdélyi magyar 
értelmiségi utánpótlás kinevelését és hely-
ben tartását, nemzetközileg is jegyzett ku-
tatási eredmények elérését, illetve a helyi közösségek nemzeti, kulturális identitásának 
erősítését. A négy erdélyi városban, hálózatos szerkezetben működő intézmény, mára a 
romániai magyar felsőoktatás egyik meghatározó szereplőjévé vált.
A 2019/2020-es tanévben a Sapientia EMTE 30 alapképzési szakon és 12 mesterszakon 
2246 hallgató képzését biztosította. A Csíkszeredai Kar gazdasági-, humán- és társadalomtu-
dományok, valamint biomérnöki területen kínál szakválasztékot. A Marosvásárhelyi Kar, a 
Sepsiszentgyörgyi Tanulmányi Központtal együtt, országos viszonylatban egyedülálló módon 
biztosít magyar nyelvű képzést nyolc műsza-
ki–mérnöki (gépész-, villamosmérnöki va-
lamint informatika szakterületen) és négy 
agrártudományi szakon (kertész, tájépítész, 
agrár- és erdőmérnöki). Emellett humán- 
és társadalomtudományi programokra is 
lehet jelentkezni. A Kolozsvári Kar a helyi 
magyar felsőoktatási kínálatból az egyetem 
indulásakor hiányzó szakokra összpontosít-
va alakította ki képzési kínálatát környe-
SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
85
Balog Adalbert
Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegye-
tem biológia szakán végezte 1997-ben, majd ökológia mesterszakon 
1998-ban. A Budapesti Corvinus Egyetemen doktorált 2003-ban 
rovarökológia szakterületen. 2002-ben kutatási asszisztens az 
East Malling Kutatóintézetben (Kent, Anglia), 2002–2003-ban a 
Sapientia Alapítvány posztdoktori ösztöndíjasa, 2004–2007-ben 
az MTA Bolyai János-ösztöndíjasa, 2009-ben Marie Curie-ösztöndíjas Németország-
ban, Jénában a Friedrich-Schiller Egyetemen, 2010-ben Fulbright-ösztöndíjas az 
USA-ban a Yale Egyetemen. 2004-től a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 
Marosvásárhelyi Karának oktatója (2004–2008-ban adjunktus, 2008–2013-ban do-
cens, 2013-tól egyetemi tanár). 2016-tól az egyetem tudományos rektorhelyettese.
zett udomány, politikatudomány, jog, fotó-
művészet, filmművészet, média, valamint 
táncművészet szakterületeken. 
A Sapientia EMTE már a kezdetektől nyíltan 
vállalta és támogatta a lehető legmaga-
sabb szintű tudományos munka művelését. 
Ebben jelentős szerepe van a Kutatási Prog-
ramok Intézetének (KPI), amely pályázati 
rendszerben biztosítja az erdélyi magyar 
magánegyetemi hálózat keretében folyó 
tudományos kutatások, konferencia-rész-
vételek, illetve egyéb, az oktatók tudományos tevékenységével kapcsolatos programok 
támogatását. Az elmúlt években a Sapientia EMTE keretében végzett kutatások ered-
ményeit egyre jelentősebb, nemzetközi viszonylatban is elismert lapok publikálták. 
Az egyetem 2012-ben csatlakozha-
tott a MTA Könyvtár és Információs 
Központ által működtetett EISZ 
Nemzeti Programhoz, és határon 
túli felsőoktatási intézményként 
2019 óta részesülhet ingyenesen 
az EISZ által biztosított szolgál-
tatásokban, amelyeknek köszön-
hetően számottevően megnőtt 
a digitális szakirodalomhoz való 
hozzáférés lehetősége. 


Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Herczeg, Rita

FE
LV
ID
ÉK
98 DOI: 10.36820/tudomany.2020.27
Matej Hrebenda Könyvtár
Cím: Rimaszombat, Fő tér 8.
Honlap: http://www.kmh.sk
E-mail: kniznica@kmh.sk
A Matej Hrebenda Könyvtár kulturális, 
közművelődési, információ- és isme ret-
közvetítő közintézmény, amelynek fela-
data a felhalmozott tudás és kultúra do-
kumentumainak könyvállományba való 
gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, 
megőrzése és rendelkezésre bocsátása, 
valamint további könyvtári–információs 
szolgáltatások nyújtása.
A könyvtár Rimaszombat város települési 
könyvtárának, illetve Rimaszombat és Nagyrőce járások regionális könyvtárának sze-
repét is betölti. Támogatott közhasznú szervezet, fenntartója Besztercebánya megye 
önkormányzata.
A könyvtár a gömöri Hacsóról származó Matej Hrebendáról, a 19. századi könyvkultúra 
szegény sorsú, szerény terjesztőjéről kapta nevét, ezzel tisztelegve a művelődés iránt 
elkötelezett, nemes lelkű, vak kolportőr előtt. Ezen hagyományok szellemében, és a 
jelenkor modern információs elvárásainak megfelelve nyújtjuk szolgáltatásainkat intéz-
ményünk látogatói számára.
A könyvtárnak az információ- és ismeretköz-
vetítés, közművelődés és kultúra terén ellátott 
feladatai közé tartozik, hogy már az iskoláskor 
előtt segítsen a gyerekek olvasási szokásainak 
kialakításában és megerősítésében; hogy meg-
felelő körülményeket teremtsen az információs 
műveltség fejlesztésére, és elmélyítse a kulturális 
örökség megismerése iránti vágyat.
A könyvtárak nemcsak az oktatás, de a nevelés színterei is. A könyvtárban a látogatók 
alapvető társas viselkedési normákat sajátíthatnak el, és nemcsak a gyerekek, de a fel-
MATEJ HREBENDA KÖNYVTÁR
FE
LV
ID
ÉK
99
Herczeg Rita
Tanulmányait az Eperjesi Egyetem könyvtár szakán és a Nyitrai 
Konstantin Filozófus Egyetem kultúra és idegenforgalom szakán 
végezte. 1994 óta a rimaszombati Matej Hrebenda Könyvtár 
munkatársa, 1994 és 2019 között könyvtáros–bibliográfus, 2016 
és 2019 között az Olvasószolgáltati Osztály vezetője, 2020-tól az 
intézmény kinevezett igazgatója.
nőttek is gyakorolhatják a szabadidőtöltés 
kulturális formáinak íratlan szabályait.
A Matej Hrebenda Könyvtárnak 2200 re giszt -
rált olvasója van, és évente 50 000 olva só láto-
gatja, különböző korosztályokból. A könyvtár 
kellemes környezetében évente kb. 380 iroda-
lom- és könyvtár-népszerűsítő, valamint ok-
tatást és önművelést segítő rendezvény szer-
vezésére kerül sor. A rendezvények körébe 
tartozik a kis elsősök ünnepélyes könyvtárba 
íratása is, kiállítások, szakmai előadások, író-olvasó találkozók, rendhagyó irodalmi órák, 
hangos élményolvasás, emlékezőképességet fejlesztő tréningek, brainstormingok, inter-
aktív délutánok és különböző workshopok. A könyvtár évről évre országos és nemzetközi 
rendezvényekbe kapcsolódik be, mint pl. az „Egy éjszaka Andersennel”. A könyvállomány 
több mint 90 000 könyvtári dokumentumot tartalmaz, és évente 195 000 könyv kölcsön-
zésére kerül sor.
A hagyományos könyvtári–információs szolgáltatások mellett a könyvtár más kulturális 
és oktatási intézményekkel és egyesületekkel karöltve további szolgáltatásokat is nyújt:
• gyengénlátó és vak olvasók számára hangoskönyveket biztosít kölcsönzésre;
• idősek, tartósan betegek és rászorulók számára igény szerint könyvek házhoz szállí-
tását vállalja;
• a Magtár projekt keretében a Szlovák Kertész Szövetség helyi szervezetével együtt-
működve virág- és gyógynövénymagvak, valamint haszonnövények magvainak cseréjét 
teszi lehetővé, hogy erősítse a könyvtárat rendszeresen látogató olvasóközösségen 
belüli kapcsolatokat, illetve új olvasókat vonzzon a könyvtárba;
• a Könyvesbódé projekt segítségével lehetővé teszi a kurinci Zöld Víz rekreációs központ
látogatói számára a bódéban található könyvek kölcsönzését és esetleges cseréjét.


Matej Hrebenda Könyvtár

Kiss, Gábor

Kiss, Gyula

TI
N
TA
 K
Ö
N
YV
KI
AD
Ó
156 DOI: 10.36820/tudomany.2020.45
A nyelv különös helyet foglal el az emberiség és az egyén életében. Abban majdnem min-
denki egyetért, hogy a nyelv az emberiség legnagyobb „találmánya”. Eredete homályba 
vész. Csak csodálkozhatunk és ámulhatunk, hogy a világ hozzávetőlegesen 4000 nyelvén 
ki tudjuk fejezni gondolatainkat, érzelmeinket, közölhetjük a legfrissebb tudományos 
felfedezéseket, és költői alkotásokban mély emberi érzéseket fogalmazhatunk meg.
Nem véletlen, hogy kiemelkedő egyéniségek csodálattal szóltak az emberi nyelvről.
Werner Heisenberg (1901–1976) Nobel-díjas atomfizikus A rész és az egész című könyvé-
ben olvashatjuk a következő gondolatot a nyelv állandóságáról, ugyanakkor hajlékony-
ságáról is: „Nyelvünknek furcsa, változékony jellege van. Sohasem tudhatjuk, hogy mit 
jelent egy-egy szó egészen pontosan. Szavaink értelme nagymértékben függ attól, hogy 
milyen módon rendezzük mondattá őket, és hogy milyen körülmények között beszélünk, 
és még számtalan hasonló másodlagos tényezőtől. Az atomfizika pedig élesen mutatja, 
hogy a legmegbízhatóbbnak vélt fogalmaink is csak bizonyos, igen szűk korlátok között 
maradnak érvényben.”1  
A 16. században élt taoista bölcselő, Tu Csi Hsui kiemeli a nyelv közösségi jellegét, 
hangsúlyozza, megfogalmazza a beszéd „kétirányúságát”: „A beszédem akkor lesz egy 
velem, ha jóakarattal igazat és fontosat mondok annak, akit megillet.”2  
Bárczi Géza (1894–1975), a 20. század talán legnagyobb magyar nyelvésze így foglalja 
össze az emberi nyelv fontosságát: „Az emberi elme nagyszerű alkotásai között aligha van 
még egy, mely alapvető fontosságban vetekedhetnék a nyelvvel. A nyelv, gondolataink, 
érzelmeink kicserélésének ez a mindennapi használatú eszköze mindennemű emberi 
fejlődésnek egyik legfőbb tényezője, sőt föltétele. Kétségtelen, hogy a tagolt, hajlékony 
emberi nyelv az emberiség legnagyszerűbb vívmánya, melyet a mai változataiban a 
nemzedékek végeláthatatlan sorainak állandó erőfeszítése teremtett meg.”3   
Kiss Gábor – Kiss Gyula
TINTA KÖNYVKIADÓ
1 HEISENBERG, Werner: A rész és az egész: beszélgetések az atomfizikáról. Budapest, Gondolat, 1975.
2 POPPER Péter: Lelkek és göröngyök. Budapest, Saxum, 2005.
3 BÁRCZI Géza: A magyar nyelv életrajza. Budapest, Gondolat, 1975.
TI
N
TA
 K
Ö
N
YV
KI
AD
Ó
157
Számunkra, magyar anyanyelvűek számára különös jelentősége van a nyelvnek. Bátran 
állíthatjuk, hogy a magyar nyelv a legnagyobb hungarikum. Ezt bizonyítják a következő 
állítások a magyar nyelvről: 1. nemzeti kultúránk legfőbb hordozója; 2. a nemzet memória-
rendszere; 3. kollektív tudat; 4. összetartó, nemzetmegtartó erő.
Nem véletlen, hogy magyar anyanyelvünkkel kapcsolatban képszerű metaforákkal élünk. 
Pl.: az anyanyelvünk: 1. édesanya (szeretni való, kedves, egyetlen); 2. kincs (féltett, 
őrzendő); 3. erős vár (összetartó erő, védelmet nyújtó); 4. kert (burjánzik, nyesegetni és 
ápolni kell); 5. gépezet (kopik, romlik).
Közismert, hogy a nyelv két nagy részből áll. Egyrészről „építőkockák” halmazából, amelyek 
a nyelv minden szintjén jelen vannak. Ezek a hangok, morfémák, szavak és szókapcsola-
tok. Másrészről a nyelv „építési szabályok” sorából áll, ez a nyelvtan, amely megmondja, 
hogy a gazdag építőelem-készletből miként rakhatjuk egymás mellé az építőelemeket. 
Kétségtelen tény, hogy a nyelv építőkocka-készletének központi és legfontosabb eleme 
a szó. Nem véletlen, hogy maga a „szó” több mint kétszáz magyar szólásban szerepel. 
Pl.: állja a szavát; szaván fogják; elakad a szava; egyik szavát a másikba ölti; szavahihető 
ember; szót fogad; szavakon lovagol; az utolsó szó jogán.
A Tinta Könyvkiadó épp ennek a központi nyelvi elemnek, a szónak leltározását, szótárakba 
foglalását tűzte ki célul és végzi következetesen több mint két évtizede. A Tinta Könyv kiadó 
magyar tulajdonú, budapesti székhelyű szótár- és nyelvészeti szakkönyvkiadó. Évente 
30-40 nyelvészeti szakkönyvet és 6-8 saját fejlesztésű magyar szótárt ad ki. Napjainkban 
a magyar egynyelvű szótárkiadás piacvezetője.
A kiadó magas színvonalú munkásságát számos szakmai elismerés, kitüntetés bizonyítja: 
Budai-díj, könyvtárosok Fitz József-könyvdíja, Lőrincze Lajos-díj, MTA „Kiváló Magyar 
Szótár” díj, Pro Cultura díj, Szép Magyar Könyv Oklevél.
A Tinta Könyvkiadó mélyen beágyazódott a magyar tudományos életbe, több mint 2500 
nyelvészt tudhat szerzőjének. A kiadó szerzői, munkatársai a hazai nyelvészet elismert 
szakemberei, többen az MTA tagjai, illetve doktorai. A szerzők közül számosan az MTA 
Nyelvtudományi Intézetének munkatársai, illetve egyetemi tanszékek, kutatóhelyek 
vezetői. Széles körű szakmai kapcsolati hálót épített ki az elmúlt két évtizedben. Többek 
között együttműködő szakmai partnerei: Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok 
Egyesülete (MANYE), Anyanyelvápolók Szövetsége (ASZ), ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi 
Tanszék, Erdélyi Anyanyelvápolók Szövetsége, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Magyar 
Nyelvi Szolgáltató Iroda, Modern Filológiai Társaság, MTA Titkársága, MTA Nyelvtudományi 
Intézete, MTA Szótári Munkabizottság, Vajdasági Magyar Szövetség.
158
TI
N
TA
 K
Ö
N
YV
KI
AD
Ó
A Tinta Könyvkiadó szótárairól, nyelvészeti kiadványairól rendszeresen elismerő re-
cenziót közölnek a szakfolyóiratok (Magyar Nyelv, Magyar Nyelvőr, Nyelvtudományi 
Közlemények, Modern Nyelvoktatás, Anyanyelv-pedagógia), és az új kiadványok meg-
jelenéséről beszámolnak a magyarországi napilapok és hetilapok. A kiadó nyelvészeti 
és szótársorozatai a következők: A magyar nyelv kézikönyvei (1–31.); Segédkönyvek a 
nyelvészet tanulmányozáshoz (1–215.); Az ékesszólás kiskönyvtára (1–72.). A sorozatok 
folyamatosan újabb tagokkal bővülnek.
A Tinta Könyvkiadó két honlapjáról (http://www.tinta.hu, http://www.tintakiado.hu) 
tájékozódhatnak a kiadóban folyó kutatásokról, munkálatokról, eredményekről az 
érdeklődők. A kiadó működteti és tölti fel rendszeresen tartalommal az Anya-nyelv-csavar 
blogot (https://anyanyelvcsavar.blog.hu)
A Tinta Könyvkiadó jelentősebb egynyelvű nagyszótárai közé tartozik a Magyar értelmező 
diákszótár, a Magyar szókincstár, a Magyarító szótár, az Etimológiai szótár, az Értelmező 
szótár, a Nyelvművelő kéziszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező és foga-
lomköri szótára és az Idegenszó-tár.
A SzóTudásTár létrehozását a Tinta Könyvkiadóban két évtized alatt összegyűlt és 
felhalmozott jelentős nyelvészeti, lexikográfiai, szótárírói tapasztalat tette lehetővé. 
A SzóTudásTár a leggazdagabb tartalmú, interneten elérhető egynyelvű magyar szótár, 
amely a magyar szavakról a következő témakörökben ad információkat: helyesírás; 
értelmezés, jelentés; szinonima; eredet, etimológia; ellentét; szólás; közmondás; ide-
gen szavak jelentése, eredete; régi szavak jelentése, eredete; kiejtés; összetett szavak; 
szólások, közmondások eredete.
A SzóTudásTárban elérhető több mint tíz, a témában piacvezető szótár tartalma, és a 
szótárakból a bőség miatt kimaradt további szócikkek, összesen több mint 500 ezer nyelvi 
adat, ezzel a leggazdagabb tartalmú magyar nyelvi tudástár.
1. táblázat. A SzóTudásTár 11 nagyobb szótári adatbázisa és az egyes szótári adatbázisok címszavainak a száma
Szótár Címszavak száma
Értelmező szótár 15 853
Etimológiai szótár 8 900
Szinonimaszótár 25 796
Ellentétszótár 13 636
Régi szavak szótára 19 378
Kiejtési szótár 30 922
159
TI
N
TA
 K
Ö
N
YV
KI
AD
Ó
A felület letisztult, egyszerű, felhasználóbarát, a kisiskolásoktól a legidősebbekig minden 
korosztály kényelmesen kezelheti. A SzóTudásTár elérhetővé tehető bármely internetes 
kapcsolattal rendelkező eszközön, számítógépen, tableten, okostelefonon. A legmodernebb 
és elterjedt technológiák, informatikai megoldások kerültek felhasználásra a fejlesztés 
során (PHP, MySQL, AJAX, XML, JQuery, JSON, MooTools, HTML5). A keretrendszer 
telepítése új szerverre nem igényel különösebb erőforrást.
1. ábra. A SzóTudásTár belső reprezentációja I.
2. ábra. A SzóTudásTár belső reprezentációja II.
A SzóTudásTár alkalmas a kisiskolások internetes szótárhasználatra nevelésére, segítségével 
hiteles forrásból kereshetik ki azt, amit tudni szeretnének a magyar szavakról, ezzel fejleszt-
ve nyelvi kifejező- és értelmezőkészségeiket. A SzóTudásTárban a kötelező olvasmányok 
régies szavai mind megtalálhatóak. Célközönség még a felsőbb fokon tanulókon túl az 
iskolát már elvégzett munkavállalók is, hogy például elkerülhessék a szóismétlést, vagy 
kikereshessék egy idegen szó jelentését. Mindezek mellett nagy segítség magyar nyelvet 
tanulók számára is.
Összetett szavak 56 843
Magyarító szótár 12 652
Idegen szavak szótára 27 464
Szólások, közmondások szótára 14 163
Rövidítések szótára 12 074
160
TI
N
TA
 K
Ö
N
YV
KI
AD
Ó
A SzóTudásTárban minden egyéni és összesített keresés mérhető, elemezhető és fel-
használható nyelvi-nyelvészeti kutatásokhoz, a nyelv változásának vizsgálatához. 
A SzóTudásTár hiteles forrás és hivatkozási alap. Az interneten elérhető más tartal-
mak, szótárak nagy része nem lehet forrás és hivatkozási alap, mert hitelességük meg-
kérdőjelezhető. Ennek további bizonyítéka, hogy a kiadónak dolgoznak a mai nyelvész, 
szótárszerkesztő társadalom legnagyobbjai, többek között: Grétsy László magyar nyelvész, 
nyelvművelő, Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének munkatársa, Kiss 
Jenő akadémikus, Tótfalusi István nyelvész, műfordító, szerkesztő.
A SzóTudásTár oldal innovatív, folyamatosan bővül 
és fejlődik. A Tinta Könyvkiadó szerkesztői csapa-
ta folyamatosan fejleszti a szótárakat, készíti az új 
szócikkeket. Ennek módja többek között az új szavak, 
„divatszavak” keresése például újságokban, másrészt 
a szótárakban még nem szereplő szavak regisztrálá-
sa. Sok más országban a SzóTudásTárhoz hasonló 
tartalmú internetes, modern, egynyelvű szótárakat 
állami irányítással fejlesztik és szolgáltatják, költség-
vetési vagy európai uniós forrásból. Magyarországon 
ez nem történt meg, ezt pótolja a SzóTudásTár.
Az utóbbi év jelentős fejlesztésének eredményeképpen le-
hetőség nyílt arra, hogy a SzóTudásTár használói ne csak az 
adatbázist alkotó szócikkek címszavaira keressenek, hanem 
a szócikkek belsejében lévő szavakra is. Ezt a lehetőséget 
a keresőfelületen lévő kapcsoló beállításával lehet elérni.
Meggyőződésünk, hogy Kosztolányi Dezső, aki a szótárakról 
az alábbi magasztos sorokat írta Szótárt lapozgatok című 
írásában, még nagyobb csodálkozásának adott vol-
na han got, ha használhatta volna a TINTA Könyvkiadó 
SzóTudásTárát:
„Szótárat lapozgatok. Van-e a szótárnál gazdagabb, élőbb, lelkesebb valami? Benne van 
nyelvünk összes szava. Benne van a virágok, ásványok, rovarok, háziállatok és fenevadak, 
a szerszámok, a közlekedési eszközök és fölszerelések, a fegyverek és hangszerek, a 
mesterségek, a testrészek és a nyavalyák neve. Benne van a gyöngédség és a durvaság 
3. ábra. A SzóTudásTár keresőfelülete
4. ábra. A SzóTudásTárban a
kalamitás szó találati listája
161
TI
N
TA
 K
Ö
N
YV
KI
AD
Ó
minden árnyalata, az udvariasság és a gorombaság, a szemérem és a trágárság, a szépség 
és a rútság, az illat és a bűz, a tisztaság és a szutyok, a boldogság és a boldogtalanság, 
az önfeláldozás és a gyilkosság. Benne van a múltam, a jelenem és a jövendőm. Benne 
van az életem. Benne van a halálom is. Benne van a sorsom.”4
A SzóTudásTár mellett a SzakKönyvTár a kiadó utóbbi több mint húsz évben megjelent 
szakkönyvtermését tartalmazó adatbázis. Elérhető benne a Tinta Könyvkiadó Segédkönyvek 
a nyelvészet tanulmányozásához sorozatának 210 kötete és 40 további szakirányú kiad-
vány. Társadalomtudományi, főként nyelvészeti, kommunikációtudományi szakkönyvek 
gyűjteménye. Ezeket a társadalomtudományi monográfiákat, tanulmányköteteket és 
konferenciaköteteket a legtöbb magyarországi felsőoktatási intézményben használják. 
Az adatbázis több mint 1500 szerző munkáját tartalmazza. A szakkönyvek szerzői a Ma-
gyar Tudományos Akadémia intézeteinek munkatársai, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a 
Szegedi Tudományegyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és más 
egyetemek, főiskolák oktatói, kutatói. Az adatbázis év közben is folyamatosan frissül az 
újonnan megjelenő szakkönyvekkel. Az IP-alapú szolgáltatás mellett eduID-alapú azo-
nosítással is használható a szaktars.hu felületén.
4 KOSZTOLÁNYI Dezső: Vasárnap: műhely. = Pesti Hírlap, 51. évf. 58. sz. 1929. 6 p.


Tinta Könyvkiadó

Horváth, Péter

A szereplőkonstruálás mintázatai történelmi tárgyú narratívákban

Csorba, László

Sáringer, János

Szente-Varga, Mónika

Magyar királyi tiszteletbeli konzulok a 20. század első felében

Bubik, Gyöngyi

Pintér, István

A tiszteletbeli konzuli rendszer újjáépítése

Kovácsné Kelemen, Judit

A roma emancipációs és/vagy asszimilációs periódusok eredményei a XX-XXI. század Magyarországán

Not a member yet