REAL-EOD

Bús, Csaba

114 DOI: 10.36820/tudomany.2020.32
A magyarkanizsai József Attila Könyvtár 
jelenlegi szervezeti felépítési formájában 
1962 óta áll az olvasók rendelkezésére. Köz-
művelődési könyvtárként általános olvasói 
igényeknek igyekszik eleget tenni magyar 
és szerb nyelvű állományával.
A 2005-ös esztendő hatalmas változást 
hozott intézményünk életében, hiszen 
hosszas hányattatás után végre méltó 
hely re költözhetett Magyarkanizsa község 
egyet len közgyűjteménye. Az új és impo-
záns épületben négy szinten, 600 négyzetméteren nyert elhelyezést a közel hatvanezres 
könyvállomány. A több mint másfélezer aktív olvasó szabadpolcos rendszerben válogathat. 
Az évenkénti gyarapodás általában 1000 új címszó. A könyvek mellett mintegy 40 féle 
sajtótermék is várja az olvasókat.
Könyvtárunk számos, évenként ismétlődő 
rendezvénnyel áll olvasói szolgálatára. 
A gyermekeket a téli szünidő idején kéz-
műves foglalkozások várják, tavasszal a 
versmondók mérik össze tudásukat, nyár 
elején pedig az óvodások mese mondó 
találkozójára kerül sor. 35 éves múltra 
tekint vissza a nyaranta meghirdetett, 
általában 500 gyermeket megmozgató, 
községi szintű olvasási verseny. A részt-
vevők szorgalmát november elején dí-
jazzuk. Irodalmi és képzőművészeti pá-
lyázatokon is részt vehetnek a diákok. Külön ki kell emelni azokat a tanév folyamán 
rendszeresen tartott könyvtári foglalkozásokat, amelyeken a tanulók elsajátítják az 
alapvető könyv- és könyvtárhasználati tudnivalókat.
JÓZSEF ATTILA KÖNYVTÁR
József Attila Könyvtár 
Cím: Magyarkanizsa, Damjanich utca 2.
Honlap: http://www.jab.org.rs
E-mail: jab@jab.org.rs
VA
JD
AS
ÁG
115
Bús Csaba
2005-ben, főiskolai tanulmányai befejeztével kezdett el dolgozni 
a magyarkanizsai József Attila Könyvtárban mint könyvtári-infor-
matikus. 2007-ben tett könyvtárosi szakvizsgát, majd informatikus 
mérnöki oklevelet szerzett. 2009-től néhány évet a magyarkanizsai 
önkormányzatban dolgozott informatikusi munkakörben, majd 
2016 decemberétől visszatért a könyvtárba. 2018-ban nevezték 
ki az intézmény igazgatójának.
A felnőttek könyv- és folyóirat-bemutató kon, irodalmi 
találkozókon vehetnek részt; előadásokat hallgathatnak 
különböző témakörökben. A könyvtár évtizedek óta 
szervezője vagy társszervezője a ha gyományos Kanizsai 
Írótábornak.
Horgosi fiókkönyvtárunk a 2020-as évben beköltözhetett 
az új Művelődési Ház 120 négyzetméteres termébe, 
ahol nemcsak a jelentős könyvállomány, de új bútorzat, 
gyermekeknek kialakított könyvsarok, valamint újszerű 
tájékozódási lehetőségek várják az olvasókat.
A kicsiny, de lelkes munkaközösség szívügyének tekinti 
szakmai továbbfejlődését és az olvasói igények teljes 
körű kiszolgálását.
VA
JD
AS
ÁG


Hungarian

József Attila Könyvtár, Magyarkanizsa

Dankó, Dalma

Mátyás kori 
Budavári 
Nagyzsinagóga
Borító elöl (külső oldal)
Fent képcím: 
Budai Aurél rekonstrukciós 
rajza
Lent a cím:
MÁTYÁS KORI 
BUDAVÁRI 
NAGYZSINAGÓGA
A Budai várban, a mai Táncsics utca 21–23. szám alatti 
ház mellett egy zsinagógát rejt a föld, mintegy 4–5 mé-
ter mélyen eltemetve. Mátyás király uralkodása idején 
épült, feltehetően 1461-ben, Mendel Jakab, a későbbi 
zsidó prefektus telkén. Méretei és kidolgozottsága miatt 
a prágai Régi-új zsinagógához, illetve a krakkói zsinagó-
gához hasonlítható. Állapotát és több méter magasság-
ban álló falait tekintve pedig egyedülálló a korabeli bu-
dai építészet leletanyagában. 
A zsinagóga 1686-ban, Buda visszafoglalásakor kigyulladt 
és beomlott, maga alá temetve a benne menedéket 
keresőket. Közel háromszáz év telt el, amíg Zolnay László 
régész és csapata a véletlennek köszönhetően,1964-ben 
rátalált az épületre. A késő középkori nagyzsinagógát 
azonban csak részlegesen tudták feltárni. Az ásatás foly-
tatását a hatóságok nem engedélyezték, a romokat visz-
sza kellett temetni. A múlt ismeretlen darabja azóta is 
a föld alatt rejtőzik.
Kiadja a MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS 
EGYESÜLET
FELELŐS KIADÓ
Kirschner Péter
SZERKESZTŐ
Dankó Dalma 
FOTÓK
Mayer András
Budapesti Történeti Múzeum
ILLUSZTRÁCIÓK
Dr. Budai Aurél
Rafael de la Fontaine
Budapesti Történeti Múzeum
TIPOGRÁFIA ÉS TÖRDELÉS
Magyar László
NYOMDAI KIVITELEZÉS
HTSART
TÁMOGATÓK
Budapest I. kerület Budavár Önkormányzata 
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány
3. oldal
„Eltemetett” zsinagóga
Ásatási felvételek, Budapesti Történeti Múzeum
Feliratos kövek,  
fotó: Mayer András
Mendel Jakab háza 
és a nagyzsinagóga
Zsigmond király (1389-1437) uralkodása alatt az első zsi-
dónegyedet megszüntették. Az új városnegyedet a régi 
királyi ház (Kammerhof/Magna curiae regis) mellett jelöl-
ték ki, a mai Táncsics Mihály utca (a 18. századig Zsidó 
utca) nyugati szakaszán.
Mátyás király 1458. évi trónra lépésével a budai zsidóság 
helyzete megerősödött. Ő hozta létre a főúri ranggal 
egyenlő zsidó prefektusi címet, amely az egész ország 
zsidóságának vezetői tisztségét jelentette. Az első zsidó 
prefektus Mendel Jakab lett 1467-ben. 
Palotája a mai Táncsics Mihály utcában volt, két egymással 
szemben lévő épületben, amelyeket az első emelet ma-
gasságában híd kötött össze. Itt építette fel feltehetően 
a hitközség askenázi rítusú fő zsinagógáját, amellyel 
szemben a jelenleg emlékmúzeumként működő egykori 
zsidó imaház állt.
Mátyás király halála után fellángolt a zsidók elleni gyű-
lölet. Többször is megtámadták őket, házaikat foszto-
gatták. 1526-ban, a mohácsi csata után II. Szulejmán 
szultán elfoglalta Budát és a város teljes zsidó lakossá-
gát Törökországba vitette és letelepítette a birodalom 
nagyobb városaiban.
Később új zsidó lakosság települt Budára, akik 
a Scheiber Sándor által megfejtett, feliratos kövek tanú-
sága szerint a Mátyás kori zsinagógát is helyreállították.
A Budai várban több zsidónegyed is kialakult a középkor-
ban. Az első zsidó telepesek az 1241-42. évi tatárjárás 
után érkeztek azokkal a német telepesekkel, akiket IV. Béla 
hívott be, hogy az itt maradt magyar és német lakossággal 
együtt biztosítsák az újonnan épült várfalak védelmét. 
A király engedélyezte a szabad vallásgyakorlatot és 1251-
ben kiváltságlevélben biztosította zsinagógaépítési jogukat 
is, az általuk befizetett adó ugyanis a kincstár egyik legbiz-
tosabb jövedelemforrása volt. Az első budai zsidónegyed 
a mai Szent György utca nyugati oldalán, a Fehérvári kapu 
közelében volt, amit Zsidó kapunak neveztek.
Az itt lévő, legkorábbi zsinagógáról a Képes krónika is 
említést tesz. A 13. századi épületet a feltárása és a doku-
mentáció után visszatemették. Jelenleg csak a 2000-ben 
kiásott rituális zsidó fürdő, a mikve látogatható.
Nagy Lajos király 1360-ban elűzte az országból a zsidó-
kat, feltehetően azért, mert nem akartak áttérni a keresz-
tény hitre. A budai zsidóság is menni kényszerült, négy 
évvel később azonban visszatérhettek.
Az első   
középkori zsidónegyed
A második  
középkori zsidónegyed
Az első budai zsidónegyed
A rendkívüli művészettörténeti és vallástörténeti je-
lentőségű műemlékre Zolnay László régész talált rá 
1964-ben. A próbafeltárás során kiderült, hogy a föld 
alatt Európa egyik legnagyobb gótikus zsinagógája 
rejtőzik meglepő épségben. Az 1686. szeptember 
2-án, Buda visszafoglalásakor elpusztult épület teljes 
feltárását azonban nem engedélyezték, a kutatóárkot 
vissza kellett temetni. 
 A kiemelt faragott kőmaradványok jelenleg az emlék-
múzeumként működő hajdani, Táncsics utcai zsidó 
imaházban vannak. Az ostromkor lemészárolt áldoza-
tok földi maradványait pedig a Zsidó Temetkezési 
Szentegylet a tradíció előírásai szerint temette el.
Scheiber Sándor professzornak köszönhetően az épü-
letről kiderült, hogy vélhetően azonos a megsemmi-
sültnek hitt Mendel-féle zsinagógával. Az 1965-ben 
visszatemetett zsinagóga teljes feltárásához Scheiber 
professzor az 1960-as években támogatókat is talált, 
ám az akkori politika ezt nem tette lehetővé. Az elmúlt 
évtizedekben több szervezet és magánszemély küz-
dött azért, hogy elérjék az ásatás folytatását. (Gláser 
Jakab Emlékalapítvány, Magyar Zsidó Kulturális 
Egyesület, Budai Polgárok Társasága, Schulhof 
Alapítvány, Yossi ben Nun, Vízi E. Szilveszter, akadémi-
kus, a MTA korábbi elnöke, Dr. Budai Aurél, építész és 
lánya Dr. Csikyné Dr. Gábor Györgyi,  Bánszky Szabolcs 
építész, Végh András muzeológus-régész, Dankó 
Dalma művészettörténész-muzeológus és mások.)
1541 után a zsidók élete jobbra fordult, a törökök 
ugyanis toleránsabbak voltak velük szemben, mint a ko-
rabeli keresztények. A lakosság az állandó háborúskodás 
ellenére is viszonylagos nyugalomban élt. Erre utal 
Schulhof Izsák a Budai krónikában, amelyben Buda visz-
szafoglalásának eseményeit írja le.
1686-ban az egyesült keresztény csapatok hosszú és 
elkeseredett ostrom után kiverték a törököket a város-
ból. A Budai krónika a város elfoglalásának és az azt 
követő fosztogatásnak és mészárlásnak a hiteles törté-
nete, amelynek szenvedő tanúja volt Schulhof Izsák 
budai rabbi is, aki végül kalandos úton megmenekült. 
A fosztogatás alatt a zsinagóga porig égett. Az oda me-
nekülő zsidó lakosságot az ostromló katonák lemészá-
rolták, az épületet felgyújtották. Európa egyik legszebb 
zsinagógája évszázadokra eltűnt az emberek szeme elől.
Feltárás
Budai Aurél rekonstrukciós rajza
Török uralom – buda 
visszafoglalása, 1541 - 1686
Kőfaragvány töredék 
a zsinagógából, BTM
Mendel Jakab pecsétje, 
BTM
A zsinagóga padlószintje 5 méterrel van mélyebben 
a jelenlegi terepszintnél, a falak és középpillérek pedig 
4–4,5 méter magasságban állnak a padlószint fölött. 
Az északi fal a középkori városfallal volt azonos, és 
lényegében megegyezik a Babits Mihály sétány (ko-
rábban Bástyasétány) felőli kerítésfal vonalával. 
A zsinagóga déli fala az ott levő 18. századi épület 
homlokzati falával azonos. 
Az épület maradványai a Babits Mihály sétány felőli 
előkert alatt vannak. 
A feltárások azt is megmutatták, hogy az épület alatt 
helyezkedik el a női imaterem, amelynek ablaka 
a zsinagóga terébe nyílik. Ezen 
az oldalon a zsinagóga fala, a fél 
oszlopokkal és boltozati borda-
indításokkal együtt, 8 méter 
magasságig maradt meg.
A kéthajós csarnoktemplom boltozatát 5 középpillér 
tartotta, alapterülete 26 x 11 méter volt, belmagassá-
ga pedig 3 méter. Ez a zsinagóga az akkori Európa 
legnagyobb zsidó templomai közé tartozott, építői 
nagy valószínűség szerint Mátyás király udvarában 
dolgozó mesterek voltak. 
A zsinagóga 1526-ig változatlan formában volt 
használatban.
 Az 1541 után újonnan Budára betelepült zsidó lakos-
ság a zsinagógát megrongált állapotban beszakadt 
boltozattal találta.  Az újjáépítéskor a teret nem bol-
tozták vissza, hanem vízszintes fafödémmel fedték le. 
1686-ban, az ostrom következtében az épületet leé-
gett, a födém bedőlt és mindent maga alá temetett. 
Később a megszűnt zsidónegyed házaiba kereszté-
nyek költöztek, akik a területet feltöltötték, a romokat, 
az elhunytakkal együtt betemették.
8. oldal
Építészeti adatok
Rafael de la Fontaine feltárási 
látványterve
Feltárási rajzok
Rafael de la Fontaine feltárási és kulturális - turisztikai 
célú hasznosíthatósági terve a feltárt szakrális tér 
mellett egy föld alatti látogatóközpontot is vizionál. 
A zsinagóga egy lakóház kertje és a Babits Mihály sé-
tány alatt helyezkedik el. Feltárása a jelenlegi épület 
megóvása mellett valósulna meg, a korábbi beteme-
tés eltávolítását követően. A vár turisztikai szempont-
ból kieső része a feltárt zsinagóga látogathatóvá téte-
lével egyenértékűvé válhatna a Mátyás templomtól 
délre húzódó területtel. A zsinagóga feltárását az is 
indokolja, hogy Magyarországon ebből a korból nem 
ismerünk ilyen épségben megmaradt, hasonló mére-
tű építészeti emléket.
TervekÁSSUK KI!
A több szervezetet és magánszemélyt tömörítő Ássuk 
ki! - Civilek a Mátyás kori Nagyzsinagóga feltárásáért 
mozgalom rendezvényeivel próbálja meg felhívni a fi-
gyelmet a páratlan építészeti és vallástörténeti emlék-
re a Budai várban. 2015 szeptemberében a Kulturális 
Örökség napján a Fiumei úti sírkert Kegyeleti múzeu-
mában (ma Nemzeti emlékezet Múzeuma) rendezett 
konferenciát és kiállítást az eltemetett zsinagógáért. 
A zsinagóga megsemmisülésének évfordulóján, min-
den évben a várnegyed zsidó emlékeit bemutató sé-
tákat szervez Deák Gábor vezetésével, amelyen az el-
temetett Mátyás kori műemlék is szerepel. 
A zsinagóga helyét 2016 óta az I. kerületi 
Önkormányzat és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 
által közösen állított emléktábla jelöli.
Konferencia és kiállítás a Kegyeleti múzeumban, 2015.09.18.
Emléktábla állítás a Babits Mihály sétányon, 2016.09.02., 
fotó: Mayer András
Rafael de la Fontaine látványterve
MÁTYÁS KORI NAGYZSINAGÓGA A BUDAI VÁRBAN
1461-ben   építteti Mendel Jakab, zsidó prefektus
1526-ig   eredeti formájában használják
1530-as   budai ostromkor megsérül
1541-ben   részlegesen helyreállítják
1686-ban   Buda visszavételekor az ostrom során fölé-
getik, majd a várba költöző lakosok a benne 
lévő holttestekkel együtt betemetik
1964-ben  a Budai várban végzett felújítási munkálatok 
alkalmával Zolnay László vezető régész felfe-
dezi egy épület maradványát, amelyről 
Scheiber Sándor professzornak köszönhetően 
kiderül, hogy azonos a  Mendel-féle 
zsinagógával
1965-ben   visszatemetik a részben feltárt épületet
2016-ban   a Mátyás kori zsinagóga helyét megjelölő 
emléktábla kerül elhelyezésre a  Babits 
Mihály sétányon
EURÓPA EGYIK LEGNAGYOBB  
GÓTIKUS ZSINAGÓGÁJA
www.eltemetettzsinagoga.hu
www.mazsike.hu
mazsike@gmail.com


Mátyás kori Budavári Nagyzsinagóga

Csibi, Kinga

Hálózat a bányászat, kohászat és erdészet világában, avagy mitől működik kiválóan egy több évszázados rendszer?

Nagy, Péter Tibor

Hálózatosság a társadalom és humán-tudományokban

Fekete, Mónika

Fazekas-Pongor, Vince

Varga, János Tamás

Egészségügyi hálózatok ‒ Magyar tüdőgondozói hálózat

Forrai, Judit

A prostitúciós ipar hálózatok régi és új formái

Trenka, Magdolna

Férfi hálók, női akadályok

Czakó, Kálmán

Hálózatok véletlenszerű és célorientált megváltoztatása

Kántor Sándorné Varga, Tünde

Kooperatív tanulás ‒ egy link a matematika tanulásában

Késmárszky, Róbert

 
VIII. EGÉSZSÉGÜGY ELLÁTÁSI HÁLÓZATAI 
 
 
HÁLÓZATOK ELEMZÉSE SIKERES ORVOSI MISSZIÓK 
MŰKÖDÉSÉNEK TEKINTETÉBEN, EZEK SZEREPE, 
MINT BIZTONSÁGI TÉNYEZŐ AZ ELLÁTOTTAK ÉS AZ 
ELLÁTÓK VONATKOZÁSÁBAN A TRÓPUSOKON 
 
 
KÉSMÁRSZKY RÓBERT DR.  főorvos 
E-mail: kesmarszky@yahoo.fr    
DOI 10.23716/TTO.24.2020.24 
Absztrakt 
A köztudatban a missziókat gyakran, mint a rászorulók kellően felszerelt 
orvosok általi megsegítése definiálják. 
Napjainkban egyre gyakrabban szerveznek orvosi missziókat a fejlődő 
térségekbe, katasztrófa által sújtott övezetekbe. A missziók sikerét az ellátott betegek 
száma, a sikeres beavatkozások mellett a benne résztvevők biztonsága is méri. 
A szakmai rátermettség azonban nem elég. Az eredményesség több 
hálózat sikeres együttműködésén alapul. Ilyen hálózatokat alkotnak a benne 
szereplő egészségügyi team tagjai, egységben a fogadó kollégákkal; a 
gazdasági (utazás, szállás, élelmezés) és ellátási tényezőket (gyógyszer, 
fogyóeszköz, műszerek) biztosító szervezetek, szponzorok; a biztonságért 
felelős szervek. Tágabb értelemben ide tartoznak a konzultációs rendszer 
tagjai, akik nem minden esetben vannak a terepen, ellenben rendszerint online 
hálózatokon tartják a kapcsolatot; valamint a szakmai és a „laikus” sajtó, 
akiknek szerepe nem csak az információk terjesztésében van, de segíthetik a 
további missziók működését is. Más tényezők, mint például a közös nyelvet 
beszélők köre szintén növelhetik a hatékonyságot. A szerző saját missziós 
tapasztalatain keresztül, konkrét példák segítségével mutatja be a hálózatok 
vonatkozó szerepét, jelentőségét. 
Kulcsszavak: orvosi misszió, fej-nyak sebészet, hálózat, hatékonyság 
 
A szerző több kontinens, számos országában vett részt, illetve vezetett orvosi 
missziót. Az általa, ezek keretében ellátott betegek száma több ezerre tehető. 
Tapasztalata szerint a hatékony működéshez nem elég az orvosi elhivatottság, 
felkészültség. A küldetések sikereinek és kudarcainak tanulságai hasznosak, 
működésük hálózati elemzése nemcsak a további egészségügyi missziók 
biztonságának tekintetében lehet releváns, hanem például békefenntartó missziók és 
308 
természeti katasztrófák során a fegyveres testületek részéről nyújtott segítség 
esetében is. Különleges helyszínt reprezentálnak a trópusok, melyek a Ráktérítő és a 
Baktérítő között elhelyezkedő, általában magas évi középhőmérsékletű és fülledt, 
csapadékos területek. Természetesen eltérések itt is mutatkozhatnak (például a 
sivatagos területek és a monszun-övezet összevetésében). Nagyobb egységei az 
Amazonas-medence, a Kongó-medence és Indonézia jelentős része. [1] Az 
Amerikai Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Akadémia alapvetően, ilyen, a 
fejlődő világ térségében végzett időszakos munkaként definiálja az orvosi missziót, 
mely olyan területre irányul, ahol kevés az orvos és alacsony az egészségügyi 
ráfordítások aránya. [2] Különösen fontos küldetése a misszióknak a tudás átadása, s 
bár nem célszerű különbséget tenni az egyes szakmák között, de ismert, hogy 
Afrikában a halálozások tekintetében az nagyon gyakran sebészi beavatkozás 
kapcsán történik, így ez kiemelten fontos a műtétes szakmákban. [3]  
A meghatározás tekintetében célszerű elemezni az okokat és célokat is, melyek a 
misszióban, azaz küldetésben való részvétel irányában motiválnak, mint például a 
segítő szándék, monotóniából való kiszakadás vágya és számos más ok. 
 
1. táblázat: Az ellátási területek főbb jellemzői   
  missziós munka kapcsán az egészségügyi tényezők mellett 
Földrajz 
Éghajlat 
Geopolitika 
Infrastruktúra 
Szociális helyzet 
Kulturális jellemzők 
 
A missziók során mindig figyelembe veendők az ellátott terület földrajzi, 
geopolitikai, szociális és kulturális jellemzői, melyek egyebek mellett fontos 
kiegészítői az epidemiológiai tényezőknek és más orvosi vonatkozásoknak (1. 
táblázat). Ezekre akkor is gondolni kell, amikor a bevetés sürgős jellegű, s az 
indulásig kevés a rendelkezésre álló idő. Ilyen helyzet elsősorban járványok és 
természeti katasztrófák, így földrengés, földcsuszamlás, cunami kapcsán jöhet 
létre. E tekintetben hasznos, ha a missziók potenciális résztvevői és segítőik 
ismerik egymást, kapcsolatban állnak, gyorsítva a mozgósítást. Mindez a 
szakmai fejlődés egyik fontos eleme is lehet, például évközi konferenciák, 
megbeszélések, „brainstorming” formájában, mely fórumot teremthet emellett 
309 
nemcsak az egyéb érdeklődők számára, de az új belépők vonatkozásában is, 
akik számára itt kezdődhet a felkészítés. 
A misszió előkészítése ideális esetben persze kellően hosszú, ami annak 
alapos voltából adódik, s melynek célja tehát a hatékonyság és biztonság 
szavatolása. Ennek kiemelkedő eleme a hálózat, melynek elemei nem 
feltétlenül azonosak, vagy azonos súlyúak a misszió előtt, alatt és után. Ebben 
az esetben a hálózat fogalmát, mint heterogén, de egymást kiegészítő, közös 
célért tevékenykedő szereplők összessége határozhatjuk meg. 
A résztvevő orvosok és csapatuk egyfajta „tulajdonsági-hálóval” kell 
rendelkezzenek, melynek elemei komplementerek, egymást kiegészítik. Ennek 
elemei tapasztalatunk szerint a szakmai felkészültség és motiváció mellett a 
kellő rutin (ami nem zárja ki szűkebb szakterületek, fiatalabb, vagy nyugdíjas 
kollégák részvételét sem), a pszichológiai alkalmasság (megrázó esetekkel és 
helyzetekkel való szembesülés, megfelelő döntési alkalmasság nemcsak 
szakellátási helyzetek tekintetében, csapatmunkára való alkalmasság), a fizikai 
állóképesség (sokszor trópusi körülmények között, rossz/hiányzó 
infrastruktúra mellett végzett egésznapos, megerőltető munka), a jó 
kommunikációs készség és lehetőség szerint idegen nyelv ismerete (pl. angol, 
spanyol, francia), valamint a támogató családi/szociális háttér (2. táblázat).  
 
2. táblázat: A résztvevők főbb tulajdonságai missziós munka kapcsán 
Szakmai felkészültség  
Motiváció  
Pszichológiai alkalmasság  
Fizikai állóképesség  
Kommunikációs készség, idegen nyelv ismerete  
Családi/szociális háttér 
 
A misszió magját tehát rendszerint az orvosok alkotják. Szerencsés esetben 
ehhez nővérek, ápolók és koordinátorok is csatlakoznak. Különlegesebb helyzetet 
teremthet a laikus önkéntesek jelenléte, illetve ritkábban nemzetközi misszió, vagy 
helyi kollégákkal kiegészült csapat végzi a munkát. Biztonsági szempontok, vagy a 
bevetés jellege miatt szükséges lehet a fegyveres testületek képviselőinek jelenléte, 
de extrém helyzetben akár mérnöki segítség is elkélhet. A szereplők tehát orvosi, 
pontosabban egészségügyi és nem egészségügyi csoportba sorolhatók. Az orvosok 
mellett nővérek, ápolók, műtősök, laikus önkéntesek és diákok tevékenykednek 
jellemzően, általában az anya- és fogadó országokból delegálva. Ebbe a körbe 
310 
beleértendők még azon intézmények, hatóságok is, melyek a szakmai felkészítést, 
engedélyezési eljárást végzik (egyetemek, orvosi kamara, illetékes minisztérium…), 
valamint a terület vonatkozásában kiemelten fontos oltóközpontok (3. táblázat).  
3. táblázat: A helyszíni és tágabb értelemben vett  
szakmai hálózat főbb elemei missziós munka kapcsán 
 
Orvosok 
Nővérek 
Ápolók 
Egészségügyi önkéntesek 
Helyi kollégák 
Helyi egészségügyi hatóságok és szervezetek, helyi 
gyógyszertárak 
Hazai egészségügyi hatóságok 
Egészségügyi alapítványok 
Oltási központok 
Hazai és helyi egészségügyi oktatási intézmények 
Befogadó intézmények 
A legnagyobb különbségek a befogadó intézetek vonatkozásában 
mutatkoznak. Bár a fejlődő térségben elmaradott, rosszul felszerelt kórházakat 
várnánk, ez alól van kivétel is, legyen az állami-, magán-, alapítványi-, vagy 
külföldi támogatásból létesült központ. Sajnos a többség nem ilyen, a higiéné, a 
felszereltség és a szervezettség gyakran hagynak kivetni valót maguk után. 
Többször tapasztalható, hogy az adott országon belül az elvileg leginkább hátrányos 
helyzetű, krízis övezetekből érkező menekültek egy-egy rátermett vezetővel ellátó 
egységeket hoznak létre, rendszerint külföldi támogatásból, olykor a helyi 
viszonyok mellett meglepően jó felszereltséggel. Érdekes, hogy a felhasznált 
gyógyszerek, diagnosztikumok beszerzése rendszerint a helyszínen történik, 
melynek okai a beviteli rendelkezések, a megfelelő hatóanyagok biztosítása, illetve 
a helyi gazdaság támogatása. A gyógyszerészek, hasonlóan az egyházak, az oktatás, 
a helyi politika és üzleti szféra képviselőihez, a háziorvosokhoz és sámánokhoz 
nagy hatással vannak a lakosságra, mozgósító szerepük az ellátásra jelentkezésben 
és a további, egészségtudatosabb életvitelben igen jelentős.  
311 
4. táblázat: A helyszíni és tágabb értelemben vett  
nem szakmai hálózat főbb elemei missziós munka kapcsán 
 
Pénzügyi támogatók, szponzorok 
Szervezési támogatók 
Biztonsági szervek 
Sajtó 
Helyi üzletemberek, politikusok, tanárok, vallási vezetők, 
sámánok 
Tolmácsok, technikai személyzet, sofőrök 
A helyiek részvétele bármely formában jelentős előnyökkel jár, ennek 
legmarkánsabb példája a tolmácsok nélkülözhetetlensége, olyan országokban 
is, ahol például az angol a hivatalos nyelv, de azt valójában kevesen bírják, 
egy-egy rendelésen gyakran tucatnyi törzsi nyelvvel kellene boldogulni. A 
negyedik táblázat többi szereplője esetében többször találkozhatunk 
olyanokkal, akik annak idején tanulmányaikat Magyarországon végezték, ami 
a velük való kapcsolatot különösen szívélyessé, a munkát hatékonnyá teszi. 
Helyismeretük a biztonság tekintetében is nélkülözhetetlen, hiszen nem egy 
esetben dolgoznak missziók veszélyes közegben. Nemzetközi 
összehasonlításban azt tapasztalhatjuk, hogy a magyar missziók nemcsak 
lelkesek és szakmailag jól felkészültek, de szervezettségük és működő 
kapcsolati hálójuk révén igen hatékonyak is, ami igaz hosszú távon is, a 
betegek nyomon követése vonatkozásában, mely rendszerint a missziók 
visszatérő jellege és/vagy a helyi kollégák kiképzése révén valósul meg. 
The importance of networks in head and neck surgical missions 
In public consciousness, missions are often defined as the assistance of 
adequately equipped physicians in need. 
Nowadays, medical missions are being increasingly organized in 
developing regions and into disaster-stricken areas. The success of the 
missions is measured by the number of treated patients, success of the 
interventions and the safety of the participants. 
However, professional aptitude is not enough. Success is based on 
successful network collaboration. Such networks are made up of members of 
the health team included in unity with host colleagues; organizations providing 
economic (travel, accommodation, food) and supply factors (medicine, 
312 
consumables, instruments), sponsors; the responsables for security. In a 
broader sense, they include members of the consulting system who are not 
always in the field, but are usually in contact by online networks; as well as 
the professional and “lay” press, whose role is not only to disseminate 
information, but also to assist the further missions. Other factors, such as the 
number of speakers of a common language, may also increase efficiency. 
Through his own experiences in the missions, the author demonstrates the 
relevant role and importance of networks through concrete examples. 
Keywords: medical mission, head-neck surgery, network, efficiency 
 
Források  
[1.] https://www.nationalgeographic.org/encyclopedia/tropics/ 
[2.] https://www.entnet.org/content/what-expect-medical-mission 
[3.] David HOWARD professzor (Royal College of Medicine) személyes 
közlése, Trópusi Rhinológia kerekasztal (moderátor KÉSMÁRSZKY 
Róbert), Rhinoforum, Varsó, 2019 


Hálózatok elemzése sikeres orvosi missziók működésének tekintetében, ezek szerepe, mint biztonsági tényező az ellátottak és az ellátók vonatkozásában a trópusokon

Not a member yet