REAL-EOD

Kormos, Szilvia

A váci zsidó temetők

Szarka, László

Horányi, Krisztina

Horváth, Csaba

Stratégiai kutatások, 2009-2010 : kutatási jelentések: tudomány, kormányzás, társadalom

A területi kutatások csomópontjai

Biró, Marianna

„Hol az a táj szab az életnek teret,
Mit az Isten csak jókedvében teremt”
Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből
2003 – 2009
A kötetet szerkesztette:
Molnár Csaba – Molnár Zsolt – Varga Anna
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Vácrátót
2010
72
Jegyzetek
Szabó T. Attila és Péntek János: Ezerjófű. 9. o.
Győri-Nagy Sándor: Kultúrökológia. 20. o.
Rab János: Népi növényismeret a Gyergyó-medencében. 30. o.
Móra Ferenc: Népies növények a Kiskunság flórájában. 255. o.
Győri-Nagy Sándor: Kultúrökológia. 45. o.
Szabó T. Attila és Péntek János: Ezerjófű. 9. o.
Gr. Széchenyi István: Eszmetöredékek. 10. o.
Irodalom
Győri-Nagy Sándor (2001): Kulturökológia. – Gödöllő.
Móra Ferenc (1960): Népies növények a Kiskunság flórájában. – In: Móra Ferenc: A fele sem tudomány. – Budapest, 
pp: 254–260.
Rab János (2001): Népi növényismeret a Gyergyó-medencében. – Csíkszereda.
Szabó T. Attila és Péntek János (1996): Ezerjófű – etnobotanikai útmutató. – Budapest.
Gr. Széchenyi István (é. n.): Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg. – Szeged.
IX. MÉTA-TúRA 
2007. augusztus 20–28.
A Székelykapu
„Cifra kapu, írott kapu, mintázott kapu, galambbúgos nagykapu, Napkapu”
Biró Marianna
Miért állítanak cifrakaput a Székelyföldön?
„Az új ház mellé ilyen kapu illik, ha már székelyek vagyunk.” – mondják ma az emberek. A funkciója és 
szépsége mellett, faragott jelképrendszere alapján egyértelműen szakrális tartalmat is hordozó kapu 
eredeti rendeltetése azonban már szinte feledésbe merült. Az idősebb emberek és a kapufaragó mes-
terek még tudják néhány faragvány jelentését és érzik, hogy az egész egy összefüggő rendszert alkot, 
melyet Isten rendelt így: „Az első kapumon senki sem segített, csak a Fennvaló Úristen.”(Kovács András 
kapufaragó mester, Máréfalva, in Kovács 2000). 
A székelykapu szerepe nem a védelem (vö. a szintén erdélyi szász kapukkal, melyek áthatolhatatla-
nok, átláthatatlanok, nincs jelentéssel bíró faragás, és felirat sem rajtuk). A kapun belül van az udvar, 
amit a székely ember „életnek”, régebben „életszernek” nevezett (Kovács 2000). Ez a kapu a belső és 
a külső világ határa, bejáró az „életbe”, mely ilyen értelemben a benn élők hitével függ össze. Nincs 
olyan székelykapu, melyen Isten neve ne szerepelne (pl: „Isten hozott”, „Isten veled”, „Isten segedel-
méből építtette”) és nincs olyan, amelyre a hit, a szeretet vagy a haza szó ne lenne felfaragva (lásd a 
kapufelíratok).
Eredete nagyon ősi, még azokból az időkből való, mikor a szerbe épült házakat és az udvart is 
kelet felé tájolták (keletelték). A felkelő Napot a keletre néző kapun át köszöntötték (Molnár V. J. 
2002). A legrégebbről megmaradt írásos emlék egy 1636-os Inventáriumban szerepel: „a három te-
mérdek oszlopokon álló, kötött galambbúgos kapu”, melyet ugyanitt „kapubálványnak” is neveznek (Ko-
vács 2000). 
A Máréfalván ma álló legrégibb kapu 1858-ból való. Hasonló szakrális kapuk a tőlünk keletre élő 
népeknél is találhatók (Perzsiában, Kínában, Belső-Ázsában). Díszítőrendszerük az ottani hitvilág-
nak megfelelő, néhány elemében azonban a miénkhez nagyon hasonló (Katona 1999).
Egészen a 20. századig megmaradt tapasztalás, hogy a „kapun végzett bizonyos műveletek” nem-
csak hogy védtek a rontástól, hanem akár fel is oldották azt (pl. fokhagymakenés a boszorkányok és 
a rontás ellen, ganéjos tejjel való megöntés a tejapadás ellen stb.) (Kovács 2000).
73
Kapufeliratok:
Vándor, ha eltévedsz az élet útján, bizalommal térj be  
e kapu alatt, ha jó a szándékod, itt szeretet fogad.
Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez  
– testvér – ne légy hűtlen soha.
Házad lehet bárhol, de hazád csak itt.
Térj be hozzánk vándor, ha erre visz utad, 
Ha jó a szándékod, itt szeretet fogad.
Isten hozott, ha mész, Isten legyen veled.
A kapu szimbólumrendszere
A kapu hármas osztása: Alsó világ, felső világ, közötte a földi lét
Kapu alja, az ún. „fődje” - Az alsó világ a küszöb, és a lábazaton lévő életfák legalsó, lefelé haj-
ló ágai (melyek a múltra és az eltávozott ősökre utalnak). Születésünkkor megkapjuk az isteni fényt, 
átlépünk a küszöbön (Katona 1999).
A kapu teteje, az ún. „galambbúg” - Ebben soha sem tartottak galambokat, értelme mégis van, 
a fönti világot jelképezi: „Galambbúg: ez a léleknek helye ott fönn”(Molnár V. József 2002). Életünk 
végén a lelkünk átlépi a fönti világ kapuját. 
A kettő között az ember élete valósul. A kapufélfákon honfoglalás kori palmettás, indás motí-
vum van. A növekedést, az élet folytonos megújulását és évenkénti ismétlődéseit idézi meg (Katona 
1999). A növényi  indákról virágok és hármasan összetett ún. Boldogasszony levelek hajtanak ki. A 
kettős szárak páros életkígyók. A páros indák (férfi és nő) közeledésükkel-távolodásukkal szív alakú 
térségeket teremtenek, a szeretet a két élet összekapcsolója, testi és lelki szinten is a legfontosabb te-
remtő erő. A kapufaragó mester szerint ez nagyon fontos része a kapunak, itt a mintának  „…centi-
ről centire egyformának kell lennie.”  
Az életkígyók között a nagyon régi kapuknál palmettás, perzsa, görög stílusú oszlopok is találha-
tók. A zábé közepén egy féldomború oszlopot szoktak faragni. Az oszlop csigás oszlopfővel végződik, 
e fölött van a pálmalevél. Az oszlop mellé kétoldalt indázatot is faragnak (Kovács 2000).
A gyalogbejáró fölötti „kaputükör”
„ A Tükörben lévő életfa  a Nap adta üzenet, a teremtett világ ősi rendszere, őskép.”(Molnár V. Jó-
zsef  2002).  Égigérő fa, életfa, világfa, tetejetlen fa, aminek ágai között a Nap, a Hold, a csillagok és 
madarak láthatók (Kovács 2000). A virágszerű csillagokat a székelyek csillagvirágnak nevezik. Az életfa 
ágai csillagvirágokat hajtanak. Népünk szerint minden gyermekkel Napocska, Csillagocska születik a 
világra. Az életfa tetején lévő csillag az élet beteljesülését, a leszülető Istent, Jézust idézi meg. 
A kaputükröt magábafoglaló kapu alakú zöldág Szűz Mária védő köpönyege, az örök anyaság jel-
képe (a kicsi gyerekek rajzain a királylány földig érő fényes haja ugyanezt a védő fényburkot jelenti). 
74
A szekérbejáró fölötti kapuőr-
ző állatok
A kapu az átmenetet jelképezi 
nemcsak a belső és a külső világ, 
hanem az ismert és az ismeret-
len, a sötétség és a világosság, az 
egyes életidőszakok vagy az élet és 
a mennyország között is. Az óko-
ri Közel-Kelettől a Távol-Keletig 
páros kígyók vigyázzák a kapube-
járatot (Katona 1999). A mesék 
királynőit sárkányok őrzik, nehéz 
próbára teszik a királyfit, felnőt-
té avatják. (kígyók, hétfejű sárká-
nyok, mitikus és mesebeli kapuk, 
átjárók, beavatási kapuk).
Egyes székelykapukon a sze-
kérbejáró fölött még láthatók a 
kapuőrző sárkánykígyók, melyek napjainkra többnyire növényi indákká változtak át. Hasonló, még 
nem növény alakú, rendes sárkányok vannak egyes kínai kapukon is, ugyanebben a helyzetben a 
bejárat fölött (Molnár V. J. 2002). A Jelképtár szerint a csíki kapuknak a fedelén találhatók meg a 
kapuőrző sárkánykígyók csökevényei (Hoppál és mtsai. 1989). Az alföldi (pl. Sárrét környéki) kis-
kapuk tetején is sok helyt deszkából kivágott állatok láthatók, köztük leggyakoribb a kígyó, illetve 
sárkány (Katona 1999).
Naprózsa, körkereszt, csillag
A legrégibb kapuknál a kapubejáró fölött, a jobb oldalon a Nap jelét láthatjuk (négyes, nyolcas 
osztású kör), a bal oldalon pedig a Hold jelét (hatos osztású kör) (Molnár V. J. 1996). A mai kapuk-
nál sokszor már mindkét oldalon a Napjel látható, leggyakrabban „forgó, kerék alakú rózsa, napró-
zsa, napkerék”. „Ez a karika a Napot hordozza…” mondják a székelyek. A Nap az örök körforgás, 
az életet adó fényesség. A világ egyszerű, négyes alaposztását a körbe írt kereszt jelenti: a tér égtá-
jak szerinti négyes osztása a Nap által az időben is megvalósul: egy napon belül a felKELő, DELelő 
és leNYUGvó nap kijelöli a KELet – DÉL – NYUGat irányát, és hiánya a teljes sötétséget, az ÉJ 
SZAKát az ÉSZAKot (éjszakot). Ez a körforgás történik egy év alatt is meg, a kiKELet, a nyár, az ősz 
és a tél ugyanezt idézik (de ugyanígy az ember életének hasonló szakaszai is „lefele megy már az én na-
pom” – szokta mondogatni a gyimesi Gyurka bácsi, mikor kérdezzük, hogy van…). A fény csak a leg-
nagyobb éjszakai, téli sötétségben, karácsonykor (KARA törökül fekete) születhet meg (KEREcsen 
szintén törökül fényhozó).
A körbe írt kereszt ősi napjel a világ minden ősi kultúrájában. Közepe az a pont, ahol Isten belép 
az életünkbe (Molnár V. J. 2002), ez egyben a minket körülölelő világ térbeli közepe, és a saját belső 
világunk középpontja is. 
A Napköszöntés
A régi ember Isten szent rendelését látta a Napban. A Nap alkalmas arra, hogy megidézze a kö-
zénk született, az érettünk emberré lett Jézust (Molnár V. József 2002).
Mit látol a fényes Napon?
Amott jön a fényes Jézus.
Felkelés után először a Napot köszöntötte, többek között ez tette rendezetté napját, életét. Alkal-
mát adta minden reggelen, hogy beengedje Istent életébe. A Nap minden reggel a benne lévő Jézusit 
tette cselekvővé, hiszen lelkünk, valahányunk lelke Istentől való, ebből következően Jézusi (Molnár 
V. József 2002). Napköszöntő imájával nem az égitestet, hanem Jézust köszöntötte:
Köszöntelek Téged Istennek szent Igéje,
Isten szent rendelése, Isten szent eredménye, 
Fényes Nap.
75
Ki a világot megfényesítetted, 
Adj szerencsés mái napot,
Értelemes eszet, okosságot 
És minden jóra való menendőséget,
Drága fényes Napom.
Milyen faragások találhatók a kapun, és mit jelentenek ezek?
„Ez a karika a Napot hordozza…”
„Forgó, kerék alakú rózsa, naprózsa, napkerék”, 
„Forogvirág, margaréta, rózsa”
A Hold jelei
„Csillagvirág, csillag”
„Tulipán”
„Valamiféle virág”
„Cserelapi, bimbó, kacs”
„Boldogasszony levél”
„Galambok, madarak”
„Palmetta”
Az ábrák forrása Csergő 1999. 
Felhasznált irodalom
Csergő Bálint (1999): Az Udvarhely vidéki székelykapu. – Pro-Print kiadó, Csíkszereda.
Hoppál M., Jankovics M., Nagy A. és Szemadám Gy. (1989): Jelképtár. – Helikon Kiadó, Budapest.
Katona Irén (1999): A bárándi kapu jelrendszerének üzenete. – Kézirat.
Kovács Piroska (2000): Székelykapuk Máréfalván. – Mentor Kiadó, Marosvásárhely.
Molnár V. József (1996): Világ-virág. – Örökség Alapítvány, Budapest. 
Molnár V. József (2002): A 4x4-es jelrendszer. A székelykapuk, mint Napkapuk. – Előadás a Debreceni Egyetemen, DVD.


A Székelykapu

Varga, Anna

A székelyföldi falurendtartásokról

„Hol az a táj szab az életnek teret,
Mit az Isten csak jókedvében teremt”
Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből
2003 – 2009
A kötetet szerkesztette:
Molnár Csaba – Molnár Zsolt – Varga Anna
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Vácrátót
2010
99
IX. MÉTA-TúrA 
2007. augusztus 20–28.
Legeltetési rendtartás
Homoródkarácsonyfalva Falugyűlése
Varga Anna ajánlásával
A legeltetés az állattartó gazda korlátlan joga. A birtokháborítás elkerülése és a kár megelőzése, vala-
mint az okozott kár megtérítése, az állattartó gazda kötelessége.
1.  A KÜLÖNLEGELTETÉS:
1.1.  Időnap előtt és után, vagyis a legeltetése idényen kívül, senki nem hajthat állatot, nem le-
geltethet sem a saját és főképp a más földjén, sem a felszabadított területeken.
1.2.  A felszabadított területeken csak a cimboraság állatai legelhetnek.
1.3.  A legeltetési idényt, vagyis a kimenés és a rekedés idejét, a cimboraságok, a pásztor- és 
bácsfogadás alkalmával határozzák meg.
1.4.  Az állatok csak szervezett seregben járhatnak a számukra kijelölt helyen.
1.5.  Ha egy gazda vagy gazdacsoport magán sereget akar szervezni, a faluszéken történő beje-
lentési kötelezettségnek kell eleget tegyen, az alábbiak szerint:
 -  az állatok tulajdonosának ismertetése,
 -  az állatlétszám és fajta pontos összeírása és ismertetése,
 -  a legelőtest, valamint az oda- és visszajutási útvonal ismertetése,
 -  az állatok felügyeletével megbízott személy ismertetése,
 -  az állatlétszám változás azonnali közlése.
1.6.  Amennyiben saját vagy bérelt területre megy ki a magán állatsereg, a seregben levő állatok 
gazdája/gazdái kötelesek szavatolni a faluszék előtt, hogy a szomszédos területeket nem 
háborgatják, nem okoznak kárt a szomszéd birtokok gazdáinak sem a legeltetéssel, sem az 
oda-és visszajutással. Amennyiben a szomszéd területek gazdái biztosítékot kérnek a bir-
tokháborítás ellen, akkor az illető állatsereg gazdája/gazdái, a biztosíték mikéntjéről, a fa-
luszék előtt megegyeznek. Az esetleg okozott kárt rendesen megtérítik, és ha a kártalanítás 
mikéntjében a felek nem jutnak egyezségre, akkor az ügyet a faluszék elé viszik.
1.7.  Bármely állat kimenése csak a faluszék által kiállított legeltetési bárca alapján lehetséges, 
mely igazolja az állatnak valamely szervezett egységhez való tartozását.
2.  LEGELTETÉSI FELTÉTELEK:
A Cimboraságba szerveződő állattartó gazdák az alábbi követelményeknek kell eleget tegyenek:
2.1.  A faluszék szervezésében minden tavasszal állatlétszám összeírás történik, amikor a gazdák 
kötelesek bejelenteni, és nyilvántartásba venni kimenő állataikat.
2.2.  A legeltetési idény alatt a gazdák kötelesek a legelő állatainak létszámváltozását a faluszé-
ken azonnal bejelenteni.
2.3.  A gazda köteles a kimenés előtt állatait lekezeltetni és erről, kérésre igazolást felmutatni.
2.4.  A csordába csak besütött és bütült szarvú állat, illetve ló csak mezítláb vagy félmezítláb 
mehet ki.
2.5.  Ha szervezve van tinócsorda, akkor tinót kötelezően csak oda lehet kicsapni.
2.6.  A hazajáró csordába az állat kicsapása csak a pásztor kürtjelére történik és a gazda köteles 
a pásztort bevárni, illetve köteles a hazatérő állatot várni. Nem hagyhatja felügyelet nélkül 
magára állatait, sem reggel, sem este. A pásztornak jogában áll a nem alkalmazkodó gazdát 
figyelmeztetni, illetve többszöri mulasztása esetén ellene panaszt tenni a faluszéken.
2.7.  A pásztornak csak a cimborabírók parancsolnak, és csak rájuk kell hallgatniuk.
100
3.  LEGELTETÉSI KÖLTSÉGEK:
3.1.  Cimboraságba szerveződő állattartó gazdák a megfogadott pásztornak/bácsnak őrzési dí-
jat, a Közbirtokosságnak pedig legeltetési díjat fizetnek.
3.2.  Az őrzési díj kifizetése vagy törlesztése, az őrzési szerződésben meghatározott értékben és 
időben, az állattartó gazda kötelessége. Mulasztás és panasztevés esetén, és ha a gazda nem 
törleszt, a faluszék megtiltja állatainak további legeltetését.
3.3.  A legeltetési díj értékét a Közbirtokossági Közgyűlés határozza meg minden évben, kifize-
tése vagy törlesztése az állattartó gazda kötelessége. A legeltetési bárcán feltüntetett legel-
tetési díj kifizetése a folyó év végéig kell megtörténjen.
3.4.  Tartozással rendelkező állattartó gazda csak tartozásának kifizetése, vagy a törlesztési nyi-
latkozat aláírása után csaphatja ki  állatait a seregbe.
4.  KÁrrENDEZÉS:
4.1.  A legelő állatok okozta bármilyen kár kivizsgálása a faluszék hatáskörébe tartozik. Nyil-
vánvaló kár esetén, vagy másmilyen kár esetében is, amennyiben a felek nem tudnak meg-
egyezni a kár és a kártérítés mikéntjéről, a faluszék által megítélt kár teljes megtérítése a 
megállapított károkozót terheli. Amennyiben nem történik meg a kárrendezés, a faluszék 
a kárvallott mögé állva hivatalos eljárást kezdeményez a kár rendezése ügyében.
4.2.  A legeltetési idény és a legeltetés ideje alatt történt, az olyan állatelhullás okozta kár ren-
dezése érdekében, mely nem írható a pásztor vagy bács rovására, az állattartó gazdák egy 
önsegélyező biztosítási alapot hozhatnak létre. Ennek, a z önkéntességből létrejött kárren-
dezési alapnak a működtetése esetleg egy melléklet tárgyát képezheti.
5.  ZÁrÓ rENDELKEZÉSEK: 
5.1.  A legelőtestek feljavítása, karbantartása, ésszerű és gazdaságos kihasználása az állattartó 
gazdák alapvető kötelezettsége. Ennek érdekében, a legeltetési díj azon részét, melyet lege-
lőtakarítás címen a gazdák kötelesek minden évben befizetni, teljes mértékben és tervsze-
rűen kidolgozott, falugyűlésen jóváhagyott legelőfeljavítási és karbantartási munkálatokra 
kell fordítani. Aki ezen alapvető kötelezettségének nem hajlandó eleget tenni, faluszéki 
döntés alapján akár örökérvényűen eltiltható a Homoródkarácsonyfalva határában való 
legeltetéstől.
5.2.  A cimboraságba tömörülő állattartó gazdák minden évben megválasztják a cimborabíró-
kat, megfogadják a pásztort és a bácsot. A cimborabírók, mint faluszéki tagok, jogkörrel 
vannak felhatalmazva a Legeltetési rendtartás érvényesítésére, szükség esetén pedig felelő-
ségük tudatában, az azonnali cselekvésre, illetve a Legeltetési rendtartás érvényesítése ér-
dekében határozat tervezetek megfogalmazására.
5.3.  Ezen legeltetési rendtartás Homoródkarácsonyfalva teljes határára és összes állattartó gaz-
dájára érvényes, és a faluszék szerez érvényt neki. Megszegése, valamint a legeltetési szerző-
désekben foglaltak benemtartása esetén, a faluszék büntetést ró ki, tiltást alkalmaz, illetve 
alkalomadtán törvényes eljárást kezdeményez a vétkes(ek) ellen.
5.4.  Jelen LEGELTETÉSI rENDTArTÁS-t a 2004. március 20.-án tartott FALUGYŰLÉS 
jóváhagyásával szentesítetett, és érvénybe lépett.
Függelék (2010 március):
Homoródkarácsonyfalva (Craciunel) Erdélyben, Hargita megyében a Kis-Homoród völgyében ta-
lálható. Közbirtokossági legelőt szarvasmarhával, bivallyal, kecskével és lóval legeltetik. A fás-ligetes 
legelő 550–800 m tszf. magasság között helyezkedik el, faállományát bükk, nyír, gyertyán és ko-
csánytalan tölgy alkotja.
 Varga Anna


Legeltetési rendtartás

Bölöni, János

„Hol az a táj szab az életnek teret,
Mit az Isten csak jókedvében teremt”
Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből
2003 – 2009
A kötetet szerkesztette:
Molnár Csaba – Molnár Zsolt – Varga Anna
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Vácrátót
2010
139
Összefoglalva: a faállományt kizárólag faji összetétele alapján vizsgálva, a következő általánosabb, 
átfogóbb megállapítások tehetők. Viszonylag kevés a „tiszta” fafajösszetételű felvétel (csoportok, 729 
db, 38%). Ezek azok az állományok, amelyek jól különválnak a többitől. Ezek egy hűvös-nedves – 
száraz-meleg grádiens mentén találhatók. A hűvös-nedves véget az elegyetlen vagy csaknem elegyet-
len bükkösök alkotják. Ezek tetők északi részén, északias kitettségű lejtőkön találhatóak. A másik 
végponton két csoport található, amelyek a domborzat, a talaj típusa, termőrétegének vastagsága sze-
rint válnak szét. A meredek, sekély talajú, déli kitettségű lejtőkön egy molyhos, a kevésbé meredek 
oldalakon, mélyebb talajon egy kocsánytalan tölgyben gazdag csoport figyelhető meg. 
A többi felvétel változatos átmeneti sorozatokat alkot (1188 felvétel, 62%). Vannak olyanok, 
amelyek közelebb álnak valamelyik „tiszta” fafajösszetételű csoporthoz, de a többség inkább ezek kö-
zött helyezkedik el. Bár ezek faji összetétele, a legfontosabb alkotó fafajok kombináció szerint igen 
eltérő lehet, annyiban igen hasonlóak egymáshoz, hogy az előbbi száraz-meleg, illetve hűvös-nedves 
végpont között találhatóak. Ezek lehetnek közelebb valamelyik végponthoz, de állhatnak „félúton” a 
bükkösök és a tölgyesek között. Hasonlóan nagy változatosságot és sok átmenetet tapasztalunk akkor 
is, ha a vizsgálatba a felvételek teljes fajkészletét bevonjuk.
A mellékelt térképen a csoportok és sorozatok elterjedése látható, a vizsgált terület egy részén 
(Mórocz-tető – Bér-hegy – Téses-tető – Öreg Futóné).
VI. MÉTA-TúrA 
2006. április 27. – május 1.
Példák a mészkedvelő, a cseres-kocsánytalan  
és a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek állandó  
(III–V konstanciájú) fajaira, cönológiai tabellák alapján
Bölöni János (szerk.)
A zárójelben szereplő értékek a cserjeszintre vonatkoznak.
Mészkedvelő tölgyesek (Vicio sparsiflorae-Quercetum pubescentis Zólyomi ex Borhidi et Kevey 1996):
Zólyomi 1958
Budai-hegység
Horánszky 1964
Visegrádi-hegység
Debreczy 1973
Balaton-felvidék
lomb- és cserjeszint    
Acer campestre III (V)  (III)  (IV)
Fraxinus ornus V IV (V) V (V)
Quercus cerris IV III V (III)
Quercus petraea V III
Quercus pubescens V III V (V)
Sorbus torminalis IV
Berberis vulgaris  (III)
Cornus mas  (V)  (V)
Cornus sanguinea  (IV)
Cotinus coggygria  (V)
Crataegus monogyna  (III) III  (V)
Crataegus laevigata  (III)  (V)
Euonymus verrucosus  (V)  (V)
Ligusrum vulgare  (IV)  (IV)
Prunus spinosa  (IV)
Rhamnus catharticus  (IV)
140
Mészkedvelő tölgyesek (Vicio sparsiflorae-Quercetum pubescentis Zólyomi ex Borhidi et Kevey 1996):
Zólyomi 1958
Budai-hegység
Horánszky 1964
Visegrádi-hegység
Debreczy 1973
Balaton-felvidék
Rosa canina  (III)  (III)  (III)
Viburnum lantana  (IV)  (III)
gyepszint
Achillea distans IV
Agropyron intermedium III
Ajuga genevensis III
Alliaria petiolata III
Galium lgaucum III
Bupleurum falcatum III
Campanula persicifolia IV
Carex halleriana V
Carex pairaei III
Chrysanthemum corymbosum IV IV IV
Coronilla emerus III
Coronilla varia III III III
Cítisus supinus III
Vincetoxicum hirundinaria IV V
Dactylis glomerata V V IV
Dictamnus albus V III V
Euphorbia cyparissias III IV
Euphorbia polychroma III
Festuca rupicola et valesiaca III III
Galium mollugo IV III V
Galium schultesi III
Geum urbanum V III III
Glechoma hirsuta IV
Lactuca quercina III
Lathyrus niger IV III IV
Lithospermum purpureo-coeruleum V IV IV
Melica uniflora IV IV
Melittis carpatica IV III
Origanum vulgare III
Oryzopsis virescens IV V
Poa nemoralis V
Polygonatum latifolium III III
Polygonatum odoratum IV
Pulmonaria mollis III
Fallopia dumetorum IV III
Clinopodium vulgare III
Sedum maximum IV III III
Stellaria holostea III
Teucrium chamaerdys III III III
Trifolium alpestre III III
Trifolium rubens III
Verbascum austriacum III IV
Veronica chamaedrys V V III
Vicia cracca ssp. tenuifolia III
Vicia sparsiflora III IV
Viola cyanea IV V
Viola hirta IV
141
Cseres-kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris Soó 1963):
Zólyomi 1958
Budai-hegység
Horánszky 1964
Visegrádi-hegység
Debreczy 1973
Balaton-felvidék
lomb- és cserjeszint    
Acer campestre III(V)
Carpinus betulus (III)
Cerasus avium (IV)
Fraxinus ornus (III) (IV) (IV)
Fraxinus excelsior (III)
Quercus cerris IV (III) III
Quercus petraea V V V(III)
Sorbus torminalis (III)
Cornus mas (IV)
Cornus sanguinea (IV)
Crataegus monogyna (IV)
Ligustrum vulgare (IV)
Rosa canina (III)
Viburnum lantana (III)
gyepszint
Achillea distans III
Anthericum ramosum III
Astragalus glycyphyllos III IV
Brachypodium sylvaticum III
Campanula persicifolia IV IV
Campanula rapunculoides III
Carex montana IV
Chrysanthemum corymbosum V V III
Clinopodium vulgare V
Convallaria majalis III III
Corydalis solida III
Dactylis glomerata V IV III
Digitalis grandiflora III III
Festuca heterophylla V V IV
Fragaria vesca IV III
Galium mollugo III
Galium schultesi IV V V
Geum urbanum IV
Hieracium murorum IV
Hieracium sabaudum V III
Lathyrus niger V III
Lathyrus vernus III
Melica uniflora III IV V
Melittis carpatica IV III
Poa nemoralis V V V
Primula veris III
Pulmonaria mollis III III
Polygonatum latifolium III
Polygonatum odoratum III IV
Polygonatum multiflorum IV
Clinopodium vulgare IV III
Serratula tinctoria III III
Silene nutans III III
Stellaria holostea IV V
Trifolium alpestre III IV
Valeriana oficinalis III III
Veronica chamaedrys V V III
142
Cseres-kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris Soó 1963):
Zólyomi 1958
Budai-hegység
Horánszky 1964
Visegrádi-hegység
Debreczy 1973
Balaton-felvidék
Vicia cassubica III
Vicia cracca et var. tenuifolia III
Viola cyanea III III
Viola riviniana III
Viscaria vulgaris III
Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek (Carici pilosae-Carpinetum Neuhäusl et  
Neuhäuslová-Novotná 1964 em. Borhidi 1996)
Zólyomi 
1958
Budai-
hegység
Horánszky 
1964
Visegrádi-
hegység
Tallós 
1959 
Bakony-
alja: Széki-
erdő
Fekete 
1965 
Gödöllői-
domb-
vidék
Csapody 
1964 
Fertő-
melléki-
dombsor
Csapody 
1966 
Soproni-
hegység
lomb- és cserjeszint       
Acer campestre IV (III) V(IV)
Carpinus betulus V V V(IV) V(IV) V(V) V(IV)
Cerasus avium IV(III) III(III)
Fagus sylvatica III III
Quercus cerris IV III
Quercus petraea V IV V IV V
Tilia cordata III III(III) (III)
Tilia platyphyllos III(III)
Cornus mas (III)
Cornus sanguinea (IV) (III)
Crataegus laevigta (IV)
Crataegus monogyna (III)
Euonymus europaeus (III) (IV)
Ligustrum vulgare (III) (IV) (IV) (III) (V)
Stapylea pinnata (III)
gyepszint
Aegopodium podagraria III
Ajuga reptans III V III IV
Asarum europaeum IV IV
Astragalus glycyphyllos IV
Brachypodium sylvaticum V IV V
Bromus benekeni III III V
Campanula rapunculoides III III
Campanula trachelium IV III III
Carex digitata III
Carex pilosa III IV III
Clematis vitalba IV
Clinopodium vulgare III III
Convallaria majalis IV V
Dactylis glomerata IV IV IV V III V
143
Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek (Carici pilosae-Carpinetum Neuhäusl et  
Neuhäuslová-Novotná 1964 em. Borhidi 1996)
Zólyomi 
1958
Budai-
hegység
Horánszky 
1964
Visegrádi-
hegység
Tallós 
1959 
Bakony-
alja: Széki-
erdő
Fekete 
1965 
Gödöllői-
domb-
vidék
Csapody 
1964 
Fertő-
melléki-
dombsor
Csapody 
1966 
Soproni-
hegység
Dentaria bulbifera V
Euphorbia amygdaloides III III
Fallopia dumetorum IV
Fragaria vesca IV V V
Galium odoratum IV V IV IV
Galium schultesi / sylvaticum IV III V IV V
Geranium robertianum III III V
Geum urbanum IV IV V
Hedera helix III III IV III
Heracleum sphondilium IV III III
Lamium galeobdolon III
Lapsana communis IV
Lathyrus niger III III III
Lathyrus vernus V III III III V
Lilium martagon III III
Melica uniflora IV V V V III
Melittis carpatica III III
Mercurialis perennis III
Mycelis muralis III III V IV
Poa nemoralis IV III III
Polygonatum multiflorum V III IV
Pulmonaria officinalis V III III IV III
Sanicula europaea III IV III
Stellaria holostea III III IV III III
Veronica chamaedrys IV III III III
Viola cyanea III III III
Viola mirabilis IV IV IV
Viola sylvestris IV IV IV
Az adatok forrásai:
Zólyomi B. (1958): Budapest és környékének természetes növénytakarója. – In: Pécsi M. (szerk.): Budapest természeti 
képe. – Akadémiai Kiadó, Budapest, pp: 511–642.
Tallós P. (1959): Erdő- és réttípus tanulmányok a Széki-erdőbe. – Erdészeti Kutatások 6: 301–352.
Horánszky A. (1964): Die Wälder des Szentendre-Visegráder Gebirges. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 288 pp.
Csapody I. (1964): Die Waldgesellschaften des Soproner Berglandes. – Act. Bot. Acad. Sci. Hung. 10: 43–87.
Fekete G. (1965): Die Waldvegetation im Gödöllőer Hügelland. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 223 pp.
Csapody I. (1968): Eichen-Hainbuchenwälder Ungars. – Feddes Repertorium 78(1-3): 57–81.
Debreczy Zs. (1973): A Balatonfelvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata. – Veszprém Megyei Múzeumok 
Közleményei 12: 191–220.
Kun A. (2000): Összehasonlító vizsgálatok a hárshegyi homokkő növénytakaróján. – Tilia 9: 60–127.


Példák a mészkedvelő, a cseres-kocsánytalan és a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek állandó (III–V konstanciájú) fajaira, cönológiai tabellák alapján

Not a member yet

A váci zsidó temetők

Stratégiai kutatások, 2009-2010 : kutatási jelentések: tudomány, kormányzás, társadalom

A területi kutatások csomópontjai

A Székelykapu

A székelyföldi falurendtartásokról

Legeltetési rendtartás

Példák a mészkedvelő, a cseres-kocsánytalan és a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek állandó (III–V konstanciájú) fajaira, cönológiai tabellák alapján

A Fias-tó és az azt körül vevő cseres-kocsányos tölgyesek bemutatása

A Kaszonyi-hegy természetvédelmi terület

A Velencei-hegység erdeinek jelenlegi képe

12,122

20,154