REAL-EOD

Kivovics, Péter

Forrai, Judit

Lászlófy, Csaba

Cseszregi, Gerda

A fogeltávolítás kultúrtörténeti, jogi és kriminális háttere = Cultural-historical, legal and criminal backgrounds of tooth extraction

Gaálné Kalydy, Dóra

53DOI 10.36820/MTAKIK.KOZL.2021.OpenS.3
A kiadókkal kötött Read and Publish 
szerződések, és a nyílt hozzáférésű publikálás 
hazai lehetőségei
Gaálné Kalydy Dóra
Számba véve a nyílt tudományhoz kapcsolódó hazai gyakorlatokat, 
kiemelten kell foglalkoznunk az országos licenc szerződések keretén 
belül „kifizetett” publikációs díjakkal, melyeket az Elektronikus 
Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program tud érvényesíteni a 
konzorciumi tagintézmények javára és érdekében.
A 2001 óta működő EISZ Nemzeti Program a 1079/2012. (III.28.) 
kormányhatározat1 alapján 2012 januárjától az MTA Könyvtár és 
Információs Központon keresztül biztosítja az előfizetői kör tagjai 
számára a hozzáférést elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti 
licensz vásárlásával. Az EISZ kínálatában több mint 70 szakirodalmi 
adatbázis érhető el 2021-ben. Tartalmát tekintve az átfogó, minden 
tudományterületre kiterjedő, interdiszciplináris adatbázisok mellett 
különféle szakadatbázisok is elérhetőek a rendszerben.
A program stratégiai céljai a széleskörű kutatástámogató szolgáltatás 
biztosítása, amely az elektronikus tudományos tartalomhoz való 
hozzáférés mellett az Open Access publikálás lehetőségét is kínálja 
a hazai kutatási és felsőoktatási szféra számára a hazai innováció 
támogatása és a magyar tudományos eredmények nemzetközi 
láthatóságának erősítése érdekében.
A projekt eredményeként a hazai szakkönyvtári hálózat folyamatos 
hozzáférést biztosít a kutatói közösség számára a kurrens 
tudományos tartalmakhoz és aktívan támogatja a kutatók publikálási 
tevékenységét. A teljes szövegű adatbázisok mellett a bibliográfiai és 
hivatkozáskereső adatbázisok segítik a szakirodalmi áttekintéseket és 
1 Magyar Közlöny: http://www.kozlonyok.hu/
54 Gaálné Kalydy Dóra
lehetőséget biztosítanak az intézmények tudományos működésének 
összehasonlítására.
Az EISZ Titkárság kezdetektől kereste az Open Access országos 
megvalósításának módját, azonban az első ún. Read and Publish 
megállapodásra csak 2018. évben került sor a Taylor and Francis 
kiadóval2. 
A Read and Publish szerződéseket sokszor átmeneti szerződéseknek 
is hívjuk, ezek a szerződések arra hivatottak, hogy a résztvevőket 
átvezessék a kizárólag előfizetési díj megfizetéséből a kizárólag 
publikációs díj fizetésébe. Ezek az átmeneti szerződések egyszerre 
tartalmaznak előfizetési díjat, mely alapján a tudományos cikkeket 
olvasni lehet, és egyszerre biztosítanak publikációs lehetőséget 
megfelelő APC (Article Processing Charge – cikk feldolgozási díj) 
befizetésével, melynek eredményeképpen az így megjelent cikkek bárki 
számára nyílt hozzáféréssel elérhetők, letölthetők és olvashatók lesznek. 
Célunk az, hogy a Read and Publish díj együtt nem haladhatja meg 
az eredeti előfizetési (subscription) díjat. Az évek múlásával az 
arányoknak változniuk kell, a nagyobb összegű előfizetési díj csökken, 
ezzel párhuzamosan a publikációs díj megnő, amíg el nem érünk abba a 
kánaánba, ahol már csak publikációs díjat fizetnek a konzorciumi tagok, 
akik a befizetett összeg fejében jogosultak a publikálásra. 
Az EISZ keretein belül külön-külön konzorcium áll fel egy-egy 
adtabázis elérésére. Azok az intézmények kutatói, oktatói, amelyek 
olyan konzorciumban vesznek részt, olyan szerződésbe fizetnek 
önrészt, amelyek nemcsak előfizetési díjat, hanem publikációs 
díjat is tartalmaznak, azon intézmény oktatói, kutatói jogosultak 
publikációjukat az adott kiadó által kínált teljesen OA vagy hibrid3 
folyóiratokban megjelentetni.
2 Taylor and Francis szerződés: 
 http://eisz.mtak.hu/images/szerzodesek/TF_2018.pdf
3 A folyóiratban vannak nyílt hozzáféréssel bárhonnan elérhető cikkek és vannak 
olyan zárt cikkek, melyek csak előfizetéssel érhetők el.
55
A kiadókkal kötött Read and Publish szerződések, 
és a nyílt hozzáférésű publikálás hazai lehetőségei
Ezek az APC díjak a nemzetközi kiadóknál 1.000 eurótól egészen 
12.000 euróig rúghatnak a kiadó meghatározása alapján. A legtöbb 
kiadó pontosan megállapítja az APC díjra fordítható keretösszeget, az 
így megjelenő publikációk számát, külön a teljes (Fully) Open Access, 
külön a hibrid lapok vonatkozásában.
Miért jó ez a kiadónak, egyetemnek, országnak … ?
Az egyetemek és kutatóintézetek munkatársai mindig is publikáltak, 
az elmúlt évtizedeben kialakult „Publish or Parish” (publikálj vagy 
dögölj meg) kifejezés valóban jól tükrözi a kutatók és oktatók 
előmenetelért folytatott publikációs csatáját. A kutatók intézményének, 
az egyetemeknek és kutatóintézeteknek is érdeke a minél több 
publikáció, hiszen az intézmény tudományos kibocsátását is mérik 
világ,- illetve országos szinten. Az intézmények rangsorolása több 
összetevő eredménye, ebben a versenyben kiemeleten fontos szerepet 
játszik az intézmény munkatársainak publikációs száma, Hirsch-
indexe, az intézményhez affiliált szerzőkre való hivatkozások száma. 
A rangsorokon kívül az eddigi gyakorlat szerint az intézmények 
kutatástámogatási finanszírozása is nagyban függött a tudományos 
kibocsátások mennyiségétől és minőségétől.
Általánosságban elfogadott, kutatásokon alapuló tény, hogy a nyílt 
hozzáféréssel megjelent cikkek láthatósága és a rájuk való hivatkozások 
száma magasabb, mint az előfizetéses folyóiratokban megjelent 
publikációké.4 Tehát az intézményeknek egyik oldalról érdeke, hogy 
minél több az intézményhez affiliált szerző cikke nyílt hozzáféréssel 
jelenjen meg. Ugyanakkor a szóban forgó szerződések esetében jelenleg 
még (ki tudja, meddig) fizetjük az előfizetési díjat is és az APC díjat 
is. Annak ellenére, hogy az intézmények számára a nyílt hozzáférésű 
publikációk megjelenése tudományértékelés szempontjából pozitív, a 
finanszírozás oldaláról még sok esetben megoldatlan kérdés a hihetetlen 
4 https://en.wikipedia.org/wiki/Open_access (utolsó megtekintés: 2021. 07. 
24.) A kötetünkben olvasható Soós Sándor és Kiss Anna tanulmánya, amely 
megerősíti a hipotézist.
56 Gaálné Kalydy Dóra
magas APC díjak miatt, melyek a tudományos információellátást 
századok óta végző könyvtárak tiltakozása ellenére is folyamatosan 
emelkednek.
A nemzeti tudományos kibocsátásunk minél nagyobb láthatósága 
létkérdés és nemzetstratégiai kérdés is. Az, hogy kinek a nevéhez 
kapcsolódik egy-egy tudományos felfedezés, nem elhanyagolható, 
ismerve a Bolyai János-féle nemeuklideszi geometriára vonatkozó leírás 
körüli kérdésfeltevéseket. A tudományos világ sokáig vitatta, hogy 
Bolyai János vagy Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij nevéhez fűződik 
a felfedezés, melyet mi magyarok egyértelműen Bolyai Jánosnak 
tulajdonítunk annak ellenére, hogy lehetséges: hogy egymástól 
függetlenül jutottak ugyanarra a következtetésre. A tudományos 
világban a mai napig is, sőt talán jobban, mint bármikor, létkérdés, hogy 
ki mikor publikál egy-egy újdonságot vagy új ismérvet. Ha országosan 
tudjuk támogatni és átlátni, hogy mely intézményből milyen publikációk 
kerülnek ki, az segíti az innovációért és kutatásáért felelős országos 
vezetőket a döntéshozatalban és a tudományos marketingben. Hasznos 
és előremutató lenne, ha a magyar nyílt hozzáférésű publikációk 
számontartását és finanszírozását ilyen módon központilag tudnánk 
adminisztrálni. Ez a fajta centralizáció a központosítás jó formája. 
Szintén országos érdek fűződik az állami pénzekből finanszírozott 
kutatások eredményeinek nyílt hozzáférésű publikációjához. Ma már 
minden kutatási pályázat (OTKA, Bolyai stb.) előírása, hogy az adott 
pályázati ciklus eredményeit nyílt hozzáférés biztosításával publikálni 
kell. (Ez természetesen lehet monográfia vagy cikk nyomtatott és 
elektronikus megjelenése repozitóriumokon keresztül.) A döntés, hogy 
mely intézmény mit és milyen folyóiratban publikál, minden esetben az 
adott intézmény döntési hatáskörében kell, hogy maradjon. 
A tudományos információ birtoklása és közzététele nemcsak üzleti, 
hanem hatalmi kérdés is.5 Mára egyértelművé vált, hogy azok a 
kiadók, akik a kezdeti kockázatot felvállalták a nyílt hozzáférésű lapok 
5 Monok István, Új hatalmi viszonyok a tudományos információk megosztásában = 
Könyvtári(?) Problémák, Budapest, MTA KIK, 2020, 19–29.
57
indításával, nyertesek a tudományos közlemények kiadásának piacán. 
Az APC díjak folyamatos emelésével bizonyosan fedezik nemcsak az 
adott cikk elektronikus kiadási költségét, hanem számos egyéb költséget 
is, hiszen a lektorálást (peer review) honorárium nélkül végzik az adott 
tudományos terület képviselői. Ezenkívül pedig a profitorientált kiadók 
(nem az egyetemi kiadók) a teljesen nyílt hozzáférésű folyóiratok mellett 
meghagyták a hibrid és az előfizetéses folyóiratok megjelentetését 
is. Sok szempontból a nyílt hozzáférés mozgalom a tudományos 
előmenetelért folytatott küzdelem ördögi körének csapdájába esett, 
hiszen a tudományos világ ranking szemlélete meghatározza, hogy 
mi tudományos az Impakt Faktor (IF) mutatószámmal6, és elvárja 
a tudományos világ, hogy aki fokozatot szeretne lépni, minél több 
olyan lapban publikáljon, melynek magas az IF mutatója. Ezzel 
ellehetetlenítették a teljesen OA folyóiratok indulását, hiszen sok 
kutató nem akart és/vagy nem tudott 0 IF folyóiratban publikálni, 
hiszen azzal az ő tudományterülete nem számol, akármilyen nagy 
szenzációt publikálna, az előmenetelébe nem számít. A tudományos 
világ belső hatalmi harcai blokkolják a tudományos folyóiratok nyílt 
hozzáférésűvé válását azzal, hogy elfogadták az üzleti világ érdekeit 
érvényesítő tudományelemzési módszereket. 
Az EISZ Nemzeti Programban nincs két egyforma átmeneti szerződés 
a nyílt hozzáférésű publikációk szempontjából. A Magyar Tudományos 
Akadémia Könyvtár és Információs Központ 11 kiadóval kötött 
Read and Publish szerződést az Elektronikus Információszolgáltatás 
Nemzeti Program keretében 2021-ben. Általánosságban a kiadók a 
nyílt hozzáférésű kvótát (akár pénzben adják meg, akár megjelentethető 
cikkek számában) az alapján határozzák meg, hogy az adott ország 
kutatói mennyit publikáltak a kiadónál az elmúlt 1-2-3 évben. A 11 
kiadóból három kiadó (Akadémiai Kiadó, Cambridge University 
Press, Royal Society of Chemistry) kínálja korlátlan számú publikáció 
6 Az IF azt mutatja, hogy az előző kétéves időtartamban a folyóiratban lévő 
cikkekre mennyien hivatkoztak. Minél magasabb az IF szám, annál szívesebben 
publikálnak benne a szerzők. Bizonyos tudományterületeken előírás, hogy 
mennyi IF-t kell gyűjteni és ezt, teljesen helytelenül, azonosítják a szerzővel.
A kiadókkal kötött Read and Publish szerződések, 
és a nyílt hozzáférésű publikálás hazai lehetőségei
58 Gaálné Kalydy Dóra
megjelentetését, természetesen, ha a cikk megfelel a kiadó által felállított 
minőségbiztosítási kritériumoknak. Ezek a kiadók nem határoznak 
meg sem pénzügyi, sem számbeli korlátot, kizárólag a lektorálási 
feltételeknek kell megfelelni. A három kiadó nagyon különböző 
szempontokat mérlegelt döntésének meghozatalakor: a CUP először 
2021-ben tette korlátlanná a megjelenő cikkek számát. A döntés 
megértéséhez látnunk kell, hogy 2020-ban a szerződésben rögzített 
30 cikk helyett 17 cikk jelent meg a konzorciumi szerzőktől. A RSC igen 
szűk tudományterületet foglal magában, a konzorciumban összesen 
négy magyar intézmény van. 2020-ban egyetlen magyar szerzőjű 
cikk jelent meg nyílt hozzáféréssel a RSC lapjaiban, vagyis ők nem 
kockáztatnak igazából azzal, ha azt mondják, „korlátlan számú magyar 
kutató publikálhat”. Az Akadémiai Kiadó folyóiratai népszerűek. 
Itt jelenik meg a legtöbb intézményi (egyetemi és kutatóintézeti) 
folyóirat. 2020-ban 622 tanulmány jelent meg nyílt hozzáféréssel az 
előfizetői kör munkatársaitól.
A többi nyolc kiadóval kötött megállapodásban rögzítettük, hogy milyen 
összegért hány cikk jelenhet meg. 2020-ban két kiadónál merítettük ki a 
rendelkezésre álló kvótákat, a Wileynál októberre elértük a szerződött 
230 cikket, a Springer Nature kiadónál pedig a teljesen (fully) OA 
cikkek kvótája merült ki novemberre (261 cikk), decemberben pedig 
elértük a maximum, 601 hibrid folyóiratokban megjelenő cikkek számát. 
Statisztikai szempontból a leghasználtabb adatbázis a 40 intézményt 
magában foglaló Science Direct konzorcium folyóiratcsomagja 
(Elsevier) 1000 OA publikálási kvótát tartalmazott, az elfogadott cikkek 
száma 771 volt 2020-ban. 
Az átmeneti szerződésekkel kapcsolatban összefoglalóan elmondhatjuk, 
hogy 2020-ról 2021-re csekély előrelépés látható, egy kiadóval bővült 
(Oxford University Press) az OA lehetőséget biztosító kiadók száma, 
illetve a Cambridge University Press bővítette korlátlanra a publikációs 
lehetőséget. Sok esetben a kiadók nem az Open Access mozgalom 
elvárásai és követelményei alapján biztosítják a publikálási lehetőséget, 
hanem az előfizetésen felül plusz szolgáltatásként értelmezik. 
59
Ezekben az esetekben az EISZ Program nem köt szerződést, nem 
„vásárol” publikációkat, hiszen a kutatástámogatás egyik meghatározó 
trendjéhez csatlakozva az EISZ is elkötelezett a nyílt hozzáférés 
teljes átállása mellett, nem támogatjuk a tudományos tartalmak 
többszöri megvásárlását. Célunk, hogy lehetőségeinkhez képest, 
sürgessük a nyílt hozzáférés elterjedését, a tudományos információk 
megosztását. Dolgozunk azoknak a lehetőségeknek a megteremtésén, 
hogy a magyarországi kiadókkal is hasonló szerződéseket köthessünk, 
támogatva ezzel a magyar tudományos nyelv megtartását, illetve a hazai 
kiadók modernizálását.
A kiadókkal kötött Read and Publish szerződések, 
és a nyílt hozzáférésű publikálás hazai lehetőségei
 
Open Science
Nyílt tudomány magyar szemmel
 
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei
Publicationes Bibliothecae Academiae Scientiarum Hungaricae
45 (120)
Új sorozat
Sorozatszerkesztő
Gaálné Kalydy Dóra
 
Open Science
Nyílt tudomány magyar szemmel
Magyar Tudományos Akadémia
Könyvtár és Információs Központ
Budapest 2021
Szerkesztette
Gaálné Kalydy Dóra
Anyanyelvi lektor
Mónok Mária
Az irodalomjegyzékeket készítette
Budai-Király Tímea
Tipográfia és tördelés
Vas Viktória
ISBN 978-963-7451-73-7
ISSN 0133-8862
DOI 10.36820/MTAKIK.KOZL.2021.OpenS
Felelős kiadó: az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója 
Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
Megjelent a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával
Tartalom
Monok István
Cui bono, seu cui prodest?  7
Holl András
A tudományos szakkönyvtárak és a nyílt tudomány 
(Open Science)  11
Gaálné Kalydy Dóra
A kiadókkal kötött Read and Publish szerződések, 
és a nyílt hozzáférésű publikálás hazai lehetőségei 53
Soós Sándor, Kiss Anna
Az „Open Access-előnyök" megnyilvánulása
a hazai tudásprodukcióban: bibliometriai hatásvizsgálat 61
Gaálné Kalydy Dóra
A közösségi tudomány 85
Tiberius Ignat
What motivates us to develop the 
Focus on Open Science series? 127
Hoczopán Szabolcs, Molnár Tamás
Az egyetemi könyvtárak szerepe a nyílt tudomány 
mozgalom elterjesztésében 145
Holl András
Az MTA KIK gyakorlata a nyílt tudomány támogatásában 161
A kötetben szereplő tanulmányok szerzői  174
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának 
Közleményei, Új Sorozat közelmúltban megjelent kötetei 175


A kiadókkal kötött Read and Publish szerződések,

és a nyílt hozzáférésű publikálás hazai lehetőségei

Tardos, Katalin

Paksi, Veronika

Fábri, György

Tudományos karrierek a 21. század elején

Miklós, Réka

Bódiss, Tamás

Lélekkel és értelemmel

Barbier, Frédéric

Monok, István

Seidler, Andrea

French

Distinction, récréation, identité: la trajectoire des « romans» en France sous d’Ancien Régime

Granasztói, Olga

Se divertir: les enseignements de la bibliothèque d’une femme aristocrate hongroise à la fin du XVIIIe siècle

Beláz, Annamária

Hungarian

A hálózattudomány és az internet kapcsolata

Bitay, Enikő

ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
66 DOI: 10.36820/tudomany.2020.11
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) a 
Romániában élő magyarság tudományos 
és művelődési életének civil szervezete, 
amely 1859 őszén, gróf Mikó Imre kezde­
ményezésére alakult meg. Az idők során az 
egyesület életében a tudományos kutatás 
összefonódott az eredmények saját kiad-
ványokban való közlésével – gyűjteményei­
vel nemcsak a kolozsvári egyetem megala­
pítását tette lehetővé 1872­ben, hanem az 
egyetemen folyó tudományos kutatást is 
támogatta. Az EME tudományművelő és 
­népszerűsítő tevékenysége 1920­tól fogva vált egyre fontosabbá, amikor a magyar nyelvű 
egyetemi képzés hiányát sikerült pótolnia a szakosztályaiban megvalósuló tudományos 
közélettel. 
Bár 1950­ben az Egyesület működését a kommunista diktatúra megszüntette, az erdélyi 
magyarság tudományos és művelődési igényeit szolgáló, szinte száz éves intézmény 
hagyományait és szellemiségét nem lehetett betiltani, a tudományos közösség tovább 
élt az egykori tagok munkásságában. Erre alapozva indult újra 1990­ben az Egyesület 
működése. Azóta az EME legjobb hagyományait folytatva igyekezett megújítani szervezeti 
kereteit, és kialakítani a tudományművelés 
intézményeit. Mára olyan, több pilléren álló 
intézmény, amely hét szakosztályt, hét fiók­
egyesületet, ifjúsági szakcsoportokat, ku-
tatóintézetet, könyvtárat, digitális adattárat 
és kiadót működtet. Kiépült intézményes 
keretek között működő kutatóintézete, 
szakfolyóiratai, tudományos könyvsoroza tai 
az akadémiai jelleget erősítik; a szakosztá­
lyok, fiókegyesületek szervezte tudományos 
konferenciák, emlékülések viszont a kutatá-
Erdélyi Múzeum-Egyesület
Cím: Kolozsvár, Jókai utca 2­4.
Honlap: https://www.eme.ro
E­mail: titkarsag@eme.ro
ERDÉLYI MÚZEUM - EGYESÜLET
ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
67
Dr. Bitay Enikő
Mérnök–informatikus, akadémikus, a Magyar Tudományos 
Akadémia külső tagja, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegye-
tem habilitált egyetemi docense, az Erdélyi Múzeum­Egyesület 
alapító tagja és főtitkára, az EME Műszaki Tudományok Szakosztály 
elnöke, a Magyar Mérnökakadémia tiszteletbeli tagja. A 2010­ben 
avatott Erdélyi Digitális Adattár alapítója, projektmenedzsere. 
Kutatási területe a műszaki anyagtudomány és technológia, Erdély műszaki örökség-
feltárása, oktatásfejlesztés. A Műszaki Tudományos Füzetek és a Tudomány- és Techni-
katörténeti Füzetek sorozatok szerkesztője, illetve az Acta Materialia Transylvanica. 
Anyagtudományi Közlemények folyóirat főszerkesztője.
si eredmények közzététele mellett a színvonalas tudománynépszerűsítést is szolgálják. 
A Kutatóintézet Humán­ és Társadalomtudományi Osztályában elsősorban történettu-
dományi, nyelvészeti és irodalomtörténeti kutatások folynak. A Természettudományi, 
Műszaki és Orvostudományi Osztályban főként más intézményekkel együttműködésben 
folynak kutatások, nem főállású munkatársak közreműködésével, nagy hangsúlyt fektetve 
az interdiszciplináris jellegre, törekedve fiatal kutatók bevonására. 
Az EME gyűjteményei tulajdonjogának fenntartása mellett új könyvtárat alapított, 
amely mára információs–dokumentációs központtá egészült ki, és biztosítja a digitális 
információkhoz való hozzáférést. Mindezek mellett folyamatosan bővíti, fejleszti szabad 
hozzáférésű repozitóriumát, az Erdélyi Digitális Adattárat (http://eda.eme.ro). 
Az Egyesület 2006 óta a romániai rendszerben akkreditált tudományos kiadóként működik, 
évente 30­35 tudományos kötetet bocsát közre. 
Az EME feladatának tekinti, hogy az erdélyi magyar értelmiségi hagyományokat ápolja; 
az egyetemes magyar tudományosságot szolgálja, és az európai kultúra és tudomány 
értékeit gyarapítsa.


Erdélyi Múzeum-Egyesület

ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
80 DOI: 10.36820/tudomany.2020.18
Az Egyetemet 1946-ban alapították; 
első székhelye Kolozsváron volt, 1954-
ben áthe lyezték Marosvásárhelyre. 
A Marosvásárhelyi Művészeti Egye-
tem Magyar Kara jelenleg alap fo-
kon színész, bábszínész, rendező, 
ko reográfia, te atrológia, zene, lát-
ványtervező, audiovizuális kommu-
nikáció: forgatókönyv- és reklámírás, 
média szakokon biztosít képzést. 
Színművészet, bábművészet, műve-
lődésszervezés (impresszárió), drá-
maírás, művészetek és új média, ren-
dezői, kortárs zenei koncepciók szakokon pedig magisz teri fokozatú oktatást. Az Egyetem 
doktori iskolája színház- és előadóművészetek szakterületen működik.
Az intézmény keretében két önálló 
kar működik, a Román Művészeti 
Kar, illetve a Magyar Művészeti Kar – 
az egyetemi szenátusban a két kar 
egyenlő arányban képviselteti magát.
Az egyetem előadóművészeti intéz-
mény is, rendelkezik egy színházi (Stú-
dió Színház, www.studioszinhaz.ro) és 
egy bábszínházi (Stúdió 2.1) előadóte-
remmel, amelyekben elsősorban a 
hallgatók, de a művész tanárok is 
fellépnek professzionális színházi 
évadok keretében. A művészi alkotó-
munka terén az iskola – az alkotói 
sza badság szellemében – feltételeket 
Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
Cím: Marosvásárhely, Köteles Sámuel utca 6.
Honlap: https://www.uat.ro ; https://www.szini.ro
E-mail: uat@uat.ro
MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM
ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
81
biztosít előadások bemutatására, évente színházi évadot szervez, a végzős diákok előadá-
saival hazai és külföldi színházi fesztiválokon vesz részt. Minden évben megszervezi saját 
nemzetközi fesztiválját (Stúdió Fesztivál) és kétévente a Kárpát-medencei Magyar Színházi 
Iskolák Nemzetközi Találkozóját (MASZIDI).
Tudományos kutatás terén az Egyetem ösztönzi a művészetek tudományos jellegű tanul-
mányozását. E célból ülésszakokat szervez előadóművészetek, média, zene szakterülete ken. 
Az egyetem keretében önálló színháztörténeti és multimédia kutatóintézet is működik 
(http://theatre-research.ro), önálló könyvkiadóval (UARTPress) is rendelkezik, valamint 
évente kétszer megjelenteti a Symbolon című periodikát.
EISZ kapcsolattartó: Dr. Balási András
Balási András, PhD, teatrológus, költő, dramaturg, a Maros vásárhelyi 
Művészeti Egyetem professzora, 2011 óta az Egyetem prorektora. 
Egyetemi tanulmányait is a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen 
végezte. Három verskötetet és három önálló szakkönyvet jelentetett 
meg, számos verset és tanulmányt közölt kötetekben, szakfolyóira-
tokban, illetve több tudományos, művészeti és fejlesztési projekt 
tagja és vezetője. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Külső Köztestületének, a 
Romániai Írószövetségnek, a Romániai Színházi Szövetségnek.


Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem

112 DOI: 10.36820/tudomany.2020.31
Az Európa Kollégium Egyetemista Központ 
2015 szeptemberében kezdte meg működését 
Újvidéken, azzal az elsődleges céllal, hogy 
otthont nyújtson a tartományi székvárosban 
tanuló magyar anyanyelvű vajdasági hallgatók 
számára.
Az Európa Kollégium küldetése, hogy a fiata­
lok számára segítséget nyújtson tudásuk 
gyarapításában, és ezáltal hozzájáruljon a 
Vajdaság Autonóm Tartományban élő magyar nemzeti közösséghez tartozók oktatási 
szintjének növeléséhez. Az Európa Kollégium nemcsak egyedülálló szakkollégium, ha­
nem a vajdasági magyarság szellemi, tudományos és művészeti központja is kíván lenni.
Az Európa Kollégium működtetésével széles körű lehetőségek nyíltak az újvidéki felsőok­
tatási intézményekben tanuló vajdasági magyar nemzetiségű fiatalok számára. Ezek 
elsősorban a bentlakási és közösségi lehetőségekben, valamint az intézmény megnyitásával 
párhuzamosan beindított, és azóta is folyamatosan fejlődő szakkollégiumi programokban 
nyilvánulnak meg. Ezeket a programokat a nevelőtanárok irányítják a magyarországi 
szakkollégiumi intézményekhez hasonlóan. Ennek keretében műhelymunkák, közéleti és 
kulturális események, valamint szakmai előadások kerülnek megszervezésre.
Az Európa Kollégium 2017 óta biztosít 
kollégistáinak elektronikus adatbázisok­
hoz való hozzáférést, ami a szerbiai 
Magyar Nemzeti Tanács indítványára és 
közreműködésével, valamint a Magyar 
Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványai 
támogatásával valósult meg. A kollégium 
2018­ban csatlakozott az MTA Könyvtár 
és Információs Központban működő Elek­
tronikus Információszolgáltatás Nemzeti VA
JD
AS
ÁG
Európa Kollégium Egyetemista Központ 
Cím: Újvidék, Cirill és Metód utca 11.
Honlap: https://europakollegium.com
E­mail: office@eukol.rs
EURÓPA KOLLÉGIUM EGYETEMISTA KÖZPONT
113
VA
JD
AS
ÁG
Igazgató: Snejder­Sára Ildikó
EISZ kapcsolattartó: Kovács Birkás Zsolt
Program (EISZ) konzorciumi hálózatához. 
Az Innovációs és Technológiai Minisztéri­
um égisze alatt működő Nemzeti Kutatási, 
Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2019­től 
fedezi céltámogatás keretében az Európa 
Kollégiumban elérhető elektronikus adat­
bázisok költségeit az EISZ­en keresztül. Így 
az elektronikus folyóiratok mellett 2019­től 
immár elektronikus könyveket és szótárakat 
is böngészhetnek a kollégisták a kollégi­
um hálózatán keresztül. Az adatbázisok 
használata a kollégiumban 2018 és 2019 folyamán elérte egy átlagos magyarországi 
könyvtár vagy kutatóintézet szintjét.
Az Európa Kollégium kollégistái elsősorban a szakkollégiumi műhelymunkák keretében 
elkészített szakdolgozataik megírásánál veszik igénybe az elektronikus adatbázisokat, 
de már jelentős számban használják egyetemi tanulmányaikhoz, illetve kikapcsolódás, 
művelődés céljából is.


Európa Kollégium Egyetemista Központ

Not a member yet