NYME Repository of Publications
Not a member yet
3758 research outputs found
Sort by
A háztartások vásárlási szokásainak vizsgálata az infláció aspektusából
Kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy az elmúlt évek világszintű társadalmi-politikai-gazdasági eseményeinek (pl. pandémia, ukrán-orosz háború, energiakrízis, infláció) hatásai, milyen mértékben befolyásolták és változtatták meg a háztartások vásárlási, élelmiszerfogyasztási szokásait, korcsoportok szerinti bontásban. A felmérés 2023. május-június hónapban történt Magyarországon, online kérdőív segítségével. Feltételezésünk az volt, hogy a társadalmi szokások alapján, korcsoporttól függetlenül a háztartások többsége árérzékenyen reagált az árszínvonal tartós növekedésére és viszonylag gyorsan elkezdték előnyben részesíteni a kedvezőbb
árakat kínáló élelmiszerüzleteket (pl. diszkontok). A vásárlók a negatív külső hatások miatt a tudatosabb fogyasztás felé mozdultak el: kevesebb mennyiséget és ritkábban vásároltak, valamint előre felkészültek vásárlásaikra (bevásárlólista), mint az inflációt megelőző években. Feltételeztük továbbá, hogy a társadalmat ért negatív hatások miatt az emberek vásárlói kosara is megváltozott. Előnyben részesítették az olcsóbb termékeket, még ha ezzel akár gyengébb minőséget is kaptak kézhez. A legnagyobb árnövekedést produkáló termékcsoportok fogyasztásában (pl. sajt, tojás, hal) jelentős visszaesés következett be. A kvantitatív kutatási eredmények alapján (443 fő) az élelmiszerüzletek közül hetente egyszer, illetve többször is a diszkont üzletláncokat részesítik előnyben a megkérdezettek a szupermarketekkel, hipermarketekkel és a kisebb alapterületű élelmiszerüzletekkel szemben. A válaszadók 67%-a tudatos vásárló, mert
előre összeállított bevásárlólistával keresi fel az élelmiszer kiskereskedelmi egységeket, így törekszik az impulzusvásárlás csökkentésére is. Egy vásárlás alkalmával kevesebbet vásárlók aránya 54,9%. Legnagyobb mértékű csökkenés a sós és édes cukrászati termék, az üdítő ital, a húskészítmény és a hal vásárlásában, fogyasztásában figyelhető meg
Better management zoning with elevation than with three soil classifications in a periodically waterlogged plot
Egyetemi hallgatók és fenntarthatóság
A fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében kidolgozott 17 célcsoport a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontokat szem alatt tartva 2030-ig megvalósítandó iránymutatásokat fogalmaz meg. A változás csak jól tervezett, hosszú távú stratégiák mentén érhető el, hogy az oktatás ne csak mindenki számára elérhető, de megfelelő minőségű is legyen, támogatva ezzel a célt, a fenntartható fejlődést. Számos kezdeményezés (pl. verseny, ösztöndíj, pályázat) támogatja ezt, s ahogy az oktatás alsó szintjén, úgy a különböző egyetemi szakok kurzusaiban is megjelenik. Jelen kutatásunk egy korábban ismertetett kutatás folytatása, annak kiterjesztésével a Soproni Egyetem két karának nappali tagozatos hallgatóira, vizsgálva az eltéréseket és hasonlóságokat a
környezeti terhelésük megítélésére, ennek csökkentési lehetőségeire és nem utolsó sorban az egyetem fenntarthatósági törekvéseinek ismeretére vonatkozóan. Feltevéseink között szerepel, hogy a Hallgatók környezeti terhelése mögött leginkább a kényelem preferálása áll, ami a személygépjárművek használatában mutatkozik meg, illetve a kényelem és költséghatékonysági
szempontok mentén választják a nagyobb üzletekben történő vásárlást. Az egyetem fenntarthatósági törekvéseivel tisztában vannak, de arról pontos ismereteik nincsenek
Efficient Management of Excess Inventory in the Chip Industry: The Role of Standardised Data Transparency between Distributors, Digital Platforms, and SMEs – A Systematic Literature Review
Between 2019 and 2023, the COVID-19 pandemic, natural disasters, and geopolitical tensions caused significant disruptions in global supply chains, leading to a worldwide shortage of chips. The resulting bullwhip effect led to excess inventories of electronic components at OEMs, CMs, and EMS providers within the SME sector. Using a systematic literature review, this paper investigates how distributors and digital platforms can assist SMEs in the chip industry in managing and optimising their excess inventories. Additionally, it analyses how data transparency influences the efficiency of inventory management. The findings provide practical strategies to support SMEs in efficiently managing and sustainably optimising their inventories, while
promoting the circular economy. In addition, they provide the basis for future empirical research, as only few empirical studies have explored the connection between data transparency and the reduction of excess inventories. The role of distributors in the implementation of digital solutions for surplus management also remains underexplored
Exploring the Synergies between Knowledge Management, AI, and Business Sustainability: A Comprehensive Review
In today's fast-evolving and highly competitive economy, every company strives for sustainable business success. A key topic that is omnipresent in supporting employees' daily tasks and helping companies stay ahead of the competition is knowledge management. In recent years, the symbiosis between Artificial Intelligence (AI) and knowledge management has grown, along
with the desire to build a centralized knowledge base. This base is intended to support not only new employees but also existing ones by providing access to valuable knowledge that has been acquired and stored across various siloed systems. The biggest challenge lies in the widespread distribution of data and information across these different systems, which increases the complexity and difficulty of retrieving critical knowledge. This, in turn, can threaten business continuity and success, which heavily rely on timely access to data. The rising trend of remote teams further amplifies the need for a centralized, easily accessible knowledge base. This research systematically reviews and highlights literature on knowledge management that incorporates IT and AI mechanisms. It analyzes their impact on modern organizations, alongside the
challenges and limitations these technologies face in achieving sustainable business success
An investigation on real-time insights: enhancing process control with IoT-enabled sensor networks
The Internet of Things (IoT) and sensor networks have significantly advanced process monitoring and control in multiple sectors, including manufacturing, agriculture, healthcare, and smart cities. Given the substantial volume of IoT-generated data, design-oriented solutions are necessary to accelerate data processing and improve scalability and flexibility. This article provides a comprehensive examination of the principal applications, technology, challenges, and future trajectories of IoT and sensor networks in process control as the control and monitoring of processes across industries are being transformed by the accelerated development of the IoT and sensor networks. Nevertheless, its pervasive adoption is impeded by obstacles such as data overload, scalability, and energy efficiency. This study is an investigation that presents a comprehensive framework for the integration of IoT-enabled sensor networks into real-time process control systems, thereby addressing these issues. We illustrate methods to enhance the collection, processing, and decision-making processes by studying advanced communication protocols such as MQTT and CoAP and key enabling technology of sensor networks. By conducting case studies of smart cities, agriculture, healthcare, and production, this investigation has extensive implications, enabling various industries to achieve enhanced operational efficiencies, robust scalability, and improved safety. Despite significant breakthroughs, challenges such as security, energy efficiency, and scalability remain to be addressed. Finally, we have presented advanced technologies capable of addressing these challenges and shaping the trajectory of IoT-based process management systems, including block chain, 5G, and AI integration and discussed future implication of study
Brunszvik Teréz öröksége. Az óvoda-iskola átmenet történeti gyökerei és jelenkori kihívásai
2025-ben ünnepeljük Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulóját, amely kiváló alkalmat kínál pedagógiai örökségének újragondolására, különös tekintettel a magyar óvodapedagógiában betöltött meghatározó szerepére. Jelen tanulmány Brunszvik Teréz munkásságát vizsgálja, kiemelten fókuszálva az óvoda-iskola átmenet szempontjából máig releváns alapelvekre. Az 1828-ban alapított első magyar kisdedóvó nemcsak történeti jelentőségű, hanem olyan időtálló elveket közvetít, mint a gyermekek érzelmi biztonságának fontossága
és a játékra épülő tanulás, amelyek napjaink inkluzív pedagógiájának is alapját jelentik. A tanulmány felvázolja a történeti gyökereket és bemutatja, hogy a mai iskolakezdéshez szükséges feltételrendszer – a pedagógusok együttműködése, a családok bevonása, a támogató közeg – miként épülhet Brunszvik szellemiségére. Brunszvik Teréz öröksége ma is iránymutató lehet a gyermekek harmonikus fejlődését és sikeres iskolai beilleszkedését támogató nevelési gyakorlat kialakításában. Tanulmányunk tisztelgés is: főhajtás egy nő előtt, aki a korát megelőzve vallotta, hogy a jövő a gyermekekben rejlik, s a nevelésben dől el minden
Talabér Ferencné pedagógiai öröksége a német nemzetiségi óvodai nevelésben
A magyarországi német nemzetiségi óvodai nevelés története szorosan összefonódik a Benedek Elek Pedagógiai Karral és annak jogelőd intézményeivel, amely helyszín a 20. században számos módszertani újítás bölcsője volt. E folyamat egyik meghatározó alakja Talabér Ferencné, aki német nemzetiségi óvodai programjával országos ismertségre tett szert, s munkássága máig ható örökség az óvodai nevelésben. A jelen tanulmány egyszerre tudományos feldolgozás és tisztelgés egy olyan pedagógus előtt, akinek személyes és szakmai példája generációkat formált.
A szerző – aki a rendszerváltás idején maga is tanítványa lehetett – személyes kötődéssel közelít a témához. A tanulmány másodlagos források felhasználásával bemutatja a magyarországi német nemzetiségi óvodai nevelés és óvodapedagógus-képzés történeti alakulását, különös tekintettel a soproni képző szerepére. Ezt követően a szerző által 2018-ban készített interjú, valamint Talabér Ferencné publikációi és a róla szóló írások tartalomelemzése révén kerül sor pedagógiai programjának, a Játék a szóval, játék a nyelvvel koncepciójának részletes bemutatására. Az elemzés rávilágít arra, hogyan vált ez a program a német nemzetiségi óvodai nevelésben országosan elterjedt és máig ható módszertani örökséggé, egyben felidézi Talabér Ferencné szakmai életútját és pedagógiai örökségét
Lombkoronaösvények környezetpedagógiai vonatkozásai óvodáskorú gyermekek fókuszából – szemelvények egy nemzetközi kutatás eredményeiből
Egy nemzetközi felmérés keretében németországi, svájci, ausztriai és franciaországi lombkoronaösvények környezetpedagógiai vonatkozásait vizsgáltuk 2023 nyarán. Tanulmányunkban az óvodáskorú látogatók szempontjából mutatjuk be az eredményeket a környezeti nevelést középpontba helyezve
Az intézményes óvodáztatás szerepe az iskolai esélyegyenlőség elősegítésében
Az oktatáspolitika egyik központi célkitűzése az esélyegyenlőség biztosítása. A korai gyermekkorban megjelenő fejlődésbeli különbségek hosszú távon jelentős hatást gyakorolnak a tanulmányi eredményekre, ezáltal a felnőttkori életminőségre is. Az intézményes kisgyermekkori nevelés és gondozás (ECEC) kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, mivel képes mérsékelni a társadalmi‑gazdasági háttérből fakadó hátrányokat. Számos hazai és nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy a magas minőségű óvodai ellátás fejleszti a kognitív, a szociális és érzelmi kompetenciákat, támogatja a zökkenőmentes iskolakezdést, valamint előmozdítja a társadalmi mobilitást. Brunszvik Teréz 1828‑ban alapította az első magyar óvodát, majd országos óvodahálózatot hozott létre, amellyel történelmi precedenst teremtett az esélyteremtést szolgáló pedagógiai gyakorlatokra.
A humántőke‑elmélet keretében vizsgálva az érvek gazdasági alapja is egyértelmű: a korai életszakaszba történő beruházások hozzák a legmagasabb megtérülést, különösen a veszélyeztetett társadalmi csoportoknál. Magyarországon a jogszabályi intézkedések – például a hároméves kortól kötelező óvodáztatás, vagy a rendszeres készségfelmérések (pl. DIFER), valamint a célzott, egyéni pedagógiai támogatás – mind az oktatási egyenlőtlenségek mérséklését célozzák. Az OECD és az Európai Unió ajánlásaival összhangban ezek az intézkedések kiemelik az univerzális hozzáférésű, magas minőségű kisgyermekkori nevelés stratégiai szerepét az esélyegyenlőség előmozdításában. A tanulmány érvel amellett, hogy a mai magyar óvodai rendszer továbbra is Brunszvik vízióját testesíti meg – az esély-egyenlőséget alapvető prioritásként kezelve, és befogadó, magas színvonalú kora gyermekkori nevelés révén erősítve a társadalmi igazságosságot