REAL-EOD

Tóth, Péter

Vámos, Éva

Vámosné Vigyázó, Lilly

Szakmai rajzoktatás és tanoncképzés a 18-19. században

Berényi, Zsuzsanna Ágnes

BERÉNYI ZSUZSANNA ÁGNES
Dr. Kenézy Gyula, a szabadkőműves
Dr. Kenézy Gyula (1860-1931) a budapesti tudományegyetemen szerezte orvosi diplomáját.A budapesti szülészeti 
klinikán 4 évig dolgozott, majd debreceni területi orvos, 1895-től városi tiszti főorvos lett. Bábaképző intézetet, 
majd Állami Gyermek Menhelyt szervezett Debrecenben, ezeket 1896-tól igazgatta. Javaslatára megkezdődött a 
négykarú debreceni egyetem megépítése. Ennek első orvosprofesszora ő lett. A nőgyógyászati klinika igazgatója, 
orvoskari dékán, majd rektor volt. 1934-ben díszdoktori címet kapott. Mindemellett csatlakozott a szabadkőműves 
mozgalomhoz is. 1891. február 6-án vették fel a Haladás páholyba. A páholy vezetőjévé, főmesterré választották. 
A nagy létszám miatt számosán kiléptek és új páholyt alapítottak, amelyet az egykori debreceni diákról, Körösi 
Csorna Sándorról neveztek el. Itt is főmesterré választották Kenézy Gyulát. Az új páholy több ezer gyerek számára 
étkezdét nyitott és tankönyvekkel is tám ogatta a rászoruló gyerekeket. A nemzetiségeknek magyar nyelvű oktatást 
szerveztek. Javasolták az ingyenes népoktatást. Ingyen kenyeret és tejet osztottak az ínséget szenvedőknek. Hoz­
zájárultak az oroszok által lerombolt kárpátaljai Mezőlaborc (Kőművesfalva) újjáépítéséhez.. A világháborúban a 
m agyar katonáknak segítséget nyújtottak, a rokkantakat segélyezték.
D r . K e n é z y  G y u l a  nevét nemcsak az orvosok ismerték jól, hanem a könyvtárosok is, főként a debreceniek. 
Ugyanis a debreceni egyetem könyvtára és a bábaképző intézet a nevét viseli. Az orvosok nőgyógyászként, az 
egyetemiek tanárként ismerik.
DR. KENÉZY GYULA ÉLETÚTJA
Hajdúszoboszlón született 1860. január 4-én. Édesanyja Debrecen i Z suzsanna , édesapja Kenézy  
János szabó volt. Az elemi iskola két osztályát szülőhelyén végezte, aztán a Debreceni Református 
Kollégiumban folytatta tanulmányait. Zenei tehetségét a kollégiumi énekkarban és kórusvezetés­
ben hasznosította, maga készítette hegedűn játszott. A késmárki Evangélikus Líceumban fejezte be 
gimnáziumi tanulmányait, majd orvosi diplomáját a budapesti egyetemen szerezte meg. Ezután 
négy évig a pesti szülészeti klinikán dolgozott.
Ezt követően visszatért Debrecenbe. Területi orvosként dolgozott, majd 1895-től a város tiszti 
főorvosa lett. Ekkor szervezte meg a nyolcvan ágyas Bábaképző Intézetet. Az akadályok ellenére 
kiharcolta az Állami Gyermekmenhely létesítését, felépítését, amelynek 1896-tól igazgatója lett. 
Később itt helyezték el átmenetileg az egyetem gyermekklinikáját. Az ő kezdeményezésére java­
solták a Városi Tanácsnak az egyetem megalapítását. Erre 1906-ban Egyetemi Bizottságot hoztak 
létre, amelynek vezetője Kenézy lett miniszteri biztosként. Célja az volt, hogy a háromkaros Re­
formátus Gimnázium négykarú egyetemmé fejlődjék. Ken ézy  Gyulának  nagy érdeme és döntő 
szerepe volt abban, hogy az 1912. évi XXXVI. törvény rendelkezett a négykarú egyetem felállítá­
sáról Debrecenben. Ezek a karok a következők lettek: hittudományi, jogi, bölcsészeti és orvosi. Az 
orvoskari épületek és klinikák elhelyezkedésére vonatkozó pontos tervek kidolgozásával Kenézy 
Gyulát bízták meg. Miniszteri biztosként ő javasolta, hogy az egyetemet a Nagyerdőben helyezzék 
el. 1914-ben rendkívüli tanári címet kapott. Már zajlott az első világháború, amikor 1916-ban az 
orvosi egyetem alapkövét elhelyezték.
Kenézy Gyulát nevezték ki a Debreceni Egyetem Orvosi Kara legelső orvosprofesszorának, 
ö lett az első nyilvános rendes tanár az újonnan alapított egyetemen. Ugyanakkor a bábaképző
217
10.23716/TTO.18.2011.30
intézetben működő szülészeti és nőgyógyászati klinika igazgató tanárává nyilvánította a Vallás 
és Közoktatási Minisztérium. 1918-19-ben az orvosi kar dékánjává, 1920-ban a Tudományegye­
tem rektorává választották. 1924-ben a Debreceni Tudományegyetem díszdoktorává avatták. A 
Kenézy professzor által tervezett klinika megépítése 1927-re fejeződött be.
A professzort súlyos gégebaj támadta meg, s műtétjének hamis hírére felesége öngyilkos lett 
Poroszlai úton levő otthonában. Kenézy így magára maradt, mert egyetlen lánya is meghalt. 1930- 
ig volt a Szülészeti Klinika igazgatója. 1931. november 26-án hunyt el.
A Debreceni Egyetem (DOTE) Szülészeti Klinikája épületében arcmását viselő emléktáblát 
helyeztek el. A DOTE könyvtárát róla nevezték el. 1988-ban a Hajdú Bihar Megyei Könyvtár is dr. 
Kenézy Gyula nevét vette fel.
Dr. Kenézy Gyula, az orvoslás nagy alakja egyúttal a szabadkőművesség kiválósága is volt.
NÉHÁNY SZÓ A SZABADKŐMŰVESSÉGRŐL
A szabadkőművesség ókori hagyományokra épülő társasága a polgárosodó lakosság kiválóságait 
tömörítette. Az újkori szabadkőművesség a polgárság kialakulásával jött létre. A gyönyörű székes- 
egyházak építői között találhatók az első szabadkőművesek. Az építőcéhek kezdetei a 13. századig 
vezethetők vissza. Ebből a korból írásos emlékek is maradtak fenn róluk. Szervezetté alakulásuk 
előtt is már számos jelesség tartozott ilyen céhekhez. Angliában a bonyolult változó történelmi 
események sodrásában az építőcéhek tagjai már szabadkőművesnek nevezték magukat. 1717. jú ­
nius 24-én már működő négy páholy gyűlt össze egy vendéglőben, s a zavaros politikai helyzet 
miatt -  a biztonság érdekében -  kimondták egyesülésüket Anglia Nagypáholya néven. Ettől kezd­
ve a kétkezi céhtagok munkája helyett átvitt értelemben folytattak építkezést: az öntökéletesítést. 
Céljuk az emberiség felemelése és egyesítése, tehát erkölcsi kérdések voltak. A rászorultak segí­
tését, a jótékonyságot szintén gyakorolták. A szabadkőművesség az emberi egyenlőséget vallja. A 
filozofikus és haladó gondolatokat támogatták, s részben hatásukra terjedtek el hazánkban is ezek 
az eszmék.
DR. KENÉZY GYULA, A SZABADKŐMŰVES
Dr. Kenézy Gyula is csatlakozott a szabadkőművességhez. Debrecenben, 1891. február 6-án vet­
ték fel a helyi, akkor már húsz éves Haladás páholyba. Ez a páholy a Nagy Orienshez tartozott. 
(Ugyanis a magyar szabadkőművességnek kétféle ága működött, a János rendi és a skót rítusú 
Nagy Oriens.)
Szabadkőművesi tudása folytán ugyanabban az évben, 1891. november 20-án legénnyé, és 
1892. december 2-án ennek a rendszernek legmagasabb, 3. (mester) fokára emelték. 1894. május
4-én tartotta meg főmesteri beszédét. 1894 és 1900 között töltötte be a főmesteri tisztséget. Egyet­
len lányának férje, az 1883. január 14-én született miskolci dr . Kovács Gábor  jogakadémiai ta­
nár 1906. március 2-án nyert felvételt, 1917. február 7-én díjemelésben részesült, majd november 
22 -én érte el a legmagasabb fokot.
A Haladás páholy lényeges, a társadalom egésze számára fontos kérdésekkel foglalkozott. A 
főmester szakmai tudása, szervezőkészsége, kulturáltsága, embersége vonzhatta a tagokat. Tevé­
kenységük eredményei ugyancsak meggyőzőek voltak. Kóla  János 1871-es megalakulásától ve­
zette a páholyt, s dr. Kenézy Gyula felvételekor is ő volt a főmester. Olyan jeles szabadkőművesek 
voltak a páholy tagjai között, mint JÁszi Vik to r , Jászi O szkár  testvére, jogász egyetemi tanár, a 
páholy egykori főmestere. Halála alkalmából a hivatalos megemlékezések sorában a Haladás pá­
218
10.23716/TTO.18.2011.30
holy és az egész magyar szabadkőművesség gyász-megemlékezést tartott. D r . Kun  Béla  egyetemi 
tanár ugyancsak a páholy főmesteri tisztségét viselte éveken keresztül.
A páholy dr. Kenézy Gyula főmestersége idején ért el gyönyörű eredményeket. A páhollyal 
kapcsolatos minden iraton szerepel a neve. Minden, a legkisebbnek tűnő üggyel is foglalkozott és 
láttamozta az anyagokat. Az ő korából való jegyzőkönyvek sajnos hiányoznak az Országos Levél­
tárból. A páholy jelentései viszont több esztendőről is megmaradtak. Ezekből alkothatunk fogal­
mat a tevékenységükről.
A Haladás páholy taglétszáma igen nagy lévén, 33-an elhatározták új páholy létesítését. Az új 
páholyt Körösi Csorna Sándor egykori debreceni kollégistáról nevezték el. Több lehetőséget is fel­
vetettek, de a tudós nevével a magyar nagypáholy kérését is teljesítették, mert egyrészt ilyen nevű 
páholy még nem volt, másrészt a név magyar vonatkozású, és Debrecent is felidézte.
Az új páholyt alapító 33 tag között orvos volt d r . Szász A d o lf, d r. C zak ó  Zsigm ond nő­
orvos. d r . H a jn a l D ezső fogorvos, d r . G áspár M ik lós kerületi munkásbiztosító pénztári fő­
orvos. Tanár: S ztan k ay  F. B é la  állami fémipari iskolaigazgató, C su rk a  Is tv á n  városi iparos- 
tanonc-iskolaigazgató, H a tv a n y  József tanító, B a r c z a  B a rn a  tanító, M a rg ó c s y  Em il felső­
kereskedelmi iskolai tanár Aszódról; L á s z ló  B é la  felsőkereskedelmi iskolai tanár Perenyéről; 
d r . G ulyás Is tv á n  főgimnáziumi tanár, G re in e r  M ih ály  felsőkereskedelmi iskolai igazgató. 
Mérnök: A c z é l G éza, Debrecen város főmérnöke, Veszprém i T ö rö k  G áb o r, Debrecen város 
erdőmestere, B e r n h a r d t  S á n d o r  MÁV mérnök Nagyváradról. Ügyvéd: d r . S z ö llő s i D ezső. A 
többiek kereskedők, földbirtokosok, hivatalnokok. A 33 alapító tag mindegyike a debreceni Hala­
dás páholyból lépett ki, a páholy vezetőjével, főmesterével együtt. Pontosabban a főmester nélkül, 
ugyanis Dr. Kenézy Gyula kilépése nehezen ment. Akkor még nem engedte kilépni a Haladás 
páholy. Végül kitartó igyekezetük hatására később elengedték a professzort. Valójában nem is volt 
jogszerű, hogy az alapítók közé felvették, de Kovács Gábor, a páholy titkára kért a nagymestertől 
engedélyt, hogy apósát kivételesen ezen adminisztratív hiba ellenére az alapítók közé besorol­
hassák. Oka ennek a kívánságnak az volt, hogy egyszerűbb legyen Kenézyt az új páholyban is 
főmesternek megválasztani. Az új páholy alapítói névsorában így megtalálható a leendő főmester 
neve is. A Haladás páholy főmestere ismét Tüdős K álm án  lett. Az újonnan szerveződött páholy 
a szimbolikus irányzathoz tartozott.
A KÉT PÁHOLY MŰKÖDÉSE
Mindkét páholy adott ki A szabadkőművesség lényege címmel kiadványt, először rövidebben, majd 
azonos címmel kétszer hosszabb változatban. Azt írják le benne, hogy a szabadkőművesség nem 
szűkül egyetlen országra, egyetlen láncba fogja az egész emberiséget. Példákat említettek arra, 
hogy a különféle nemzetek békés szeretetben élhetnek együtt. A szabadkőművesség célja az embe­
riség boldogsága. Ennek a kiadványnak a célja, hogy ezt az elvet ismertesse és terjessze.
Mindkét páholy elkészítette saját páholyának a jelvényét. A nagypáholynak azt javasolták, 
hogy az összes magyar páholy jelvényét gyűjtsék össze, és e gyűjteményhez örömmel adják oda 
a saját jelvényüket. A nagypáholy a kezdeményezést támogatta, de a szervezést nem vállalta el. 
Sajnos nem valósult meg ez a teljes körű páholyjelvény gyűjtemény.
A Körösi Csorna Sándor páholy sokat foglalkozott a gyermekekkel. A rossz körülmények között 
élők számára a páholy több ezer gyermeket ellátó éttermet nyitott. Napközi otthont is működtetett 
nyolcvan gyerek számára. Ebben étellel is ellátták őket. Anyagi segítséget is adtak a rászoruló gye­
rekeknek. Tankönyvekről is gondoskodtak. Mindez a békés időkben történt. Az első világháború 
során még nehezebb idők következtek, ezért a rászorulók száma egyrészt növekedett, másrészt 
családok maradtak apa nélkül, még nagyobb szükséget szenvedve. A páholy igyekezett még több 
segítséget adni a gyermekeknek és a családoknak. A páholytagok közül kiemelkedően munkál­
kodott ezen a főmester, továbbá dr. Kovács Gábor, Margócsy Emil és Csurka István. A rászoruló
219
10.23716/TTO.18.2011.30
gyerekeknek 80 férőhelyes otthont nyitottak meg a páholy tagjai teljes ellátással. Tankönyveket is 
beszereztek a gyermekeknek.
A népoktatási XXVI. törvény és az 1907. te. magyar nyelvű oktatást tett kötelezővé. A vallás 
iskolai oktatása kötelező tantárgyként szerepelt a törvényben. A páholy új törvényt, s abban ingye­
nes népoktatás bevezetését javasolta.
A budapesti Minerva páholy alkotása, az Ingyen Tej akció mintájára szerveztek ingyenes ke­
nyér- és tej-osztást.
1916. február 17-én vették meg a Vár utca 10.-ben az új páholyházat. A páholyok már eddig is 
ebben az épületben tartották összejöveteleiket -  de mint bérelt helyiségben. A nagypáholy kisebb 
összeget adott a vételár kiegészítésére. 1916. május 6-án avatták fel a helyiséget.
A magyar szabadkőművesek közös alkotása részére, Kőművesfalvának 100 korona összeget 
adtak. (Az oroszok Kárpátalján leromboltak több falut. A nagymester, dr . Bókay Á rpád szer­
vezésében a magyar szabadkőművesek egy falut, Mezőlaborcot saját költségen újjáépítettek. Ezt 
a községet nevezték el Kőművesfalvának. A Körösi Csorna Sándor páholy 1916-ban ezzel a 100 
koronával járult hozzá a kiadásokhoz.)
Az első világháború kezdetétől a debreceni páholyok -  hasonlóan a többi páholyhoz -  igye­
keztek a háború borzalmait enyhíteni. A katonák számára meleg ruhát, vastag kötött érmelegítő­
ket, zoknikat, kesztyűket készítettek. Nem feledkeztek meg a katonák hátramaradottjairól sem. A 
katonák hadba vonulása az érzelmi veszteségeken kívül a családoknak nélkülözést, pótolhatatlan 
anyagi veszteséget is jelentett. A páholyok igyekeztek anyagi és fizikai segítséggel támogatni a 
családokat. Főként a katonák gyermekeit segítették gondoskodással, anyagi támogatással. A Vörös 
Kereszt Egylet is támogatta ezt a karitatív tevékenységet.
A háborúból egyre-másra érkeztek a sebesültek. Az orvosok a szabadkőművesek közül is ko­
moly részt vállaltak a gyógyításban. Sok sebesült sohasem nyerte vissza az egészségét. Megrokkan­
tak. Már a háború során, de később is az egyik legnagyobb nemzeti, sőt a legnagyobb gond volt a 
rokkantak kérdése. Egészségesen mentek el a háborúba, és rokkantak lettek. Hivatalos segítséget 
ugyan kaptak az államtól, de viták, perek tömege fordult elő. A szabadkőművesek is tervezeteket 
készítettek a rokkantak életének rendezésére és segélyezésére, hiszen a legértékesebbet: egészségü­
ket áldozták a hazának. Orvosi vizsgálatokkal osztályozták a rokkantságukat, és a rokkantságuk 
fokát, majd annak mértékében az anyagi támogatás mértékét. Ezeknél még nehezebb megoldandó 
kérdés volt, hogy a rokkantaknak milyen munkát adhatnak.
Minden körülmények között a szabadkőművesség emberbaráti elvei határozták meg a páho­
lyok és tagjaik tevékenységét. Ennek ellenére 1920-ban feloszlatták a mozgalmat.
IRODALOM:
Barabás L.: Kenézy Gyula. Orvosi Hetilap, 1960. 12. 
A szerző címe:
Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes 
e-mail: bermatsz@gmail.com
220
10.23716/TTO.18.2011.30


Dr. Kenézy Gyula, a szabadkőműves

Gaál, István

Die soziale Differenzierung im Spätneolithikum Südtransdanubiens : die Funde und Befunde aus den Altgrabungen der Lengyel-Kultur

Orosz, István

A jobbágyvilág megszűnése Magyarországon

Gáti, József

Horváth, Sándor

150 éve született Bánki Donát,

az Óbudai Egyetem Gépészmérnöki

Karának névadója

Kovács, Mihály

Új hegesztési eljárás bevezetése a hazai

iparosképzés hajnalán

(avagy a gázhegesztéstől a hegesztőrobotokig)

Szalai, Judit

SZALAI JUDIT
Design az elektromos eszközök
kialakításában
A nagyipari termelést kibontakoztató ipari forradalom Nyugat-Európában, annak társadalmi és 
kulturális hatásaival együtt jóval korábban következett be, mint a közép-európai országokban. A 
reformkori Magyarországon a nyugat technológiai, társadalmi átalakulásai alig hatottak.
A magyar ipari kultúra kibontakozása az 1830-as évek reform országgyűlései, majd a sza­
badságharc és a kiegyezés után következhetett be. A 19. század második felében jelentkező ipari 
forradalomhoz kapcsolódó változásokra reagálva alakult meg az Országos Magyar Királyi Ipar- 
művészeti Tanoda (1870), az Iparművészeti Múzeum (1872), és az Iparművészeti Társulat (1885). E 
korszak tervezői a kései empire, biedermeier, majd neobarokk formajegyeket használták előszere­
tettel munkáikban, és háttérbe szorultak a funkcionális tendenciák.
A historizáló irányzatok formái jellemzik a millennium és a kiegyezés közötti időszakot, de 
már megjelennek a történeti stílusok burkában az új anyagok és technológiák.
A hazai ipar gyors fejlődését mutatja, hogy 1880-tól 1910-ig az iparban foglalkoztatottak szá­
ma egymillióra emelkedett és az ipari telepek száma is rohamosan nőtt. Ennek eredményeképpen 
a modern ipar és az ipari formatervezés kapcsolata előtérbe került.
A más iparágakhoz képest fejlett magyar gépgyártás ma is példamutató, mérnöki munkával 
megszerkesztett termékei -  a Ganz gyár 1878-ban alapított Elektrotechnikai Osztályának műszaki 
és formai kialakításukban is jelentős egyenáramú motorjai és generátorai, vagy a Kandó-féle villa­
mos vonatok -  mind igazolják a funkció szolgálatát szem előtt tartó tervezés hatékonyságát.
A letisztult formákból felépített és célirányos kialakítás példája az 1883-ban tervezett "Gnom" 
egyenáramú gépcsoport még gazdaságosabb, 1885-ös delta sorozata, melyből a váltakozó áramú 
gerjesztő gépeket is fejlesztették.1 Az 1886-tól gyártott kétpólusú, delta jelű dinamó, melyről a 
millenniumi kiállítás kapcsán is olvashatunk, szép példája a Ganz gyár nemzetközi viszonylatban 
is előremutató stratégiájának. 2
A  századforduló gyáripari tervezését elemezve felmerül az ipari termékeket tervező iparművé­
szek felkészültségének kérdése. A helyzetet jól jellemzi K ö r ö s f ő i - K r ie s c h  A l a d á r  véleménye: 
„sem iparművészeti terméket fogyasztó közönségünk, sem iparművészeti terméket előállító iparo­
sunk úgyszólván alig volt"3-, de azért megjelentek a művészetek minden ágát művelő tehetségek is; 
jelentős képviselőjük ekkor H o r t i  Pá l  (1865-1907), akinek munkásságában a funkcionalitás és 
szerkezeti kialakítás került előtérbe a díszítés helyett.
A megújulásra törekvő mozgalom, a szecesszió, tárgykultúránkban a sajátos halasi csipkétől az 
eozin-mintás Zsolnay tárgyakon át, több területen megjelent. A K o z m a  L a jo s  vezetésével meg­
alakult Budapesti Műhely (1913) már formailag letisztultabb alkotásaiban érzékelhető a szecesszió 
egyre fogyó hatása. A szecessziót követően megjelenő konstruktív tendenciák vonásait összegző 
Bauhaus korszak részlegesen, de hatott a hazai fejlődére, és több magyar művésznek adott lehető­
191
10.23716/TTO.17.2010.34
séget a kibontakozásra. Itt tanult, majd oktatott a fémcső bútoraival ismertté vált Breuer Marcel 
(1902-1981) és Moholy Nagy László (1895-1946), akinek munkássága a továbbiakban is jelen­
tős hatású volt. Moholy itt vezetett fémműhelyt, és fénykísérleteivel jelentős mértékben hozzájá­
rult az európai lámpatestek kialakításának fejlődéséhez.
Az 1930-as évek folyamán híradástechnikai iparunk, a rádiógyártás dinamikusan fejlődött, 
amit nagyban elősegített a hazai elektroncsőgyártás. A Magyar Wolfram Lámpagyár, 1924-től ke­
reskedelmi szerve, az Orion Villamossági Rt., gyártmányaival rövid idő alatt nemzetközi sikere­
ket ért el.4 A gazdag típusválasztékot iparművészek tervezték, a korabeli bútorokkal összhangban 
levő formák jól jellemzik a gyár termékeit. Remekül példázza ezt az Orion 466-G jelű zenegép 
(1943) diófa szekrénye is, tartózkodó, konzervatív, de időtálló formájával.5 Az 1945-1948 közötti 
időszak kiemelkedő formatervezője Magyarországon Bozzay Dezső (1912 - 1974) volt, munkái: 
az Olympia, az Europa-super és az Ultra-super rádiócsalád egyaránt magas színvonalat képviselt. 
Szintén hozzá fűződik a Jóbarát, Pajtás, Mestermű rádiók tervezése is.
A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár részére készített CB 55 jelű telefonterve, Körtelefon né­
ven vált ismertté.
Az 1930-as évek végére komoly exportáló céggé nőtte ki magát a Gamma Művek, amely 1920- 
ban alakult. Termékei közül Csecs Balázs 1942-es fénytelefonja érdemel említést, melynek mű­
szaki és formai kialakításában a kifejező összefogott tömeget finom részletek egészítik ki, átköté­
sekkel, puhításokkal.6
Az Elektromechanikai Vállalat 1957-ben forgalomba hozott, Tünde tranzisztoros rádióját 
Burodics Imre tervezte, markáns formájú, csontszínű és piros kávával, sárgarézzel keretezett, 
kör alakú keresővel.
Az 1950-es évektől jelenlévő és erősödő tudományos-technikai forradalom az 1960-as évek­
ben kapott meghatározó szerepet a design és a mindennapi élet területein. Ekkorra a jellemző 
szobrászi, túlzóan áramvonalas, dinamikus formavilágot felváltja a semlegesebb résztömegekből 
való építkezés. A sík-dinamikus, normál formák kerülnek előtérbe, amit az Orionnál a Bozzay 
Dezső és Kovács M ihály által tervezett AT 511-es és 611-es típusú televíziókészülékek enyhe 
ívekkel alakított, kecses formája jól példáz.
Dániel József formatervezői munkája a Videoton Rádió- és Televíziógyár termékeinél ki­
egyensúlyozott formavilággal, plasztikus finom formákkal és színekkel jelenik meg, az ő nevéhez 
fűződik a Miniszuper{\967) és a Camping de Luxé (1967, 1968) tervezése.
A háztartási gépek, porszívók, mosógépek centrifugák, kávéfőzők tervezése terén végzett ki­
emelkedő munkát Nagy Tibor. Lunapress nevű kávéfőzőjének (1966, Egri Finommechanikai Mű­
vek) két domináns alumíniumhengere tiszta formájával tűnik ki.
Borz’ Kováts Sándor az elsők között volt, aki stíluskötöttségtől mentesen az új iparművész 
gondolkodást elsajátítva lépett ki az Iparművészeti Főiskoláról. Első sikeres lámpa kísérletei 1965- 
ből valók.7
A hetvenes évek elején a neoavantgárd irányzat alábbhagyott, s a formatervezésben új tervezési 
szemlélet jelent meg: a rendszer elvű tárgy- és környezettervezés lépett előtérbe. A számítógép, az új 
technológiák, az ipari eljárások rohamos fejlődése hozzájárult a formatervezés újraformálásához, 
előtérbe került a miniatürizálás. A késői 70-es éveket „pop és űrkorszaki” stílusjegyek jellemzik, 
majd a 80-as évek formatervezésében a púnk és new-wave irányzatok hatása érvényesült. Az 1980- 
as években számos tervező újból a Bauhaus már klasszikusnak számító darabjaiból merített, majd 
a 90-es évekre visszatért az 50-es 60-as évek formavilága, a “reíro” jelenség. Az 1966-os Unipress
kávéfőző es annak Zalavári József altal tervezett mai valtozata jól mutatja a korokra jellemző 
anyag és formavilág fejlődési irányát.
A jelenlegi és jósolt technológiai komplexitásból kitűnik, hogy mára az egyszerűsítés válik a 
tervezés fő motívumává. A technológia az, melynek segítségével olyan termékeket hozhatunk létre, 
amelyek a lehető legközvetlenebb es legegyszerűbb kapcsolatban vannak az emberrel, de ugyanígy
192
10.23716/TTO.17.2010.34
előtérbe kerülnek a humán nézőpontok: az emocionalizmus és az individualizmus.8
Az új szintetikus anyagok és folyamatos fejlődésük, a flexibilis kerámiák, a rugalmas gélek és a 
visszanyert alapanyagok; a habosított fémek, a vezetőképes fénykibocsátó műanyagok radikálisan 
módosítják az új termékek formai lehetőségeit, egyre nagyobb szabadságot adva a tervezőknek. A 
műszaki fejlődés egyébiránt olyan iramú napjainkban, hogy gyakran nincs idő kiérlelni a megfe­
lelő alakokat, például a ma elterjedő iPodok formája a mobiltelefon típust utánozza, holott funk­
ciójuk más. A hosszabb-rövidebb idő alatt kialakult tipikus termékek esetében a forma elébe vág a 
tapasztalatnak. Ha a tárgy nem hasonlít a típushoz, a felhasználó elbizonytalanodik a használatot 
illetően, ezért a gyártók inkább nem feszítik túl a húrt és alkalmazzák a MAYA (most advanced yet 
acceptable), azaz "a leghaladóbb, de még elfogadható" termékkoncepciót.9
Ezek az új kihívások mind fontosabbá teszik az eszközök tervezésével foglalkozó két szakmai 
réteg - a mérnöki és művészi oldal - együttműködését, mivel azok mind megközelítés tekinte­
tében, mind gondolkodásmódban, értékítéletben, életérzésben óhatatlanul sok esetben szemben 
állnak egymással. A ma formatervezői a jelenlegi körülmények között nem támaszkodhatnak már 
csupán a hagyományos módszerekre, hanem olyanokat kell kifejleszteniük, amelyek elég átfogóak 
és bonyolultan kifinomultak ahhoz, hogy megragadják az egész embert, a fogyasztót nem csupán, 
mint egy észlényt, hanem mint egy érzelmi és állandóan változó személyt.10
A formatervezés további fő feladata a humánus és fenntartható fejlődésre törekvés, új és jobb 
tervezői irányzatok megteremtése, valóságos igényeken alapuló termékek létrehozása, egy globális 
cél: az élhetőbb jövő megteremtéséért.
Irodalomjegyzék
1 Szőke Béla (szerk.), Gohér Mihály: Műszaki nagyjaink, Gépipari Tudományos Egyesület, 1983, 358.
2 Hoór Mór. Az elektrotechnika az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Műszaki ismertetések.
3 Körösfői-Kriesch Aladár: Egy kis visszapillantás, MI, 1914/10
4 Ernyey Gyula: Az ipari forma története Magyarországon, 1974,40-42.
5 Rádió Technika 1936. 7. sz. 32.
6 György István: A Gamma 50 éve, 1970, 44.
7 Vadas Józsefi A Művészi Ipartól az Ipari Művészetig, 1979, 82.
8 Charlotte és Peter Fiell: Design a 21. században, Taschen/Vince Kiadó 2004, 7.
9 Lissák György: A gondolattól a formáig, Napocska Kiadó, 2009, 101.
10 Zsennyei Műhely: MKISZ Ipari Formatervezők Társasága, 1996,67., 103.
A szerző címe:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 
Elektrotechnikai Múzeuma 
1075 Budapest 
Kazinczy E utca 21.
193
10.23716/TTO.17.2010.34


Design az elektromos eszközök

kialakításában

Debrődi, Gábor

Mit adott a rohamkocsi az oxiológiának?

Kötél, Emőke

Hungarian

PhD konferencia : a Tudomány Napja tiszteletére rendezett konferencia tanulmányaiból : 2009. november 9.

Csáki, Csaba

Élelmezésbiztonság : A magyar élelmiszer-gazdaság, a vidékfejlesztés és az élelmiszer-biztonság stratégiai alapjai

Not a member yet

Szakmai rajzoktatás és tanoncképzés a 18-19. században

Dr. Kenézy Gyula, a szabadkőműves

Die soziale Differenzierung im Spätneolithikum Südtransdanubiens : die Funde und Befunde aus den Altgrabungen der Lengyel-Kultur

A jobbágyvilág megszűnése Magyarországon

150 éve született Bánki Donát, az Óbudai Egyetem Gépészmérnöki Karának névadója

Új hegesztési eljárás bevezetése a hazai iparosképzés hajnalán (avagy a gázhegesztéstől a hegesztőrobotokig)

Design az elektromos eszközök kialakításában

Mit adott a rohamkocsi az oxiológiának?

PhD konferencia : a Tudomány Napja tiszteletére rendezett konferencia tanulmányaiból : 2009. november 9.

Élelmezésbiztonság : A magyar élelmiszer-gazdaság, a vidékfejlesztés és az élelmiszer-biztonság stratégiai alapjai

12,122

20,154