NYME Repository of Dissertations
Not a member yet
713 research outputs found
Sort by
Auswirkungen der Digitalisierung auf die Führungskompetenzen in IT-Unternehmen des Mittelstandes
No full text
Az emberi erőforrás menedzsment fejlesztési lehetőségei a vendéglátásban Győr-Moson-Sopron megyében
No full textCellulóz alapú, aktív hatóanyagot tartalmazó lapok fejlesztése csomagolástechnológiai alkalmazáshoz
No full text
A fenntartható városfejlesztés új koncepciója: rugalmas városok
No full textSzéles körben elfogadottá vált, hogy újra kell értelmezni a gazdasági fejlődés, versenyképesség, fenntarthatóság fogalmát. Előtérbe került a rugalmasság/rezíliencia koncepciója, mint meghatározó versenyképességi tényező. A disszertáció fókuszában a rugalmas város koncepciójának kifejtése, a város rugalmasságának mérésére vonatkozó módszerek felkutatása, valamint a magyar középvárosok rezílienciájának feltérképezése áll.
Az értekezés alapvető célja a városok rezílienciájának vizsgálata, az elméleti háttér felkutatása és adaptálása a hazai gyakorlatba. Egy olyan modell kidolgozása, amelynek gyakorlati alkalmazásával javítható a városok problémamegoldó képessége és élhetősége.
A városi rezíliencia mérési módszereinek külföldi szakirodalomból történő hazai adaptációja kezdeti stádiumban van. Ezért a nemzetközi és a hazai szakirodalom átfogó tanulmányozását követően kidolgoztam egy város rugalmassági indexet (CRI), amely segítségével esettanulmányként megvizsgáltam a magyar középvárosok rezílienciáját. A rugalmasságot gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzió mentén elemeztem. A számított CRI alapján megállapítható, hogy az összes hazai középváros közepesen rugalmas. Statisztikai módszerekkel tovább elemeztem a hazai középvárosok rugalmasságát, régiónkénti megoszlását, csoportok képzésének lehetőségét. Békéscsaba, Eger, Kaposvár és Sopron esetében egy empirikus kutatás segítségével is vizsgáltam a városok rugalmasságát, majd a különböző módszerek alapján kapott eredményeket összehasonlítottam. Kaposvárra vonatkozóan egy részletes helyzetelemzés után kidolgoztam a CRI városspecifikus indexét is.
A város rugalmasságának mérésére szolgáló Város Rugalmassági Index a rendelkezésre álló adatok bővülésével tovább alakítható. A város rugalmasságát kifejező számos indikátor jelenleg nem számszerűsíthető vagy nem elérhető a hazai gyakorlatban, ami jelentősen nehezíti a rezíliencia pontos mérését.
A doktori értekezés fogalmi-értelmezési keretet, továbbá vizsgálati módszert kívánt adni egy olyan kutatási terület számára, amelynek a hazai szakirodalmi feldolgozottsága és empirikus kutatása kezdeti fázisban van
Idegenforgalom helyi adóztatásának vizsgálata európai és hazai vonatkozásban
No full textAz értekezés alapvető célja az idegenforgalmi adóztatás európai és hazai szabályozásának és gyakorlatának feltérképezése, az adóztatás gyakorlati tapasztalatainak feltárása és elemzése, az adónem területi egyenlőtlenségeinek enyhítésére vonatkozó javaslat tétele és az adóelkerülés elleni küzdelem hatékonyságának megítélése. A szakirodalom és a jogszabályi környezet tanulmányozása és feldolgozása megfelelő kiindulási alapot biztosít a kutatás szerteágazó vizsgálódásainak. Az elemzés többféle módszertani eljárást is alkalmaz, annak érdekében, hogy az idegenforgalmi adóztatásnak, mint a tudományterület egy specifikus részének kiterjedt, sokoldalú vizsgálata minél komplexebb eredményeket biztosítson. A kutatás első lépésként az Európában alkalmazott idegenforgalmi adóztatási rendszereket kívánja tipizálni, azért, hogy a magyar rendszert az európai országok csoportjai közt pozícionálni tudja. A különböző szekunder adatbázisokból nyert információk és adatok lehetőséget biztosítanak az adónem részletes elemzésére, melynek során először az adóztatási gyakorlat országos tapasztalatait tárja fel. Mivel a vizsgálatok során kimutathatók az egyes magyar területi egységek közt számottevő különbségek, az európai csoportosítás nyomán a megyék klaszterelemzése is megvalósul. A lokális szintű elemzés a települések közt egy új mutató, az önkormányzatok idegenforgalmi koncentráltsági indexe segítségével állít rangsort, ami a kutatás többi vizsgálatához is használható. A szekunder adatok elemzése rámutat, hogy az adónem révén hazánkban kialakultak területi egyenlőtlenségek, amelyek mérséklésére a szerző egy modell formájában tesz javaslatot. A modell a települések idegenforgalmi adóbevétele közti különbségek enyhítését az önkormányzatok közti együttműködés erősítésében látja. A szakirodalom és az adóztatás gyakorlati tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy az idegenforgalommal bíró települések konzisztens célja az idegenforgalmi adóból származó bevételeik növelése. Az adóbevétel gyarapítására különféle közvetett eszközök is az önkormányzatok rendelkezésére állnak, melyek közül kiemelt jelentőséggel bír az adóellenőrzés. Az ellenőrzés hatékonyságát nehéz megítélni, az értekezés azonban empirikus kutatás segítségével feltárja, hogy a hatékonyságra a hivatali szervezeti korlátok és a helyi adottságok mellett az ellenőrzési módszerek használatának korlátai is hatással vannak-e