REAL-EOD

Bárdos, Edith

Garam, Éva

Das awarenzeitliche Gräberfeld in Zamárdi-Rétiföldek

Berecz, Ágnes

Petrőczi, Éva

Reneszánsz kaleidoszkóp : A Ráday Gyűjtemény és a Károli Gáspár Református Egyetem 2008. május 7-én rendezett konferenciájának előadásai

Képes, Gábor

Vámos, Éva

Vámosné Vigyázó, Lilly

A hordozható számítógép évtizedei

Tóth, Sándor László

TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ
Áfa hajlítási technikája -  rövid 
történeti áttekintés
A faanyagok melegítései hajlítását az ember régóta ismeri, a lk alm a™ . Tűz felett, vizezve a faanyagok nagy része 
lág y íth atn á , majd kajlíthatóvá válik. Egy másik eljárás, a forró vízben, gőzben való lágy,.as utam hajl.tas (elintet­
te az előrelépést; először kézi erővel, majd hajlító gépen. Ezzel az eljárássá! a 19. szazadban Thonetek forrada m á­
sították az addigi kézműves tevékenységet, alkalmazták a tömeggyártást es gyararkban csereszabatos butoralkat- 
részeket állítottak elő az addig csak tűzifának használt bükk fájából Egy mas.k megoldást a a r.tegeleses hajhtas, 
jelentette először a 19., majd korszerűbb technikával a 20. században. A 21. szazadban vált lehetove az .panlag  
előtöm örített faanyag hajlítása hidegen.
1. HAJLÍTÁSI ELJÁRÁSOK
A faanyagoknál alapvetően kétféle hajlítást különböztetünk meg. Az ismertebb a tömörfa, a fa­
lécek hajlítása, a talán kevésbé ismert a rétegeléses eljáris Ez utóbbi esetben vékony, onmagaban 
is, kezelés nélkül hajlítható, enywel ( r a g a s z t ó a n y a g g a l)  beken, faré,egeket -  furnérokat -  helye­
zünk a kívánt formájú sablonba és így kapjuk meg a haj ított ormát. . . . .  .. . ..
Könnyen belátható, hogy a faanyagot hajlítás előtt valamilyen modon lágyítani kdl .11 hají ­
tásra alkalmassá kell tenni, különben törik. Erre több megoldást ,s ismerünk. Kezdjük a melegí­
téssel, a hajlításnak talán legrégebbi, ismer, megelőző technika,aval.
2. HAJLÍTÁS TŰZBEN, VIZEZÉSSEL
A tűz feletti hajlításnál a faanyago, vizezik. Ennek ké, feladata is van: nem gyullad meg a fa, és 
ami még fontosabb, a forró víz meglágyítja az anyagot,
bek között a sílécek hagyományos mó­
don a kőris (Fraxinus excelsior) vagy 
az észak-európai nyír (Betula pendula) 
fájából. A megfelelő alakra kimunkált, 
mintegy 100 mm széles léceket alacsony 
nyomású gőzben 1,5 órán át gőzölték, 
majd fűtött présformában hajlítva tar­
tották 1,5 órán át. Végül a faléceket kb. 
40 °C-on megszárították {Szőke, 1963).
A másik, hasonló eljárás a hordóké­
szítésben alkalmazott dongahajlítás. A 
, megfelelő alakra kimunkált dongákat,
Tüzeléses dongahajlítás a hordógyártásban
által a faanyagok többsége plasztikussá, 
formálhatóvá válik. így készültek töb-
141
10.23716/TTO.16.2009.24
amelyek a hordó palástját alkotják, alul abroncsba rakják, így -  mondhatjuk -  fordított szoknya 
keletkezik. Ezt visszafordítják, s benne tüzet raknak. A „szoknyában” lobog a tűz, s közben a don­
gákat vízzel locsolva fokozatosan meghajlítják, újabb abronccsal rögzítik, megadva ezzel a hordó 
hasas alakját. A dongák középső, vékonyabb része így a kemény tölgyfa (Quercus sp.) esetében is 
enged a hajlításnak.
Itt érdemes megemlíteni azt a tapasztalatot, mely szerint a fahordók mozgatását, gurítását éppen 
hasasságuk könnyíti meg, még folyadékkal telt állapotban is. Az egy mázsás négyszögletes ládát egy 
ember igen nehezen tudja megmozgatni, egy hasonló tömegű hordót viszont egy gyermek is odébb 
tud gurítani.
3. HAJLÍTÁS FORRÓ VÍZBEN, GŐZBEN
Az egyenes falécet belerakták egyik végén lezárt vascsőbe, vizet töltöttek rá, majd a másik vé­
gét bedugaszolva, az egészet megforrósították. Egy idő után a forró víztől a fa hajlíthatóvá vált, és 
sablonban megszárítva már megtartotta alakját. (Seymour; 2005). Bár ez az egyedi gyártási eljárás 
a kézműves iparra volt jellemző, a technika később ipari méretekben is visszatért.
4. RÉTEGELT-RAGASZTOTT-HAJLÍTOTT ELEMEKBŐL ÜLŐBÚTOR
ÉS HINTÓALKATRÉSZ
M ic h a e l  T h o n e t  Rajna menti (Boppard) asztalos az 1840-es években dió (Juglans regia) és 
paliszander (Dalbergia latifolia, sp.) fájából vágott vékony farétegeket, furnérokat ragasztott ösz- 
sze és préselt le sablonban, amelyek az enyv megkötése, szára­
dása után is megtartották alakjukat. Ilyen síkgörbe elemekből 
készültek első ismert székei. Az eljárásra Thonet szabadalmat 
kért és kapott. C lem en s M e t t e r n i c h  osztrák kancellár felfi­
gyelt Thonet munkáira, Bécsbe hívta, ahol Thonet le is telepe­
dett és a hajlítási technikát továbbfejlesztette.
Hasonló technikával készülhettek egyes hintók fából haj­
lított alkatrészei: pl. fellépői, amelyek felfelé ívelt része a kere­
kektől is védte a felszállókat.
5. A THONET-FÉLE TÖMÖRFA HAJLÍTÁS ÉS 
SZÉKGYÁRTÁS
Thonet 1856-ban nyújtotta be következő szabadalmát, 
de ekkor már rétegelés nélkül, hajlított tömörfa lécekből rak­
ta össze székeit. A fát forró vízben, ill. gőzben meglágyította, 
meghajlította, majd sablonban, hajlítva kiszárította. Nézzük 
most meg kicsit részletesebben a fő lépéseket, a lágyítást és a 
hajlítást.
Az első művelet a lágyítás: a faanyagot forró vízben tartjuk, szinte megfőzzük. A főzéskor a fa  
vizet vesz fel, megdagad, deformálódik. Gőzölésnél kisebb a vízfelvétel, így a deformáció is. Iparszerű 
gőzöléskor a gőznyomástól (hőmérséklettől) függően kell a gőzölési időt beállítani. Általában 25 min 
behatolási mélységre, favastagságra kb. 1 órát kell számítani. Mind főzésnél, mind pedig gőzölés­
kor - fő leg  hajhtásra alkalmas bükkfa esetében -  előfordulhat a faanyag elszíneződése, am ikor is a 
sárgásfehér bü kkfá ja  rózsaszínes árnyalatú lesz. Nem véletlen tehát, hogy a Thonet székeket gyak­
Thonet szék 
rétegelt-hajlított elemekből
142
10.23716/TTO.16.2009.24
Thonet gyár műhelye (Bystrica, 1921)
ran sötétre színezik, pácolják. Hajlítás esetében a hajlított anyag 
egyik felületi rétege húzásnak, a vele szemben lévő pedig nyo­
másnak van kitéve. A húzott és a nyomott oldal között található 
a feszültségmentes réteg, a semleges szál. A törésmentes hajlítás 
elve az, hogy a semleges szálat minél közelebb visszük a húzott 
oldalhoz, mivel a faanyagok a nyomást viszonylag jó l viselik, 
de húzás hatására nem nyúlnak meg, hanem eltörnek. Ennek 
megakadályozására hajlítás előtt a húzott oldalra acélszalagot 
raktak, amelynek végeire a fa  hosszának megfelelően acéltuskó- 
kat erősítettek; megakadályozandó a húzott oldal nyúlását, itt. 
törését -  s ez már technikatörténeti érdekesség.
A hajlítást ekkor még kézi erővel végezték. Nem lehetett 
könnyű egész nap a forró fával dolgozni, erővel meghajlítani.
Thonet eljárását fiai vitték tovább az Osztrák-Magyar Monarchiában. A Thonet Testvérek 
(Gebrüder Thonet) sorban építették fel gyáraikat, először Morvaországban (1857). Magyaror­
szágon 1867-ben kezdte meg működését Nagy-Ugrócon 
(ma Veiké Uherce, Szlovákia) hajlítottbútor gyáruk. Ezt 
a lengyel Radomsko követte 1881-ben. A 19. és 20. szá­
zad fordulóján számos hajlítottbútor gyár működött már 
Európában, ezekből is 13 gyár Magyarországon, mintegy 
30 üzemmel, műhellyel (Szemerey, 2003), többek között 
Ungváron (ma Uzsgorod, Ukrajna).
Thoneték és követőik ezzel gyáripari termelésre ren- 
dezkedek be az addig kézműves bútorkészítésben -  a 
székalkatrészek természetesen csereszabatosak voltak. A 
másik áttörést az jelentette, hogy az addig csak tüzelésre 
használt bükk (Fagus silvatica) fáját a bútorgyártásban 
hasznosították. Bebizonyosodott az is, hogy hajlításra 
leginkább a bükkfa alkalmas, viszonylag egységes, tömör 
szerkezeténél fogva.
Híressé vált Thoneték 14-es számú széke, amely 
mindössze 6-8 fa-alkatrészből állt össze. Ebből a szék­
típusból 1930-ig 50 millió darabot gyártottak és szét- 
szerelten a tengerentúlra is szállítottak. Ezekből a székekből egy kb. 1 m'-es konténerbe 36 db
székhez szükséges alkatrészt tudtak berakni, ami ma is lo­
gisztikai bravúrnak fogható fel.
A hagyományos olyan formák mellett, mint a közis­
mert hintaszék, a meglágyított bükk lécekből különleges, 
bravúros, térgörbe formákat is lehetett készíteni. Ilyet mu­
tattak be a Thonet Fivérek már az 1867. évi párizsi világ­
kiállításon. Bármilyen hihetetlennek is tűnik, ezt az ülőal­
kalmatosságot 2 db -  több méter hosszú -  hajlított falécből 
készítették.
A 20. században már nemcsak kézzel hajlítottak, hanem 
alkalmazták a gépi hajlítást is. Erre lehet jó példa a székek 
üléskeretét hajlító gép, amely már a múlt századi technikát
Üléskeret hajlítógép (20. század) kepviseli.
143
10.23716/TTO.16.2009.24
6. RÉTEGELT RAGASZTOTT ÜLŐBÚTOR ELEMEK -  ÚJBÓL
A 20. század első felétől Észak-Európá­
ból terjedő irányzat, amely nyírfa (Betula 
pendula) vékony rétegeiből ragasztott, 
egyben hajlított elemekből építi fel ülő­
bútorait, Magyarországot is elérte: a Bu­
dapesti Bútoripari Vállalatnál (BUBIV) az 
1970-es években bükk furnérok (ragasz­
tott) rétegelésével készítettek kényelmes, 
sőt rugózó ülőbútorokat. Ekkor még álta­
lában kontakt présformákat alkalmaztak 
a ragasztóanyag megkötéséhez szükséges 
hő átadását fűtött présforma közvetítésével
A 20. század utolsó évti­
zedeitől hajlított-rétegeit ele­
mekből a veszprémi Balaton 
Bútorgyár készítette s készíti 
ma is világszínvonalon ülő­
bútorait. Ilyenekkel rendezték 
be -  többek között -  a Magyar 
Tudományos Akadémia dísz­
termét is. A felhasznált faanyag 
változatlanul a bükk furnér, a 
ragasztóanyag kikötését azon­
ban már a mikrohullámú sü­
tőknél alkalmazott nagyfrek­
venciás erőtérben végzik.
A Magyar Tudományos Akadémia Díszterme 
a Balaton Bútorgyár karosszékeivel (Budapest)
7. A FA-MÜANYAG RÉTEGELÉSES ELJÁRÁS
Az egykori Kelet-Németországban, majd Csehszlovákiában is szabadalmaztatták a melegen 
hajlítható fa-műanyag kompozíciót, amelynél a vékony furnérrétegek közé olyan műanyag fóliát 
raktak, amely egyben a ragasztófilm szerepét is ellátta. Hő hatására -  nagyfrekvenciás térben -  a 
fólia meglágyult, a farétegek el tudtak csúszni egymáson, vagyis a faanyag a tér minden irányában 
majdnem hogy kézzel vált hajlíthatóvá, és lehűlés után megtartotta alakját. Talán így lehetett a 
falécre akár hurkot, csomót is kötni, mint ahogy ezt az 1980-as, 1990-es években a Klagenfurti 
Vásárokon (Klagenfurter Messe -  Ausztria) be is mutatták.
8. A TÖMÖRÍTÉSES HAJLÍTÁS
A Thonet-féle, említett acélszalagos hajlításnál a fa egyik, nyomott oldala már tömörödni kény­
szerült. Ezt a jelenséget, vagyis a faanyag tömörödését használja ki a legújabb, 21. századi eljárás, 
amikor is a faanyagot lágyítás után nagy erővel hosszanti irányban megnyomják.
A tömörítő gépben végzett rostirányú zsugorításnál a sejtfalak harmonikaszerűen gyűrődnek,
Adrien fotel (BUBIV-1970-es évek)
144
10.23716/TTO.16.2009.24
s ezáltal válik hajlíthatóvá, „kihúzhatóvá” a „gyűrt” faanyag. A tömörítő gépet számítógép vezérli, 
amely működés közben szabályozza a nyomást (Szabó, 2002). Az eljárással a faanyag hossza 10- 
30%-ot is megrövidülhet, s a nyomóerő megszűnése után válik hidegen hajlíthatóvá, ami újabb át­
törést jelent a faanyagok hajlításos technológiájában. Ma már hajlított bútoralkatrészek készülnek 
így, de megmaradt a hagyományos forró vizes, ill. gőzöléses eljárás is.
9. A LEHETSÉGES JÖVŐ
Az említett tömörítéses hajlításkor sejt-méretű beavatkozást végeznek a faanyag szerkezetében. 
Tudjuk, hogy az anyagok egyes tulajdonságai a nanotechnológia segítségével alapvetően megvál­
toztathatók. Ez a molekulányi vagy méginkább az atomnyi méretekben végzett módosítás egyes 
anyagok esetében pl. a mikroelektronikában ipari méretekben is megvalósult. Ismert az ezüsttel 
kezelt bútorszövetek, lakkok baktériumölő hatasa. Az eljárás a faanyagok esetében sem elképzel­
hetetlen, sőt konkrét példa is van rá a parkettlakkok kopásgátló adalékainak esetében. Ez pedig 
a „nanoprotector” lakktípus, amelynél az említett adalékok méretét 40-100 nanométerre sikerült 
csökkenteni a lakkréteg kitűnő karc- es kopásallóságának biztosítása mellett (Molnár, 2007).
A faanyag hajlítási eljárások
H ajlítá s i e ljá rá s  T erm ék  A lk a lm a z á s  k e z d e te  G y á rtá si típ u s (ip a r )
Tűz felett, mellett, 
vizezéssel
Síléc,
Szántalp,
Csónak alkatrész
„Őskor”
Kézművesség
Forró vízben, gőzben I. Ókor
Rétegeléses ragasztás I.
Hordó
Ülőbútor
Hintó
alkatrészek
19. század
Forró vízben, gőzben II.
Gyáripar
Rétegeléses ragasztás I.
20. század
Műanyaggal rétegelés Ülőbűtor
Tömörítés
Alkatrészek
Belsőépítészet
21. század
Gyáripar
Komputertechnika
Felhasznált források
. . rr, .  v Hrpwna LJÍeteao i rur stalowych. Germanisches Nationalmuseum,
Bott Gerhard (szerk 1989)' Idea Thoneta. Meble z d & bdoh , uernara (szeiK., , _ Instvtut Wzornictwa Przemyslowego, Warszawa -  Muzeum
Nürnberg -  Muzeum Architektury, Wroclaw y
Narodowe, Poznan, 24, 186,204.
,  , „ loUítóc CTPnei a faiparban. Műszaki Konyvkiado, Budapest, 165-167.Lugosi Armand (1971): A forgácsmentes alakitas gepei a raipai ,
Srebro w tkaninie zabije roztocza. Meblarstwo 2007 /2 ,45 .
■i i ' 4 ;., i/nrnk stlusok, alkotók. Geopen, 24 (Furmture, World Styles from Miller, Judith (2006): Képes bútor e n c ik lo p é d ia .  Korok, s u u s o k . t
Classical to Contemporary. Dorling Kindersley Limited, 2005).
v 7V Naev parkettakönyv. Parkettak, fapadlok típusai, gyártásuk, leraka-
Molnár Sándor -  Várkonyi Gábor (szerk., 2007). gy P
suk. Szaktudás, Budapest, 252-253.
Ottlineer Éva B (1989)- Thonet.Illustrowana krónika firmy in Bott, 1 1 .
uttunger, t\a ü. (1989). inonei.u Tndustriedesign 1830-1900. Vitra Design Museum, D-Weil am
Schwartz-Clauss, Mathiass (1994): Thonet. Piome
Rhein>4 - fThe p0r„0tten Árts & Crafts. Dorling Kindersley, London,
Seymour, John (2005): Elfeledett mesterségek. Cser, A í-/ ■ l &
2 0 0 „  . r í Pncrh Paula (szerk., 2002): Faipari kézikönyv II. Faipari Tudományos 
Szabó Imre (2002): A fa hajlítása. In: Molnári
Alapítvány, Sopron, 58-62.
145
10.23716/TTO.16.2009.24
Szemerey Tamás (2003): Hajlítottbútor gyárak Magyarországon. Hírfa 2003/1-2 , 26.
Szőke Balázs (1963): Sportszergyártás. In: Faipari kézikönyv. (Szerk.: Szabó Dénes). Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 
775.
Tóth Sándor (1999): A fafeldolgozás 1941 előtt. Fejezetek a fa-, bútoripar és asztalosság történetéből a kezdetektől a 
második világháborúig Magyarországon. Agroinform, Budapest, 73 -75 ,109 -110 .
Tóth Sándor (2001): A fafeldolgozás 1945 után. Fejezetek a fa-, bútoripar történetéből 1945-től az ezredfordulóig 
Magyarországon. Agroinform, Budapest, 252 -261 ,277-281 .
Vadas József (1993?): A magyar bútor 100 éve. Típus és modernizáció. Fortuna, Budapest, 49. 
www.mtesz.hu/tudomány- technikatörténet/faipar története I-II.
A szerző címe:
Tel.: 2-575-269
e-mail: sandor.toth@freemail. hu
146
10.23716/TTO.16.2009.24


A fa hajlítási technikája - rövid történeti áttekintés

Kótyuk, Erzsébet

„Majd meglátjuk, mit látunk..."

Új lehetőségek a diagnosztikában

Felkai, Péter

Új terület az orvostörténelemben:

az utazásorvostan története

Kelemen, János

Szabados, László

Ûrcsillagászat Magyarországon

Czucz, Bálint

Torda, Gergely

Molnár, Zsolt

Horváth, Ferenc

Botta-Dukát, Zoltán

Kröel-Dulay, György

A klímaváltozás hatása Magyarország növényzetére: sérülékenységi elemzések

Not a member yet

Das awarenzeitliche Gräberfeld in Zamárdi-Rétiföldek

Reneszánsz kaleidoszkóp : A Ráday Gyűjtemény és a Károli Gáspár Református Egyetem 2008. május 7-én rendezett konferenciájának előadásai

A hordozható számítógép évtizedei

A fa hajlítási technikája - rövid történeti áttekintés

„Majd meglátjuk, mit látunk..." Új lehetőségek a diagnosztikában

Új terület az orvostörténelemben: az utazásorvostan története

Ûrcsillagászat Magyarországon

A klímaváltozás hatása Magyarország növényzetére: sérülékenységi elemzések

Cinquante ans d’histoire du livre de l’Apparition du livre (1958) à 2008

Zsigmondkori oklevéltár XI. (1424)

12,122

20,154