REAL-EOD

Purger, Dragica

„Hol az a táj szab az életnek teret,
Mit az Isten csak jókedvében teremt”
Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből
2003 – 2009
A kötetet szerkesztette:
Molnár Csaba – Molnár Zsolt – Varga Anna
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Vácrátót
2010
278
Bujorean, G. (1931): Zwei extreme Standorte bei Cluj (Klausenburg). – Veröff. Geobot. Inst. Rübel. 10(1): 23–30.
Csűrös I. (1973): Az Erdélyi-Mezőség élővilágáról. – Tudományos Könyvkiadó, Bukarest.
Nyárády E. Gy. (1941): A kolozsvári Szénafüvek suvadásos területeiről. – Földrajzi Közlemények, 69: 40–53.
Nyárády E. Gy. (1941-44): Kolozsvár és környékének flórája. – Erdélyi Nemzeti Múzeum Növénytára, Kolozsvár.
Soó R. (1944): Adatok a Mezőség növényzetének ismeretéhez. – Scrpta Botanica Musei Transsilvanici 3: 100–123.
Soó R. (1947): Revue systématique des associations végétales des environs de Kolozsvár. – Acta Geobotanica 
Hungarica 6: 3–50.
Soó R. (1949a): Az Erdélyi Mezőség flórája. – Florae Pannonico-Carpaticae (Olim Hungaricae) Criticae VII. Editio 
Instituti Botanici Universitatis Debrecen.
Soó R. (1949b): Les associations végétales de la Moyenne-Transylvanie II. Les associacions des Marais, des Prairies et 
des Steppes. – Acta Geobotanica Hungarica 6., Debrecen.
Vicol, A. (1985): Aspecte de floră şi vegetaţie din Rezervaţia “Fânaţele Clujului” – (Diploma dolgozat). Univ. din Cluj-
Napoca.
Vicol, A. (1989): The flora of the “Fânaţele Clujului” Reservation. – Contribuţii Botanice, Cluj-Napoca.
V. MÉTA-TúRA 
2005. október 5–9. 
Löszterületek botanikai értékeinek feltárása  
a Baranyai- és a Geresdi-dombságon
Purger Dragica
Baranya megye flórájának kutatása több, mint kétszáz évre tekint vissza. Történeti áttekintést a bo-
tanikai kutatásokról Horvát (1942) írt. Kitaibel Pált követően több neves botanikus is kutatott a 
térségben. A XIX. század közepén Nendtvich C. M., Nendtvich T., Mayer, Kerner majd később 
Simonkai több alkalommal botanizált Baranyában. A múlt században a Mecsekben és környékén 
Boros, Csapody I. és Vöröss gyűjtött florisztikai adatokat. A térség növényvilágáról a legtöbbet Hor-
vát A. O. írt. Az utóbbi két évtizedben a florisztikai kutatások újabb lendületet vettek (Kevey 1980, 
1988, 1989, 1995; Kevey és Horvát 2000; Dénes 1997; Tóth 1998, 1999, 2000), és számos adat-
tal gazdagították ismereteinket a Baranyai- és a Geresdi-dombság növényvilágáról. Annak ellenére, 
hogy a vizsgált terület egy sűrűn lakott, évszázadok óta intenzíven művelt kultúrtáj, még sok botani-
kai értéket rejt magában. Az 1998-2001 közötti terepbejárások alkalmával számos, növényföldrajzi 
szempontból érdekes faj került elő, és néhány régi florisztikai adatot is sikerült megerősíteni (Purger 
2002a,b).
Vizsgált terület
A Baranyai-dombság a Mecsektől délre, délkeletre terül el. Átlagos tengerszint feletti magassága 
130–250 m. Részben síksági kistáj, felszínéből délen a Villányi-hegység szigetként magasodik ki. A 
Geresdi-dombságra az északi részen meredek lejtők, gránit sziklák, rövid völgyek jellemzők. A köz-
ponti, legmagasabb fennsíkot vastag, csaknem völgyhálózat nélküli lösztakaró fedi. A déli rész völgy-
rendszere délkeleti lefutású (Marosi és Somogyi 1980). 
Flóra
A Baranyai- és a Geresdi-dombság a dél-dunántúli Praeillyricum flóravidékbe és a mecseki 
Sopianicum flórajárásba tartozik. Itt még számos balkáni, pl. ezüsthárs (Tilia tomentosa), illatos hu-
nyor (Helleborus odorus) és szubmediterrán növényfaj, mint pl. a molyhos tölgy (Quercus pubescens), 
pukkanó dudafürt (Colutea arborescens), húsos som (Cornus mas), jerikói lonc (Lonicera caprifolium) 
fordul elő. A bükkösökben is élő atlanti-mediterrán növényfajok közül említésre méltó a pirítógyökér 
(Tamus communis) és a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus). Nem gyakoriak, de az utóbbi néha tö-
279
meges. A xeroterm pusztai elemek itt érik el elterjedésük nyugati határát, mint pl. a tavaszi hérics 
(Adonis vernalis), szennyes ínfű (Ajuga laxmanni), kék atracél (Anchusa barrelieri) és a törpemandu-
la (Amygdalus nana). A térségben még nagyon gyakori a ligeti zsálya (Salvia nemorosa), amely tő-
lünk délebbre, Horvátországban már ritka, sőt a legújabb (2004) vörös könyvben már veszélyeztetett 
(EN) fajként szerepel. 
Természetközeli növényzetből már csak nagyon kevés maradt, a korábbi jelenlétükre utaló vé-
dett fajok azonban még előfordulnak: pl. farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia), fehér madár-
sisak (Cephalanthera damasonium), nagy ezerjófű (Dictamnus albus), keleti zergevirág (Doronicum 
orientale), nemes májvirág (Hepatica nobilis), turbánliliom (Lilium martagon), bíboros kosbor (Orchis 
purpurea) és szártalan kankalin (Primula vulgaris). A jerikói lonc (Lonicera caprifolium) általánosan 
elterjedt, kivéve azokon a tájakon, ahol a melegkedvelő tölgyeseket teljesen kiirtották, és még a cser-
jések sem maradtak meg. A Szent László-tárnics (Gentiana cruciata) kis számban terem a cserjésedő 
legelőkön, parlagokon. A gyepekben néhány helyen előfordul a csillag őszirózsa (Aster amellus), erdei 
borkóró (Thalictrum aquilegiifolium), magyar repcsény (Erysimum odoratum), árlevelű len (Linum 
tenuifolium) és az epergyöngyike (Muscari botryoides). A bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), 
a leány- és fekete kökörcsin (Pulsatilla grandis, P. pratensis subsp. nigricans) nagyon ritka. A tava-
szi hérics (Adonis vernalis) általánosan elterjedt, a legelőkön néha tömeges. A szennyes ínfű (Ajuga 
laxmanni) néhány állománya veszélyeztetettnek tekinthető, mivel felhagyott szőlőkben terem, és a 
művelésből kivont területeket bármikor újra hasznosíthatják. A kék atracél (Anchusa barrelieri) zavart 
helyeken, parlagokon és művelt területek között is előfordul, ennek köszönhetően szálanként fenn-
maradhat a vizsgált területen. Mocsárréteken több helyen is előkerült, így jellemzőnek mondható a 
nyári tőzike (Leucojum aestivum). 
Egyéb védendő vagy ritka növények, melyek előfordulnak a vizsgált területen: bíborfekete hagy-
ma (Allium atropurpureum), érdes hagyma (Allium oleraceum), kék tikszem (Anagallis femina), 
olasz atracél (Anchusa italica), aranyfürt (Aster linosyris), vöröslő buvákfű (Bupleurum affine), uj-
jas sás (Carex digitata), tüskés ördögbocskor (Caucalis platycarpos), úti imola (Centaurea calcitrapa), 
kék búzavirág (C. cyanus), szőrös zanót (Chamaecytisus hirsutus), aranyveselke (Chrysosplenium 
alternifolium), százforintosfű (Centaurium erythraea), gyöngyvirág (Convallaria majalis), odvas kel-
tike (Corydalis cava), iszappalka (Cyperus michelianus), dunántúli szegfű (Dianthus giganteiformis 
subsp. pontederae), sváb rekettye (Genista germanica), szőrös rekettye (Genista ovata subsp. nervata), 
borzas orbáncfű (Hypericum hirsutum), levéltelen lednek (Lathyrus aphaca), kerti madármályva 
(Lavatera trimestris), osztrák len (Linum austriacum), fehér perjeszittyó (Luzula luzuloides), délvidéki 
perjeszittyó (L. forsteri), magas gyöngyperje (Melica altissima), rigószegfű (Moenchia mantica), korcs 
mák (Papaver hybridum), vörösszárú pimpó (Potentilla heptaphylla), fehér gyíkfű (Prunella laciniata), 
rekenyő (Rapistrum perenne), csörgő kakascímer (Rhinanthus minor), erdei csukóka (Scutellaria 
altissima), csillagfű (Sherardia arvensis), szikár habszegfű (Silene otites), magas zsombor (Sisymbrium 
strictissimum), házi berkenye (Sorbus domestica), lenlevelű zsellérke (Thesium linophyllon), vajszínű 
here (Trifolium ochroleucum), kék ökörfarkkóró (Verbascum phoeniceum), hegyi veronika (Veronica 
montana), közönséges egércsenkesz (Vulpia myuros) stb.
Erdők
A Baranyai- és a Geresdi-dombságon Zólyomi (1981) szerint a cseres tölgyes (Quercetum petraeae - 
cerris) és a tatárjuharos lösztölgyes (Aceri tatarico - Quercetum pubescenti - roboris) zonális. Az egész 
térségre jellemző a különböző vastagságú löszaltakaró, de a lösztölgyes csak a Karasica völgyétől kelet-
re eső területeken lehet potenciális klimazonális erdőtípus. Illír jellegű gyertyános-tölgyes és bükkös 
Zólyomi térképe alapján csak a Mecseken lehet. Valójában másutt is léteznek kisebb-nagyobb erdő-
foltok, amelyek a mecsekihez hasonlóak (pl. Ófalu, Bátaapáti és Mórágy környékén). Baranya a Dél-
Dunántúl egyik legsűrűbben lakott vidéke, ahol az erdőket ősidők óta irtják. A természetes erdőknek 
napjainkra már csak „hírmondói” maradtak. Máriakéménden, a meredek déli lejtőkön melegkedvelő 
tölgyes erdőfoltok találhatók, amelyekben a molyhos tölgy (Quercus pubescens) dominál, de előfor-
dul még bennük a kocsánytalan tölgy (Qu. petraea), cser (Qu. cerris), ezüst- és kislevelű hárs (Tilia 
tomentosa, T. cordata), valamint a virágos kőris (Fraxinus ornus) is. A kevésbé meredek dombtetők 
aljnövényzetében gyakori a szennyes ínfű (Ajuga laxmanni), tavaszi hérics (Adonis vernalis) és a ma-
280
gyar repcsény (Erysimum odoratum), ami arra is utalhat, hogy helyükön egykor lösztölgyesek voltak. 
A megváltozott fafajösszetételű erdőfoltokban és érintkező gyepekben még helyenként megtalálha-
tók az erdősztyeppek és mészkedvelő tölgyesek lágyszárú növényei: nyúlárnyék (Asparagus officinalis), 
hólyagos csűdfű (Astragalus cicer), édeslevelű csűdfű (A. glycyphyllos), bakfű (Betonica officinalis), er-
dei gyöngyköles (Buglossoides purpureo-coerulea), olasz harangvirág (Campanula bononiensis), sárgás 
sás (Carex michelii), osztrák zanót (Chamaecytisus austriacus), sátoros margitvirág (Chrysanthemum 
corymbosum), szineváltó kutyatej (Euphorbia polychroma), erdei lednek (Lathyrus sylvestris), fekete 
zanót (Lembotropis nigricans), gyöngyköles (Lithospermum officinale), szurokfű (Origanum vulgare), 
buglyos kocsord (Peucedanum alsaticum), szarvas kocsord (P. cervaria), bablevelű varjúháj (Sedum te-
lephium subsp. maximum), sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys), vörös here (Trifolium rubens), 
közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria) stb.
Cserjések
A mezsgyéken és a felhagyott legelőkön, idősebb parlagokon cserjések jellemzők. Legelterjedtebb tí-
pusuk a galagonya-kökény cserjés, amelyben az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), gyepűró-
zsa (Rosa canina), kökény (Prunus spinosa) előfordulása tömeges és állandó. A varjútövis (Rhamnus 
catharticus), veresgyűrűsom (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaea), mezei- és 
tatárjuhar (Acer campestre, A. tataricum) is gyakran előfordulnak itt. Ófalun és Pusztakisfalu környé-
kén kontinentális sztyeppcserjés, csepleszmeggyes foltok kerültek elő, amelyekben a csepleszmeggy 
(Prunus fruticosa) telepei dominálnak. Törpemandula csupán három helyen terem, mindig a régi 
temetőkben, löszdombokon vagy a temetőket övező cserjésekben. A parlagi rózsa (Rosa gallica) vi-
szonylag meredek lejtőkön és az erdő szélén terem. A jajrózsa (Rosa spinosissima) kimondottan ritka. 
Több helyen a melegkedvelő tölgyesekben jellemző fajok: pukkanó dudafürt (Colutea arborescens), 
húsos som (Cornus mas), bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), virágos kőris (Fraxinus ornus) 
és ostorménfa (Viburnum lantana) alkotnak cserjéseket.
Szárazgyepek
Az itt található gyepek legnagyobb része másodlagos eredetű (szántóföldek, szőlők, gyümölcsösök 
felhagyása után keletkeztek). A területen tehát különböző korú és állapotú gyepeket találunk, me-
lyek florisztikai és cönológiai vonatkozásban is meglehetősen heterogének. Ennek köszönhetően a 
löszflórának egy része még ma is megtalálható ezen a változatos tájon. A vizsgált területen állomány-
alkotó füvek a következők: közönséges tarackbúza (Agropyron repens), deres tarackbúza (Agropyron 
intermedium), fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), árva 
rozsnok (Bromus inermis), sudár rozsnok (Bromus erectus), siska nádtippan (Calamagrostis epigeios), 
éles mosófű (Chrysopogon gryllus),  csillagpázsit (Cynodon dactylon), pusztai csenkesz (Festuca 
rupicola), közönséges fényperje (Koeleria cristata), keskenylevelű perje (Poa angustifolia). A gyepek-
ben alárendelt szerepet játszanak: csomós ebír (Dactylis glomerata), közepes rezgőfű (Briza media), 
illatos borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum), vékony csenkesz (Festuca valesiaca), felemáslevelű csen-
kesz (Festuca heterophyla) és magas zabfű (Helictotrichon praeustum). A felsorolt fajok többsége álta-
lánosan elterjedt. Több helyen terem kései pitypang (Taraxacum serotinum), pongyola harangvirág 
(Campanula sibirica), selymes- és borzas dárdahere (Dorycnium germanicum, D. herbaceum), pusztai 
kutyatej (Euphorbia seguieriana). Az egyenes pimpó (Potentilla recta) és a kardlevelű peremizs (Inula 
ensifolia) még degradált helyeken, fiatal parlagon is megmarad. Nagyon ritkán kerül szem elé a taré-
jos tarackbúza (Agropyron pectiniforme) és a hengeres peremizs (Inula germanica). Eddigi ismereteink 
szerint az árvalányhaj fajok (Stipa pulcherrima, S. capilata) nem alkotnak gyepeket a vizsgált terüle-
ten. A kétszikűek változatos arányban fordulnak elő, a gyep korától és a degradáltsági állapotától füg-
gően. A nemrég felhagyott területeken az egynyári növények, gyomok és a szárazgyepek generalista 
fajai dominálnak. A löszgyep- és lösztölgyes-, valamint száraztölgyes karakterfajok gyakoribbak a 
természetközeli gyepekben, amelyeket extenzíven használnak, vagy teljesen felhagytak.
Természetvédelemi szempontból nagyon fontos tudni, hogy a különböző kezeléseknek, vagy 
használati módoknak milyen hatásai vannak a növényzetre és az állatokra. A terepi tapasztalat arra 
utal, hogy a vizsgált területen található gyepek erős antropogén hatásnak vannak kitéve. A legna-
281
gyobb veszélyt a gyep feltörése, a löszkitermelés, a szemét lerakása, a cserjésedés és az akácosodás 
jelenti. Az avarégetést hagyományosan alkalmazzák a gyepek fenntartása érdekében, de az eddigi 
megfigyelések szerint az égetésnek negatív hatása van a rovarokra (mint pl. a fokozottan védett ma-
gyar tarsza) (Purger és Vadkerti 2004). Az égetett területeken terjednek az inváziós növények, mint 
pl. a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios). A legeltetés visszaszoríthatja a spontán beerdősülés fo-
lyamatát, de ha túl intenzív ez a hatás, akkor az a gyep leromlását is előidézheti (a karakterfajok el-
tűnnek, a gyomok elszaporodnak, a gyepstruktúra egyszerűbbé válik). Baranyában több helyen ta-
lálunk felhagyott, egykor túllegeltetett gyepeket. A legeltetés megszűnése azonban még súlyosabb 
következménnyekkel jár. A cserjésedés miatt a gyep rövid idő (15–20 év) alatt eltűnik. A térségben a 
legtöbb legelő becserjésedik, és néha legelésre alkalmatlan állapotban van. Alapos cserjeirtást végeztek 
2004-ben a máriakéméndi dombokon, de ez a zavarástűrő gyomok elszaporodásának kedvezett. Ho-
gyan lehet egy felhagyott szántón viszonylag fajgazdag gyepet fenntartani? Egy szilágyi gazda mutatta 
meg, aki hagyományos módon, a lankás domboldalakat mérsékelten legelteti, és utána ún. „tisztítási 
kaszálást” végez. Mindezt azért teszi, mert „gyepekkel sokkal szebb a táj”.
Ajánlott irodalom 
Horvát A. O. (1942): A Mecsekhegység és déli síkjának növényzete. – A Ciszterci rend kiadása, Pécs.
Horvát A. O. (1943 – 1977): Pótlások „A Mecsekhegység és környékének flórájá”-hoz (1941).
–>Bot. Közlem. 40(1-2): 101–112, A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 2: 163–179, 17-18: 15–32,  19: 37–55, Du-
nántúli dolgozatok 10: 23–46.
Kevey B. (1980–1995): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez I-VII. – Bot. Közlem.
Kevey B. (1988): Útmutató a TTSZ őrök részére a Dél-dunántúli OKTH Felügyelőség működési területén elterjedt veszé-
lyeztetett, védett, fokozottan védett növényeiről. – Dél-Dunántúli OKTH, Pécs.
Kevey B. és Horvát A. O. (2000): Pótlások és kiegészítések „A Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete” ismereté-
hez (1972–2000).  – Folia Comloensis 9: 5–70.
Purger D. (2002a): Adatok a Baranyai-, Geresdi- és Szekszárdi-dombság flórájához. – In: Salamon-Albert É. (szerk.): 
Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. – PTE, Pécs, 
pp: 283–296.
Purger D. (2002b): Törpe mandula (Prunus tenella Batsch, syn.: Amygdalus nana L.) a Baranyai-dombságon. – 
Kitaibelia 7(2): 282.
Purger D. és Vadkerti E. (2004): A Mecsek és a Baranyai-dombság másodlagos jellegtelen gyepjei, mint tarszafajok 
(Orthoptera, Isophya) élőhelyei. – Természetvédelmi Közlemények 11: 255–261.
Tóth I. Zs. (1998–2002): A Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzetben és közvetlen környékén megfigyelt védet növények 
I-III, – Folia Comloensis 7, 8, 11.
III. MÉTA-TúRA 
2004. október 19–24.
A Nagytarcsai-völgyrendszer, Küdői-hegy növényzetének 
florisztikai, cönológiai és vegetációdinamikai jellemzése
Virágh Klára, Kun András és Aszalós Réka
A Gödöllői-dombvidék antropogén hatások által erősen befolyásolt, viszonylag nagy erdősültségű 
kultúrtáj, amelyben a természetes tájképi elemek és a természetközeli vegetáció állományai már csak 
különálló, szétszórt fragmentumok formájában, gyakran erősen izolált körülmények között marad-
tak meg. Különösen igaz ez az ősi erdő-erdőssztyepp mozaikokra és löszgyepekre, amelyek csupán 
kicsi területen, néhány hektáros foltokban, meredek oldalú völgyekben fordulnak elő, szántókkal, 
telepített erdőkkel határoltan, így sebezhetőségük igen nagy. A fragmentáltság és izoláltság hosz-
szabb távon genetikai és ökológiai diverzitásuk csökkenéséhez vezet. E folyamatot tovább erősítik 
az emberi beavatkozások, amelyek a fragmentáltság további fokozása és a helytelen területhaszná-
lat – művelés révén az erdőssztyepp-maradványok és löszgyepek végleges pusztulását vagy fokozó-
dó elszegényedését, degradáltságát okozzák. Mindezek következtében a Gödöllői-dombvidék máig 


Löszterületek botanikai értékeinek feltárása a Baranyai- és a Geresdi-dombságon

Kiss, Jenő

Laudáció Tolcsvai Nagy Gábor levelező tag székfoglaló előadása alkalmából

Seláf, Levente

Noel Aziz Hanna, Patricia

van Driel, Joost

Formes strophiques simples = Simple strophic patterns

Navracsics, Judit

Egyéni kétnyelvűség

Vámos, Éva

Vámosné Vigyázó, Lilly

A természettudományok, a technika és az orvoslás története a fogyasztó szemével (a 2009. évi ankét anyaga) = History of Science, Technology and Medicine through the Eyes of the Consumer (Papers Presented at the Conference of the Year 2009)

Németh, József

Tóth, László

Köszöntjük Sipka Lászlót, 
a magyar technikatörténet jeles művelőjét
Budapesten született, 1937-ben. A Villamosenergiaipari Technikumban érettségizett, ahol a szak­
tárgyak néhány oktatója mellett Dömötör tanár úr (magyar nyelv és irodalom) és Miklósné ta­
nárnő (történelem) életre szólóan meghatározták érdeklődését. A Budapesti Műszaki Egyetemen 
1961-ben szerzett oklevelet. Ezt követően dolgozott a Laboratóriumi Felszerelések Gyárában, a 
Nehézvegyipari Kutató Intézet automatizálási osztályán, majd 13 évig a Számítástechnikai Ko­
ordinációs Intézet munkatársa volt. Eközben 1976-ban mérnök-közgazdász oklevelet is szerzett. 
Diplomamunkájából írt tanulmánya MTA pályázati jutalomban részesült. Felesége doktori disz- 
szertációjából, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet felkérésére közösen írtak tanulmányt „Az 
elektronika világgazdasági helyzete és távlatai, különös tekintettel a hazai feltételekre” címmel.
További munkahelyei: a TECHNOVÁ Ipari Innovációs Alap, a SZÁMALK, a Metalimpex, 
majd a Coopers & Lybrand cég. Ez utóbbi helyen két előadást is tartott a magyar történelemről, 
gazdaságról, hogy a világ különböző részéről idekerült embereknek legyen fogalmuk arról, hol is 
vannak.
Munkája során és az élet más területein is számos esetben tapasztalta, hogy saját műszaki­
tudományos értékeinket, eredményeinket nem ismerjük és nem becsüljük eléggé. Ezen kívánt 
a maga lehetőségeivel segíteni, ezért kezdett el technikatörténettel foglalkozni. Ennek egyik 
eedményeként 1983-tól több szakember segítségével elindult az „Évfordulóink a műszaki és ter­
mészettudományokban” című kiadvány, amelynek megjelenésében 12 évig vett részt.
Nyugdíjba menetele után, de ezt megelőzően is számos ipar- és gazdaságfejlesztéssel, tech­
nikatörténettel, műszaki hagyományainkkal, történelemmel foglalkozó cikket, tanulmányt írt és 
részt vett ilyen témájú könyvek létrehozásában is. Néhány cím: „Magyarok a természettudomány 
és technika történetében I-II” (1986-1989) (főszerkesztő: Nagy Ferenc), „A technika krónikája 
(magyar változat) (1991) (Karádi Ilona „huszáros” szerkesztésének köszönhetően magyar anyag­
gal erősen bővítve), „A XX. század krónikája (magyar változat)(1994), a „Guinness” magyar vál­
tozatának néhány kötete, „Világhíres magyarok” (2004), „Játsszunk együtt!” (cikkek, 2005), „A 
magyarok története (2006), „Világkiállító magyarok” (2010).
Az 1990-es évek elején a Márton András főszerkesztésében készült „Szemtanú -  az időutazók 
lapja” munkatársa volt. Részt vett az „Álmok álmodói -  világraszóló magyarok” című millenáris 
kiállítás munkálataiban (2000-2002), melyhez az alapkoncepciót Éri Istvánnal és Gazda Istvánnal 
dolgozták ki. Ugyancsak Gazda Istvánnal írták a „Magyar műhely” filmforgatókönyvet (2003), 
amelyből Kézdi-Kovács Zsolt rendezésében film készült.
2005 óta a „Nemzeti évfordulóink” kiadványsorozat (főszerkesztő: Estók János) munkatársa.
Ünnepeltünk életrajzából láthatjuk, hogy nem a technikatörténet volt megélhetésének alapja, 
de -  azt mondhatjuk -  ez volt a szívügye. Nemes indíttatásból kezdett foglalkozni a tárgykörrel: 
meg kívánta ismertetni a magyar műszaki alkotókat és alkotásaikat idehaza és -  amennyire lehe­
tett -  határainkon túl is. Munkássága nélkül a magyar technikatörténet sokkal szegényebb lenne.
Kívánunk Sipka Lászlónak további sok-sok évet kedvelt területe művelésére, jó egészségben, 
erőben, mindnyájunk és az utánunk következő generációk épülésére.
Prof. Dr. Németh József
a MTESZ Tudomány- és 
Technikatörténeti 
Bizottság elnöke
Prof. Dr. Tóth László
a MTESZ Tudomány- és 
Technikatörténeti 
Bizottság társelnöke
Dr. habil. Vámos Éva
MTESZ Tudomány- és 
Technikatörténeti 
Bizottság alelnöke
5
10.23716/TTO.17.2010.03


Köszöntjük Sipka Lászlót,

a magyar technikatörténet jeles művelőjét

Gáti, József

Horváth, Sándor

"A Magyar iparügy palotája, a Közép

Ipartanoda és a Technológiai Múzeum új

otthona"

Próder, István

PRÓDER ISTVÁN
Csűrös Zoltán (1901-1979) és tanszéke 
kapcsolatai az iparvállalatokkal
Az ankét célja, hogy a fogyasztó szempontjából vizsgáljuk a tudomány eredményeit. „A természettudományos 
ismeretek felhasználója és fogyasztója az ipar is” -  mint fogalmaznak az ankét szervezői, mert alkalmazza a tudo­
mányos eredményeket. Az ismeretek alkalmazása úgy valósulhat meg, ha a fogyasztó és szolgáltató, esetünkben az 
ipari/vegyipari vállalatok és a tudományos intézet/egyetemi tanszék között megfelelő kapcsolat alakul ki. A szerző 
egy kiváló magyar tudósnak, egyetemi tanárnak, az MTA tagjának, Csűrös Zoltán professzornak a Magyar Műsza­
ki és Közlekedési Múzeum Vegyészeti Múzeumában őrzött hagyatékából idéz példákat az ilyen kapcsolatokra.
A tudományos intézmények és az ipar kapcsolataira számos példát 
találunk mind a külföldi, mind a hazai ipartörténetben. 1948-ban a 
Magyar Kémikusok Lapja III. évfolyamának 4. számában jelent meg 
egy cikk C s ű r ö s  Z o l t á n  professzor tollából, amely a tudományos 
kutatás és az ipar kapcsolatával foglalkozik (1. kép). Ebből idézzük 
a következőket:
„Hazánkban sem hiányoztak az ipar és a tudományos intézetek 
részéről az együttműködési törekvések. A Műegyetem és a Tudomány 
Egyetemek neveltjei új iparágakat alapítottak az elmúlt évtizedekben.
Iparunk fejlődése főleg a tudományos elvek gyakorlati megvalósításá­
nak volt köszönhető. Lehet-e méltóbb bizonyítéka az ipar áldozatkéz­
ségének, mint az, hogy az Egyesült Izzó egyetemi intézetet alapított, 
az Atomfizikai Tanszéket s hogy a textilipar egyik vezető vállalata, 
a Goldberger-cég vele egyidőben létesítette a Textil-kémiai tanszéket, 
mindkettőt a Műegyetemen’’
Ez a cikk adta az ötletet az előadáshoz több okból is. Egyrészt a 
Goldberger céggel maga C s ű r ö s  Z o l t á n  létesítette a kapcsolatot,
másrészt az ismert és híres Zemplén tanszéknek -  amelynek C s ű r ö s  Z o l t á n  is oktatója volt 1924 
és 1938 között -  voltak iparvállalati kapcsolatai, így a Chinoinnal, a Flóra gyárral, a budapesti 
Bayer és Társa gyárral.
Z e m p l é n  G é z a  ( 1883- 1956) Va r g a  Jó z s e f f e l  (1891- 1956) együtt szakértői véleményt adott 
a dorogi szénfeldolgozáshoz is. C s ű r ö s  Z o l t á n  a Zemplén tanszéken kialakított ipari kapcsolata­
it a Műegyetem Textilkémiai Intézetében, majd névváltozása után a Szerves Kémiai Technológiai 
Intézetében folytatta és bővítette.
Múzeumunk C s ű r ö s  Z o l t á n  hagyatékát külön gyűjteményként kezeli és több száz doku­
mentum közül választottuk ki az iparvállalatoknak a tanszékkel kötött megállapodásait, a tanszéki 
szakvéleményeket, recepteket. A szerződések, hivatalos megállapodások szakmai tartalmukon túl, 
a szolgáltató-fogyasztó viszony mellett bepillantást engednek történelmünk és ipartörténetünk 
nehéz és sokszor szomorú eseményeibe is.
Picture 1. Zoltán Csűrös 
1. kép Csűrös Zoltán
81
10.23716/TTO.17.2010.13
C s ű r ö s  Z o ltá n  tehetséges, 
szorgalmas tanuló volt, egyetem i 
m unkássága pedig a tehetséges 
kutató és kiváló oktató pályáját 
példázza. (2. kép)
A Műegyetemre 1920 szep­
temberében iratkozik be, vegyész- 
mérnöki oklevelét 1924-ben kapja 
meg kitűnő minősítéssel. Hallgatói 
korában több díjat nyer el, többek 
között 1923-ban a Szőnyi Paulina- 
féle jutalom díjat, 1924-ben az 
Ilosvay-Daday-féle szigorlati dí­
jat. 1925-ben a Magyar Mérnök és 
Építészegylet Fábián-jutalomdíját.
1924 júliusában a Műegyetem 
Szerves Kémiai Intézetébe kerül, 
mint Z e m p l é n  G éz a  magán asz- 
szisztense. Ugyanott 1925-től ta­
nársegéd, majd 1928-tól adjunk- 
„ , ,  „ „ .. „ u, , .. , , ~ „ .. , , , tus. 1938-ban az újonnan létesített2. kép Csűrös Zoltán (szemüvegben) a Csuros-laborban . , . .
Picture 2. Zoltán Csűrös (wearing spectacles) in the Csűrös laboratory Textil-kémiai Tanszék vezetője­
ként nyilvános rendkívüli tanárrá
nevezik ki, majd 1940-ben nyilvános rendes tanári kinevezést kap. Intézetét 1947-ben Szerves Ké­
miai Technológiai Intézetté szervezik át. A Középiskolai Tanárképző Intézet megbízásából 1930- 
35 között szerves kémiai előadásokat tart a Tudományegyetemen. Az Állami Műszaki Főiskola 
textil-vegyész tagozatán Appretura címen tart előadásokat két féléven át, ugyanott a Szerves Ké­
miai Tagozat vezetője.
Az MTA levelező tagja 1946-ban, rendes tagja 1951-ben, az MKE elnöke, a Gépész és Vegyész- 
mérnöki Kar dékánja 1943/44-ben, prodékánja 1944/45-ben. A Műegyetem rektora 1946-1949, 
majd 1957-1961 között.
Az 1. táblázatban a Textilkémiai Tanszék, illetve Szerves Kémiai Technológiai Intézet ipari 
kapcsolataiból tüntettünk fel egy válogatást.
1. táblázat
D r . C s ű r ö s  Z o lt á n  ipari kapcsolataiból
Sor­
szám
Iparvállalat Időpont Megjegyzés
1. „Klotild” Első Magyar Vegyipar és „Acetic” Vegyiművek 1944 Államosítási irat is
2. Első Magyar Papíripar Rt. 1942
3. Trés Gyógyszer Vegyészeti Ipari- és Kereskedelmi Rt.
4. Goldberger és Fiai Rt. 1939-
194?. Magánlevelezés is
5. „Palik és Társai” Gyógyszer és Vegyészeti Gyár Kft. 1947
6. Magyar Viscosa Rt. 1941-
1946 Államosítási irat is
7. Nemzetközi Fém- és Vaskereskedelmi Rt. 1946-
1 951
8. Ipari Robbanóanyaggyár Rt. 1944
82
10.23716/TTO.17.2010.13
9. „Pannónia” Báránybőrnemesítő és Kereskedelmi Rt. 1942 Kísérleti leírás
10. Standard Villamossági Rt. 1941
11. Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Rt.
1939-
1940
12. Hungária Gumigyár 1943
13. Humán Gyógyszervegyészeti Kft. 1946
14. SERVITA Gyógyszergyár és Vegyipari Rt. 1946
15. Dohányjövedéki Központ Igazgatósága 1946
16. HANIL Szintetikus Vegyitermék Kft. 1948
17. Textilipari Központi Kutató Laboratórium
18. Papíripai Kutató Intézet
19. Műanyagipari Kutató Intézet
20. Magyar Ruggyantaárugyár Rt. és Magyar Vegyiművek Rt. 1941
21. Szerves Vegyipari Kutató Intézet
1950- 
_____ 1953____
22. Czukor László „Apostol” Gyógyszertár
23. Schering AG Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. 1942 Szakértőivélemény
24. Szerves- és Gyógyszervegyészeti Központ 1949
A kapcsolatok részleteiről megrendelések, szakvélemények, hivatalos, - esetenként magán le­
velek adnak tájékoztatást. A dokumentumok között megtalálhatók az 1947-50 közötti politikai in­
díttatású szervezeti átalakítások, államosítások végzései, alapítványok megszüntetésének iratai is.
1944. január 3-án kelt a „Klotild Első Magyar Vegyipar és „Acetic” Vegyiművek megbízása, 
amely szerint: „Hivatkozással szóbeli tárgyalásainkra ezúttal is igazoljuk megállapodásunkat, mely­
nek értelmében Méltóságod, illetve vezetése alatt álló Textilkémiai Intézet vállalatunknál a kon­
denzációs és polimerizációs műanyagok gyártása és felhasználása terén felmerülő kérdésekben a 
tanácsadói tisztet elvállalja. . .”
A 3. képen látható végzés (3. kép) azonban már a „Klotild” államosítását jelentette, mert szöve­
ge: „az összes eddig bejegyzett cégjegyzésre jogosultak cégjegyzési joga megszűnését és Ammer Nán-
A budapesti törvényszék, mint cégbíróságtól«
n 1347 .157’
kg* / száúi,
Y £ Q 2 2 S .
K lotild  e lső  magyar vegyipar és "  Acetic'» vegyiművek egyesi t e t t  
részvénytársaság
budapesti b e i .  cég ügyében a törvényszál: a *lagypr Iparüsyi te in iss-  
terneii é r t e s i t e s e  fo lytán  a 350ö/l940.£orB>,s8.r# alapján fe n t i
cégnél azt a körülményt, - ---------- ^
rez e tó t 're n d e lt  k i ,  továb 
jogosultak céglepjzósi. jo
/XIY.Nümberg ucca 35. /
lakos válla la t r c r e tő i  minőségét és a rendelet s z e r in t i  önálló cég­
jegyzési jogosultságát bejegyezni rendd i ,
,  ^ bejegyzés foganatosítását és diinientes szabályé 2 críjKozzetetelet a cegjepjzékvezetőnek meghagyja«
. Budapest. 1948,évi március hó 26« napján. .
s . k, i  orrén rwrékr  i raPTBinÖk. 
Dr.Bede Bele s«’:, törvényszékijuró,
kl^qmany h i t^ lé i^ :  / •
' UrJ~ZJÍ
. h. t/i/B st v is c io  .
3. kép Végzés a )}Klotild” 
Vezetéséről
Picture 3. Decree about 
the management o f  
the „Klotild” factory  
on the occasion o f  its 
nationalization
83
10.23716/TTO.17.2010.13
dór budapesti lakos vállalatvezetői minőségét 
és a rendelet szerinti önálló cégjegyzési jogo­
sultságát bejegyezni rendeli.”
Együtműködési megállapodás jött létre 
a Magyar Viscosa részvénytársasággal 1946- 
ban (4. kép), a gyárat azonban 1948-ban szin­
tén államosították.
Megszüntették a Goldberger alapítványo­
kat is, amelyek közül a később, 1940-ben létre­
hozott un. „Jubileumi Alapítvány” többek kö­
zött „a hazai tudományosság és közműveltség 
fejlesztése, valamint a magyar textilkémiai ipar 
számára hazai műegyetemen tanult és magyar 
oklevéllel rendelkező szakemberek minél tö­
kéletesebb kiképzésének elősegítése” céljából 
jött létre.Magát a Goldberger-gyárat 1948. 
március 26-án államosították. Az Arany János 
utcai központot az államosított Goldberger 
Nemzeti Vállalat kettéválasztása után, 1950. 
december 31-én megszüntették. A tisztviselő­
ket és irodai alkalmazottakat a vállalat óbudai 
és kelenföldi épületeibe helyezték át.
Kisebb megrendelésekre recepteket is ösz- 
szeállítottak a Szerves Kémiai Technológiai 
Intézetben. Az arckenőcs, fagykenőcs, krump­
licukor készítésére, a selyemfehérítésre, szén-
M A G Y A R  V I S C O S A  R. T.
I * A 7 « A T Ó S Á 8  B U O A » » C 6 T .  V . .  m £ * l 1 9  U T C *  0 . 
a Y * R t £ L £ ®  N V t P « I C « U J F 4 , t » U .  C * r f E » S O M  M C # V C
MW KSiAM lA P tST I NA6TA* K £ * l » * l l P € l H I  ( M *  
MíOOtf MOSSC-COOC/SUm 
ilMSÖW I'CIM VfSCOSA B U B A K ST  
T IU .« *O N
UUtMI»eST. 1 9 4 6 .  o á i u B  1 4 .
EaAné
4 r .  C s  f i  r  5  s  Z o l t á n  
m ű e g y e t e m i  n y i l v . r e n d e s  t a r t á r  o r n a k ,
B  vl d  a  P e  e  t .
I g a z o l j u k  f .  h ó  l ! J - < '.n  t ö r t é n t  s z ó b e l i  » e g á l l a p o A ’i s u n -  
k a t ,  m e ly n e k  a l a p j á n  f e l u j i t j u k  a r, C n  4 1 t * l  v e z e t e t t  T e r t i l k é m l a i  
I n t é z e t t e l  n é r  a  n u l t b a n  í b  f e n á l l ó  t u d o m á n y o s  e g y in t a s l ű t ö d é  s í i n k e t .
Önök h a j l a n d ó k  olyan k e r e t b e n ,  ahogy a e t  a m u l t b v n  
e l v é g e z t é k ,  o l y a n  t u d o m í in y o a  v i z s g á l a t o k a t .  B n * fe n u n jc ra  e l v é g e z n i ,  
amelyre n e m  v a g y u n k ,  b e r e n d e z v e  é s  f e l m e r ü l ő  p r o b l é m á i n k  m e g o ld á s á b a n  
a l e h e t ő s é g h e z  k é p e s t  m i n d e n b e n  s e g í t s é g ü n k r e  á l l n a k .  A  f e n t i  m u n ­
k á l a t o k r a  f i z e t ü n k  a  T e x t i l k ö c i a i  t a n s z é k  j a v á r a  m in d e n  h ó n a p  e l s ő  
n a p j á n  2 , 5 0 0 . 0 0 0 . -  a d ó p e n g ó t ,  m e ly  ö s s z e g e t  a  f e n t i  n é v r e  m e g n y i ­
t a n d ó  a d ó p e n g u-bet é t a z é n l á r a  f i s e t ü n k  b e .
¿ » e n n y ib e n  a  n o r u á l i s  é s  a  « á r  e d d i g  i s  k í r v e t e t t  k e ­
r e t e n  t ú l m e n ő  v i z s g á l a t o k r a  t a r t a n á n k  i g é n y t ,  ú g y  a z t  k ü l ö r .  d í j a z z u k  
e s e t e n k é n t i  m e g á i l a p o d á a  s z e r i n t .  L s c n k i v ü l  o l y a n  a n y a g o k '  a m e l y e k  
Ö n ö k n e k  n e m  á l l a n a k  r e n d e l k e z é s ü k r e ,  d e  v i z o g á l a t u k  e l v é g z é s é h e z  
s z ü k s é g e s e k  é s  a r e l y e k b ő l  e s e t l e g  n a g y o b b  k é s z l e t ü n k  v a n ,  i d f i n k é n t  
k ü l ö n  m e g b e s z é l é s  s z e r i n t  r e n d e l k e z é s ü k r e  b o c s á t j u k .
K i v á l ó  t i s z t e l e t t e l i
MAGYAR ¥1<C\
n /
/
Ü ÍT X 0T X
4. kép Megállapodás a Magyar Viscosával 
Picture 4. Agreement signed with 
the Hungarian Viscose Factory
tetraklorid tisztításra alkalmas módszereket az Intézet fiatal munkatársai dolgozták ki.
Az alábbiakban részletet közlünk egy cukorgyári ellenőrző jegyzőkönyvből, amely a személyes 
kapcsolatokon túl jellemző azokra a viszonyokra, amelyek a háborúk idején alakulnak ki és ame­
lyekben remélhetőleg soha többé nem lesz részünk .„Hivatalosan igazolja alulírott ellenőrzés azt, 
hogy a Nagyméltóságú M. Kir. Pénzügyminisztérium 221811/1942 sz. alatt leadott magas rendelete 
alapján 50-50 kg, azaz: Ötven-ötven kg fehércukor adózott kiszállítását engedélyezte a Garamvölgyi 
Cukorgyár r.t. oroszkai cég cukorraktárából -  egy esetben az 1943 évben -  Méltóságos Dr. Zemplén 
Géza műegyetemi ny. r. tanár úr címén a Kir. József Műegyetem bpesti Szerves Kémia tanszékének és 
Dr. Csűrös Zoltán Öméltósága ny. r. tanár úr címén a Kir. József Műegyetem bp.-i textil chemia tan­
székének, s nevezett cukormennyiségnek elszállítását az erre vonatkozó „Eladási bárca” birtokában
- nagyságos Hegedűs Lajos cukorgyári igazgató úr fogja eszközölni személyesen.
Oroszkán, 1943 évi február hó 21-én”
Csűrös professzor gazdag munkásságából a téma és az idő szabta keretek miatt csak egy na­
gyon kis területtel foglalkozhattunk, nem részletezhettük kutatásait a katalízis, a szerves kémia, 
a műanyagkémia, a lakkok, festékek területén, nem térhettünk ki tudományos ismeretterjesztő 
tevékenységére, a Magyar Kémikusok Egyesületében végzett munkájára, a kémiai szaknyelv job- 
bitasara tett javaslataira, az ipari es laboratoriumi balesetek megelőzése érdekében gyűjtött tanul­
ságos eseteire,latin közmondás-gyűjteményére, egyetemszervező munkáira.
Mégis ez a néhány adat is rávilágít arra, hogy a tehetséges vezetők hogyan hasznosíthatják tu­
dományos és szakmai ismereteiket mind szűkebb, közvetlen környezetük (tanszékük, tanítványa­
ik) tapasztalatainak bővítésére, mind pedig nagyobb egységek, vállalatok, intézetek, esetenként 
pedig egész iparágak javára.
84
10.23716/TTO.17.2010.13


Csűrös Zoltán (1901-1979) és tanszéke

kapcsolatai az iparvállalatokkal

Bartha, Lajos

Csillagászat, meteorológia

és geofizika az erdélyi tudományos

egyesületekben (1919-ig)

Schmideg, György

SCHMIDEG GYÖRGY
Szájüregi humán papillomavirus (HPV)
szűrés
A HPV vírus felismerése, hatásának vizsgálata, az általa okozott rákos megbetegedések következményének nyo­
mon követése a legújabb kori orvostörténet egy fejezete. Harald zűr Hausen munkássága egyértelműen bizonyí­
totta a humán papillomavirus nagy kockázatú típusainak kórokozó szerepét a méhnyakrákban. De nem feltétlenül 
okoz minden HPV típus rákos megbetegedést. A méhnyakrák a második leggyakoribb malignus daganat a világon. 
Hazánkban az új esetek száma évente megközelítőleg 1500, sajnálatosan a halálozás 500 körüli. A méhnyakrák 
gyógyítható megbetegedés, amennyiben felismerése a korai stádiumban történik.
A genitális HPV -  főleg nők esetében -  jelenléte és következményei viszonylag jól ismertek, de mivel a HPV egy 
szexuális úton terjedő megbetegedés (STD) gondolnunk kell a vírus szájüregi megjelenésére és a fej-, nyak régi­
óban kifejtett hatásaira, valamint a partner vizsgálatára is. Non-invazív módszerrel detektálható és tipizálható 
humán papillomavirus a száj üregből, még mielőtt a nyálkahártyán látható elváltozások lennének. A mintavételt 
extraoralis- és intraoralis- (nyálkahártya- és fogazati) vizsgálat, valamint stomatoonkológiai szűrővizsgálat előzi 
meg. A levett minta steril kiskefe (cytobrush) segítségével transzportcsőbe kerül. Ezt mélyhütve kell tárolni, amíg 
a minta a molekulárbiológiai laboratóriumba kerül, ahol a vírus DNS-ét keresik és tipizálják. A célja bemutatni 
a szájüregi HPV szűrés jelentőségét, lehetőségét, jelen helyzetét, távlati céljait, a betegek érdekében történő korai 
felvilágosítás és a primer prevenció szerepét.
HPV TÖRTÉNETE
1907-ben a szemölcsölket vírus eredethez kapcsolták és a vírusos szemölcsöket az emberi 
szervezetben először azonosították. 1927-ben a görög születésű, később amerikába emigrált 
G e o r g i o s  P a p a n i k o l a o u  (1883-1962) cervix (méhnyak) cytológiai kutatásai jelentős elő­
relépést jelentettek a méhnyakrák diagnosztikában. 1933-ban az amerikai, R i c h a r d  S h o p e  
(1901-1966) először nyulakban izolálta a papillomavírust, így fedezték fel az első onkogén tör­
zset. Csak 1970-es években felmerült fel, hogy összefüggés lehet a HPV-fertőzés és a méhnyak 
praecancerosus (rákelőző) elváltozása között. ( 1) H a r a l d  z ű r  H a u s e n  (1936- ) 1976-ban 
megjelent hipotézisében világított rá a HPV és a méhnyakrák kapcsolatára. (2) 1980-as évek­
ben z ű r  H a u s e n  és csoportja több genotípust izolált, melyeknek szerepe van a méhnyakrák 
és genitális szemölcsök kialakulasára. A rekombinans DNS-technológia fejlődésével a 1990-es 
évekre a HPV több, mint száz biotípusa vált ismerté. 1999-ben a polimeráz-láncreakció (PCR) 
vizsgálatok segítségével a méhnyakrákok 99,7%-ban találtak HPV DNS-t. 2008-ban H a r a l d  
z ű r  H a u s e n  ( 1/2), F r a n ç o i s e  B a r r é - S i n o u s s i  ( 1947- ) ( 1/4) és Luc M o n t a g n i e r  (1932- )
(1/4) arányban megosztva kapták az Orvosi Nobel-díjat z ű r  H a u s e n  felfedezéséjért “a humán 
papillomavírusok méhnyakrákot okoznak” (3 )
210
10.23716/TTO.17.2010.38
HPV MORFOLÓGIÁJA
A HPV szerkezetileg cirkuláris DNS- láncból és a genomot körülvevő fehérjeburokból (kapszid) 
áll. (4) (l.kép) A genomnak három fő része van: a korai, nem strukturális fehérjéket kódoló gének 
(E l-6), a késői, strukturális proteineket (burokfehérjéket) kódoló gének (Ll-2), a transzkripciót 
szabályozó gének (ún. LCR) (5) (2.kép)
HPV JELLEMZŐI
Mára, több, mint 130 HPV típus ismert, ebből körülbelül 40 típus képes betegséget okozni a 
nemi szerveken. Ez a vírus felelős az összes emberi daganat 6,7 %-ért, ezen belül a méhnyakrákok 
99,7%-ért.
Ma a HPV a leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó. A HPV testi kontaktus útján ter­
jed. A fertőzés alapvető feltétele a bőr vagy a nyálkahártya sérülése. Legkedvezőbb feltételt a ví­
rus terjedéséhez a szexuális együttlét alkalmával keletkező mikro vagy makro sérülések adnak. 
Az egészséges immunrendszer az esetek többségében felismeri a fertőzést és megelőzi a betegség 
kialakulását. Legyengült immunrendszer esetén (stressz, dohányzás, krónikus betegségek, egyéb 
infekciók), azonban a vírus tartósan a sejtekben maradhat és betegséget okoz. A vírus a szájüregbe 
orális szex útján kerülhet. (6)
A GenoID Molekulárbiológiai Laboratóriumban végzett HPV-vizsgálat az alábbi genotípusok 
egyidejű kimutatására alkalmas: LR - alacsony kockázatú (low risk) HPV-típusok (nem okoz rá­
kos elváltozást): 6, 11, 42, 43, 44/55 HPV-típusok
HR - magas kockázatú (high risk)HPV-típusok (nagy valószínűséggel okoz rákos elváltozást): 
16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66, 68 HPV-típusok
NA - nem azonosított HPV-típus (átmeneti rizikójú:kicsi az esélye, de nem kizárt, hogy rákos 
elváltozást okoz): 2a, 3, 7, 13, 26, 27, 28, 29, 30, 34, 40, 53, 54, 57, 61, 67, 70, 72, 73, 74, 81, 82, 83, 
84, 87, 89, 90,91 (7)
SZÁJÜREGI HPV SZŰRÉS
2007-ben a SE Fogpótlástani Klinikán létrejött egy munkacsoport, melynek célja a HPV szűrése 
az orális régióból. Az innen történő mintavételi eljárás előnyei, hogy egy rutin fogorvosi vizsgá­
lat során elvégezhető, amely non-invazív, nem jár fájdalmmal és ami talán a legfontosabb, hogy 
mindkét nemnél elvégezhető, így pároknál akár egy időben elvégezhető, amire a tapasztalat szernit 
igény van. További előnye, hogy kevésbé intim, mint a genitális mintavétel (bőgyögyász, urulógus, 
bőrgyógyász), így valószínűsíthető, hogy a páciensek hosszú távon szívesebben választanák ezt az 
utat. A lehetséges betegutak a 3. képen figyelhetőek meg. Munkacsoportunkhoz a legtöbb páciens 
az internet segítségével jutott el, ezt követte a nőgyógyászatról átirányított páciensek. A különbö­
ző szűrési lehetőségeket, a HPV centrumok országos elhelyezkedését, a 4. kép mutatja be (6).
A munkacsopot arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen összefüggés van a genitális és az orális 
HPV megjelenése között, valamint milyen összefüggés van a szájüregi HPV jelenléte és a szájüregi 
rák között. Ezért pácienseinken kívül, szájüregi carcinomás betegek parafinblokkba ágyazott szö­
vettani mintáiból is történik HPV kimutatás (ezen visgálatok már folyamatban vannak), valamint 
tervezzük szájüregi carcinomás páciensek friss szövettani mintáiból a HPV kimutatást is.
A fogorvosi szűrővizsgálat során sor kerül az intra- és extraoralis stomatoonkológiai szűrővizs­
gálatra, fogazati állapot felmérésére, egy általunk összeállított kérdőív kitöltésére, valamint a száj­
211
10.23716/TTO.17.2010.38
üregi HPV mintavételre. A levett minta steril kiskefe (cytobrush) segítségével transzportcsőbe 
kerül. Ezt mélyhütve kell tárolni, amíg a minta a molekulárbiológiai laboratóriumba kerül, ahol 
a vírus DNS-ét keresik és tipizálják. Pácienseink a mintavétel ererdményét körülbelül 10 nappal 
később tudják meg. Az eredménytől függően szükség esetén megfelelő szakorvoshoz irányítjuk 
pácienseinket (3. kép).
ÖSSZEFOGLALÁS
A HPV egy újkori történet, nincs olyan múltja, mint pédául a szifilisznek, vagy a pestisnek. A leg­
fejlettebb laboratóriumi módszerek alkalmazásával ismerjük ezt az újkori betegséget.
Fontosnak tartjuk a tájékoztatást és a felvilágosítást, valamint az egyszerű, könnyedén hozzá­
férhető diagnosztikai módszerek széleskörű elterjedését a betegség visszaszorításának szempont­
jából. A HPV esetében, ilyen lehet a szájüregi szűrés.
I r o d a l o m j e g y z é k
http://www.hcalth-science-report.com/hpv/hpv.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Harald_zur_Hausen
“The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2008". Nobelprize.org. 29 Sep 2010 http://nobelprize.org/nobel_prizes/ 
medicine/laureates/2008/
http://academic.evergreen.edu/curricular/viruses/2005viruses/presentations/Teresa_Dealla HPV.ppt.
BRENNA, Sylvia Michelina Fernandes and SYRJANEN, Kari Juhani: Regulation of cell cycles is of key importance in 
human papillomavirus (HPV)-associated cervical carcinogenesis. Sao Paulo Med. /. [online]. 2003, vol.121, n.3 
[cited 2010-09-29], pp. 128-132. Available from: <http://www.scielo.br/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S 1516- 
31802003000300009&lng=en&nrm=iso>. ISSN 1516-3180. dói: 10.1590/S1516-31802003000300009.
http://hpvcentmm.hu/hpvcentrumok.php
http://www.genoid.net/szolgaltatasok/
T h r e e - D i m e n s i o n a l  Mo d e l  o f  H u m a n  Pa p i l l o m a v i r u s
Protein ( L I )
Acid (DNA)
© Physicians' Research Network, Inc. AH nghts reserved 
Published In Th« PRN Notebook, Volume fc, Number i .  September 2001 and The PRN Notebook Online at www prn orq 
Three-dimensional model of HPV created by Lo^s L  Henderson. Ph D . Frederick Cancer Sesearct, C en *r
l.kép: A H PV3 dimenziós modellje
Major Capsid
Viral Nucleic
212
10.23716/TTO.17.2010.38
Ftgmt 2, Ch pUfuaíwK of tb? htomat pitpükwtnimi (HPV) gém mi
2. kép: HPV morfológiája 
Morphology o f  HPV
HPV SZŰRÉS BETEG ÚT
3. kép: HPV szűrés betegút
Picture 3: Patients path on HPV check-up. Upstairs: dermatologist; centre: dentist; left: gynecologist; right: urologist.
213
10.23716/TTO.17.2010.38
4.kép: HPV Centrumok Magyarországon 
Picture 4: HPV centres in Hungary
214
10.23716/TTO.17.2010.38


Szájüregi humán papillomavirus (HPV)

szűrés

Not a member yet

Löszterületek botanikai értékeinek feltárása a Baranyai- és a Geresdi-dombságon

Laudáció Tolcsvai Nagy Gábor levelező tag székfoglaló előadása alkalmából

Formes strophiques simples = Simple strophic patterns

Egyéni kétnyelvűség

A természettudományok, a technika és az orvoslás története a fogyasztó szemével (a 2009. évi ankét anyaga) = History of Science, Technology and Medicine through the Eyes of the Consumer (Papers Presented at the Conference of the Year 2009)

Köszöntjük Sipka Lászlót, a magyar technikatörténet jeles művelőjét

"A Magyar iparügy palotája, a Közép Ipartanoda és a Technológiai Múzeum új otthona"

Csűrös Zoltán (1901-1979) és tanszéke kapcsolatai az iparvállalatokkal

Csillagászat, meteorológia és geofizika az erdélyi tudományos egyesületekben (1919-ig)

Szájüregi humán papillomavirus (HPV) szűrés

12,122

20,154