REAL-EOD
Not a member yet
20154 research outputs found
Sort by
A konstitúciós terápia szerepet játszott-e mint paradigmaváltás a gyógyításban és a rehabilitációban Bernard Aschner és Pető András munkásságában?
A 20. század elején szemléleti krizishelyzet alakult ki a medicinában. Az addig mindent felülíró sejtpatológiai nézet és a velejáró gyógymódok is megújításra vártak. Új természettudományi nézet, a konstitúciós szemlélet alakult ki, mely alapjaiban változtatta meg az elkövetkező időkben a medicinát. A konstitúciós medicina szerint az egész szervezet reakcióképességét veszi figyelembe bizonyos ingerekkel szemben, s ennek megfelelően választja meg a gyógymódot is. Kiemelkedő képviselője Bernard Aschner volt, aki Pető Andrással éveket dolgozott együtt egy folyóirat szerkesztőségében. Nézetét és hatását keressük a Pető-féle konduktív pedagógiában
Paradigmaváltás az orvoslásban - Paracelsus: A iatrokémia megjelenése a medicinában
A 16. század ikonikus alkimista alakja: Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim vagy közismertebb nevén Paracelsus életét és tanulmányait megannyi misztikum és tévhit lengi körbe. Munkámban áttekintem a iatrokémia lényegét, Paracelsus természettudományos nézeteit, betegség elméleteit és terápiás módszereit. Talán több mindenre is rátapintott, mint azt az ő korában gondolták volna, és olyan elméletekkel előzte meg az akkori orvosi gondolkodást, mint a pszichoszomatika hatásai vagy a genetikai kód létezése
Paradigmák és modellek a neveléstudományi megelőzésben
1. A paradigma egy tudományelméleti fogalom. A paradigmával kapcsolatban értelmezzük az indukciót, a dedukciót és az analóg érvelést.
2. A paradigmákba foglalt tartalmaknak jelentős szerep jut az emberi gondolkozásban. Elsősorban a preventív beavatkozások számára fontos területeket kívánom felidézni. Az arányok, a viszonyok és a tulajdonságok leírását illetően a következőket: az egész, a rendszer, a filozófiai rendszer, a nyelvi rendszer, a társadalmi rendszer, a szociológiai praxisrendszerek. A tudományos ismeretek különálló területeiből a következőket: nooszféra, a technikai-nooszféra, környezet, fenntarthatóság, integrálódás.
3. A neveléstudomány paradigmái számára alapvető, hogy minden integrációs szinten személyek hoznak döntéseket. Minden szituációban személyek hatásgyakorlása valósul meg. A megelőzés folyamatában a személyek tranzakcióinak eredményeként alakul ki a változás. A személyes egyéni és közösségi folyamatok célszerűsége és eredményessége függ az alkalmazott paradigmától. Minták, modellek, meta-alapok szerepét is mérlegelnünk kell.
4. A neveléstudományi prevenció az emberi természetet veszi figyelembe. Minden személlyel kapcsolatos esemény a humánum három tulajdonságával kapcsolatos: szabadság, értelmesség, lelkiismeretesség. A paradigmák is bejárják azt az utat, amelyet a fogalmi hálózat más elemei is bejárnak. Létrejönnek, hasznosulnak vagy tartalékban állnak, átalakulnak vagy kiesnek az emberiség gondolkozásának folyamatából. - Az ember önmagát kifejező lény, aki kommunikál, kapcsolatot teremt, tevékeny és lehetőségeit felhasználhatja. A neveléstudományi megelőzés eszközeivel támogatni lehet mindenkit, hogy elérje fejlődése optimumát