REAL-EOD
Not a member yet
20154 research outputs found
Sort by
A megzavart természet
Full text linkA ’fény századában’ a természettudományok korábban nem tapasztalat módon váltak a gazdasági fejlődés támogatójává, hajtóerejévé. A csillagászati, a térképezési és a meteorológiai észlelések, megfigyelések és mérések minden addigit felülmúló mennyiségű és földrajzi kiterjedésű adattal szolgáltak a természeti erőforrásokról. Európa egyedülálló magabiztosággal teremtett új „mentális képet” a természetről a tudomány hitelével. A kor utilitarista szemlélete gyökeresen megváltoztatta a táj és az ember kapcsolatát elsőként angolszász világban. A geográfiai irodalomban a táj fogalma a 19‒20. század fordulóján került a kutatóprogramok középpontjába. Az új paradigma előzménye azonban Alexander Humboldtig nyúlik vissza. Ő ismert rá először a tájra, mint a természet egyik entitására. A tanulmány két angol festő, John Constable és Thomas Cole alkotásain keresztül mutatja be az új látásmód megszületését
Orvoslás - közigazgatás - számok. Paradigmaváltás az egészségügyi közigazgatás megszervezésében Magyarországon a 19. században
Full text linkA hazai orvostörténetírás sokszor tárgyalt témaköre az ország egyes közigazgatási egységeinek ellátása orvosi személyzettel. A 18. században az állam részéről elvárás lett a vármegyei, szabad királyi városi orvosok alkalmazása, valamint — ahol nem volt sebészcéh — sebészé. További fontos lépés volt a Generale Normativum (1770) és II. József közigazgatási reformja (1785). A 19. század első felében már kiépült, differenciált egészségügyi rendszer működött hazánkban, területi alapon. A közegészségügyi törvényben (1876. évi XIV. tc.) a területi elv mellett a lélekszám vált meghatározóvá az egészségügy megszervezésében. A tanulmány azt a paradigmaváltást és diskurzust mutatja be, ami a területi alapú- helyett a modern, területi és lélekszámon alapuló egészségügyi szervezet kiépítéséhez vezetett
Epinicion carmen in laudem… Caroli Rueberi = A bécsi Lorenz Eiseler győzelmi éneke a nemes báró, Karl Rueber úr dicséretére és annak diadalára a török felett
Full text linkLaurentius Eiseler egy a sok fiatal közül, akiket jómódú szüleik külföldi iskolákba
küldtek tanulni. Őt Bécsből Strasbourgba. A strasbourgi Johann Sturm
alapította Academia ékesszólás-stúdiumai európai hírűek voltak a korszakban.
Melchior Junius óráin több alkalommal kellett olyan szemináriumi dolgozatot
írni, hogy egy-egy latin műfaj feldolgozásához valamilyen aktuális
történeti témát választhatott a hallgató. Az ifjú Eiseler a Magyar Királyság
hadszínterein ismert osztrák főtisztek közül egy tokaji várkapitányt választott
a „győzelmi ének” műfaj gyakorlására, a neki tulajdonított törökök feletti
győzelem történetének kiszínezett bemutatására. Ha a mű nem is a latinitás
csúcsteljesítménye, ha a hallgató nem is volt igazán tisztában a választott
történet körülményeivel, kis művével – mert megjelent nyomtatásban – tájékoztatta
Elzász lakóit a tőlük távoli háború egyik eseményéről
