REAL-EOD
Not a member yet
20154 research outputs found
Sort by
Megjegyzések a kémiai forradalom történetéhez
Full text linkA 18. század nyolcvanas éveiben a flogiszton elméletet megdöntötte Antoine Lavoisier, aki egy oxigén-központú elméletet alapított meg. Ezt a folyamatot nevezik kémiai forradalomnak. 1772-ben Lavoisier ellentmondásokat fedezett fel a flogiszton elmélet és az elmélt által leírt valóság között. Ez a felismerés volt programjának kiindulópontja. Programja a kémia megújítását célozta, magában foglalta a kalcináció, a redukció és a pneumatikus kémia kutatási területét. Meggyőződése szerint munkája forraadalmat idéz eló a fizikában és a kémiában. Az előadás ennek a folyamatnak bizonyos aspektusaival foglalkozik.Problémákat mutat be a rivális pradigmák közti kommunikáció során, kitér a tudományos elméletek összemérhetetlenségének kéérdéseire
Az egyre növekvő érték - a gyermek (a csecsemőhalálozás elleni küzdelem múltja, jelene és jövője)
Full text linkA "gyermek kincs" kifejezés minapi beütése a Google kereső oldalán nagyjából 264.000 találatot eredményezett. De ez nem mindig volt így. Az állami gyermekvédelem első gondolata csupán a francia forradalom során merült fel először, és csak 1860-ban hívta fel William Farr statisztikus a világ figyelmét arra, hogy a csecsemőhalálozás az egyik legnagyobb társadalmi probléma. Magyarországon 1894-ben a csecsemőhalálozás átlagát 21,2%-ra tették, amely a fejlett európai országok szintjét tekintve az egyik legmagasabb volt. Több mint húsz évvel később, 1905-ben a hét év alatti gyermekek halálozási aránya az összlakossághoz képest 47,5% volt, a meghalt gyermekek 42,3%-át a halála előtt orvos sem látta. 1908-ban pedig a csecsemőhalálozás terén sem volt igazi változás, a gyermekek ötöde halt meg a születését követő első évben. Ezek az adatok annak a tudatában különösen rettenetesek, hogy már ismert volt a perinatális orvoslás, Budin javasolta a szoptatást, felfedezte a cumit, Tarnierrel közösen pedig 1880-as létrehozták az első inkubátorokat. Berend Miklós gyermekgyógyász 1910-ben keserűen állapítja meg: „Ma még Magyarországon egyetlen egy klinika sincs, ahol a kitűnő, Budin-féle példára a csecsemők számára konzultációt rendeztek volna be.”. Épp ezért különösen indokolt volt 1915-ben az Országos Stefánia Szövetség létrehozása, amelynek megalakulásakor két fő célkitűzése volt: a csecsemőhalandóság csökkentése és a nemzet számbeli erősbítése. A paradigmaváltozást tovább erősítette az 1927-es alapítású Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat, amelybe a Szövetség végül 1941-ben beolvasztásra került. A munka fokozatosan hozta meg a gyümölcsét. Az 1915-ös és 1945-ös kiugrástól eltekintve, 1931-ben sikerült elérni a 15%-os, 1944-ben a 10%-os, 1959-ben pedig az 5%-os mutatót. A folyamatos csökkenés egy nagyságrendes mérőszámot is lehetővé tett, százalékról ezrelékre. Az 1990. évi 14,8 ezrelékről 2017-ben 3,6 ezrelékre csökkent a csecsemőhalandóság. Javíthatóak-e ezek a mutatók? 150 év alatt jelentős hozzáállásbeli változások alakultak ki
Ranschburg Pál és a magyar pszichológia paradigmaváltásai
Full text linkRanschburg Pál (1870‒1945) a magyar pszichológia meghatározó, iskolateremtő egyénisége volt. Tanulmányomban a paradigmaváltozásokat egyfelől a kísérleti pszichológia, másfelől a Magyar Pszichológiai Szemle működésének összefüggéseiben mutatom be. Áttekintem azokat a hazai fejleményeket, amelyek a kezdeti kísérleti pszichológiai kutatásoktól a jelenkori magyar pszichológiáig íveltek. Rámutatok arra, hogy Ranschburg Pál mind módszertani/gyakorlati, mind elméleti munkásságával a magyar pszichológia tudományos értékeinek paradigmateremtő alkotója volt. Ez a paradigmateremtés azonban viták és konfliktusok erőtereiben formálódott. Kulcsszavak: Ranschburg Pál, kísérleti pszichológia, Magyar Pszichológiai Szemle, paradigmateremtések és konfliktusok
Paradigmaváltás az oktatásban a jelenlegi járványhelyzetben
Full text linkJelen századunkban a paradigmaváltás a tanításban talán még sokrétűbb, mint eddig bármikor. Most nemcsak arról beszélünk, hogy a digitális tanterem fogalma az elmúlt esztendőkben hogyan vált mindennapossá, hanem arról is, hogy a szabad információáramlás elve milyen kiegészítésekre szorul annak érdekében, hogy a jövő nemzedékei a társadalom aktív és empatikus tagjaivá váljanak. Egyre nagyobb szerepet kap az Európai Unió programjaiban is a társadalmi összetartozás az Erasmus+ pályázatokon keresztül, amelyre csak ráerősít a jelenlegi világjárvány. A paradigmaváltás alapja abban rejlik, hogy továbbra is hangsúlyozni kell a projektalapú, összetett tanórák emelésének a számát azért, hogy a tanulók internethasználata ne csak a passzív információfeldolgozásra korlátozódjon, hanem kreatív közösségek létrehozására és kreatív problémamegoldásra. Mivel a jelenlegi helyzetben már hibrid oktatási rendszerek is vannak, ezért a tanár-diák interakció szinte már csak a gyakorlófeladatokra, valamint az internetes tartalmak közötti eligazodásra korlátozódik. A komplex órák státuszkezelése és szabad információ forrás használata ebben a helyzetben segíthet a tanulók kooperációs készségeinek fejlesztésében, amely végül hozzásegít a legjobb döntéseket meghozni az érettségi utáni években
Ápolás és gondozás Japánban - paradigmaváltások régen és ma
Full text linkJelen gondolatok a COVID-19 által okozott hatalmas változások kellős közepén születtek, amikor a jövő alakulása még meglehetősen ismeretlen számunkra. Igyekszem folyamatosan nyomon követni az aktuális napi eseményeket hazánkban és a távol-keleti ország életében is egyaránt. A járvány okozta bezártságot talán az idősebb generáció szenvedi meg a leginkább, hiszen jelen ismereteink szerint ők vannak a legnagyobb veszélyben, és emellett a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, különösen, ami az ellátásukat, gondozásukat illeti. Azok számára, akiktől a családjuk távolabb él, és emiatt magányosan, egyedül kell megbirkózniuk ezzel mostani a helyzettel, a támogatás fontosabb, mint valaha. Ezen felül a betegségekkel küzdők folyamatos gondozása jelenleg még több feladatot ró az egészségügyben dolgozók számára. Ezek a tények a világ egyik leginkább elöregedő társadalmára feltehetően még inkább jellemzőek lehetnek, emiatt is gondoltam behatóbban foglalkozni az ápolás és gondozás témakörével. Az ápolás és beteggondozás története Japánban - az orvosláshoz hasonlóan - viszonylag korai időkre vezethető vissza, ugyanakkor – még jelen ismereteim szerint - nem rendelkezik akkora méretű dokumentációval, mint maga az orvoslás terjedelmes története. Önálló, különálló tudományággá csak jóval később, a modern korokban válik. Az áttekintéshez elsősorban a rendelkezésemre álló témában releváns kutatók eredményei, valamint erről szóló szakirodalmak mellett, a főbb orvos- és tudománytörténeti ismereteimre támaszkodom, és ezek alapján igyekszem sorra venni azokat a lehetséges okokat, történelmi eseményeket és hatásaikat (mint például, a buddhizmus, a kereszténység, az európai ismeretek megjelenése, a korai újkori társadalmi átrendeződés, a 19. századtól kezdődő modernizáció stb.), amelyek valamilyen jellegű szemléletváltást, esetleges paradigmaváltást idézhettek elő a gondozás és ápolás területén, valamint az ápolást végzők társadalmi megítélését illetőe
A medicina két és fél paradigmaváltása és a három ipari forradalom
Full text linkAz esszé tárgya az orvoslás paradigmaváltása az ipari forradalmak tükrében a hosszú XIX. században (1789‒1914) és az odébbcsúszott XX. század (1920‒2020) folyamán. Kuhn paradigmaváltási koncepciójának feltételei az 1920‒1950-es illetve az 1980‒2000-es időszakban valósultak meg. Az elsőben a medicina indusztrializálódott és tömegesedett, a másodikban a fókusz áttevődött a gyulladásról a rákra, az orvostechnológia pedig uralgó szerepre tört. A medicina társadalmi recepcióját a szenvedés és áldozatkultúra irányítja. Az egészség-betegség határok átjárhatóvá váltak. A beteg a rendszer fizető áldozataként jelenik meg, hangsúly a szerződéses jellegen van. A gyógyítás evidence based medicina alapú gépkönyvesítését az ápolás kanonizálása ellensúlyozza. A medicina hippokrateszi művészi jellege a párhuzamjelenségek dacára halványodik. Az alakuló negyedik ipari forradalom, az adat uralma egybeesik a beteg/betegség kulturális jelenség radikális átstrukturálódásával. A szinergiák evolutív hatását a COVID-19 pandemia zavarja meg. Hogy ez a turbulencia a modern orvoslás harmadik paradigmaváltását jelenti-e, csak később derül ki.Japánban. Úgy vélem, napjainkban szintén egyfajta paradigmaváltás folyamatát követhetjük nyomon, amely az ápolás és gondozás eddigi megítélésének komolyabb átértékelését eredményezheti a jövőben. Tanulmányomban a múlt áttekintése mellett a jelenkori helyzetre is szándékozom kitérni
„Mindent a maga idejében, és akkor százszázalékosan” – interjú Borhidi Attila akadémikussal
No full textImádkozás a régi Magyarországon
No full textLelkiségtörténeti sorozatunk köteteiben a Kárpát-medence 1800 előtti vallásos áhítatot tápláló irányzataival, az áhítat megnyilvánulásának irodalmi és művészeti emlékeivel foglalkozunk. Szeretnénk a témájuk miatt hosszú ideig kitagadott egyházi irodalmi műfajokat értékük és rangjuk szerint elhelyezni az irodalomtörté- neti folyamatokban. A Kárpát-medencében egymás mellett keletkezett és élt, különböző nyelvű lelkiségi művek közös örökségünket jelentik, ezen örökség együttes vizsgálatára törekszünk