NYME Repository of Dissertations
Not a member yet
713 research outputs found
Sort by
Sustainable Polymeric Composites Reinforced by Fiber-Fabric Materials for Advanced Application
No full textInvestigation of Site Parameters and Growth of Poplar Short Rotation Plantations in Western Slovakia
No full textA disszertáció egy projektmunka érintettsége okán ideiglenesen a nyilvánosság számára nem hozzáférhető
INTERPROFESSIONAL COLLABORATION IN INTEGRATED HEALTH CARE
No full textHealth care systems originated in earlier epochs as responses to the needs of the time and currently present themselves as evolved systems that in many respects no longer meet the requirements of the present day. The Austrian health care system is based on the social insurance model of Otto von Bismarck, the former Chancellor of the Prussian Empire (1815-1898).
Although continuously developed, health care providers, as well as patients, are confronted with evolved structures that have to be overcome by mostly costly compensation services. Patients who are becoming more self-determined as well as upcoming generations of health professionals are demanding more and more meaningfully designed treatment processes.
Integrated care, in both forms population-based and indication-based form, guarantees good coordination of the care pathways. The prerequisite for this is, in addition to the approach to the "best points of service" along the health care pathways, good interprofessional cooperation between health professionals within care institutions and across institutions.
The results of this research show that, in addition to the creation of suitable health policy framework conditions, the culture of interprofessional cooperation across institutional and sectoral boundaries is of decisive importance. Strategies based on shared guiding principles and responsibility by leadership and management for the entire care pathway, are among the most influential factors for a contemporary design of the health care system
A vezetői információszolgáltatás rendszere és eszközei a magyar kórházakban
No full textA disszertáció fő célkitűzése, hogy a kutatás révén a magyar kórházak és az ágazatirányítás információszolgáltatási gyakorlatára rávilágítson és egy új vezetői információs rendszer (rövidítve: VIR) kialakítására tegyen javaslatot.
Az értekezés készítése során kettős, deduktív és induktív kutatásmódszertani elemeket egyaránt használtam. A deduktív adatgyűjtés keretében, a kutatás elméleti megalapozását széles körű és aktuális nemzetközi és hazai szakirodalmi feldolgozással támasztottam alá. Az alkalmazott módszertant tekintve, a szekunder kutatásban az adatfeldolgozás és az elemzés (értékelés, összegzés, következtetés) eszközét választottam.
Napjainkban az egészségügyi ágazatban, a közfinanszírozott és köztulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatók körében széleskörben elfogadott azon vélekedés, hogy a kórházak hatékonyabban és eredményesebben működnek, ha a vezetők megfelelő információkra támaszkodnak. Ugyanakkor a vezetők számára nem érhető el olyan egységes rendszer, ami lehetővé tenné az intézmények számára (kórház-kórházhoz, feladat-feladathoz) a működésük összehasonlítását. Ez utóbbi vélekedésem részletesebb megvizsgálására interjús felmérést készítettem, amelynek eredményei a témával kapcsolatban sok összetevőre világítottak rá.
A disszertáció legfontosabb eredménye, hogy a szakirodalmi alátámasztással, kutatás eredményeimmel megalapozva és a gyakorlati tapasztalataim alapján, egy ágazati, egységes VIR alapjait határoztam meg. Az általam felvázolt ágazati VIR modell nem csak az ágazatirányítás, hanem a kórházak számára is olyan hatékony eszköz, mely lehetővé teszi az adatok, információk strukturált gyűjtését és elemzését. Megszünteti a felesleges adatkéréseket az egészségügyi szolgáltatók és a fenntartó között, mivel az ágazat VIR szereplői online láthatják és értékelhetik nem csak az egyes kórházak adatait, hanem össze is tudják hasonlítani azokat egymással. Hosszabb távú elvárásként – az ágazati VIR kialakítása után –, az országos és az intézményi referencia mutatórendszer kidolgozását tartom a legfontosabbnak, amely nem csak a gazdálkodás, hanem a betegellátással kapcsolatos cél-indikátorokat is tartalmazná. Ennek a rendszernek a működtetési és felhasználási célja kettős lenne, egyrészt a kórházak ugyanazt a rendszert használva, a különböző vezetői szinteken tudnák értékelni betegellátási és működési kereteiket, másrészt a fenntartó a referencia indikátorok meghatározásával javíthatja az ellátórendszer hatékonyságát és minőségét. Nem utolsósorban pedig a naprakész információszolgáltatással a kórházvezetés és az ágazatirányítás számára kijelölhetők azok a beavatkozási pontok, amelyek a betegellátás minőségét és hatékonyságát is javíthatják
