NYME Repository of Dissertations
Not a member yet
713 research outputs found
Sort by
A siska nádtippan (Calamagrostis epigeios /L./ Roth) hazai elterjedése, biológiája és az ellene való védekezés lehetőségei
No full textA muflon és a gímszarvas táplálkozása, a muflon élőhely-preferenciája, és ezek hatása egyes erdőtársulások gyepszintjének növényzetére az északnyugati Börzsönyben
No full textA sous-vide cook&chill élelmiszertartósítási rendszer mikrobiológiai minőségének javítása
No full textA tölgyek nagy értékű hasznosítását befolyásoló tényezők vizsgálata és összehasonlító elemzése
No full textA disszertáció, a fahasznosításban kiemelkedő értékű, legmagasabb minőségi osztályba sorolható tölgyek átfogó vizsgálatával foglalkozik. 4 jellemző hazai állományból/termőhelyről (Zemplén, Mecsek, Zala, Somogy) származó kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), illetve amerikai fehér tölgy (Quercus alba) frízek fizikai és mechanikai tulajdonságait mutatja be, elkülönítetten a termőhely, a természetes szárítás ideje és a száradás alatt végbemenő természetes degradáció foka alapján. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk: a fafaj, a különböző származások és rakatokon belüli kitettségek, továbbá bizonyos anatómiai jellemzők hogyan viszonyulnak a nagy hozzáadott értéket képviselő felhasználási területek elvárásaihoz.
A fentiek alapján a disszertáció kitér a sajátos faanyagjellemzők, mint pl. az évgyűrű és pásztaszerkezet homogenitása, a faanyag sűrűsége, a zsugorodási és dagadási sajátosságok, a fatest tíliszesedése, hajlító- és nyomószilárdság, továbbá a rugalmassági modulus miként befolyásolják a felhasználást, a késztermék gyártás igényeit
Passzív és alacsony energiaigényű (favázas) épületek belső légterében kialakuló légparaméterek mérése és vizsgálata
No full textA doktori értekezés a beltéri levegőminőség témájával foglalkozik. Ez egy új, interdiszciplináris
tudományterület, mely nem vizsgálható önállóan. A megszokott lineáris,
részleteket elemző kutatási módszer helyett egy holisztikus szemléletmódú megközelítést
igényelt. Több más tudomány is kapcsolódik a beltéri levegőminőséghez: az épületbiológia,
építésökológia, és humánökológia. A kapcsolódó szakirodalmakból kinyert információkat
szintetizálása után következett a kutatási témát leszűkítése a konkrét vizsgálati esettanulmány
köré.
Az építésökológia területén több tanulmány is kimutatta, hogy az építőanyagok életciklus
elemzése (Life Cycle Assessment - LCA) nem ad valós tájékoztatást az anyagok környezeti és
egészségügyi terheléséről. A passzív és alacsonyenergia felhasználású (ún. energiatudatos)
házak nem minden esetben számítanak ökologikus, környezettudatos, vagyis "egészséges"
házaknak. Az épületbiológia tudományterületén publikált tanulmányok közt számottevőek
voltak a laboratóriumban végzett levegőanalitikai, és káros anyag emissziós mérések.
Mellettük egyre több – országokra, városokra kiterjedő – felmérések találhatóak, melyekben a
beltéri levegőminőség mérésével párhuzamosan, a lakók egészségügyi állapotát is felmérték.
Megállapítottam, hogy itthon nincsenek az ökologikus építőanyagokra vonatkozó
szabályozások, adatbázisok. Kiemelten tanulmányoztam a fához – mint az egyik ökologikus
építőanyaghoz – kapcsolódó kutatási eredményeket, és a faanyagú építőlemezek káros anyag
kibocsátásának csökkentési lehetőségeit.
A kutatásaim keretén belül – tudomásom szerint elsőként – vizsgáltam egy passzív,
alacsonyenergia felhasználású, favázas ház beltéri levegőminőségét. Illékony szerves anyagok
(Volatile Organic Compounds - VOC) és formaldehid koncentrációit mértem a beltéri
levegőben egy éven keresztül. A mérési eredményeimet a szakirodalomban közölt kutatási
eredményekkel, valamint az itthoni és külföldi szabályozásokkal vetettem össze.
Megállapítottam, hogy a formaldehid, benzol, toluol, naftalin, formaldehid és sztirol értékei
az átlagos értékeknek megfelelően voltak jelen, és hosszú távon – a ma érvényes előírások
szerint – nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Ebből az a következtetés is levonható,
hogy a házban felhasznált fa építőanyagok ökologikusaknak (alacsony-emissziójúnak)
számítanak. Továbbá megállapítottam, hogy az anyagok koncentrációit nagyrészt a beltéri
levegő hőmérséklete, páratartalma, a szellőztetés valamint az emberi tevékenységek
befolyásolták.
A beltéri levegőminőség vizsgálata jelentős mennyiségű, új, és jól használható információt ad
az épületről, mind a tervezők, mind a bent-lakók számára. Nagy jelentőséggel bírhat épületrekonstrukcióknál
az épületdiagnosztikában, újépítésű házaknál – átadás előtt – egészségügyi
kockázatok megállapításában, valamint "beteg épület tünetcsoportot" mutató házaknál a káros
anyagok forrásainak kimutatásában
A HÁLÓZATSZEMLÉLET ALKALMAZÁSA A MŰKÖDÉSHATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉBEN A MINŐSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK TERÜLETÉN
No full textKutatómunkánk elsődleges célja a hálózatszemléletű folyamatindikátorok rendszerének kidolgozása volt. Tekintettel arra, hogy napjaink egyik legnépszerűbb folyamatfejlesztési módszertanai a Lean és a Six Sigma, arra koncentráltunk, hogyan lehet a hálózatszemléletet integrálni ezekkel az eltérő, mégis sok hasonlóságot mutató megközelítésekkel.
Munkánk első eredményként kidolgoztunk egy új csoportosítási módszert azon hálózatok rendszerezésére, amelyek alkalmasak a minőségügyben értelmezhető hálózatok modellezésére. Célunk ezzel a hiánypótló munkával az volt, hogy egységes elvi alapokra helyezzük a kifejlesztendő technikákat.
Ezt követően elemeztük a gyakorlatban leginkább alkalmazott alapvető folyamatteljesítmény indikátorokat abból a szempontból, hogy melyek, milyen módon számíthatók ki hálózati jellemzőkkel. Ennek keretében kidolgoztuk a Hálózatalapú Folyamatindikátor Modellt (Network-based Proces Indicator Model, NPIM), amely alkalmas különböző folyamatok összehasonlító elemzésére, felhasználva a folyamatok hálózati modelljeinek jellemzőit. Az NPIM-t értelmeztük a Lean veszteségek szempontjából, aminek eredményeképpen definiáltuk a Lean veszteségek hálózati indikátor struktúráját. Véleményünk szerint az új megközelítésnek a legnagyobb hozzáadott értéke a folyamatok életciklusa során beállt kedvezőtlen változások azonosításában van, ezért elméleti munkánk utolsó lépéseként meghatároztuk azt a hálózati modellt, amely képes ezt a változást megfelelő módon leírni.
A módszertan gyakorlati alkalmazhatósága érdekében kifejlesztettük a folyamatfejlesztés hálózatszemléletű módszertanát. Ennek legfontosabb elemei a folyamatok priorizálása, a folyamatfelmérés és adatgyűjtés, valamint a folyamathálók grafikus és analitikus vizsgálata a Lean veszteségek azonosítására. Az új megközelítés felhasználható egyéb, a minőségügyi komplex rendszerekhez kapcsolódó elemzések megvalósítására is. Ennek illusztrálására kidolgoztuk a tudásérték, illetve ez alapján a tudásvesztés kockázatának meghatározására, valamint a kockázatkezelési tevékenységek fejlesztésére, a kockázati események elemzésére alkalmas módszereket.
Az új módszertanok közül a folyamatfejlesztési eszköztárat teszteltük egy bútorgyár termelési rendszerében. Ennek keretében felmértük a folyamatot, azonosítottuk a veszteségeket hagyományos és hálózatelemzési eszközökkel, valamint meghatároztuk az idális folyamatot, hálózati indikátorokkal jellemezve a jelenlegi és az ideális állapot közötti különbséget
