REAL-EOD
Not a member yet
20154 research outputs found
Sort by
Javaslat az Akadémikusok Gyűlése számára a 2022. évi rendes, levelező, külső és tiszteleti tagok választására
Full text linkAz ideális típus és a paradigma-fogalom lehetőségei
Full text linkHármas szempontunk reményeink szerint alkalmasnak bizonyult e paradigmaküzdelem, mint ideális típus értelmezésére. Első szempontunk a paradigmák küzdelme mögött álló politikai, tudomány- és filozófiapolitikai, világnézeti háttérre vonatkozott. Amikor a valódi vita megvalósult (a hatvanas évek közepén-végén), a politikai dimenzió már teljesen markáns és világos volt, az viszont nagyon nagy horderejű tényezőnek bizonyult. A filozófiai küzdelem politikai is volt, de nem a politikai antagonizmus, de a szimbolikus politika értelmében. Adorno nem vállalta nyíltan hegel-marxizmusát, Popper vállalta az antikommunista neoliberalizmust. A hatvanas évek vitájának közönsége egyébként nem vette érdemileg figyelembe a saját szerepük szelektivitásától való elhatárolódást. Második szempontunk a paradigmák állandó érintkezésének tényéből indult ki. Az állandó érintkezés feltevésének az az előfeltétele, hogy az eltérő paradigmák érdemileg ugyanarra a tárgyi szférára vonatkozzanak. A pozitivizmus-vita kivételesen hosszú előtörténete harmonikusan beleillik a modellnek ebbe a dimenziójába. A hatvanas évek vitái tehát bizonyos értelemben nem is az ötvenes, de a harmincas évek folytatásai is voltak. Modellünk harmadik pontja egy-egy nagy paradigmaváltási küzdelmek immanens jelentősége volt. Az immanencia tiszta világában mindkét pozíció nem csupán egy-egy paradigmát, de egy-egy paradigma-csoportot vagy -családot képvisel, és ez a képviselet egyáltalán nem szimbolikus. Ez igazi paradigmaküzdelem, ha nagy mértékben és sokszorosan helyettesítő jellegű is, de maga a reprezentatív szerep nem szimbolikus
Paradigmaváltás szükségessége az elme feltöltése kapcsán
Full text linkEsszémben egy futurisztikus, de nem elképzelhetetlen lehetőség vizsgálatát állítom a középpontba, történetesen az emberi elme feltöltésének transzhumanista elgondolását, amely szoros kapcsolatban áll a neurológia, a számítógépes technológia, a kognitív tudományok, a mesterséges intelligencia, valamint nem utolsó sorban a filozófia tudományaival. Több szempontból járom körül és mutatom be a témát, többek között, hogy hol tart ma a tudomány ebben a folyamatban, illetve, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie. Rávilágítok arra, hogy a jelenlegi, az agy és a tudat feltérképezését, leképezését lehetővé tevő eszközök nem valószínű, hogy elegendők, vagy éppen megfelelők ahhoz, hogy a tudat virtuális térbe történő feltöltése kivitelezhető legyen, ha egyáltalán lehetséges. Ezen elemzés során vezetem be a paradigmaváltás szükségességét, amely feltehetően új perspektívát nyithat az agytudományokról való gondolkodásban is
Ökológiai paradigmák
Full text linkAz ökológia modern története a tizennyolcadik században kezdődött. Linné az élőlényeket és az élettelen természet folyamatait is egy nagyobb egész együttműködő részének tekintette, mint a „természet gazdaságának” szereplőit. Az ökológia történetét jellemezhetjük Kuhn nyomán „paradigmaváltásoknak”, de helyesebb Lakatos elképzelését követve párhuzamos ökológiai kutatási programokról, vezérfonalakról beszélni. A legfontosabb ilyen vezérfonal a szuperorganizmus, a szupraindividuális szerveződési egység kutatása
Paradigmaváltás az oktatásban: Göttingen
Full text linkAz 1734-ben alapított göttingeni egyetem az első modern értelemben vett egyetem volt, ahol a teológiai fakultás elsőbbségét és a többi kar feletti felügyeleti jogát elvették. A professzorok itt szabadon taníthattak, amit csak akartak, mert az alapító angol király a gondolkodás szabadságát mindennél fontosabbnak tartotta. Az egyetem szabad szelleme, a gyakorlat orientáltság és a modern értelemben vett kutatások elindítása Göttingent az európai egyetemek élvonalába helyezte. A társadalomtudományokban felismerték a források használatának, a természettudományokban az örökös kísérletezésnek a fontosságát, és ezzel nagymértékben hozzájárultak a tudományok specializálódásához is. Göttingen egy sor új tudományág kialakulásának helyszíne: a klasszika filológia, orientalisztika, történeti segédtudományok, politikai és gazdasági földrajz, a forráskritikán alapuló történettudomány és politológia itt váltak önálló tudományokká. Göttingen paradigmaváltást jelentett az egyetemi képzésben: megjelent a kutatóegyetem fogalma. Eredetileg a társadalmi elitnek kigondolt intézmény a tudományosság elitjének intézményévé vált
A 'konfesszionalizáció' mint paradigma az ortodox Kelet-Európában
Full text linkA korai modernizmus kutatásának egy sarkalatos kérdése, hogy a "konfesszionalizáció" mint paradigma használata jogosult-e Kelet-Európa művelődéstörténetében. Szerző válasza, hogy igen. Mivel ez szerencsésebb az "elő-modernizáció", pre-modernizmus paradigmájánál, amely utóbbi összemosta, hogy a reformáció korszakával nem a racionális, modern, liberális társadalom kezdődött el, hiszen ezeket az elveket a hitviták idején fel sem vetették
Paradigmaváltás a tudományok, a technika és az orvoslás körében
Full text linkA Magyar Természettudományi Társulat tudománytörténeti sorozatának V. kötete a PARADIGMAVÁLTÁS A TUDOMÁNYOK, A TECHNIKA ÉS AZ ORVOSLÁS KÖRÉBEN címmel a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2020. novemberében zoom online rendszerben megrendezett tudománytörténeti konferencia anyagát tartalmazza.
Az Értékmentés és Innováció a Tudományok történetében című könyvsorozatunk ezen új kötetének témája a Paradigmaváltás a tudományokban. A tudományokban különböző módon kerülnek sorra az új paradigmák megszületése, megváltoztatva az addigiakat.
Maga a paradigmaváltás jelensége ősidők óta létezik, de a folyamat elnevezése Thomas Kuhn nevéhez fűződik az 1960-as években, aki a paradigma fogalmával inkább a tudás és a tudomány egy bizonyos szociológiai elméletét teremtette meg. A változás a meglévő vélemény, az ismeretek, a felfedezések, az új tapasztalatok, a technológia és tudásalapok révén szükségessé teszi az addigi viszonyítási rendszerek és referenciaalapok átgondolását, és új paradigma elfogadását. Az új szemlélet új tudományos tartalommal tölti meg a koncepcionális irányt az egymáshoz közel álló tudományágakban, s hasonló megújítású látásmód alakul ki, mind a természettudomány és társadalomtudomány területén
Paradigmaváltások a kémia történetében
Full text linkMind a vegyészettel kapcsolatos ismeretek és eljárások több évezredes, mind pedig a modern kémia kb. két és fél évszázados története alatt számos eszköz, kísérleti módszer, fogalmi megközelítés, illetve tudományos elmélet többszöri paradigmaváltáson keresztül érte el a mai fejlettségi állapotát. Az új paradigma befogadását részben a hasznosságának, általánosíthatóságának az objektív belátása, részben persze a Max Planck-nak tulajdonított - nem pusztán szellemes, de sokszor helytálló - megállapítás indokolja („az igazság sosem diadalmaskodik, csak kihalnak az ellenfelei”). A kémiai tudomány területéről, példának okáért, az alábbi fogalmak, illetve a hozzájuk kapcsolódó megközelítések, elméletek említhetők, amelyek akár sorozatos paradigmaváltásokon estek át, mire a rájuk vonatkozó mai egységes álláspont kialakult:
· a hő természete és eredete; a hőanyagelmélet; a hő kinetikus elmélete, a hő és az energia kapcsolata, az energiamegmaradás törvénye;
· az égés jelensége és folyamata; a „flogisztonelmélet”; az égés Lavoisierféle értelmezése; az égések és lángok kinetikája és mechanizmusa;
· sav-bázis fogalmak, és a kapcsolódó kísérleti tapasztalatok; a sav-bázis elméletek és korlátaik;
· a kémiai kötés oka, tulajdonsága, kialakulása; kötéselméletek; a kvantummechanika szerepe a kémiai kötés értelmezésében.
Az előadás során a felsorolt témákon keresztül fogunk betekintést nyerni a kémiatörténet paradigmaváltást hozó „nagy pillanataiba”
