REAL-EOD

Herbszt, Mária

Tanári beszédmagatartás

Fésüs, László

Tudományetikai kódex

Jancsó, András

Vámos, Éva

Vámosné Vigyázó, Lilly

JANCSÓ ANDRÁS
100 éves a magyar repülőmodellezés
Bizony nehéz megmondani, hogy a tyúk volt-e hamarabb vagy a tojás, és a repülőmodell született-e hamarabb 
vagy a repülőgép. Annyi bizonyos azonban, hogy a műszaki fejlődés során mindkét terület alkalmazta a másik 
ismereteit: a működő repülőgépek létrehozása ugyanúgy merített modelleken nyert tapasztalatokból, mint a nem 
kifejezetten a műszaki fejlesztés számára, hanem kedvtelésből, sportcélokra készített modellek a nagy gépek mű­
ködésének tapasztalataiból. A magyarországi repülőmodellezés száz évének első félideje leginkább próbálkozá­
sok sorozatát jelentette, a versenysport létrejötte már a világháborút követő időszakra tevődik. A szocialista kor­
mányzat nagy súlyt fektetett az if júság technikai nevelésére, így a magyar modellezés mint tömegsport ekkor élte 
fénykorát. Mára a versenysport tömegbázisa erősen csökkent, nem kis részt köszönhetően az egyre drágább vagy 
nehezen hozzáférhető hi-tech építési anyagoknak és technológiáknak, ám -  egyebek közt éppen ezért -  a magyar 
élversenyzők továbbra is meghatározó szerepet játszanak a világversenyeken. Az Óbudai Egyetem -  felismerve a 
modellezésben rejlő páratlan ismeretszerzési és -elmélyítési potenciált -  2010-től fakultatív tantárgyként oktatási 
kínálatába vette a repülőmodellezést.
A repülőmodellezés szó hallatán bizonyára mindenkinek valamiféle könnyed melegség tölti el a 
szívét, hiszen az első dolog, ami erről valószínűleg eszébe jut: a felhőtlen játék, a gondtalanul, re­
pülőik után futkározó gyerekek. Akit ilyen gondolatok ringatnak, igencsak megrökönyödve nézne 
egy repülőmodellező-versenyt, ahol a mezőnyben az iskolástól az ősz hajú nyugdíjasig minden 
korosztályt viszontlátna.
A repülőmodellezés időtlen és kortalan. Az ember öröktől létező alkotásvágya megnyilvánulá­
sának egyik lehetséges színtere. Arra, hogy időtlen, ókori írásos emlékünk is utal: kb. az i.e 200-ra 
tehető, amikor egy ügyes kezű tarentumi férfiú, bizonyos A r c h it a s , fából repülőképes galambot 
faragott1. Középkori emlékeink legismertebbjei Le o n a r d o  da  V in c i repülő-, helikopter- és ejtő­
ernyőtervei. Az embert is levegőbe emelő repülés hajnaláról, a 19. sz. végéről pedig inkább csak 
egy érdekességet említünk: a sokoldalú orosz fizikus, N y ik o l a j  Je g o r o v ic s  Z s u k o v s z k ij  „re- 
pülőmodelljei” fagyott galambok voltak, amelyeken a tudós a különféle (a szó szoros értelmében 
befagyasztott) szárny- és farokbeállítások repülésre gyakorolt hatását vizsgálhatta.
Kortársa, O t t ó  L il ie n t h a l  ugyancsak modellméretű vizsgálódással, a madarak repülőké- 
pességének tanulmányozásán át jutott el az első, ember súlyát is hordozni képes siklógép megal­
kotásáig.
Az igazi repülőmodellezés megszületését Magyarországon az 1909-es esztendő jegyzi. Louis 
B l é r i o t  ekkor repüli át a Csatornát, majd repülőgépét európai körúton mutatja be, amelynek so­
rán eljut Magyarországra is. Magyar légtérben ez az első motoros repülés. Az esemény fenekestül 
kavarja fel a honi technikai életet: sorra alakulnak az első magyar aviatika körök, megkezdődik a 
repülőépítés és megkezdődik a repülőmodellezés is.
51
10.23716/TTO.17.2010.09
1. kép: Az első magyar repülőgép-modellt Blériot gépe nyomán Kinczl Mihály építette 1909-ben. A modellbe később egy
német gyártmányú benzinmotort is beépítettek.2 
Picutre 1. The first Hungarian aircraft model built, after Blériots plane, by Mihály Kinczl in 1909. Later it was
completed by a kerosene engine
A modellezés száz évének első szakasza leginkább a nagy repülők fejlesztési kísérleteit szolgál­
ta. A műszaki fejlődés során azonban mindkét terület alkalmazta a másik ismereteit: A működő 
repülőgépek létrehozását rendszerint modellépítés és modellkísérletek előzték meg, a modellek­
hez mintául eleinte a már kipróbált repülőgépek szolgáltak (1. kép). S noha O s b o r n e  R e y n o l d  
áramlástani eredményei34 ez idő tájt már ismertek voltak, az elmélet tételeinek gyakorlatba való 
átültetése még gyerekcipőben járt. A modellezők és a repülőgépek építői egymás tapasztalataiból 
csak korlátozottan meríthettek, mert a hasonlóság a légerőtanban másként működik, mint a geo­
metriában. így hamar elkezdett önálló életet élni a nem a kifejezett műszaki fejlesztés számára, 
hanem kedvtelésből, sportcélokra készített modellek világa.
A repülőgép-modellezés műszaki-társadalmi jelentőségét már kezdetben igen világosan felis­
merték. Ezt a kor szakirodalma is megfogalmazza:
„A modellrepülést az egész világon felkarolták, mert legalkalmasabbnak tartják az ifjúság repü­
lés iránti érdeklődésének és szeretetének felkeltésére, ugyanakkor rendkívüli módon fejleszti az alkotó 
készséget és a precíz munkára való törekvést.” (Aero, 1914. évf.5)
Sorra alakulnak az aerokörök, a cserkészcsapatok modellező körei, de a rendszeressé váló ver­
senyekre már mind több műszaki érdeklődésű, tehetséges „magányos farkas” is jelentkezett. A 
huszas évek elejétől Magyarországon már rendszeresek a modell-versenyek
.A FAI (Fédération Aéronautique Internationale)6 1936-ban megalakította modellezési bi­
zottságát, amely hamarosan lefektette a modellek szabályzatát és a nemzetközileg is elfogadható 
rekordok jegyzékét. Megszületett tehát az egységes teljesítménymérce, meglendült a modellek cél­
tudatos fejlesztése, amelyet azonban sajnos hamarosan meg is akasztott a háború.
A repülőmodellezés II. Világháború utáni újjászervezésében a MADISZ (Magyar Demokra­
tikus Ifjúsági Szövetség) járt az élen, és az 1946 júniusában megjelent, „Petőfi szellemében” című 
kiadványában már több oldalt szentelt a repülőmodellező sport népszerűsítésének7.
A II. Világháború utáni első országos modellversenyt, amely sorrendben a XXIII. volt, a 
MADISZ rendezte 1946. augusztus 18-án a nagytétényi gyakorlótéren. Csak vitorlázómodellek 
indultak, hiszen ezekben az időkben itthon sem megfelelő minőségű modellgumit, sem modell-
52
10.23716/TTO.17.2010.09
motorokat nem lehetett beszerezni. A politika hamar felismerte, hogy a modellezés kiváló, sok­
szintű és sokoldalú eszköz lesz az ifjúság megfelelő nevelésére.
A politikai vezetés a repülőmodellezést a honvédelmi kiképzés előszobájává kívánta tenni, 
így vált a modellező mozgalom gazdájává a MADISZ után a Magyar Honvédelmi Sportszövetség 
(MHS), majd a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ). Saját szakfolyóirat is megjelent: a Model­
lezés, de gyakran adott teret szakcikkeknek az Élet és Tudomány és az Ezermester is, és rendszere­
sen tudósított modellező eseményekről a Magyar Filmhíradó. Egymást követték a modellező-kiál­
lítások és bemutatók -  rendre a honvédelmi nevelés fontosságát és sikerességét bemutatva.
Utólag visszaemlékezve azt kell megállapítanom, hogy az ifjúság (... m i...) ezt akkor egészen 
másként éltük meg. Számos lehetőség birtokába kerültünk, hogy érdekesen és értelmesen töltsük 
el szabadidőnk túlnyomó részét -  ha nem éppen az egészet is. A modellező szakkörök és egyesü­
letek ugyan központi elosztással, de ingyen jutottak (akkor korszerű) építőanyagokhoz, az egye­
sületek szervezték és finanszírozták a versenyekre járást, a modellező szakosztályok körül pezsgő 
ifjúsági élet alakult ki és végül, de bizony nem utolsó sorban a válogatottaknak nem is kevés sport­
szabadság járt, és megnyílt a lehetősége annak, hogy a legeredményesebbek kijussanak külföldre 
(!) a nemzetközi versenyekre. (Ez utóbbi tételeknek a súlyát ma már aligha érezhetjük át igazán.)
Ez az időszak lett a modellezésnek, mint tömegsportnak a fénykora. A rohamosan terebélye­
sedő tömegbázison a tehetséges fiatalokból kiváló élversenyzők generációja nőtt fel. A 70-es évek 
végére a modellezés lenne Magyarország legtöbb világversenyeken olimpiai pontot hozó verseny­
sportága -  ha annak számítana.
A központi akarat azonban nem a nemzeti dicsőséget szándékozott öregbíteni, hanem kizá­
rólag a honvédelmi nevelés eszközének tekintette a modellezősportot, és mindinkább csak mint 
tömegsportot finanszírozta (az alapszintű modellezést), no meg persze a közvetlen honvédelmi 
alkalmazásokat. Ekkor született meg, majd terebélyesedett modellcsaláddá a harcirepülő-szerű, 
rádióirányítású élescélpont-modell, amely a légvédelmi kiképzésben kapott szerepet. (2. kép)
2. kép: A katapultállványon a METEOR I. robbanómotoros, rádióirányítású, deltaszárnyú modell. A Balti tenger
partján tartott éleslövészeti bevetésre a magyar modellezők készítik elő /
Picture 2. The radio controlled METEOR I model with an internal combustion engine and delta wings on the catapult
stand. Hungarian modellers prepare it fo r  live-fire deployment on the shores o f  the Baltic
53
10.23716/TTO.17.2010.09
Ezenközben az élversenyzők -  kinővén a központi finanszírozású tömegsportból -  immár sa­
ját zsebből fejlesztik a modelltechnikát. A motiváció immár: helytállás a nemzetközi porondon. 
A modellépítésben a csúcsteljesítmények már hi-tech anyagokat és technológiákat igényelnek. Ez 
azonban különleges anyagi bázist feltételez, s a rendszerváltás megnyitotta újabb gazdasági le­
hetőségek ezt hamar ki is termelik. Modellezővállalkozások jönnek létre modellépítésre, model­
lezőboltok nyílnak, légi filmezést, légi fényképek készítését vállalják, de akár helymeghatározó 
rendszerrel és fémérzékelő detektorral felszerelt repülőmodellekkel elhagyott katonai területek 
veszélyelhárításához használható feltérképezést is végezhetnek. Az Északi Középhegység nehe­
zen megközelíthető területei fölött pedig kamerával felszerelt automatikus irányítású -  nyugodtan 
mondhatjuk -  robotrepülő figyeli esetleges erdőtüzek kipattanását.
Aki a modellezésbe belekóstolt, tapasztalta az alkotás örömét, a repülés élményét, a teljesítmé­
nyek növelésének igényét és a megvalósítás sikereit, annak ez hamar szenvedélyévé válik -  ha sza­
bad makrogazdasági hasonlattal élni: annak a modellezés húzóágazatává válik a napi munkájában. 
A modellezés ugyanis egyszerre anyagismeret (méghozzá a legújabb hi-tech anyagok ismerete); 
gyártástechnológia-ismeret (abból is a hi-tech), hiszen a modelleket el is kell készíteni azokból 
a bizonyos korszerű anyagokból; időjárástan, hiszen a modelleknek bármely repülési időjárási 
körülményeken úrrá kell tudniuk lenni; aztán pedig kézügyesség, testedzés, küzdeni tudás és ku­
darckezelés (amit manapság amúgy nemigen tanítanak sehol, pedig mennyire kellene...), és nem 
utolsó sorban társasági létforma -  hiszen ma már minden verseny egyben családi esemény is.
Látni való, hogy az itt felsorolt erények leginkább is a mai fiatalság lehetőségeinek és szerzett 
tulajdonságainak hiánylistáját gyarapítják. Ma tehát a modellezésnek ugyanolyan rohamosan nő 
a jelentősége, ahogyan rohamosan sorvad az ifjúság gyakorlati oktatása, és ezzel gyakorlati érzé­
ke. A számítógép egyébként oly egyhangúlag dicsőített hatására ma a fiatalok világa végletesen 
elvirtualizálódik. Ma a műszaki felsőoktatásba jelentkező fiatalok túlnyomó része híján van elemi 
gyakorlati tapasztalatoknak és készségeknek, aminek nem feltétlen csak a „csináld magad mozga­
lom ’ (amúgy esetenként kétes értékű eredményei) látják kárát. A kizárólag a számítógép képer­
nyője előtt felnövő nemzedék előbb-utóbb alkalmatlanná válik a társadalmi-műszaki fejlődésünk 
által hosszú ideje kialakított technikai környezetünk működtetésére. Vannak ennek alapismereti 
aspektusai, mint például az, hogy mondjuk az anizotrópia fogalmának tananyagként, képernyőn 
történő bemutatása és elméleti bebiflázása össze kellene találkozzon (és kapcsolódjon!) a favá­
gás tapasztalati élményével, s mindjárt könnyebben érthetővé válnék akár a hi-tech kompozit- 
műanyagok sajátos viselkedése is. De vannak gazdasági vagy akár környezetvédelmi aspektusai 
is: aki nem, vagy nem jól működteti örökölt műszaki környezetét: javakat pazarol el és hulladékot 
termel -  értelmetlenül.
Volt idő, amikor Magyarországon közoktatási tantervi anyag volt a repülőmodellezés9. Sajnos, 
csak elég rövid ideig. 2010-ben az Óbudai Egyetem -  úttörőként a honi felsőoktatásban (és az eu­
rópaiban is!) -  felveszi oktatási palettájára a repülés elméleti és a repülőmodell-készítés és repítés 
gyakorlati ismereteinek tanítását. A fakultatív tantárgy Aviatika címmel három szemeszteren át 
vezeti be a hallgatókat a tudományág részleteibe. A gyakorlati munka során egy kis papírgép­
től elindulva az elektromotoros vitorlázómodellig haladva rátekintést kapnak a fentebb említett 
műszaki feladatcsokrok mindegyikére, és saját bőrükön tapasztalhatják minden elméleti kérdés 
gyakorlati megjelenését. A tananyag végére eljutunk ugyanazon anyagok és alkatrészek modellje- 
inkben történő alkalmazásáig, amiket ma az ipar hi-tech ágazatai használnak.
Kis költségvetésű és szűk körű az egyetemeknek ez a valóban élharcos vállalkozása. De remél­
jük, hogy hozzájárulhatunk vele ahhoz a tudatformáló folyamathoz, hogy a jövőben ne csupán a 
boldog, futkározó gyerekek képzettársítása miatt melegedjen meg a szívünk a repülőmodellezés 
szó hallatán...
54
10.23716/TTO.17.2010.09
* * *
Utóirat az írott változathoz
A kritikus szemű olvasó bizonnyal hiányolja az előadás végéről a hivatkozásokat, az irodalmi 
források kiadós jegyzékét. Magyarázatul szolgáljon annyi, hogy a szerző a megidézett időszak má­
sodik felét mint modellező, 1963 óta tanúként és aktív részvevőként személyesen kísérte figyelem­
mel, s így az áttekintésnek ezt a részét egyfajta önéletrajzi kulisszának, saját emlékek és élmények 
gyűjteményének is tekinti, s inkább ezeket foglalta előadásba egyéb források megidézése helyett.
IRODALOM
1 100 éves Magyarországon a repülőmodellezés, Máyer Nyomda és Könyvkiadó, Budapest, 2009. Összeállította: 
Pirikért György, CD melléklet.
2 http://www.cavalloni.hu/kepeskonyv/mt01.htm
3 Reynolds, Osborne (1883). „An experimental investigation of the circumstances which determine whether the 
motion of water shall be direct or sinuous, and of the law of resistance in parallel channels”.(Azoknak a körül­
ményeknek kísérletes vizsgálata, amelyek meghatározzák, hogy a víz egyenesen vagy kanyargósan folyjék-e, és 
az ellenállás törvényének [vizsgálata] párhuzamos csatornákban). Philosophical Transactions o f  the Royal Society 
174: 935-982. doi:10.1098/rstl.l883.0029 (1883)
4 Rott, N.y “Note on the history of the Reynolds number,” (Megjegyzés a Reynolds-szám történetéhez.) Annual 
Review of Fluid Mechanics, Vol. 22, 1990, pp. 1-11.
5 VÖ. 2. lj.
6 http://www.fai.org/
7 http://www.cavalloni.hu/kepeskonyv/mt06.htm
8 Vo. 1. lj.
9 http://www.cavalloni.hu/kepeskonyv/mt83.htm
A szerző elérhetősége:
Dr. Jancsó András (1952) 
jancso.andras@gmail.com
55
10.23716/TTO.17.2010.09


100 éves a magyar repülőmodellezés

Rédey, Soma

Egy műfaj születése:

Oktatófilmek az 1930-as években

Magyarországon

Munkácsy, Katalin

MUNKÁCSY KATALIN
A Bolyai geometria recepciója 
az Osztrák-Magyar Monarchia területén
A matematika a 20. század első felében gyökeres változáson ment keresztül: Gödéi matematikai eszközökkel bi­
zonyította be, hogy a matematika sohasem lehet kész, befejezett tudomány. Ez a látszólagos bizonytalanság sok 
embert zavarba hozott, elsősorban a matematika iránt érdeklődő laikusokat. A matematika ma elfogadott fogal­
mához Bolyai János eredményein keresztül vezetett az út. Az általa a 19. században kidolgozott hiperbolikus geo­
metria volt az első új elmélet, amely a hagyományos, euklideszi geometriával együtt létezett. A két geometriában 
egymással ellentétes állítások vannak, mégis mindkettő helyes matematikailag. A hiperbolikus geometria mind a 
gyakorlati alkalmazást, mind a matematika megalapozását illetően igen jelentős. Rövid írásomban néhány példát 
mutatok arra, ahogyan a Monarchia egyetemein megjelent a Bolyai geometria.
A hiperbolikus, vagyis a Bolyai-Lobacsevszkij geometria felfedezése igen nagyjelentőségű volt a 
matematika történetében. A felfedezésről, annak különös történetéről, a matematikai mondani­
valóról ma már sokat olvashatunk magyarul is. Most egy angol nyelvű tanulmányra utalok, amely 
a világ leghíresebb matematikatörténeti honlapján olvashatóul]
A probléma Magyarországon a “levegőben” van, a párhuzamosok kérdése része a közbeszéd­
nek, erre utal, hogy az egyik bulvárlapnak rovata volt a párhuzamos életrajzokról. Olyan híres 
embereket mutattak be, akiknek az élete egy ponton összefonódott, találkozott. Ma gimnazisták 
gyakran felteszik a kérdést, hogy akkor találkoznak, vagy nem, a párhuzamosok. A korrekt ma­
tematikai válasz: attól függ, melyik rendszerben nézzük. E válasz megértését segítik azok az in­
formációk, amelyek a hiperbolikus geometria, vagyis Bolyai János éleművének Monarchia-beli 
elterjedését mutatják meg.
A 19. században merült fel az a kérdés, hogy egy vagy több geometria létezik-e. Beltrami sze­
rint csak egy geometria van, és Bolyai,valamint Lobacsevszkij nem új geometriát fedezett fel, ha­
nem egy matematikai részterülettel, az állandó negatív görbületű felületekkel foglalkozott. Bolyai 
János határozottan állította, hogy egy új világot fedezett fel, és erre utal Gauss magatartása is, aki 
a hozzá beérkezett Bolyai és Lobacsevszkij műveket igyekezett elzárni a szakmai közvélemény elől, 
annyira újnak és egyben veszélyesnek is ítélte ezeket a gondolatokat. A sors érdekes játéka, hogy 
Gauss halála után, az ő hagyatékának rendezése közben került elő Bolyai János Gausshoz elküldött 
műve, ennek alapján készültek el az első fordítások Amerikában, Franciaországban. A Monarchia 
területén Frischauf, a grazi egyetem professzora volt az első, aki előadást tartott a hiperbolikus 
geometriáról az 1871-72-es tanévben. Előadása könyvben is megjelent Absolute Geometrie nach 
Bolyai címmel, 1872-ben Lipcsében. Érdekesség, hogy e könyv néhány évvel későbbi kiadása 2010- 
ben reprint kiadásban ismét megjelent a NABU német kiadónál.
A Bolyai kézirat hányatott sorsáról ma már egyre többet tudunk, a gazdag irodalomból most 
csak Kiss E lemér könyvét említem meg .(Kiss Elemér, Matematikai kincsek Bolyai János kéziratos 
hagyatékából, Akadémiai Kiadó és Typotex Kiadó., Budapest, 1999.) A nagy mű első kéziratai
104
10.23716/TTO.17.2010.18
nagyrészt elvesztek. Az első nyomtatott kiadás Bolyai Farkas Tentamen címen ismert könyvének 
Appendix-e ként jelent meg, de ezek a kötetek -  ma úgy mondanánk -  nem kerültek könyvesbolti 
forgalomba, nem vásárolták a könyvtárak. Előfizetőkhöz jutottak, illetve a marosvásárhelyi kollé­
gium őrizte azokat felbontatlanul. Egy példány sorsát azonban követni tudjuk
A19. században Erdélyben a levelezésnek, az emlékiratoknak nagy jelentőségük volt, ez teszi 
lehetővé, hogy egyetlen kötet sorsát és hatását megismerhessük W eszely Tibor tanulmánya alap­
ján [2], Vályi Gyuláról [Vályi Gyula (1855-1913)] írt életrajzából összerakosgatva az informá­
ciókat, meghökkentő pontossággal állnak előttünk a részletek.
Réthy Mór írta emlékirataiban, hogy a Vályi családot meglátogatván az apa, Vályi Károly 
megmutatta a Bolyai Farkastól kapott Tentament, amelyet a család szinte ereklyeként őrzött. Vályi 
Gyula, miután elvégezte Kolozsváron az egyetemet, ösztöndíjat kapott Berlinbe, az akkori mate­
matikai élet egyik központjába. Itt nyilván találkozott a geometria új elméletével. Később Kolozs­
váron az egyetemen kurzust tartott a Bolyai geometriáról, az elsőt az 1891-92-es tanévben, majd 
utána évtizedeken keresztül újra megtartotta ezt a népszerű előadássorozatot. Erről is maradtak 
jegyzetek1. Véleményem szerint e két tényező, a családi hagyomány és a külföldi ösztöndíj együt­
tesen tette lehetővé, hogy akkor és ott bekerüljön az egyetemi oktatás keretei közé a Bolyai-Lo- 
bacsevszkij geometria, egyszerre matematikatörténeti és matematikai ismeretként. A tanítványok 
közül megemlítem Dávid Lajosí, aki később a debreceni egyetemen tanította Szénássy Barnát, 
a magyar matematikatörténeti irodalom kiemelkedő szemilyiségét. A hiperbolikus geometriának 
beépülése a kolozsvári egyetemi tananyagba azért is különösen érdekes, mert a Monarchia terüle­
tén más egyetemeken, a grázi kivételtől eltekintve sokkal későbbről vannak csak adataink
Bécsben 1900-ig nem volt előadás a nem-euklideszi geometriáról, de annak eredményeit taní­
tották a differenciálgeometria, a felületek geometriája, a projektív geometria és a gömbi geometria 
keretében. Gustav Kohn [3] tartott először előadást a Bolyai-Lobacsevszkij geometriáról 1905- 
ben, aki szintén Berlinben volt ösztöndíjas2.
Budapesti adatom jóval későbbi, Kerékjártó Béla A geometria alapjai című művében a Pro­
jektív geometria fejezetben tárgyalja a hiperbolikus geometriát [4].
Prágába a hiperbolikus geometria Lobacsevszkij művén keresztül jutott el, a prágai recepció 
cikkekben, tanulmányokban és könyvekben követhető3.
A belgrádi egyetemet 1905-ben alapították. 1946-ig nem voltak geometria előadások, akkor 
kezdődött meg a tárgy tanítása és kutatása is4.
Az eddigi munkám során ezeket az adatokat sikerült összegyűjteni a Monarchiában, a Bo- 
lyai-Lobacsevszkij geometria egyik szülőhazájában az elmélet befogadásáról. Az adatok alapján 
a matematikai kutatásokban a hiperbolikus geometria helyet kapott, az egyetemi oktatásban, a 
tanárképzésben és ennek következtében az iskolai oktatásban még mindig csak elszigetelt kísér­
etek folynak [6], Bizakodásra adhat okot, hogy a Bolyai-Lobacsevszkij geometria számítógépes 
modellje3 lehetővé teszi, hogy a tanulók a hiperbolikus geometria legfontosabb elemeit és egyben 
szemléletét a nehéz számítások és bizonyítások végigjárása nélkül is elsajátíthassák, és ezáltal a 
tudomány mai állásának megfelelő képük alakulhasson ki a matematikáról. Ez egyben azt is je ­
lentheti, hogy Bolyai Jánosnak nemcsak életrajzát, hanem életművét is megismerhetik a magyar
tanulók.
JEGYZETEK ÉS IRODALOM:
0  Connor, /. /., Robertson, E. F.: Non-Euclidean geometry, http://www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/history/ 
HistTopics/Non-Euclidean_geometry.htnil.
Veszély T,: 150 éve született Vályi Gyula. Természet Világa, 2005/1. http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2005/ 
tv0501/weszely.html.
105
10.23716/TTO.17.2010.18
Einhorn, Rudolf: Vertreter der Mathematik und Geometrie an den Wiener Hochschulen 1900 - 1940. Dissertation an 
der Technischen Universität Wien; gedruckt (2 Bände). Verlag: Verband der wissenschaftlichen Gesellschaften 
Österreichs. 1985
Kerékjártó Béla: A geometria alapjai, Budapest, 1937, 1944.
Nemeuklideszi geometriák elemei.Tankönyvkiadó, 1989.
1 Csak két előadása volt, amely kevéssé változott. Egyik az elemi függvénytan, melyben egykori mesterét, Weierstrasst 
követte; ebbe volt beleszőve az elliptikus függvények elmélete is. Másik ilyen előadása Bolyai János Appendixe, 
melyben különösen kezdetben ragaszkodott e mestermű paragrafusaihoz sorrendben is, tartalomban is.
A másik -  matematikai kultúránk fejlődése szempontjából az előbbinél még jelentősebb -  kollégiuma Bolyai János 
Appendixéről szólt. Ezt először az 1891/92. tanév második félévében tartotta, ettől kezdve csaknem változatlan 
formában négyévenként többször megismételte. Élvezetes, szép olvasmány az előadásról készült, megfakult, 
százkét lapos litografált jegyzet. Eszerint Vályi Gyula kollégiumának mintegy harmadát a történelmi előzmények 
ismertetésére fordította, majd az Appendixet kommentálta, a paragrafusok sorrendjében haladva előre. A 
bizonyításokat kiegészítette, a rendkívül tömör fogalmazást -  magyarázó részek közbeiktatásával -  feloldotta. 
Helyenként -  az abszolút és hiperbolikus geometria összehasonlítása céljából -  kölcsönzött Lobacsevszkij 
eredményeiből is -  idézi Szénássy Barnát Weszely Tibor, i.m.
Köszönöm az információkat Hellmuth Stachelnek és Christa Bindemek.
Weyr; Eduard: Oslava stoleté rocnice dne narození N. I. Lobacevského cís. Kazaíískou universitou [The 100 
anniversary of the birth of N. I. Lobachewsky organized by University in Kazan], Ziva 6 (1896), 6-10.
1899/1900 Vilém Hauners dissertation: Neeuklidovská geometrie Nikoláje Ivánovice Lobacevského [Non- 
Euclidean geometry of N. I. Lobachewsky]
Hauner, Vilém: Geometrie neeuklidovská a její pomér k teorii poznání [Non-Euclidean geometry and its relation 
to the theory of recognition], Ceská Mysl, vol. IV
Hauner, Vilém: Geometrie neeuklidovská: Theorie Riemannova [Non-Eucliedean geometry: Riemanns theory], 
Ceská Mysl, vol. IX
Hlavaty, Václav: Űvod do neeuklidovské geometrie [Introduction to non-Euclidean geometry], Praha, 1926. 
Köszönöm az információkat Martina Bechvarovának.
Köszönöm az információkat Mileva Pranovic-nak.
Magyar szoftver: Szilassi Lajos: A Bolyai geometria Poincaré-féle modellje (Számítógépi program),
2
3
106
10.23716/TTO.17.2010.18


A Bolyai geometria recepciója

az Osztrák-Magyar Monarchia területén

Schiller, Vera

Az ókori templomépítészet alkalmazkodása

a rítus változásaihoz.

(Barlang, föld alatti ércszoba és érctorony az áldozatul adott

lányok illetve papnők szempontjából)

Deák, Antal András

DEÁK ANTAL ANDRÁS
A Duna-térképek 
a 17. századi török háborúk szolgálatában
A szerző a 17. század második felének térképeiről szól a törökháborúkkal kapcsolatban. Különös részletességgel 
tárgyalja a Sigismundus Birken-nek 1664-ben megjelent kis könyve mellékleteként kiadott térképet, amely a Du­
nát a forrástól a torkolatig ábrázolja és megjelöli az addig a törökökkel vívott jelentősebb csaták helyét.
A 17. század vége felének törökellenes hadjárataiból számos olyan helyszínrajz maradt fenn, ame­
lyek a hadtestek táborozásának vagy a csatáknak a rendjét rögzítették. Példaként említjük az 1685. 
és az 1686. évi hadjáratok eseményeit megörökítő helyszínrajzokat, amelyek a Bécsi Állami Le­
véltárban albumba gyűjtve maradtak fenn1. Rajtuk érzékelhető, hogy nem különösebb mérnöki 
gonddal készültek. Jelzik azonban már, hogy a hadvezetés köreiben jelen van az igény a térképen 
való dokumentálásra.
Az 1685. évi hadjárat eseményeit megörökítő Coronelli2-térkép már a tömegtájékoztatást szolgál­
ta. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nyomtatásban is megjelent.3 
A hadjárat eseményeit elbeszélő részletes felirattal a mai prospektusok szerepét töltötte be. 
Címfelirata:
„A császári hadsereg hadmozdulatai és táborai az 1685. évi hadjárat kezdetétől az esztergomi csa­
táig, és Érsekújvár elfoglalásáig, ahol látható a hadsereg összevonásának helye és útja onnét, hogy 
megkezdje Érsekújvár ostromát, amelyet megszakítottak, hogy a törököktől ostromlott Esztergomot 
felmentsék.
[Az eseményeket napra lebontva elbeszélő felirat:]
„Június 16. Mivel a császári seregek Esztergom környéki találkozóját a párkányi oldalra határozták 
el, ahol hajóhidat építettek, e napon az A -ba érkeztem.
Június 18-án a sereg B-ben ütött tábort, hogy július 4-én C-be érjen.
Július 5-én megérkezett D-be.
6-án E-be.
7-én letáborozott Érsekújvár előtt, ahol a hannoveri, a luneburgi és a frankföldi csapatokkal
‘■«egyesültek.
11-én F-ben sáncot ástak; a csapatok 77 zászlóaljat és 139 lovasszázadot képeztek.
Augusztus 7-én Lorrena herceg és a bajor választófejedelem az Érsekújvárt ostromló hadseregtől 
elváltak, és Conty herceggel a töröktől szorongatott Esztergom megsegítésére siettek, Komárom­
nál G helyen tábort ütöttek.
18. A H, H hidakon átkeltek a Dunán, és letáboroztak I-nél.
' Két palliumban: H III c 98-3; H III c 98-4  szám alatt, túlnyomó többségük a Duna mentén kiépített 
„accampamento”-k vagy csatarendek helyszínrajzai.
Coronelli, Vincenzo Maria (1650-1718), minorita szerzetes, „Commissario Perpetuo dél Danubio, a komárom- 
esztergomi Duna-szakasz térségében az Érsekújvár visszavételére és Esztergom megvédésére irányuló hadjáratot 
személyes megfigyeléseit is fölhasználva rögzítette.
5 Velence, 1689
135
10.23716/TTO.17.2010.24
9-én megérkeztek K-ba.
10. L-be jutottak.
11. M-en át N-be mentek és O-ból ágyútüzet nyitottak, hogy Esztergomot közeledésükről értesít­
sék; a törökök felhagytak az ostrommal, és P-ben ütöttek tábort.
12. A hadsereg előre nyomult Q-ba , s a törökök visszavonultak az R, S pozíciókba.
13. A hadsereg csatába bocsátkozott, és T-ben ágyúállást készített.
14. A törökök előre nyomultak V-be, és X-ben ütegállást építettek ki.
15. Y-ban ugyancsak egy ütegállást hoztak létre; ezután a császári seregek visszavonultak N-be, 
ahol a Z hidat megépítették. Eközben a hadsereg félúton felvonult az ütközethez, és biztos pozíci­
óból szemlélte a törökök készülődését.
16. A két hadsereg szemtől szembe felvonult C-ben, ahol megütközött egymással, amely ütközet­
ben a törököket szétszórták, akik több mint 3.000 sebesültet és halottat hagytak hátra.
17. A császári seregek azután, hogy a törökök 31-es számmal jelzett helyekre menekültek vissza, a 
20-ban táboroztak le.
18. A hadsereg ketté vált, Lorrena herceg ugyanazon az úton, amelyen jött, visszatért; a Bajor vá­
lasztófejedelem pedig átkelt a Z hídon, hogy a 21. számú helyen letáborozzon.
19. A két sereg a 22. és a 23. számú helyeken egyesült.
20. Lorrena herceg a hadseregtől elküldte Commercy herceget, hogy Caprara generálisnak meg­
vigye a győzelem hírét, és hogy megmondja neki: szorongassa az ostromlottakat, hogy amikor 
megérkezik, legyen a várfalon rés az ostrom megkezdéséhez. Ezt olaszországi idő szerint 11 és 12 
óra között erővel el is rendelték, s nagyon rövid időn belül vége is lett, a török várőrséget augusztus 
19-én kardélre hányták.”4
Lehet, hogy Coronelli térképe is azoknak az új szeleknek köszönhette létrejöttét, amelyek ak­
kor kezdtek Bécsből fújni, amikor Savoyai Jenő, akit 1697-ben a császári csapatok főparancsno­
kává neveztek ki, a hadmérnökök feladatává tette, hogy -  idézem -: „Valamennyi táborhelyet, ahol 
a császári csapatok tartózkodnak, a hadjárat útvonalait, a csatarendet, az újonnan meghódított 
területeket, legyenek azok akár kicsik vagy nagyobbak [...] a rajtuk található városokkal, falvakkal, 
valamint folyókkal, patakokkal, malmokkal, erdőkkel, hegyekkel, mocsarakkal, tavakkal, stb. egye­
temben" 5 feltérképezzék és mindezen térképeket két példányban készítsék el, amelyek közül az egyiket 
a lehető leggyorsabban juttassák el a Haditanácshoz”.6
Ennek a programnak a terméke a pozsareváci békekötést megelőző időből származó, Belgrád 
ostromát ábrázoló térkép, amelyen a Dunának Pétervárad és Szendrő közé eső szakaszát a folyót 
kísérő mocsarakkal és mellékfolyókkal 13 mérföld széles sávban látjuk, középpontban természe­
tesen szárazföldi és dunai hadmozdulatokkal (1717).
A fentebb tárgyalt térképek mind a Duna-mentéhez kapcsolódó hadmozdulatokat, eseménye­
ket rögzítettek. És ez nem véletlen szülte jelenség! A legjelentősebb csapatfelvonulások és csaták a 
Duna-mentén történtek. A Konstantinápolyból Bécs irányába tartó török seregek hajókon szállí­
tották az utánpótlást, de ugyancsak a Duna mentén vonultak fogadásukra a császári seregek is...
Ezek után nem meglepő, hogy az alább bemutatásra kerülő térképek, amelyek témájuknál 
vagy rendeltetésüknél fogva a török háborúkat szolgálták, címükben a Dunát jelölik meg, és ten­
gelyükben valóban a folyó húzódik.
Öt évvel korábban, 1690-ben (?)Coronellitől megjelent egy, a Dunát és annak környezetét Bécstől Nikápolyig
ábrázoló térképe is (117x130 cm): „Corso dél Danubio da Vienna sin’a Nicopoli, e paesi adjacenti, descritti e
Dedicati dal P. M. Coronelli Cosmografo della Serenissima Republica di Venetia alT Eccellenza dél Sig: Federico 
Marcello, Procuratore di S. Marco ...
Blasek, Rieger (1898), 1. Bd., S. 221.
Johannes Dörflinger: Vom Aufstieg der Militärkartographie bis zum Wiener Kongress (1684 bis 1815). In: 
Kretschmer, I. -  Dörflinger, ]. — Wawrik, F.: Österreichische kartographie. Wiener Schriften zur Geographie und 
Kartographie, Band 15, Wien 2004, S. 75.
136
10.23716/TTO.17.2010.24
Ezzel a kronológiát felborítjuk ugyan, de úgy gondoltuk, hogy történelmi és kartográfiai ér­
dekességüknél fogva megérdemlik, hogy előadásunkban kiemelt figyelmet szenteljünk nekik. A 
Dunának nemcsak egy szakaszát, hanem forrásától a Fekete-tengerig mutatják a folyót.
Sigismundus Birken Dér Donau-Strand7 című kis könyvének mellékleteként jelent meg 1664- 
ben. Rajzolóját, Sigismundus Betuliust8, rendhagyó szándék vezérelte. (Zárójelben jegyezzük meg, 
hogy ez a Betulius Birken költői álneve. A német „Birke” és a latin „betula” egyaránt „nyírfá”-t 
jelent.)
Három lapból áll, és a Dunát forrásától torkolatáig ábrázolja.9
A címfelirat hangsúlyozza ugyan, hogy a legfrissebb történelmi és geográfiai ismeretek fel- 
használásával rajzolták, elsősorban mégsem geográfiai ambíciónak köszönhette létrejöttét. Egy 
rendkívül nemes propaganda célzat húzódik meg a háttérben: a nyugati hatalmakat a török elleni 
összefogásra ösztönözni. A harmadik térképlap jobb felső sarkában, a Duna szimbolikus alakjá­
nak a szájába adott szöveg ezt egyértelműen igazolja:
„Talpra, emberek!
Dicsőséges Császár, hatalmas királyok, méltóságos hercegek és keresztény nemesek!
Vajon tévednék, hogy a Duna, és amely területet a Duna öntöz, uralmatok alá tartozik? Lám, 
most már, ó fájdalom, nemcsak az Ister, hanem a Duna névre hallgató része is török. Esedezve kér 
Benneteket, Rajtatok áll, hogy ezután egy neve legyen, mégpedig keresztény. Hitetekért, szerencsé­
tekért, hatalmatokért esdekel: A barbár alatti kínzó gyötrelmeit megunván Krisztus szelíd igájá­
ba vágyik visszatérni. Krisztustoktól oly hatalmas területeket elragadott a Török, ó Keresztények! 
Ami a tiétek, szerezzétek vissza, utódaitokat örökségükbe hiánytalanul állítsátok vissza! Egy szív- 
vel-lélekkel munkálkodjatok azon, hogy az elragadott országokat, tartományokat, városokat visz- 
szaszerezzétek, a zsarnok által elnyomott vallást, a barbár alatt sínylődő szabad művészeteket, a 
börtönben, az eke előtt, az evezőkhöz láncolt, jajongva könyörgő keresztényeket szabadítsátok meg; a 
Duna mindkét partját adjátok vissza Krisztusnak, s így győzzön, mint oroszlán, a győzhetetlen Lipót 
császár. Segítsen minket ebben Krisztus, az Isten-Ember.”"1
Birken könyve -  az idők folyamán kiegészítve és aktualizálva - , számos kiadást ért meg -  egyre 
szegényesebben illusztrálva. A könyv első megjelenését követően jó két évtizeddel későbbről két 
újabb nürnbergi térkép-vállalkozásról tudunk. Ezek dunai zsebatlaszok.
10
Sigmund von Birken: Der Donau-Strand mit Allen seinen Ein- und Zuflüssen angelegenen Königreichen Provinzen 
Herrschaften und Städten auch dererselben Alten und Neuen Nahmen vom Ursprung bis zum Ausflusse: in 
Dreyfacher Land Mappe vorgestellet auch samt kurtzer Verfassung einer Hungar- und Türkischen Chronik und 
heutigen Türken-Kriegs, beschrieben durch Siegmund von Birken C. Com. Pal. Nürnberg: Jacob Sandrart, 1664. 
A könyv szerzője és a térkép rajzolója tehát egy és ugyanazon személy.
Sigismundus Betulius, azaz Sigismundus Birken. „Betulius ugyanis Birken költői álneve, amelyet a latin „betula 
szóból alkotott, (betula = nyírfa, Birke).
Címfelirata: „Danubius Fluviorum Európáé Princeps: cum omnibus accessoriis Fluminibus, et quae alluit 
Regnis, Provinciis, Dynastiis, Urbibus eorumcjue Nominibus priscis ac recentioribus A Fonté ad Ostia Ex variis 
Historicorjum] et Geographor[um] Monumentis opera ac Studio Sigismundi Betulii Com. Pal. C. collectum et 
delineatum, sculpsit et Excudit Iacobus Sandrart Chalcographus Norimbergae A. C. MDCLXIV? ÖAW (Osztiák 
Tudományos Akadémia) Sammlung Woldan K-I/V(B1): EU 142 (1-2). Itt a „stúdió Sigismundi Betulii Com. Pál. 
C. collectum et delineatum” egyértelműsíti, hogy a térképet nem Sandrart rajzolta, miként azt egy tekintélyes 
osztrák könyvtár leírásában találtuk.
Deák Antal András fordítása.
137
10.23716/TTO.17.2010.24
1687-ben Peter Paulus Bleul könyvkereskedő egy 19x13 cm méretű kis könyvet adott ki, 
amelyben a 32 oldalnyi bevezető szöveghez a Johann Clemens Molitor11 által 29 szelvényre, 19x13 
cm méretben rajzolt, a Dunát eredetétől a Fekete-tengerig ábrázoló térképet csatolt.12 Készítőjét 
az a szándék vezérelte -  miként mondja - ,  hogy a nehezen kezelhető, nagy méretű térképeket -  a 
tábori körülmények között élő katonák számára - ,  a zsebben elférő atlasszal kiváltsa.
Az egyes szelvényeket betűjellel és számmal látták el. E szerint 14 db A jelű és 15 db B jelű 
szelvény van a könyvben, mivel azonban -  feltételezhetően a nagy sietségben -  az áttekintő lap 
közléséről megfeledkeztek, ezen megkülönböztető jelek értelmüket vesztették. Egyébként a kap­
kodásnak más jelét is megtaláljuk a kiadványban, mert a bevezetőben 28 szelvényt ígérnek, és 
29-et közölnek. A nagy igyekezet mögött versengést sejtünk: Bleul hírét vehette annak, hogy az 
ugyancsak nürnbergi könyvkereskedő társa hasonló vállalkozásra készül, ami a következő évben 
meg is valósult.13
Időzzünk azonban még egy keveset ennél a Bleul-féle kiadványnál. Térképeinek a rajzolója a 
címlapon nevét elhallgatja, és csak annyit mond, hogy ő ein Liebhaber dér Erdbeschreibung -  a 
térképezés amatőrje, azaz: egy amatőr térképész. A „Voran-Sprach an den geneigten Leser”-ben 
(Előszó) azonban már leleplezi magát. Ezt követően a -  feltehetően a térkép rajzolójától származó 
bevezető -  a Duna mentén található nevezetesebb városokat és várakat ismerteti. A magyarok 
számára különösen figyelemreméltó Esztergom bemutatásánál, hogy tudomásunk szerint ez ed­
dig az egyetlen olyan Nyugat-Európából származó forrás, amely a reneszánsz korban épített, az 
esztergomi várba a vizet feljuttató „csodálatos” vízellátási rendszer meglétére utal.14
A fent már megemlített, másik, hozzá hasonló kis mű kiadója ugyancsak egy nürnbergi könyv- 
kereskedő, Johann Hoffmann.15 Ez a zsebatlasz is a Dunát és vízgyűjtőjét ábrázolja.
Az áttekintő térképet három sávra osztották, és a szelvényeket A, B, C jellel látták el, valameny- 
nyi betűjelhez 10 szelvényt rendeltek. így a Dunát teljes hosszában ábrázoló térkép 30 szelvényből 
és egy áttekintő lapból áll.16 Ez a zsebatlasz sokkal részletgazdagabb, mint „vetélytársa”: a Duna, a 
Balaton rajzolata és általában a vízrajza lényegesen igényesebb, jobb, és helységnevekben számát 
illetően is messze felülmúlja amazt.
A térképek rajzolója itt sem mutatkozik be a címoldalon: „An das Tage-Licht gegeben von 
einem Liebhaber”, azaz „egy amatőr” adta közre, rajzolta azokat. Itt azonban ezen „amatőr” ké­
sőbb sem árulja el nevét.17
13
14
11 molitor lat. = Müller ném. = molnár
12 Molitor, Johannes Clemens: Der wegen des höchst-tapferen Kayser-Adlers Helden-Thaten Sieg-berühmte Donau- 
FluSS oder eine genaue Darstellung aller derer Königreiche, Provintzen, Gespanschafften und Städten, so an und 
um die Donau herummer liegen da dann in Sonderheit die bis hierher durch die Christliche Waffen herrlichst 
betrittene Siege und eroberungen in dem Königreich Hungarn kürtzlich bemercket werden. Allen Liebhabern der 
Novelln Insonderheit aber denen so anietzo zu Felde ziehen und grosse Landcarten nicht bequem bey sich führen 
können, zu lieb in so kleinem Format herausgegeben von einem Liebhaber der Erdbeschreibung. Nürnberg, in 
Verlegung Peter Paulus Bleul Kunst- und Buch-Händlers 1687.
A két kiadás között lehet, hogy sokkal kevesebb volt az időeltérés, mint amit az évszámok sejtetnek.
Das Schloss, worin die Tom-Kirche S. Adalberts liegt auf einem puren Stein-Felsen, wohin auch man vor diesem 
das Wasser mit grösser Mühe geleitet. Magyarul: A vár, amelyben a Szt. Adalbert székesegyház áll, csupa sziklára 
épült, ahová a hegy lábától a vizet nagy fáradsággal fölvezették.
Címfelirata. Die Donau, der Fürst aller Europaeischen Flüsse. Das ist: Eine genaue Darstellung Aller Der um und
an der Donau gelegenen Königreiche, Fürstenthümer, Länder und Städte, beneben einer kurtzen Beschreibung
selber, Deme, Zu des Lesern Behuff, annoch ein Register aller der jenigen Oerter, so in denen Charten mit begriffen
seynd, beygefüget worden. An das lagelicht gegeben von einem Liebhaber. Nürnberg in Verlegung von Johann 
Hoffmann, Kunst- und Buchhändler, 1688.
Mivel az OSZK-ban nincs meg, az a példány pedig, amelyről a kezünkbe került fényképek készültek, egyelőre 
hozzáférhetetlen, további részleteket róla nem ismerünk.
17 Lehetséges, hogy ugyanaz a „Molitor" (Müller) rajzolta, mint a Bleul-féle kiadás atlaszát, csupán csak egy másik 
metszővel dolgoztatott Hoffmann.
138
10.23716/TTO.17.2010.24
A 17-18. század fordulója táján Coronelli, Marsigli, Müller, Visconti, majd később Mikoviny 
térképeik által társadalmi rangot érdemeltek ki, és öntudatosan vallották magukat kartográfusok­
nak.
Az utóbbi három térképen viszont rajzolóik elrejtik nevüket -  Birken költői álnév -  Betulius
- mögé bújt, a két atlasz rajzolója pedig csak a rejtélyes „Liebhaber dér Erdbeschreibung” - a térké­
pezés amatőr-je semmit mondó megnevezéssel helyettesítette becsületes nevét. Ezen jelenségben 
a térképészek társadalmi megbecsülésének változását figyelhetjük meg.
Az utóbbi három térkép, illetve atlasz több-kevesebb szöveges leírást is nyújt azokról a Duna- 
menti városokról, várakról, amelyeket kiadóik a török háborúk vonatkozásában említésre méltó­
nak ítéltek. Közülük mind a leírás részletessége, a leírást díszítő több mint 35 város- és várábrá­
zolás, mind pedig a térképmelléklet tekintetében különös figyelmet érdemel Birken kiadványa. 
Várillusztrációi közül -  még mielőtt elköszönnénk - néhányat bemutatunk:
Ezeknél a 17. századi várillusztrációknál is érdekesebb azonban számunkra az első kiadást 
kísérő térképmelléklet, amely a magyar történelem-oktatás segédeszköze is lehetne az iskolákban, 
hiszen Magyarországnak a törökökkel vívott valamennyi csatáját feltünteti a kezdetektől egészen 
1664-ig -  megjelölve az ütközet évszámát, az elesettek számát, valamint a győztes felet.
A Duna szimbolikus alakjának szájába adott kiáltvány pedig szép példája azoknak az erőfeszí­
téseknek, amelyeket Európa józanabb elméi tettek annak érdekében, hogy a valamiféle törökelle­
nes összefogást létrehozzanak.
A szerző címe:
Deák Antal András 
Duna Múzeum
139
10.23716/TTO.17.2010.24


A Duna-térképek

a 17. századi török háborúk szolgálatában

Tömpe, Péter

TÖMPE PÉTER
A magyarországi tápszergyártás rövid
története
A keményítő- és fehérje-hidrolizátumok -  könnyű felszívódásuknál és nagy tápértéküknél fogva -  a mesterséges 
táplálás fontos anyagai. Gyógyászati jelentőségük akkor növekedett meg, amikor lehetővé vált iparszerű előállítá­
suk, és világszerte tápszert gyártó üzemek alakultak.
A közép- és kelet-európai ellátó, svájci „Dr. Wander” 1907-ben alapította magyarországi leányvállalatát, első­
sorban gyógytápszer előállítására. A tojáspor-maltóz alapú tápszerek (OVOMALT termékcsalád) a világháborút 
túlélve, a „Krompecher és társa” virtuális cég, majd az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár és az EGYT termékpa­
lettáját gazdagították. Az albumin tartalmú intravénás tápoldatok rövid ideig -  az ’50-es években -  voltak jelen a 
terápiában, a korszerű, zárt technológiával előállított, tejpor alapú tápszerek térhódítása pedig a rendszerváltással 
és a privatizációval ért véget.
A szocialista gyógyszerpropaganda szigorú szabályozása leleményes reklámtechnikákat teremtett, amire számos 
példát mutatunk be. (Első ízben mutatjuk be Örkény István író-gyógyszerész néhány reklámanyagát.)
A tápszerek terápiás hatást célzó élelmiszerek, ezért több tudomány- és iparág megfelelő fejlődése 
volt szükséges a mai értelemben vett tápszerek előállításához, majd a tápszergyártás kifejlődésé­
hez. Az élettani (és kórélettani) alapok, az anyagcserét illető biokémiai folyamatok tudományos is­
meretén túl gyógyszerkémiai ismeretek szükségesek a nagyhatású adalékanyagok (pl. vitaminok, 
kiegészítők, nyomelemek) alkalmazásához és alapvető fontosságú a magas színvonalú alapanyag 
termelés és - gyártás, ami a mezőgazdasági ipar fejlettségét teszi szükségessé. (1. ábra)
Ezek összessége Magyarországon csak a 19. század végén, a 20. század elején alakult ki. A 
kezdeti gyógyszertári (galenusi laboratóriumi) és manufakturális jellegű tápszerkészítést orvosi 
rendelvények elkészítése jellemezte, célja főleg a hiánybetegségek terápiája, vagy a mesterséges 
táplálás volt. Különösen az első világháborúban és az azt követő években, a nemzetközi járványok 
leküzdésében volt nagy szerepe a fehérje és szénhidrátpótlásnak.
Vegyipar
GYÓGYSZERIPAR
-•4*
fVLVv A
if
ÉLELMISZERIPAR
Tartósító-, szesz-, gabona-
TÁPSZERIPAR
\
t t t / l , . i  i 
CUKRÁSZIPARI
k c s z it m f .n y e i
Tápszergvártás célja : terápiás élelmiszer előállítása. 
M ennyiségi (dózis) és minőségi különbségek miatt a tápszer 
(nem kémiailag egységes hatóanyag) nem gyógyszer.
Picture 1. The aim o f  food  preparation manufacture is the obtention o f therapeutic food
1. ábra
232
10.23716/TTO.17.2010.42
A táplálkozástudomány kémiai alapjait Ju s t u s  v o n  L i e b i g  (1803-1873) fektette le, amikor 
a növényi anyagcserét követően az állati és emberi szervezet kemizmusával foglalkozott. Liebig 
világhírűvé vált húsleves-kivonata az első tápszernek tekinthető, és a mai értelemben ismert 
gyógytápszerek is az energiát szolgáltató két polimernek, a szénhidrátoknak és a fehérjéknek rész­
leges lebontási (hidrolízis) termékei voltak. A Liebig féle húsleves-kivonat technológiája tulajdon­
képpen az izomfehérjék főzéssel végzett hidrolízisét jelentette. (2. ábra)
biopollmerek
SZÉNHIDRÁTOK
PO LIS Z A H  A R ID O K  
(keményítő, pl. árpa)
MALATA
részleges lebontás
f__, (hidrolízis)
___í v\
Teljes m ahUaói leinéiiy  
M a lá ta  exti aktum ok  
M alátacuko i 
Répacukor 
Invei te liko r  
szolom kor
TÁPSZEREK
FEHÉRJÉK
tej cs tojás
tej- és tojásporok  
leertinek
..gveim ektej"
tej|Nirok
kazein
am inosavak
L
Picture 2. The partial hydrolysis o f  biopolymers (carbohydrates and proteins) yields nutrients (malt, milk, egg powder
and lecithins as raw materials fo r  obtaining nutrients)
2. abra
A két alapvető nyersanyag, a gabona- és a tejipar nagyiparrá fejlődésének eredménye lett az 
ezek által feleslegben termelt alapanyagok feldolgozásán alapuló sör- és élesztőipar, valamint a 
tejpor-gyártás (is). E két alapanyag ma is a tápszergyártás kiindulási anyaga, ezért a magyarországi 
tápszergyártók a sör- és malátagyárak közelébe és a nagy hozamot biztosító (és főleg TBC -fertő­
zés-mentes) tejtermelők körzetébe települtek. (3. ábra)
A dualizmus korában kialakult hazai vegyi és gyógyszeripar önállótlansága miatt szinte 
törvényszerű volt, hogy külföldi tőke telepítésével indult meg a hazai tápszergyártás: 1913-ban 
a svájci Dr.Wander cég alapított leányvállalatot a kőbányai sörfőzdék közelében, a X. kerületi 
(erzsébetfalvai) Keresztúri úton. A telepítés helyének szerencsés kiválasztását a történelem igazol­
ta: a ma már ipari műemlék jellegű épületek napjainkban is az EGIS Gyógyszergyár megbecsült 
részlegei.1 Az 1865-ben alapított svájci „Dr Albert Wander A.G.” magyarországi leányvállalatát
Az EGIS Gyógyszergyár Részvénytársaság több mint száz éves múltra tekint vissza. Jogelődei közül a legrégibbet, 
az Egger Leó és Egger Izidor gyógyszergyárat 1895-ben, a legnagyobbat, a Dr. Wander Gyógyszer és Tápszergyárat 
1913-ban alapították.
Az 1948-as államosítást követően Magyarországon 90 gyógyszergyártó cég működött. 1950-ben a Népgazdasági 
Tanács határozatot hozott, mely szerint gyógyszergyárak egyesítésére van szükség a hatékonyabb munka, az 
összehangolt gyógyszergyártás érdekében. Centralizálták a gyógyszeripart és a kisebb gyártókat a „nagyobbakhoz” 
csatolták, így összesen kilenc gyógyszervállalat alakult.. A Népgazdasági Tanács 1950 február 8-i határozata 
alapján létrejött egyik új vállalat az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár N.V. (Nemzeti Vállalat) nevet kapta. A 
vállalat magja a Dr Wander Gyógyszer- és Tápszergyár volt, hozzácsatolták 1950-ben az Egger Leó és Egger I. 
Gyógyszervegyészeti Gyárat, a Palik és Társa Gyógyszer és Vegyészeti gyárat, az Octan Gyógyszervegyészeti 
Gyárat és a Krompecher Tápszer és Gyógyszeripari Kft-t, végül 1952-ben a Medichemia Közkereseti Társaságot. 
A vállalatok nevét egyidejűleg eltörölték. Az új Nemzeti Vállalat neve a későbbiekben, 1950 és 2005 között több 
alkalommal megváltozott anélkül, hogy szervezetében a névváltozások érdemi változást hoztak volna.
233
10.23716/TTO.17.2010.42
1913-ban vették fel a magyarországi cégek jegyzékébe Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. 
néven. Ekkor 62 dolgozója volt a cégnek, technológiája a kor színvonalának felelt meg. Gyógy­
szer-, tápszer- és gyógycukorka2 gyártással foglalkozott. Tápszerei kedveltek voltak a hazai piacon. 
Szépen fogyott és a vállalatnak tetemes hasznot hozott a Gotamin, Flossin, Colostrin, Hordenzym, 
Hordomalt, Calcigriz, Ovomaltine, Papion, Somit por és tabletta. Valamennyi alapanyaga a tejpor, 
a tojáspor és a maláta volt.
A két világháború között kisebb tápszerforgalmazó cégek is piaci részesedést szereztek, ezek 
aránya azonban jelentéktelen maradt a Wander mellett. (4. ábra)
A MAGYARHONI TÁPSZERGYÁRTÓ ÜZEMEK KRONOLÓGIÁJA
-  DEUTSCH-FÉLE KŐBÁNYAI MALÁTAGYÁR RT.
1 894- 1948
-  DR. EGGER LEÓ ÉS EGGER IZIDOR GYÓGYSZERVEGYÉSZETI GYÁR 
(1895) 1903 -  1950
-  MAGYAR PHARMA GYÓGYÁRŰ RT.
1910- 1949
-  DR. WANDER GYÓGYSZER ÉS TÁPSZERGYÁR 
1913 - 1950
-  SZENT ISTVÁN TÁPSZERMŰVEK RT.
1916-1922
-  KŐBÁNYAI POLGÁRI SERFŐZŐ ÉS SZENT ISTVÁN TÁPSZERMÜVEK RT. 
1922 -  1948
-  NYUGAT MAGYARORSZÁGI SERFŐZDE ÉS MALÁTAGYÁR RT, SOPRON 
1918- 1938
-  PALIK ÉS TÁRSA GYÓGYSZERVEGYÉSZETI KFT.
1943 -  1948
-  VÁNCZA ÉS TÁRSA VEGYÉSZETI ÉS TÁPSZERGYÁR 
1924 - 1948
-  MAGYAR GYÓGYSZER RT.
1938 -  1949
-  KROMPECHER TÁPSZER- ÉS GYÓGYSZERIPARI KFT.
(1836) 1934- 1950
Ma is ismert és népszerű gyógycukorka a DR.EGGER által forgalomba hozott „Negró" fantázianevű készítmény.
234
10.23716/TTO.17.2010.42
-  EGYESÜLT GYÓGYSZER ÉS TÁPSZERGYÁR 
1950-
-  EGIS LACTA TÁPSZERGYÁR- Körmend 
1974
-  EGIS NY RT. LACTA GYÓGYSZERGYÁR 
1990...”LIDANO”, „NUTRICIA” közös vállalat
-  1996: megszűnt a hazai tápszergyártás
A kőbányai Dr. Wander jól prosperáló, nyugodt gazdálkodást és szerény fejlesztést is felmutató 
cég volt, a környékbeli munkások által is megbecsült családias vállalkozás volt. A második világ­
háborút követően mindenki természetesnek vette, hogy a „Wander” lett (maradt) a szocialista 
ipar egyetlen tápszergyártója. Az évek múlásával -  a hatvanas évektől kezdődően - a Keresztúri 
úti telephelyen megoldhatatlan volt a tápszergyártás további fejlesztése. Elkerülhetetlenné vált egy 
„zöldmezős” beruházás elindítása. 1968-ban az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár megkezdte a 
körmendi beruházást. 1970-ben a vállalat néhány szakembere is Körmendre, az építkezés színhe­
lyére települt. Munkájuk hathatós segítséget jelentett ahhoz, hogy 1973 őszére felépüljön a Lacta 
Tápszergyár. A gyár termékei ennek az évnek a végén már gyógyszertári forgalomba kerültek. (A 
kor elvárásainak megfelelő, kitűnő tápszerek: Robébi A, Robébi B és Robolact.). (
6. ábra Szocialista nagyipari tápszergyártás Körmenden, a hetvenes években 
Picture 6. Large-scale socialist nutrient manufacture in Körmend int he 1970s
A tápszerek termelése -  ami sosem volt a gyógyszeriparral összevethetően jövedelmező - nem 
fedezte az újonnan alapított üzem költségeit, és továbbra is megoldatlan problémát jelentett a táp­
szergyártás helyzete a vállalat keretein belül. Körmenden megkísérelték a tápszerfejlesztést, Hami 
néven új bébiétel családot vezettek be. A siker elmaradt. A Lidano cégtől licencként megvásárolt 
új tápszer, a Lida-Mix ugyancsak csalódást okozott. 1993-ban közös vállalati közjáték következett. 
Az EGIS a holland Nutricia céggel közös vállalatot alapított. Forgalomba hozták 1994-ben kora­
szülött csecsemők táplálására az Adilact nevű új készítményt. így az EGIS néhány évig még a ha­
zai tápszerek piacán maradhatott, a tevékenység azonban nem volt sikeres, ezért 1996-ban végleg 
megszűnt a vállalatnál (és Magyarországon is) a tápszergyártás.
235
10.23716/TTO.17.2010.42
5. ábraAz Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár (1950) a DR. WANDER berni tápszergyár magyar leányvállalataként 
egyedüli volt a hazai piacon. Ennek ellenére fokozott figyelmet fordítottak a reklámozásra és promócióra.
Az 1956-os forradalomban vállalt szerepét követően az EGYTpropaganda osztályán dolgozott, a gyógyszerész
végzettségű Örkény István író is.
Picture 5. The United Pharmaceutical and Nutrient Factory (1950) was -  as the Hungarian subsidiary o f the Dr. 
Wander nutrient factory in Bern -  unique on the domestic market. In spite o f  this it paid great attention to publicity. 
For some time the author and pharmacist István Örkény was working at the PR department o f EGYT
Dr. Tömpe Péter 
EGIS NYRT 
1475 Budapest 
Pf. 100
e-mail: tompepet@t-online.hu
236
10.23716/TTO.17.2010.42


Not a member yet

Tanári beszédmagatartás

Tudományetikai kódex

100 éves a magyar repülőmodellezés

Egy műfaj születése: Oktatófilmek az 1930-as években Magyarországon

A Bolyai geometria recepciója az Osztrák-Magyar Monarchia területén

Az ókori templomépítészet alkalmazkodása a rítus változásaihoz. (Barlang, föld alatti ércszoba és érctorony az áldozatul adott lányok illetve papnők szempontjából)

A Duna-térképek a 17. századi török háborúk szolgálatában

A magyarországi tápszergyártás rövid története

Analytical Skin Effect Models in Electrical Engineering

A növényzetre vonatkozó új ismeretek lehetősége és jelentése korunkban

12,122

20,154