REAL-EOD

Dóbék, Ágnes

Barkóczy Ferenc (1710–1765) egri püspök könyvtára

Balogh, Mihály

Varga Domokos, az abszolút pedagógus

Varga, Tamás

A matematikus abszolút pedagógusról, Varga Tamásról

Gyenes, Gábor

Pólya György

Szendrő, Zsolt

Hol érzi jól magát a nyúl? Kérdezzük meg a nyulakat is!

Hudra, Árpád

 
 
Hudra Árpád 
EGY NOBEL-DÍJAS A MAGYAR OKTATÁSÜGY 
ÉLÉN ‒ SZENT-GYÖRGYI ALBERT AZ 
ABSZOLÚT PEDAGÓGUS 
DOI: https://doi.org/10.32558/abszolut.2021.4 
 
 
Szent-Györgyi Albert (1893‒1986) 
Volt, amikor Szent-Györgyi Albert az egész magyar szellemi életet, s ezen 
belül az oktatásügyet is irányította – idézték fel a Kiss Árpád Műhely 
abszolút pedagógusokkal foglalkozó sorozatának 2010. november 17-i, 
negyedik rendezvényén1 azt a tényt, hogy a Nobel-díjas tudós volt az 1945 
áprilisában létrehozott Országos Köznevelési Tanács első elnöke (a tanács 
ügyvezető igazgatója akkor éppen a műhely névadója, Kiss Árpád volt.). 
Sokak szerint Szent-Györgyi talán legnagyobb korszaka volt ez az időszak, 
amikor az egész ország kultúrája és köznevelése az ő kezében futott össze. 
Hogy miért nem tudunk erről? Amikor 1956-ban találat érte a levéltárat a 
várban, elégett az Országos Köznevelési Tanács teljes iratanyaga. 
Szent-Györgyi Albert alakját szemtanúként Ádám György 
fiziológus-orvos, az ELTE egykori rektora és a Magyar Pedagógiai 
Társaság elnöke idézte meg. 
                                                 
1 A Szent-Györgyi Albertről (1893‒1986) szóló megbeszélésről készült tudósítás a Köznevelés című hetilap 
2010-es évvégi számában jelent meg H. Á. tollából. 
HUDRA ÁRPÁD: EGY NOBEL-DÍJAS A MAGYAR OKTATÁSÜGY ÉLÉN ‒ 
SZENT-GYÖRGYI ALBERT AZ ABSZOLÚT PEDAGÓGUS 
 
56 
Bevezetőjében tisztázta, hogy nem volt tanítványa, szakmai értelemben 
pedig közvetlen leszármazottja a nagy magyar biokémikusnak. Először 1947 
októberében látta Szent-Györgyit, amikor Kolozsvárról frissen áttelepült 
negyedéves budapesti orvostanhallgatóként többször is meghallgatta a híres 
ember izmokról szóló előadását. Magas, karcsú, őszes szőke, fiatalos és 
dinamikus emberként, vonzó előadóként emlékezett meg az akkor már tíz 
éve Nobel-kitüntetett tudósról. Azután valamikor december táján azt 
olvasták az újságban, hogy Szent-Györgyi külföldre ment, s már nem is jött 
vissza. Később ugyancsak az újságokból és szaklapokból tudták meg, hogy 
Szent-Györgyi távozását követően egy tengerbiológiai laboratórium 
igazgatója lett az Atlanti-óceán melletti Woods Hole-ban. 
Ádám György akkor találkozott ismét Szent-Györgyivel, amikor már az 
ELTE rektoraként 1977-ben meghívta őt Budapestre, s egyúttal 
díszdoktorrá is avatták. A 84 éves tudós jó magyarsággal, dinamikusan 
megtartott előadásának témája a rákbetegség volt. Ádám szerint ugyanis 
Szent-Györgyit annyira hatásába kerítette második felesége 1963-ban 
rákbetegség miatt bekövetkezett halála, hogy attól kezdve minden idejét a 
rákkutatásnak szentelte. Harmadik találkozásukra 1980-ban San 
Franciscóban, „az amerikai TIT” (American Association for the 
Advancement of Science ‒ AAAS) nagygyűlésén került sor, amelyen Ádám 
ismét mint aktív professzor, és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 
elnöke találkozhatott Szent-Györgyivel és annak fiatal amerikai feleségével. 
Ádám György szerint Szent-Györgyit a szakma, a biokémikusok három 
területen tartják számon. Az 1937-es Nobel-díj indokolása szerint 
mindenekelőtt a közti vagy másképpen az intermedier anyagcsere leírásáért 
díjazták őt. A citrát-körnek, azaz a sejtlégzésnek ezt a részletes leírását 
később róla és egy Krebs nevű német tudósról nevezték el Szent-Györgyi-
Krebs-ciklusnak. A második terület a C-vitamin, amit ugyan nem Szent-
Györgyi fedezett fel, de kiemelkedő érdeme, hogy az emberi mellékvese 
szövetéből izolálta, és leírta azt, valamint rájött arra is, hogy a Szegeden 
fellelhető piros paprikából kilószámra, azaz ipari, illetve gyógyszeripari 
mennyiségben lehet előállítani. A C-vitamin végleges neve, az aszkorbinsav 
is tőle származik, ami a tengerészek rettegett hiánybetegségére, a skorbutra 
utal. A harmadik, a felfedezések szempontjából nem kevésbé jelentős 
kutatási terület az izomműködés, ami ugyancsak Szegedhez kötődik. Szent-
Györgyi kutatótársaival, tanítványaival két izomműködési anyagot mutatott 
ki, a miozin és az aktin nevű fehérjéket. Szent-Györgyi-féle felfedezés, hogy 
ez a két egymáshoz kapcsolódó szál (a kettőt együtt nevezik aktomiozinnak), 
egymáson elcsúszik, amikor az izom összehúzódik. 
HUDRA ÁRPÁD: EGY NOBEL-DÍJAS A MAGYAR OKTATÁSÜGY ÉLÉN ‒ 
SZENT-GYÖRGYI ALBERT AZ ABSZOLÚT PEDAGÓGUS 
 
57 
Ádám György szerint, jóllehet ezeket a felfedezéseket a Nobel-díjban 
meg sem említették, de legalább olyan jelentősek, mint az előző kettő. 
Amikor elkerült Amerikába, rábízta az izomkutatást magyarországi és 
külföldi kollégáira és elkezdett rákkal foglalkozni. Ez a negyedik témakör 
azonban, ahol Szent-Györgyi újból visszatért a gyökerekhez, a rosszindulatú 
daganatok molekuláris alapjaihoz, nem vált be, nevét e téren nem jegyzik. 
Ádám György úgy látta, hogy Szent-Györgyi korának, a 20. század 
közepének gyermeke volt, közéletben, magánéletben, politikai 
„csapódásaiban” egyaránt, kiemelkedő kreativitással, tele ellentmondásokkal. 
Felidézte az ismert történetet is, amely szerint Szent-Györgyi még nem volt 
50 éves, amikor a Kállay vezette magyar kormány titkos megbízásából 
elküldték őt Törökországba Magyarország háborúból való kiugrásáról 
tárgyalni. 
Szakmai szempontból Ádám György úgy értékelte, hogy Szent-Györgyi 
a 30-as években a legjobb helyen, a legjobb időben volt, és ennek 
köszönhető, hogy akármerre nyúlt, izom, C-vitamin, citrát-kör, „mindenütt 
nagyot lehetett dobni” az akkor fiatal tudománynak számító biokémiában. 
Utalt arra, hogy Szent-Györgyi vissza-vissza térően dolgozott főként Nagy-
Britanniában, s angol nyelvtudása révén szabadon mozgott a nyugati 
szakirodalomban: „Mindenféleképpen egy nagyon tehetséges, kíváncsi, az 
intellektualitás magas fokán álló és az általa művelt molekuláris tudományoknak az 
akkori teljes tudásával rendelkező, hallatlanul eredeti gondolkodású figura volt. 
Mindenesetre jellemző volt rá, hogy a dolgoknak a gyökeréhez próbált meg 
visszamenni a kreativitása és kíváncsisága folytán” – mondta Ádám. 
Pedagógusként úgy jellemezte Szent-Györgyit, hogy volt ugyan számos 
nyilvántartott tanítványa (Laki Kálmán, Bruckner Győző, Straub. F. Brunó, Bíró 
Endre és mások), de soha nem volt úgynevezett Szent-Györgyi-iskola, sem 
Szegeden, sem Woods Hole-ban. Nem alakultak ki klasszikus tanító-tanítványi 
viszonyai, noha hatott az emberekre. 
A találkozón igen érdekes visszaemlékezést idézett Franyó István a Kontra 
Györggyel készített 1987-es Oral History-anyagból. Eszerint Szent-Györgyi Albert 
arról kérdezte 1945 márciusában a hozzá, az Esterházy utca 9-be (ma Puskin 
utca), a szovjetek által élelemmel ellátott Élettani Intézetbe sózott szalonnáért 
érkező Kodály Zoltánt, hogy hajlandó-e mögé állni, ha politikai szerepet vállalna. 
Mert ő, mármint Szent-Györgyi, nemsokára kimegy „a Sztalinhoz”, „és majd 
beszél a fejével, hogy akar-e valami rendes demokráciát, mert hogyha azt mondja, 
igen, akkor ő, Szent-Györgyi szívesen elvállalja a köztársasági elnöki tisztet, de ha 
nem, úgy ott hagyja őket, mint Szent Pál az oláhokat.” Az akkor orvostanhallgató 
HUDRA ÁRPÁD: EGY NOBEL-DÍJAS A MAGYAR OKTATÁSÜGY ÉLÉN ‒ 
SZENT-GYÖRGYI ALBERT AZ ABSZOLÚT PEDAGÓGUS 
 
58 
Kontra tudomása szerint Szent-Györgyi májusban ki is repült Sztálinhoz, de talán 
annak még hetedik beosztottjával sem sikerült tárgyalnia. 
Az előadást követő beszélgetés az emlékezések kapcsán Szent-Györgyi 
kreativitásának természetére kérdezett rá. Egy nonkomformista, nagyvonalú, 
extravagáns, rendkívüli szociális intelligenciával megáldott, tudós képe rajzolódott 
ki, akinek felemelkedése a tudományos életben, különösen Magyarországon, nem 
szokott igazán tipikus lenni. A pedagógiai tehetség, az abszolút pedagógia 
összefüggésében felmerült, hogy Szent-Györgyi mindenkinek a személyiségét 
észrevétlenül alakíthatta, anélkül, hogy arról sokat beszélt volna. Tehát attól, hogy 
valaki nem alapít iskolát, még nem biztos, hogy tevékenysége és személyisége 
hatásában nem ér fel egy iskolalapítással. 
Ez a területek között közvetítő extravagáns figura már életében mítosz, és 
legenda volt, vetette fel Kiss Endre. A Szent-Györgyi-legendában és -mítoszban 
az a kivételes, hogy konstruktív mítosz volt, szemben a sok félkonstruktív vagy 
akár egyenesen destruktív mítosszal. Szent-Györgyi nyitott volt, szerette a 
társadalmat, progresszíven viszonyult a technikához, a modern életformákhoz, 
szélsőségesen, szinte provokatívan demokrata módjára viselkedett, kiemelkedő 
szociális intelligenciával rendelkezett, számos sportot űzött, a szó szoros 
értelmében tisztelte és támogatta az emberi kreativitás összes formáját.2  
 
 
                                                 
2 A beszélgetés idején még nem volt olvasható, így a tárgyalásba nem vonhattuk be WISINGER István 
dokumentumregényét Szent-Györgyi Albert életéről (A Nobel-díjas kém, 2016), valamint MARTON János és PAP 
Kornélia Szent-Györgyi 1947-ig tartó magyarországi életéről és tudományos munkásságáról írt könyvet (Kihívások, 
küzdelmek, kalandok a tudományban és társadalomban, 2017), továbbá a KODOLÁNYI János Egyetem tanulmánykötetét 
Szent-Györgyi nevelési gondolatairól (Az emberiség jövője a neveléstől függ, 2019, szerkesztette MALATYINSZKY Szilárd). 


Egy Nobel-díjas a magyar oktatásügy élén – Szent-Györgyi Albert az abszolút pedagógus

Kamarás, István

Sík Sándor kegyes pedagógiája

Vincze, Tamás

Vajthó László élete és munkássága : (részletek az abszolút pedagógusról szóló kétrészes tanulmányból)

Koncz, Gábor

A magatartás ‒ Koncz Sándor az abszolút pedagógus

Benedek Marcell mint abszolút pedagógus

Not a member yet