NYME Repository of Dissertations
Not a member yet
713 research outputs found
Sort by
Hozamvizsgálatok eredményei agrárerdészeti rendszerben létrehozott különböző hálózatú akác-tritikálé köztes termesztésben
No full text
A középfokú vadgazdálkodási szakképzés strukturális fejlesztésének lehetőségei, összhangban a munkaerőpiac igényeivel
No full textA vállalatok IT-szakember és kompetencia-igényének felmérése a budapesti és Nyugat-dunántúli régióban, és a felsőoktatási kimenet
No full textAz információtechnológia és az információs rendszerek gyors fejlődése napjainkban ugrásszerű munkaerőpiaci kereslet-növekedést okozott az IT-szakemberek területén. Ez a folyamat kihívást jelent az informatikus-képzés, különösen a felsőoktatás számára, mert biztosítaniuk kell a megfelelő tudással és készségekkel rendelkező szakembereket. Az értekezésben először azt vizsgáltam, hogy milyen tényezők befolyásolják a vállalatok informatikus-igényét. Szakirodalmi kutatásom kiterjedt az informatika, információtechnológia és információs rendszerek területére, melynek típusa és bonyolultsága hatással lehet az IT-szakemberek iránti szükségletre. A disszertációm következő részében elemeztem, hogy milyen szempontrendszer alapján alakult ki a képzési rendszer, és a meghatározott kompetenciakészlet, amellyel egy végzettnek rendelkeznie kell. Nemzetközi források alapján informatikus szakmacsoportokat, profilokat vizsgáltam, melyekhez kompetencia-készletek kapcsolhatók, valamint hazai és nemzetközi szabvány tantervi ajánlásokat tekintettem át. A magyarországi társas vállalkozások körében kérdőíves adatgyűjtést végeztem, melyet interjúk készítésével egészítettem ki. Statisztikai módszerekkel kimutattam, hogy az IT-szakemberigényt leginkább a vállalati méret és az IT-fejlettség (az alkalmazott IR bonyolultsága és az igénybe vett IT-szolgáltatások típusa) befolyásolja. Kutatásom alapján megállapítottam, hogy a felsőoktatásban végzett hallgatói, és a munkáltatók által megfogalmazott tudás,- és készség-igények eltérnek egymástól. Elemzésem során kimutattam, hogy a vállalkozások számára problémát okoz a szakmaprofilokhoz kapcsolódó kompetencia-készlet meghatározása. Ezért a disszertációban nyolc IT-munkakörre tudás,- és készség-ajánlásokat dolgoztam ki
A Szent Anna-tó kráterét borító erdők hatása a tó hidrológiai jellemzőire, javaslatok az erdőgazdálkodásra
No full textA HAZAI BIZTOSÍTÁSI PIAC ALAKULÁSA ÉS KILÁTÁSAI A BIZTOSÍTÁSI PENETRÁCIÓ ÉS KONCENTRÁCIÓ TÜKRÉBEN
No full textA magyar népi építészet faszerkezeti megoldásai
No full textA doktori értekezés célja a magyar népi építészet - elsősorban - faszerkezeti megoldásaink vizsgálata épületszerkezeti tovább fejlesztési és optimalizálási célból annak érdekében, hogy azok alapjául szolgálhassanak a napjainkban is alkalmazható építészeti megoldásokhoz. A dolgozat megírásának korszakában (2022) általános, világszintű probléma a globális felmelegedés, környezetszennyezés és alapvető (elsősorban építőipari) nyersanyagok (acél és fa) világméretű hiánya és fajlagos drágulása. A fenntartható, környezettudatos építés immáron már nem elvi, szemléletmódbeli kérdés, hanem annál is inkább sürgető feladat.
A magyar népi építészetre (mely a magyar organikus építészet egyik alapjául szolgál) leginkább jellemző falazatok és födémszerkezetek építőanyagközpontú thermografikus-, és páraszimulációs ábrázolásmóddal történő bemutatásával megismertetésre kerülnek ezen általános szerkezetek. Ezek ismeretében új, építési rendszerében azonos (mesterséges anyagot mellőző vagy minimalizáló) tovább fejleszthetőséget kutató vizsgálatok kerülnek elemzésre. Az egységes összehasonlíthatóság érdekében szoftverrel szimulált külső és belső hőmérsékletkülönbség hatására az egyes szerkezetekben létrejövő energiaáramlás és anyagtulajdonság szerinti hőmérsékletértékek grafikus (színtartománybeli) elemzésével tudjuk megvizsgálni. A vizsgálatok lehetővé tették a szerkezetek anyagsorrendiségének és anyagvastagságának megváltoztatását a legalkalmasabb helyen a legoptimálisabb (gazdaságosság, költséghatékonyság) kialakítás érdekében.
Ennek eredményeképpen az új, tovább fejleszett (lásd Xa, Xb, Xc, Xd típusú) födémszerkezetek olyan megoldást kínálnak, mely jelenlegi épületenergetikai követelményeinket (7/2006. (V.24.) TNM) 2018-ban szigorodott (5/2018. (III. 12.) MvM) rendelete szerinti épületek hőtároló szerkezeteinek hőátbocsátási tényezőit megközelítik vagy azok határértékeinek (homlokzati fal, Umax= 0,24 W/m2K; padlás és búvótér alatti födém, Umax= 0,17 W/m2K) meg is felelnek. Az új rétegrendek egyes rétegeinek kiválasztásában a legfőbb cél a melléktermékként vagy hulladékként jelentkező (fa)anyagok alkalmazása volt a korábban említett napjainkban is jelentkező nyersanyaghiány miatt
