REAL-EOD

Никчевић, Радомир

Nikčević, Radomir

Манастир Грачаница = Manastir Gračanica

Schweitzer, Ferenc

Katasztrófák tanulságai : stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások

Kovács, Győző

Vámos, Éva

Vámosné Vigyázó, Lilly

KOVÁCS GYŐZŐ
Charles Babbage 
és Augusta Ada Byron (Lady Lovelace), 
a modern számítástechnika 
(hardware és software) úttörői
A 19. században gyökeres változás következett be a számítások gépesítésének történetében. Ez elsősorban Charles 
Babbage, illetve Lady Lovelace nevéhez fűződik. Babbage a 18. század utolsó évtizedében született. Csillagász és 
matematikus volt. A matem atika elméleti kérdéseivel foglalkozott, a csillagászatban pedig mindazt alkalmazta, 
amit elméletileg m ár megalapozott. A 19. század csillagászainak egyik legfontosabb feladata a csillagászati táb- 
azatok gépesítése volt. Ilyen táblázatokra volt szükség, hogy a tengereken kóborló brit hajósok biztonságosan 
•Megtalálják úti céljukat, majd visszatérjenek a kikötőikbe. Akkor m ár a gőzgépet feltalálták, Babbage-nak tehát 
az vo^ a célja, hogy a táblázatok készítésére alkalmas -  gőzzel hajtott -  a műveleteket automatikusan végző, 
»m odern” számológépet konstruáljon. M ásodik gépét analitikus gépnek nevezte el. A munkában kitűnő társra 
talált Lady Lovelace matematikus személyében, aki -  ismerve Babbage alkotását -  kitalálta, hogy lehet azt prog­
ramozással hatékonyan felhasználni. Életművük ezért nem választható szét, és eredményeiket ezért kell együtt 
emlegetnünk. Lady Lovelace írta le pontosan Babbage gépének működését, a tudomány ezt az ismeretet is neki 
Köszönheti.
2011-ben ünnepeljük Charles Babbage 220. születésnapját, aki a 19. században megalkotta az első 
Mechanikus programozható számolóeszközt.
Anglia a 19. században a tengerek meghódítására készült, a hajók navigálásához két technikai 
eszközre volt szükségük, egy pontos hajóórára, amelyet a hullámzó tengeren is használni tudnak, 
valamint pontos csillagászati táblázatokra, amelyek segítségével -  a bolygók vagy más égitestek 
Pozíciójának a megméréséből -  a fedélzeten meg tudták állapítani, hogy éppen hol hajóznak.
A pontos hajóórát Jo h n  H a r r i s o n  órásmester alkotta meg, aki az addig használt és a hajón 
időmérésre alkalmatlan ingaóra helyett rugós órát alkotott. Az óra elkészítésére a parlament 1714. 
Junius 20-án 20.000 Font pályázatot tűzött ki, amelyre csak Harrison pályázott, mert a többi mes­
ter a feltételek teljesítését lehetetlennek tartotta.
Harrison több órát is készített, az elsőt -  amely 34 kg-osra sikerült -  1735-ben mutatta be, de 
az °rát, bár használható volt, a parlamenti bizottság hajóóraként alkalmatlannak minősítette.
Harrison ezután még 3 órát készített, egyre kisebbeket, amelyeket a bizottság rendre vissza­
utasított. 1772-ben, 79 éves korában készítette el az ötödik óráját, amely akkora volt, mint egy 
zsebóra, de ezt nem a parlamentnek mutatta be, hanem III. G y ö r g y  királynak, akinek az 
° rat -  miután a király amatőr csillagász volt -  oda is ajándékozta. A király ezek után véget vetett a 
Parlament packázásának és átadatta a pályadíjat Harrisonnak. Az 5. óra húszszor pontosabb volt, 
Mint amilyen pontosságot a pályázatban a parlament előírt.
Ezek után -  a navigációhoz -  már csak pontos csillagászati táblázatra volt szükség. A táblá­
137
10.23716/TTO.18.2011.20
zatokat N e v i l  M a s k e l y n e , az 5. királyi csillagász először 1767-ben adta ki az első csillagászati 
évkönyvben. Az előszóban azt írta:
„A Comissioners o f  Longitude (Navigációs Kormánybizottság) a legutóbbi törvény által 
reá ruházott felhatalm azásának megfelelően kiadja az 1767-es NAUTICAL ALMANAC and 
ASTRONOMICAL EPHEMERIS-t (Tengerészeti Almanach és Csillagászati Évkönyv) azzal, hogy 
azt -  ezen túl -  minden évben újra ki kell adni. E munkának nagyban hozzá kell járulnia a csillagá­
szat, a földrajz és a navigáció fejlődéséhez.”
A feladat megoldásához sürgőssé vált egy nagyteljesítményű számológép megépítése.
A  felső-középosztálybeli családból származó C h a r l e s  B a b b a g e  (1791-1871) matematikus, 
csillagász, korán kapcsolatba került a matematika és a csillagászat korabeli nagy alakjaival, így 
1820-ban megalapítják a Királyi Csillagászati Társaságot. Elsőként őt tüntetik ki a Társaság arany­
érmével a „Gépek matematikai táblázatok kiszámításához való alkalmazási tapasztalatai” című 
munkájáért.
1822-ben, Jo h n  H e r s c h e l  (csillagász) és Babbage csillagászati számításokat ellenőriztek, 
amikor Babbage állítólag azt mondta: „Adná Isten, hogy ezeket a számításokat gőzgéppel lehessen 
elvégezni!”. Herschel válasza: „Ez nem is lehetetlen!”(A gőzgép volt akkor a technika csúcsa.)
1823-ban Babbage a kormánynak egy mechanikus, csillagászati táblázatok kiszámítására al­
kalmas számoló-berendezés megalkotására tett javaslatot, a kabinet anyagi támogatását kérve. A 
berendezést Differenciagép-nek nevezte, amellyel különböző hajózási táblázatokat lehetett készíte­
ni. Az Admiralitás a támogatást megadta.
Babbage azonnal elkezdte a gép tervezését és építését, de túlbecsülte az erejét: 1827-ben meg­
betegedett, külföldön kezeltette magát, miközben kinevezték Cambridge-be -  N e w t o n  korábbi 
tanszékére -  professzornak, a katedráját azonban sohasem foglalta el.
1833-ban abbahagyta differenciagépének építését, mert akkor már egy újabb gép tervein gon­
dolkozott. A géniuszokra jellemzően, még el sem készült a találmánya, máris belekezdett egy tö­
kéletesebb, újabb találmány fejlesztésébe.
G e o e r g e  A i r y  királyi csillagász, megtekintve a majdnem kész differencia-gépet, azt mondta: 
„Miután eléggé elmélyedtem a témában, válaszként azt a véleményemet közöltem, hogy a gép érték­
telen.”
A politikusok minden időben (ma is) szeretik értékelni a tudományos eredményeket, bár nem 
értenek a témához. így Sir  R ó b e r t  P e e l  miniszterelnök a differenciagépről a parlamentben a kö­
vetkező módon nyilatkozott: „Szeretném előzetesen kissé megfontolni, ( ...)  mielőtt nagy kölcsönre 
teszek javaslatot egy fabábú  finanszírozására, amely táblázatba foglalja x2+x+41 form ula értékeit.”
A gép -  a két negatív vélemény ellenére -  ma is működőképes, és összes tervrajzával együtt a 
Science Museumban található.
Ezek után P e e r  G e o r g  S c h e u t z  (1785-1873) svéd nyomdász, Babbage hozzájárulásával, svéd 
állami segítséggel a gépet meg- és átépítette, majd 1854-ben Londonban be is mutatta.
Babbage Scheutz gépéről:
„Mr. Scheutznak, a kiváló stockholmi nyomdásznak igen nagy nehézségekkel kellett megküzde­
nie. A szerkezet konstrukciója és a probléma matematikai vonatkozása egyaránt teljesen új volt a 
számára. Mindazonáltal belekezdett egy gép építésébe, amelyik negyedik differenciával és tizennégy 
számjeggyel tud dolgozni, és alkalmas saját táblázatok nyomtatására.”
A gépet Scheutz bemutatta a párizsi világkiállításon is. A gép előbb Amerikába, a Dudley Ob­
szervatóriumba került, ma a Smithsonian Institution gyűjteményében van. A gép egy másolatát 
Londonba vitték, a Somerset House-ba, az anyakönyvi irattárba, ahol sokáig használták. 1914-ben 
adták át a Science Museumnak.
Babbage főművét, az Analitikai gép-et 1833-ban kezdte tervezni és építeni; 1871-ig, haláláig 
dolgozott rajta. Halála után a munkát fia folytatta, de nem fejezte be. A félkész gép és darabjai 
szintén a londoni Science Museumba kerültek.
138
10.23716/TTO.18.2011.20
A gép a világon az első, általános célú, programozható számológép lett volna, ha elkészül. Az 
angolok a világ első számítógépének nevezik, de nem az. A programot és az adatokat a gép lyuk­
kártyán tárolta, az ötletet Babbage Jo s e p h  M a r i é  Ja c q a r d  szövőgépétől vette át, amely az első 
programozott szövőgép volt a maga idejében.
Jacquard a nyüst szálainak az emelését, ily módon a szőtt mintát egy kártyasorozattal progra­
mozta, amelyet egy pedállal továbbított; a mintát kártyacserével tudta megváltoztatni.
Babbage gépe az egyik felfűzött lyukkártya csomagról a változókat a tárolóba vitte be, míg a 
program-kártya csomag a malomban  a műveletek egymásutánját vezérelte.
Babbage-t felkereste egy ifjú hölgy: A d a  A u g u s t a  B y r o n , a későbbi L a d y  L o v e l a c e , a nagy 
költő, L o r d  G e o r g e  G o r d o n  B y r o n  lánya, aki már 15 éves korában kiváló matematikus volt. 
M r s . D e  M o r g a n , aki az ifjú hölgyet a Babbage-nél tett első látogatásra elkísérte, a következőket 
írta:
„Míg az estély további résztvevője ugyanazzal az arckifejezéssel és érzéssel tekintett erre a szép 
készülékre, mint amelyet állítólag egyes vademberek tanúsítottak, amikor először láttak távcsövet 
vagy hallottak puskalövést, Miss Byron - akármilyen fiatal is volt -  megértette működését és átlátta 
a találmány szépségét.
Az Analitikus gépről Babbage egy torinói előadása után, L u ig i  F. M e n a b r e a  tábornok írt 
tanulmányt, amelyet 1842-ben adtak ki. Lady Lovelace -  Babbage bíztatására -  angolra fordította 
az írást, és jegyzetekkel látta el. A tudományos világ nem az eredeti leírásból, hanem Ada Byron 
jegyzeteiből ismerte meg Babbage analitikus gépének működését és főleg a programozását.
Ada a programot -  a szövőgép nyomán - mintának nevezte: a világon elsőként fogalmazta meg 
a programozás lényegét, ezért hívjuk Ada Byron, Lady Lovelace-t a világ első számítógép-progra­
mozójának.
Ada 36 éves korában hunyt el, halála után az ugyancsak 36 éves korában elhunyt apja, Lord 
Byron mellé temették Newsteadben.
Byron 1 éves korában látta a lányát, egész életében a találkozásukra vágyott. A Harold lovag 
zarándokútja költeményében erről így ír:
„Leányom! Neveddel kezdem el dalom -  
Leányom! Sok mindent végez be neved -  
Nem látlak, nem hallak, de ott lakom  
A legmélyedben, senki sem lehet 
Hűbb társ, ki múltam árnyáig vezet;
Bár homlokom nem látod meg soha,
Hangom jövőd ábrándján átrezeg,
S ha keblem hűl -  szívedig hat szava, - 
Emlék és dallam lesz atyád haló p o r a ”
A  m ű fo rd ítá s  F o d o r  A n d r á s  m e s te rm u n k á ja .
Babbage eredeti műszaki rajzaiból a londoni Science Museum -  1985 és 1991 között, D o r o n  
Svvade kurátor javaslatára -  Babbage születésének 200. évfordulójára elkészítette a Differenciagép 
■2-t, az eredeti készülék pontos mását.
A műhelyt, amelyben a gép készült, a múzeum földszintjén, a fogadó terben rendeztek be, 
ahol -  állandó közönség előtt -  B a r r i e  H o l l o w a y  és R e g  C r i c k  mérnökök vezetésével, Babbage 
rajzai alapján gyártották le a gép alkatrészeit. Doron -  aki bemutatta nekem az újjáépített gépet 
~ bizonyítani szerette volna, hogy Babbage korában voltak olyan szerszámgépek, amelyekkel akár­
melyik Babbage gépet meg lehetett volna építeni, ezért -  javaslatára -  a műhely számjegyvezérlé- 
Su> modern szerszámgépeit a 19. századi pontosságúra „butították vissza
139
10.23716/TTO.18.2011.20
A gép 1991-re elkészült. Doron találta ki, hogy az első feladat, amelyet a gépen kiszámítanak, 
a következő lesz: 0+0=0. A tényezőket beállították, Doron egyet tekert a kurblin, és megszületett 
az eredmény: 0!
A projekt sikerült.
Doron Swade azóta már nincs a múzeumban, de a gépet -  minden évben egyszer, általában 
Babbage születésnapján -  bemutatják a nagyközönségnek, mindig kiszámítanak vele valamit. 
Ezen a napon a gép kezelői korabeli ruhákba öltöznek, hogy a nézők számára még emlékezeteseb­
bé tegyék az eseményt.
A szerző címe:
Kovács Győző, Dr. h.c.
Tel: 0630 984-0229
Ada Augusta Byron,
John Harrison órásmester, kezében az 5. hajó-órája Lady Lovelace grófnő 1835-ben
Ada Augusta Byron, Lady Lovelace
Joseph-Marie Jacquard (1752-1834)
J.a . JACQUARD.
140
10.23716/TTO.18.2011.20
Tálosi József szövőmester bezdáni műhelyében 
az ősi Jacquard szövőszéken így szövi a mintákat
Pehr George Scheut: diffcreticiagépe
A Jacquard szövőgép
141
10.23716/TTO.18.2011.20
A befejezetlen analitikai gép Babbage halálakor. 1871
Doron Swade 1991-ben
Babbage újra megépített differenciagépe
10.23716/TTO.18.2011.20


Charles Babbage és Augusta Ada Byron (Lady Lovelace), a modern számítástechnika (hardware és software) úttörői

Tóth, Béláné

Műszaki rajzi ismeretek oktatása Európában a 19. században

Oláh, Anna

Egy jeltelen sírtól - a Világemlékezet listáig. Az APPENDIX kinyomtatásának 180. évfordulójára

Molnár, László

Egy rendszerépítő a 19. században. Megjegyzések Edison munkásságáról

Katona, József

KATONA JÓZSEF
Családok részvétele az I. világháborúban
A szerző családjából, a Kmetykó családból tizenkét gyerek közül négyen vonultak be a Nagy Háborúba, melyből 
többszörös sebesülést követően csodával határosan mind a négyen hazatértek. írásos dokumentumaikat, melye­
ket szüleiknek küldöttek, a szerző könyv formájában foglalta össze abból a célból, hogy példát mutassanak a mai 
ifjúságnak, hiszen a nehéz körülményeknél a pusztulást jelentő háború sokkal rosszabb. Az I. világháborúban 
szolgálatot teljesített felmenőiről a szerző vázlatos ism ertetést ad könyve alapján.
A NAGYAPA
Atyai nagyapám, D r. K a t o n a  Jó z s e f  (/1865-1920/ K m e t y k ó  Jó z s e f ) a felvidéki Alsódraskócon 
született K m e t y k ó  Pál jegyző gyermekeként. A szülők tizenkét gyermeket neveltek. József az 
orvosi egyetemet végezte el és Budapesten élt családjával haláláig, a IX. kerület, a Ferencváros 
tiszti főorvosaként. Vezetéknevét -  egyedüliként a családból -  a millennium évében Kmetykóról 
Katonára változtatta. Négy gyermeke közül fiai, István és József az orvosi, lányai, Ilona és Margit a 
pedagógusi hivatást választották.
Frontszolgálata során Katona dr. Észak-Olaszországban a 38. honvéd gyaloghadosztály tag­
jaként, kórházparancsnokként dolgozott. Hazatérve is gyógyította a rászorulókat a Schöpf-Mérei 
Ágost Kórházban, amelyet hadi kórháznak rendeztek be. Háborús érdemeit Szalvátor főherceg 
1916-ban a Vöröskereszt II. osztályú „díszjelvény hadiékítményekkel” kitüntetéssel ismerte el. Sok 
gyermekről álmodott, dyphteria által okozott szívprobléma vitte el fiatalon.
A NAGYAPA ÖCCSE
D r  K m e t y k ó  Pá l  (1874-1940) az orvosi egyetemet szintén Budapesten végezte 1905-1921 között. 
Bodajkon, Suron, 1923-tól Fehérvárcsurgón volt körorvos. Az első világháborúba 1914-ben vonult 
be, s a 17. honvéd gyalogezredben a szerb, a román és az olasz fronton teljesített szolgálatot, majd 
főorvosként szerelt le. Érdemeiért a Signum Laudis Koronás Arany Érdemkereszt kitüntetésben ré­
szesült és a Károly Csapatkereszt viselésére is jogot szerzett. Hazatérését követően g r ó f  K á r o l y i  
Jó z s e f  uradalmi orvosa is volt Fehérvárcsurgón, ahol az uradalom és a grófi család minden ellátásra 
szoruló tagját kezelte. Néhány tárgyi emlék bizonyítja a grófi család nagyvonalúságát, akik barátsá­
gukkal is kitüntették, és megbecsülték a több szakvizsgával rendelkező, a kastélyban lakó orvosukat. 
A család leszármazottja a 2010-ben gyönyörűen helyreállított kastélyban folytatott beszélgetés során 
még emlékezett rá a szülők elmondásából.
A NAGYBÁCSI
A szerző atyai nagybátyja, D r . K m e t y k ó  K á r o l y  (1875-1948), a későbbi nyitrai érsek is kivette 
részét a háborúból, ahol tábori lelkészként szolgált. Püspökké 1921-ben szentelték, érseki kine­
263
10.23716/TTO.18.2011.38
vezésére 1943-ban került sor. Ezek az évek nem kedveztek a papi hivatást gyakorló egyházi sze­
mélyeknek. A későbbi érsek tanulmányait Budapesten és Nyitrán végezte, s a nagy reform-pápa, 
XIII. Leó hatása alá került. A Szlovák Nemzeti Tanács tagjaként pályafutása során több templomot 
épített, számos teológiai könyvet írt. Életét a nyitrai székesegyház 1948-as kirablása megtörte, és 
még abban az évben elhunyt.
A NAGYNÉNI
Kmetykó Bonifácia (1881-1950?) irgalmas rendi ápolónővér, aki a Szent Vincéről elnevezett ápo­
lórendben dolgozott. Ott végzett munkásságának 50. évfordulójára szlovák nyelven írt emléklap­
pal jutalmazták, 70 éves kora körül hunyt el. A Nagy Háborúban mozgó kórházakban gyámolítot­
tá a rászorulókat.
Mindezek a történetek mutatják, hogy a család tagjainak példamutatása hogyan hat a későbbi 
nemzedékekre.
A szerző címe:
Dr. Katona József főorvos
e-mail: jozsef.katona@mail.janoskorhaz.hu
264
10.23716/TTO.18.2011.38


Not a member yet

Манастир Грачаница = Manastir Gračanica

Katasztrófák tanulságai : stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások

Charles Babbage és Augusta Ada Byron (Lady Lovelace), a modern számítástechnika (hardware és software) úttörői

Műszaki rajzi ismeretek oktatása Európában a 19. században

Egy jeltelen sírtól - a Világemlékezet listáig. Az APPENDIX kinyomtatásának 180. évfordulójára

Egy rendszerépítő a 19. században. Megjegyzések Edison munkásságáról

Családok részvétele az I. világháborúban

Europe, Minorités, Liberté de religion

Liber discipulorum : tanulmányok Kovács András 65. születésnapjára

Comenius és a múzsák

12,122

20,154