NYME Repository of Dissertations
Not a member yet
713 research outputs found
Sort by
SZENIOR KOROSZTÁLY VÁSÁRLÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A BÚTORPIACON
Az idősek vásárlási magatartásáról napjainkban egyre több információt érhetünk el, a 60+ generáció több tudományos kutatásnak, cikknek kerül fókuszába. Annak ellenére, hogy az idős vásárlókról szóló publikációk száma növekszik, még mindig nem ismerjük eléggé motivációikat, preferenciáikat, annál is inkább, mert a kereskedelmi tevékenység általános célcsoportjai között a mai napig (az egyértelmű kivételektől eltekintve) nem szerepelnek az idős vásárlók. Az elöregedő társadalom ténye hazánkban vitathatatlan, s ahogyan a generációs kutatásokból megismert csoportok életkora halad előre, úgy épülnek be a generációs élmények is egyre inkább az időskori fogyasztásba.
Doktori disszertációmban a hatvan évnél idősebbek szegmensével foglalkozom, leszűkítve vizsgálatomat egy kevéssé kutatott, ám annál fontosabb területre, a bútorpiacon betöltött vásárlói szerepükre, döntési folyamataikra, preferenciáikra. A vizsgálatokból kiderül, hogy a szegmens koránt sem homogén, bár vannak jellemzők, amelyek a generációs élményekből fakadóan azonosak. Eltérések mutatkoznak ugyanakkor abban, hogy alakul a vásárlási stílus és a vásárlási folyamat egyes elemei a munkaerőpiaci aktivitás, a végzettség, a családi helyzet, az érzékelt jólét függvényében. A kutatás három klaszter jelenlétére mutatott rá a szegmensen belül, amelyek a fenti tényezők mentén eltéréseket mutatnak a vásárlási attitűdök és preferenciák terén, meghatározva ezzel a szegmens elérhetőségét a bútorpiacon
Maßnahmen des Personalmanagements von Non-ProfitOrganisationen unter besonderer Berücksichtigung der Motive und Haftungsrisiken Ehrenamtlicher Eine empirische Untersuchung in den Ländern Deutschland und Österreich
Komplex Természettudomány Tantárgy oktatásának lehetőségei a környezetpedagógia módszereivel a Fertő-táj példáján
A rövid ellátási lánc társadalmi-gazdasági és területi összefüggései termelői oldalról Vas megye példáján
Az élelmiszerrendszer az elmúlt évtizedekben jelentős változáson ment keresztül világszerte. A változás a hagyományosból az alternatív élelmiszerrendszer kifejlődéséhez, vagy még inkább újbóli felértékelődéséhez vezetett. A helyben előállított, ellenőrizhető forrásból származó, egészséges élelmiszerek iránt megnőtt a kereslet. Ezt az igényt a koronavírus járvány még inkább felerősítette. A minél kevesebb közvetítő jelenlétét megengedő rövid élelmiszer ellátási láncban már egyre több termék érhető el, megjelentek új közvetlen értékesítési módok. A disszertáció célja a magyarországi rövid ellátási lánc társadalmi-gazdasági és területi összefüggéseinek vizsgálata termelői oldalról Vas megye példáján. A megyei tapasztalatok támpontul szolgálhatnak az országos trendek pontosabb megismeréséhez is. A hazai szakirodalomban a rövid ellátási lánchoz kapcsolódó kutatások csak a 21. század első évtizedének végén kezdődtek meg. Ezért az alapvető fogalmi meghatározásokat a kezdeti fázisban leginkább csak átvették a téma kutatói, majd később megkezdődött a külföldi definíciók, kutatási módszertanok hazai viszonyokra történő adaptálása. A magyarországi kutatásokban négy tematikus irány azonosítható: a fogyasztói és termelői fókusz, a hatások és a típusok vizsgálata. A disszertáció elemzi a hazai rövid ellátási lánc területi sajátosságainak változását. Az Élelmiszer-Relokalizációs Termelői Index a helyi élelmiszerrendszerek térbeli elterjedtségének és fejlődési lehetőségeinek kutatására használható. Az index módszertanát a szerző nem csupán átvette, de továbbfejlesztette, és indikátorait módosítva vizsgálta a megyei szintű sajátosságokat. Ez alapján ugyan a kistermelői aktivitási szint összességében valamelyest növekedett 2014 és 2019 között, de a megyei szintű különbségek még inkább elmélyültek. A Vas megyei rövid ellátási lánc termelői oldalának felmérése alapján levonható az a következtetés, hogy egy mikrorégió termelőinek sikeres piacrajutása érdekében szükség van térségi szintű együttműködésekre a rendszer szereplői között, melynek mozgatórugóit a Rövid Ellátási Lánc-szervezők képzik. A hatékonyan működő rövid ellátási lánc modellnek a termelők mindennapi nehézségeire kell megoldást kínálni, úgymint a termelés, a feldolgozás, az értékesítés, a logisztika, a fejlesztési szükségletek és az adminisztráció területén jelentkező hátráltató tényezők. A rendszer hatékony működtetéséhez elengedhetetlen a fogyasztók bevonása is