NYME Repository of Dissertations
Not a member yet
713 research outputs found
Sort by
Gyártási erőforrások felhasználásának felügyelete és optimalizálása IoT eszközök és technológiák támogatásával
No full textKutatásomat egy Ipar 4.0 kompatibilis multinacionális bútoripari vállalatnál végzem, ahol már adott volt egy hardveresen és szoftveresen is jól kiépített kiberfizikai rendszer. Ezzel a rendszerrel valósul meg a vállalatnál a termelési és energiafogyasztási adatok gyűjtése és a folyamatok felügyelete. A kezdetekben az adatgyűjtés csak a termelőgépek energiafogyasztására és a legyártott munkadarabokra vonatkozott. Az én kutatómunkám a meglévő kiberfizikai rendszer fejlesztésével kezdődött. A fejlesztésre azért volt szükség, hogy az adatgyűjtést ki lehessen terjeszteni a termelést támogató berendezések energiafogyasztásának és egyéb paramétereinek, valamint a vízfogyasztás mérésére is.
A vállalat vízfelhasználásának nyomon követesének és a gyűjtött adatok elemzésének köszönhetően sikerült olyan eredményeket elérni, amelyekből megállapíthatóak az esetleges problémák. Például a tűzoltói vízcsapnál a csőtöréseket, meghibásodott szenzorokat a rendszer segítségével sikerült azonosítani.
Az üzemekben működő két nagy termelést támogató berendezéstípus a kompresszorok és az elszívók a legnagyobb villamosenergia fogyasztók a vállalatnál, így fontosnak tartottuk a vizsgálatukat. A kompresszorokat tekintve az egyik cél az volt, hogy az újonnan kihelyezett szenzorok mérjék a kompresszorok által kibocsátott sűrített levegő mennyiségét és villamosenergia fogyasztását. A másik cél az volt, hogy létrehozzunk egy új kulcsfontosságú teljesítménymutatót, amely a kompresszorok által termelt légköbméter mennyiségét veti össze a villamosenergia fogyasztásukkal. Ez a mutatószám azért fontos, mert ezáltal meg lehet határozni akár minden egyes kompresszorra nézve olyan ideális teljesítmény értékeket, amiket a normális, hatékony és hibamentes működés közben tartania kell. Az elszívókkal kapcsolatban az volt a fő célunk, hogy az általuk fogyasztott villamosenergia fogyasztásokat rá tudjuk terhelni az általuk támogatott termelő gépekre. Ezzel meg tudjuk állapítani azt, hogy egy adott elszívó működése mennyire volt hatékony a termelés közben. A módszertanunk segítéségével az indirekt fogyasztásból meg tudtuk határozni a direkt fogyasztási mennyiségeket.
A kutatás következő fázisa a felhő szolgáltatások ipari használata és az energiatudatos munkavégzésre való ösztönzési lehetőségek vizsgálata volt. A felhőszolgáltatások használatával kapcsolatban az egyik eredményünk az erőforrásmenedzsmenttel kapcsolatos, mivel találtunk megoldást arra, hogy a kiberfizikai rendszernek egy részét, az adatbázist és az adatelemző szolgáltatást áthelyezzük a felhőbe. A felhőbe áthelyezett elemző alkalmazással ki lehet számolni a haszontalan energiafogyasztás költségeit, illetve az üzemben lévő számítógépeken közel valós időben nyomon lehet követni a termelőgépek hatékony működését, ezáltal energiatudatosabb munkára késztetjük a dolgozókat
A VÁSÁRLÁSNÁL ÉSZLELT KOCKÁZATOK VIZSGÁLATA A MŰANYAG NYÍLÁSZÁRÓK ÉRTÉKESÍTÉSE SORÁN MAGYARORSZÁGON
No full text
A magyar lakástámogatási rendszer vizsgálata a CSOK-lakástámogatáson keresztül az ország nyugati és középső régióiban
No full textA disszertáció a hazai lakástámogatási rendszer vizsgálata során kiemelt figyelmet fordít a rendszerváltás utáni és a jelenlegi lakástámogatási elemek igénybevételi feltételei közti azonosságok és különbségek felderítésére. A kutatás a CSOK közvetlen-, és közvetett lakástámogatásban részesültek vizsgálatán keresztül tárja fel a támogatás gyermekvállalásra és befektetési ingatlanszerzésre gyakorolt hatását, az ország 7 megyéjére kiterjedően. Részletes jellemzést ad az egyes igénylői csoportok jövedelem és ingatlan viszonyairól, összevetve ezen jellemzőket a támogatásban nem részesültek csoportjaival.
A családok 23%-a a támogatást megelőlegezett gyermek után veszi fel. A kétgyermekes családmodell (meglévő és vállalt gyermekkel együtt) kedvelői körében – a nagycsaládosokhoz viszonyítva – magasabb a gyermek-előrevállalási hajlandóság, ami a jövedelmi színvonal emelkedésével csökken. A gyermekvállalásnak csak alacsony hányada addicionális.
A kutatási eredmények alapján a gyermekvállalásra az újépítésű ingatlan megléte nem bír meghatározó jelentőséggel. Tehát a nagycsaládosok újépítésű ingatlanvásárlását megillető kimagasló támogatás nem hat kedvezőbben a demográfia célokra. Ezért szükséges lenne ezen oly módon változtatni, hogy a támogatás az újépítésű és a használt ingatlanok közel azonos hányadát fedezze az egyes családtípusok esetén.
A CSOK-támogatás jelentőségét mutatja, hogy annak ellenére, hogy az abban részesültek és az a nélkül otthont vásárlók körében azonos ingatlan igények fogalmazódnak meg és a jövedelmi viszonyok is nagyon hasonlóak, a támogatás pozitív torzító hatásának eredményeként az azzal élni tudók egy kategóriával magasabb értékű otthonban élhetnek. A támogatás iránti igényt csak fokozza a kamattámogatott hitel, illetve annak egyre szélesebb körök általi elérhetősége.
Az igénylők nagy része a CSOK nélkül nem tudta volna megvalósítani otthonteremtési vágyait. Arra leginkább a Használt lakás vásárló, rászoruló kiscsaládok és a Városi használt házvásárló, nagycsaládosok voltak rászorulva. Akadtak olyanok is, mint a Városi, újépítésű luxus házban élő kiscsaládok, a Befektetési házvásárlók és a Befektetési lakásvásárlók csoportja, akik a támogatással már meglévő ingatlanjuk mellé egy újabbat vásároltak, növelve ezzel amúgy is stabil egzisztenciális helyzetüket. Ezen csoportok támogatottsága egy maximális jövedelemkorlát bevezetésével minimalizálható lenne. Ez azért is szükséges, mert a családok több mint negyedének nincs megtakarítása, egyetlen vagyontárgya a támogatással vásárolt ingatlan.
A támogatás hasznossága vitathatatlan. A célok eléréséhez azonban a támogatáson túl szükséges a stabil makrogazdasági környezetet, ami lehetővé teszi a családoknak lakhatásuk megtervezését, a hosszú távú előtakarékosságot. Ezen tényezők pedig kedvező környezetet biztosítanak a gyermekvállaláshoz
The Effect of Online Trust on the Relationship between Social Media Networks and Enhancing Brand Image.
No full text
