REAL-EOD

Kertész, Botond

Székács József püspök visszaemlékezései

Demeter, Júlia

Pintér, Márta Zsuzsanna

Kilián, István

Ferences iskoladrámák I: Csíksomlyói passiójátékok, 1721–1739

Dutton, Edward

The Finnuit : Finnish culture and the religion of uniqueness

Csaba, László

Crisis in economics? : studies in European political economy

Horváth, Ferenc

Molnár, Zsolt

Biró, Marianna

Boloni, János

Botta-Dukát, Zoltán

Czücz, Bálint

Oláh, Krisztina

Krasser, Dóra

9
VILÁGHÁLÓN A MÉTA PROGRAM EREDMÉNYEI
HorváTH Ferenc1, Molnár ZsolT, Biró Marianna, Bölöni János, BoTTa-DukáT ZolTán, 
cZúcZ BálinT, oláH krisZTina és krasser Dóra
Kivonat
A MÉTA program feltárta Magyarország növényzeti örökségének 21. század eleji ak-
tuális állapotát. Legfontosabb eredményeinket a program honlapján tettük közkincs-
csé. Természetközeli növényzeti örökségünk összes területe mintegy 1 800 000 hektár, 
ennek kétharmada közepes vagy annál jobb természetességû, egyharmada leromlott. 
Növényzet-alapú természeti tôke indexünk 10% alatt van, az ökoszisztéma szolgál-
tatások 90%-át már elveszí tettük. Honlapunk 86 növényzeti típus, 40 Natura 2000 
élôhely elterjedési térképét és számos tájökológiai és természetvédelmi vonatkozású 
térképet mutat be. Növényzetünk természetességi állapotáról, veszélyeztetettségérôl 
és az özönfajok inváziójáról országos elemzések is találhatók. Élôhelyeink felismerését 
és értékelését segíti a MÉTA Fotótár, valamint a MÉTA Élôhely-határozó és a MÉTA 
természetességmérô, az elemzéseket és az intézet tudományos együttmûködését segítik 
a MÉTA adatbázis informatikai szolgáltatásai.
Bevezetés
A MÉTA – Magyarország Élôhelyeinek Térképi Adatbázisa – program legfontosabb 
célja az volt, hogy pontosan dokumentáljuk egész Magyarország természetközeli nö-
vényzetének, „növényzeti örökségünk”-nek 21. század eleji aktuális állapotát. Korábban 
errôl csak leírásaink vagy áttekintô, földrajzi értelemben pedig rendkívül egyenetlen 
és hiányos ismereteink voltak (egyes területekrôl ugyanakkor nagyon is részletesek). 
Ezért egy újonnan kidolgozott, tájökológiai szempontokkal kiegészített módszertannal 
feltérképeztük hazánkat. Minden 35 hektáros területi egységben, az ún. MÉTA hat-
szögekben dokumentáltuk az ott elôforduló élôhelytípusokat (86-féle típust különböz-
tettünk meg), becsültük azok kiterjedését és természetességét, valamint a táj 17-féle 
tulajdonságát. Az adatokat 199 szakember, mintegy 7000 nap terepmunkával gyûjtötte 
össze (Molnár és mtsai 2003, Molnár és mtsai 2007). 
1  horvfe@botanika.hu
10
A MÉTA Program honlapja
A MÉTA program eredményeit sokféle módon tesszük közzé, közkinccsé. A tudomá-
nyos publikációk mellett nagy hangsúlyt fektetünk eredményeink honlapon való be-
mutatására (www.novenyzetiterkep.hu, 1. ábra). Itt teremtettük meg a MÉTA prog-
rammal kapcsolatos összes eredmény, információ és szolgáltatás könnyû és hatékony 
elérhetôségét. A továbbiakban eredményeinkrôl a honlap egy-egy jellemzô fejezete 
alapján adunk összefoglalást. 
A fontosabb összegzô adatok
Magyarország természetközeli növényzeti örökségét és a még felismerhetô eredeti nö-
vényzet töredékeit mindösszesen legfeljebb 1 800 000 hektárra becsüljük (ez az or-
szág 19%-a), amelynek legalább közepes természetességûnek tekinthetô része összesen 
mintegy 1 200 000 hektár vagyis az ország 13%-a. 
Az ország 38%-a kizárólag agrár, ültetvény, ipari és települési kultúrtáj, ahol 500 
méteres körzeten belül az eredeti ökoszisztémákból hírmondó sem maradt (HorváTH 
1. ábra  A MÉTA Program honlapja egy hangulatos nyitóképpel és Szabó Zoltán író idézetével indul (http://
www.novenyzetiterkep.hu)
HorváTH F., Molnár Zs., Biró M., Bölöni J., BoTTa-DukáT Z., cZúcZ B., oláH k. és krasser D.
11
és mtsai 2008). A természetközeli növényzet Magyarország nagyobb részén rendkívül 
töredékes, tájaink nagy része csak 10Ω30% között tartalmaz ilyen területeket. Ezek két-
harmada is jelentôsen leromlott állapotú, zavart vagy özönfajok inváziójával sújtott és 
veszélyeztetett. 
Mindezek következtében az ország növényzet-alapú természeti tôke indexe 9,9%, 
ami azt mutatja, hogy a természetes ökoszisztéma szolgáltatások 90%-át már elveszí-
tettük (cZúcZ és mtsai 2008, 2009: ebben a kötetben).
Élôhelyek elterjedési térképei
A MÉTA adatbázis felhasználásával elkészítettük mind a 86 növényzeti típus orszá-
gos áttekintésû elterjedési térképét (Molnár és mtsai 2008a, Bölöni és mtsai 2008a, 2. 
ábra), valamint az élôhelyek özöngyomos fertôzöttségi térképeit (BoTTa-DukáT 2008, 
3. ábra). A hazai rendszer alkalmas arra, hogy az Élôhelyvédelmi Irányelv hatálya alá 
tartozó élôhelytípusok legtöbbjét azonosítani és értelmezni lehessen. Ennek alapján 
elkészítettük a Natura 2000 élôhelyek elterjedési térképeit is, amelyeket a természetvé-
delem hivatásos szerveinek rendelkezésére bocsátottuk. 
A növényzet természetessége
Mindezidáig nem volt számszerûsíthetô képünk a növényzeti örökség és általában a 
hazai táj érték-állapotáról. A MÉTA program során elôször mértük fel a hazai növény-
zeti típusok természetességét, amelyet minden élôhely-állományra egy ötfokozatú ská-
la szerint értékeltük. Felméréseink szerint a növényzeti örökség 3,6%-a természetes 
(5-ös) állapotúnak tekinthetô, 30,2%-a (4-es) természetközelinek, 46,2%-a közepe-
sen leromlottnak (3-as), míg 20%-a (2-es) nagyon leromlottnak. Azaz az ország terü-
letének csupán 0,7%-át fedi természetesnek tekinthetô növényzet, további 5,9%-án 
természetközeli a növényzet, 9%-án leromlott és további 3,9%-án nagyon leromlott 
(aktualizált becslések Bölöni és mtsai 2008b alapján).
Az örökség veszélyeztetettsége
A globalizáció és a fenntarthatóság szempontjából átgondolatlan gazdasági fejlesztések 
következtében a természetes vegetáció veszélyeztetettsége folyamatosan nô. Korábban 
csak általános megfigyeléseinkre alapozhattunk, ezért a MÉTA térképezés során meg-
határoztuk és dokumentáltuk a 28 leggyakoribbnak vagy legsúlyosabbnak tartott 
veszélyeztetô tényezôt. A legveszélyesebb tényezôknek az özöngyomok terjedését, a 
túltartott nagyvadállományt, a lecsapolást, a helytelen vagy a már fel is hagyott kaszá-
lást és legeltetést, a cserjésedést, valamint a homogén nagyüzemi erdôhasználatot talál-
tuk. Az összevetés alapján Magyarország legveszélyeztetettebb élôhelyei a következôk: 
v i l á G H á l ó n  a  M é T a  P r o G r a M  e r e D M é n y e i
12
homoki- és lösz erdôssztyepp tölgyesek, lápi zsombékosok, régi fajtájú, hagyományos 
gyümölcsösök, alföldi zárt tölgyesek, patakparti és lápi magaskórósok, fáslegelôk és 
fáskaszálók (Molnár és mtsai 2008b).
3. ábra  A cseres-kocsánytalan tölgyesek inváziós fertôzöttségének országos áttekintô térképe. Az élôhely 
legfontosabb inváziós faja az akác (Robinia pseudoacacia), mellette a bálványfa (Ailanthus altissima) 
inváziója érdemel még említést. (http://www.novenyzetiterkep.hu/?q=magyar/katalogus/node/85)
2. ábra  A cickórós puszták (F1b) országos áttekintô elterjedési térképe a MÉTA adatbázis alapján 
(http://www.novenyzetiterkep.hu/?q=magyar/katalogus/node/73)
HorváTH F., Molnár Zs., Biró M., Bölöni J., BoTTa-DukáT Z., cZúcZ B., oláH k. és krasser D.
13
Legveszélyesebb fenyegetés: az özönfajok inváziója
Meglepô módon, kiemelt veszélyessége ellenére is viszonylag kevés az invázió hatását doku-
mentáló alapos esettanulmány. A korábban levont következtetések általában rendszertelen 
megfigyeléseken, helyi vizsgálatokon alapulnak. A MÉTA adatbázis elemzése lehetôvé tet-
te, hogy országos léptékben dokumentáljuk az invázió hatását a növényzetre (BoTTa-DukáT 
2008, Molnár és mtsai 2008b), és vizsgáljuk az inváziót befolyásoló háttértényezôket. 
A földrajzi nagytájak léptékében tekintve a legfertôzöttebb élôhelyek a Kisalföld (7,5%), 
majd a Nyugat-Dunántúl (6,9%), a Dunántúli-dombság (6,8%) és az Északi-középhegység 
(6,6%), legkevésbé fertôzötten a Dunántúli-középhegység (4,6%), valamint az Alföld 
(4,5%) területein vannak. A leginkább veszélyeztetett élôhelyek a nyílt homoki gyepek, a 
nyáras-borókások és az ártéri élôhelyek. Ugyanakkor termôhelyük miatt a szikes élôhelyek, 
a sziklagyepek és a sziklás erdôk inváziós fertôzöttsége elhanyagolható.
MÉTA Élôhely-határozó MINDENKINEK
Az egyes vegetációtípusokat – az eddigi leírások alapján – elsôsorban csak botanikusok 
tudták meghatározni. Hogy e lehetôség mindenki elôtt nyitva legyen, elkészítettük a 
MÉTA mindenkinek szóló élôhely-határozóját. Ehhez csupán mintegy 40 növényfajt 
kell ismerni! Az azonosítás alapját tehát nem a fajkészlet (bár az uralkodó növényfajokat 
legtöbbször ajánlott ismerni), hanem elsôsorban a növényzet szerkezete, fontos talajtu-
lajdonságok, a domborzati helyzet és további kiemelt jellemzôk felismerése képezi.
Természetes-e? – MÉTA természetességmérô
Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni egy növényzeti foltról, hogy mennyire természetes ál-
lapotú, tudnunk kellene, hogy az ember tájátalakító munkája elôtt milyen volt a hazai 
növényzet? Mivel ezt nem ismerjük, a botanikusok a zavarást kerülô, specialista és rit-
ka fajokban való gazdagsággal, a gyomok alárendeltségével, a gyep- és erdôszerkezet 
összetettségével becslik a természetességet. Mivel ilyen átfogó fajismerete nincs min-
denkinek, elkészítettük a természetesség meghatározásának egy újabb módszerét. 
A honlapon lévô adatlapon az igaz állításokat kell kiválasztani, majd összeadni a pontokat! 
Az összpontszám és annak értékelése közelítô becslést ad az állomány természetességére 
nézve. A módszer nem állít fel pontos és komplex diagnózist (mint ahogy egy lázmérô 
sem), de segít abban, hogy észrevegyük a fontos, természetességre utaló bélyegeket.
MÉTA Fotótár
A MÉTA Fotótár Magyarország élôhelyeinek tematikus, sok szempontból kereshetô, 
non-profit célú képadatbázisa. A fényképtárban az összes féltermészetes és természetes 
v i l á G H á l ó n  a  M é T a  P r o G r a M  e r e D M é n y e i
14
élôhelytípusról találhatók dokumentum-fotók. Az élôhelyeket az Általános Nemzeti 
Élôhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) kategóriái alapján csoportosítottuk. Minden 
fotóhoz tartozik Á-NÉR kategória szerinti besorolás és egy szöveges leírás, továbbá 
rögzítettük a készítés helyét, idôpontját és szerzôjét (4. ábra).
MÉTA informatikai szolgáltatások
Az adatok sokoldalú elemzése és felhasználása nem zárult le, de nem is fog, hiszen 
ez a tudásanyag nagyon sok térbeli tematikával hozható összefüggésbe (természetvé-
delem, környezettudomány, tájökológia, tájhasználat, társadalomgazdaság, társada-
lomszociológia, mezô- és erdôgazdálkodás, ökoszisztéma szolgáltatások – hogy csak a 
legkézenfekvôbbeket említsük). A számtalan adatértékelési igényt csak felhasználóba-
rát és hatékony szoftverekkel tudjuk megfelelôen támogatni. A MÉTA program számos 
és sokféle típusú adatát egy központi relációs adatbázis kezelô rendszerrel gondozzuk 
(HorváTH és mtsai 2008). Az adatfelhasználást az intézet igazgatója által kinevezett 
MÉTA kuratórium felügyeli. 
Az alapadatok hozzáférhetôségét fontosnak tartjuk, ugyanakkor ügyelnünk kell a 
közös munkával létrehozott adatvagyon és szellemi termék védelmére is. A hatékony, 
4. ábra  A MÉTA Fotótár Magyarország élôhely-kategóriáinak tematikus és magyarázatokkal ellátott doku-
mentum-fotó gyûjteménye (http://www.novenyzetiterkep.hu/fototar/index.html)
HorváTH F., Molnár Zs., Biró M., Bölöni J., BoTTa-DukáT Z., cZúcZ B., oláH k. és krasser D.
15
ugyanakkor ellenôrizhetô felhasználás érdekében kifejlesztettük a „MÉTA a világhá-
lón” és a „MÉTA SQL szakértô” internetes szolgáltatásainkat, amelyeken keresztül – 
a Kuratórium jóváhagyása után – az adatbázist külsô munkatársak és együttmûködô 
partnereink is használhatják (HorváTH és PolGár 2008). Továbbá létrehoztunk egy 
oldalt a szabad felhasználású adatsorok elérésére, ahonnan Ω többek között Ω letölthetô 
Magyarország vegetációs tájbeosztásának (Molnár cs. és mtsai 2008) térinformatikai 
adatállománya. 
Köszönetnyilvánítás
A MÉTA program eredményeit és az adatbázis létrehozását a hazai botanikus-ökológus-
természetvédô társadalom vezetôinek és a fiatalabb generációk soha nem tapasztalt 
mértékû összefogása, az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet és a természetvédelem 
hathatós támogatása és néhány nagy ívû kutatás-finanszírozási projekt elnyerése és tel-
jesítése tette lehetôvé.
Irodalom
BoTTa-DukáT Z. 2008: Invasion of alien species to Hungarian (semi-) natural habitats. 
Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): 219-227.
Bölöni J., Molnár Zs., Biró M., HorváTH F. 2008a: Distribution of the (semi-)natural 
habitats in Hungary II. Woodlands and shrublands. Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): 
107-148.
Bölöni J., Molnár Zs., HorváTH F., illyés e. 2008b: Naturalness-based habitat quality 
of the Hungarian (semi-)natural habitats. Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): 149-
159.
cZúcZ B., Molnár Zs., HorváTH F., BoTTa-DukáT Z. 2008: The natural capital index 
of Hungary. Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): 161-177.
cZúcZ B., Molnár Zs., HorváTH F., BoTTa-DukáT Z. 2009: A természeti tôke index: 
egy áttekintô ökológiai indikátor a döntéshozás számára. In: Török k., kiss k. T., 
kerTésZ M. (szerk) 2009: Válogatás az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet kutatási 
eredményeibôl 2009 – ÖBKI Mûhelyfüzetek, MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 17-21.
HorváTH F., Molnár Zs., Bölöni J., PaTaki Zs., PolGár l., révésZ a., oláH k., krasser 
D., illyés e. 2008: Fact sheet of the MÉTA Database 1.2. Acta Botanica Hungarica 
50(Suppl.): 11-34.
HorváTH F., PolGár l. 2008: MÉTA SQL expert interface and access service. Acta 
Botanica Hungarica 50(Suppl.): 35-45.
Molnár cs., Molnár Zs., Barina Z., Bauer n., Biró M., BoDoncZi l., csaTHó a. i., 
csiky J., Deák J. á., FekeTe G., HarMos k., HorváTH a., iséPy i., JuHásZ M., kállayné 
sZerényi J., király G., MaGos G., MáTé a., MesTerHáZy a., Molnár a., naGy J., 
V I L Á G H Á L Ó N  A  M É T A  P R O G R A M  E R E D M É N Y E I
16
óvári M., PurGer D., scHMiDT D., sraMkó G., sZénási v., sZMoraD F., sZolláT Gy., 
TóTH T., viDra T., virók v. 2008: Vegetation-based landscape-regions of Hungary. 
Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): 47-58.
Molnár Zs., BarTHa s., sereGélyes T., illyés e., TíMár G., HorváTH F., révésZ a., 
kun a., BoTTa-DukáT Z., Bölöni J., Biró M., BoDoncZi l., Deák J.á., FoGarasi 
P., HorváTH a., iséPy i., karas l., kecskés F., Molnár cs., orTMann-né aJkai a., 
rév sZ. 2007: A grid-based, satellite-image supported, multi-attributed vegetation 
mapping method (MÉTA). Folia Geobotanica 42: 225-247. 
Molnár Zs., Biró M., BoTTa-DukáT Z., illyés e., sereGélyes T., TiMár G. 2003: 
Magyarországi Élôhely-térképezési Adatbázisának (MÉTA) térképezési módszertani 
és Adatlapkitöltési Útmutatója (AL-KÚ) 3.3. Kézirat, MTA ÖBKI, Vácrátót, 54 pp.
Molnár Zs., Biró M., Bölöni J., HorváTH F. 2008a: Distribution of the (semi-)natural 
habitats in Hungary I. Marshes and grasslands. Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): 
59-105.
Molnár Zs., Bölöni J., HorváTH F. 2008b: Threatening factors encountered: Actual 
endangerment of the Hungarian (semi-) natural habitats. Acta Botanica Hungarica 
50(Suppl.): 199-217.
HorváTH F., Molnár Zs., Biró M., Bölöni J., BoTTa-DukáT Z., cZúcZ B., oláH k. és krasser D.


Világhálón a méta program eredményei

Egedy, Tamás

Városrehabilitáció és életminőség

Halabuk, József

Vámos, Éva

Vámosné Vigyázó, Lilly

A tudomány, a technika, az orvoslás története és pedagógiai viszonyrendszereinek összekapcsolódásai társadalmi összefüggésekben vizsgálva

Not a member yet

Székács József püspök visszaemlékezései

Ferences iskoladrámák I: Csíksomlyói passiójátékok, 1721–1739

The Finnuit : Finnish culture and the religion of uniqueness

Crisis in economics? : studies in European political economy

Világhálón a méta program eredményei

Városrehabilitáció és életminőség

A tudomány, a technika, az orvoslás története és pedagógiai viszonyrendszereinek összekapcsolódásai társadalmi összefüggésekben vizsgálva

Angol nyelvű összefoglalók = English abstracts of the papers

Válogatás az MTA kutatóintézeteinek 2008. évi kutatási eredményeiből

Gazdaság : hogyan olvassuk? hogyan írjunk róla? hogyan értsük meg?

12,122

20,154