NYME Repository of Dissertations
Not a member yet
713 research outputs found
Sort by
Mikrohullámú kezelés hatása a Saccharomyces cerevisiae élettevékenységére, a szőlőmust erjedésére és a cellulózbontás folyamatára
No full text
Cellulóz alapú reszponzív anyag előállítása funkcionális részecskék adszorbeálásával
No full textA vas(II)-triazol spin crossover mikrokristályos por és fluoreszcens festék molekulákkal módosított spin crossover nanorészecskék cellulóz rostokon történő adszorbeálásával olyan kompozitok készültek, melyek a módosítás eredményeként a hőmérsékletváltozás hatására különleges, a részecskékre jellemző optikai változást mutatnak, így termokróm, fotokróm és termofluoreszcens termékek állíthatók elő.
A hő vagy fény hatására végbemenő változás a vas(II)-triazol alapú egy dimenziós polimerek spin átmentének következményeként jön létre. A külső gerjesztő hatás következtében szerkezeti, optikai és elektronikus változás következik be. A szilárd SCO anyagokra, és a belőlük kialakított kompozitokra jellemző a termál hiszterézis hurok kialakulása, amely a rendszer bistabilitását adja. A kompozit összetevői optikai mikroszkópia, Raman, IR spektroszkópia és DSC analízissel elemezhetőek. Az előállítási körülmények szabályzásával növelhető az adszorbeált részecskék mennyisége, így az SCO vegyületekre jellemző optikai változás hatékonyabban mérhető a kompozitokon. Ezek a körülmények a cellulóz szuszpenzió pH értékének módosítása aszkorbinsav felhasználásával, az ultrahangos kezelés időtartamának és a minta szárítási hőmérsékletének meghatározása. A kompozit tulajdonságaira az elektron mikroszkópos, TG és ICP-AES vizsgálatok mutatnak rá.
A felhasznált részecskék méretét az előállítás módja is befolyásolta. A részekék adszorpciója közvetlenül a szintézis után hatékonyabban valósítható meg, mivel így nem alakulnak ki nagyobb részecske aggregátumok. A kompozitok a felhasznált SCO anyagra jellemző hőmérséklet tartományban melegítés hatására kifehéredtek, hűtés hatására pedig felvették az eredeti színt. A fluoreszcens festékmolekula tartamú minták fluoreszcencia változása követte az előbb leírt optikai változásra jellemző görbét. Az elkészült termék alkalmazható lehet a termometriában, a hamisítás elleni védelemben, vagy egy fajta tinta nélküli nyomtatási eljárásban
Élelmiszerek mikrobiológiai stabilitásának növelése kíméletes hőkezeléssel (Sous-vide technológia)
No full textA fa szemcsés halmazok tömörítésének rheológiája és energetikája a pelletálási tartományban
No full textA disszertáció a faalapú por-forgács halmazok nagynyomáson történő tömörödésének folyamatait mutatja be a pelletálással összefüggésben lucfenyő (Picea abies), tölgy (Quercus sp.) és akác (Robinia pseudoacacia) fafajokon. A nagy nyomáson előállított pellet mechanikai tulajdonságai számos tényezőtől függnek. A legfontosabb tényezők a fafaj, a szemcseméret, a nedvességtartalom, a préselési nyomás, a préselési sebesség, a deformáción tartási idő, a nyomófej átmérő és a préselési hőmérséklet. A dolgozat ezen tényezők befolyásoló hatását megvizsgálta, majd következtetéseket tett. A por-forgács halmazok nagy nyomáson történő tömörítése során bekövetkező mechanikai változások, a σ-ε viszony leírása a nem-lineáris rheológia módszerével történik, mivel a faanyag nem-lineáris viszkoelasztikus tulajdonsággal rendelkezik. Ebből adódóan a tömörítés folyamata alatt a faanyaghalmaz rugalmassági modulusa nagymértékben növekszik, majd a folyamat végén a kialakult pellet maradó deformációt szenved. A maradó deformáció mértéke határozza meg a pellet tulajdonságát, elsősorban a sűrűségét. A disszertáció kiemelten fontosnak tartja az egyes befolyásoló tényezők a por-forgács halmazok tömörítési folyamataira gyakorolt hatásának teljes körű vizsgálatát, majd a kapott eredmények alapján új mechanikai modellek, elméleti összefüggések kidolgozását. Ezek alapján kidolgozásra került a relatív falsúrlódással összefüggő kitolási erő-, és a segítségével levezetett nyomástartáshoz szükséges préscsatornahossz közelítő mechanikai modellezése, illetve dimenzióanalízis módszerével megalkotásra került a préselési energiaszükséglet számítására egy olyan dimenzió nélküli kritériumegyenlet, amely univerzálisan (fafajtól függetlenül) jellemzi a faalapú por-forgács halmazok nyomás-sűrűség változását a tömörítési munka és a préshőmérséklet függvényében különböző pelletátmérők mellett adott szemcseméret tartományban. A kutatás eredményei a gyakorlat számára hasznosíthatók és nagyban hozzájárulnak a faalapú por-fogács halmazok tömörödésével összefüggő elméleti ismeretek bővítéséhez
