NYME Repository of Dissertations
Not a member yet
713 research outputs found
Sort by
Effective application of emotional intelligence tools in management practice to enhance organisational effectiveness
No full text
AI at Work: Promises, Perils and Paradoxes of Adoption
No full textThis dissertation examines the complex labour market implications of artificial intelligence (AI) adoption, focusing on the Central and Eastern European context. Treating AI as a general-purpose technology, it analyses how automation and augmentation dynamics reshape employment, skill demands, and organisational adaptation. The study integrates bibliometric, empirical, and survey-based approaches to identify key mechanisms and policy challenges of AI-driven transformation.
A scientometric meta-analysis of 250 peer-reviewed articles revealed persistent “cautious pessimism” in the literature: most works expect job displacement to outweigh creation, though skill-biased complementarities emerge in some sectors. Interviews with Central European professionals, triangulated with global developer data, confirmed this duality—senior employees reported productivity gains, while junior staff feared displacement, creating a “junior paradox.” A large-scale NLP analysis of 1.3 million Hungarian job advertisements quantified AI exposure across industries, showing concentrated adoption in ICT and manufacturing, but limited diffusion elsewhere. An international organisational survey further identified trust, governance, and quality assurance as critical enablers of successful AI integration.
Results demonstrate that AI simultaneously creates and destroys jobs, amplifies wage and regional disparities, and shifts competitive advantage towards high-skill, AI-complementary roles. Unequal adoption patterns, weak institutional trust, and inadequate reskilling frameworks hinder inclusive growth. The dissertation concludes that sustainable technological transition requires coordinated policy measures promoting transparency, workforce development, and trust governance to ensure equitable and resilient adaptation to the AI economy
Kutatások az inváziós tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) ökológiájával kapcsolatban
No full textCarbon dynamics of poplar and black locust plantations with different management strategies
No full textAz agrárerdészet szerepe az Amazonas-medence kolumbiai területeinek fenntartható bioökonómiai átmenetében
No full textA kolumbiai bioökonómiai átmenet teljes irodalmát feldolgozva hét olyan kihívás-kategóriát azonosítottam, amely akadályozza az ország fenntartható bioökonómiai átmenetét, nevezetesen: igazságos tudásteremtés és átadás; finanszírozás; infrastruktúra és technológia; intézményi keretrendszer; érdekeltek bevonása; fenntartható termelés, értékteremtés és piaci kihívások; politikai és gazdasági struktúrák. A terepmunkám során interjúkat készítettem bioökonómiával foglalkozó szakértőkkel, vállalkozókkal és helyi társadalmi vezetőkkel a három legnagyobb biodiverzitású régióból, hogy mélyebb benyomást szerezzek a konkrét kihívásokról, azok jelentőségéről és összetett kapcsolódásaikról. Ezt követően szakértői interjúk és terepbejárással egybekötött gazdálkodói interjúk adatai alapján, rendszerszerű megközelítés segítségével ismertem meg és elemeztem az agrárerdészet szerepét a bioökonómiai átmenetben az Amazonas-medence kolumbiai területein. A bioökonómiai szakértői interjúk elemzéséből kiderült, hogy az igazságos tudásteremtés és átadás fejlesztése a szakpolitikai cselekvés termékeny terepe lehet. A kutatási és oktatási infrastruktúra kiépítése, valamint a biodiverzitás-kutatás és termékinnováció; a vidéki lakosság képességeinek fejlesztése; a hagyományos tudással történő hatékony párbeszéd és a gazdálkodási szokások megváltoztatása egymással szorosan összefüggő elemei a szükséges tudásbázis megteremtésének. A helyi szereplők számára halaszthatatlanok az infrastrukturális és technológiai fejlesztések. A fenntarthatóbb gazdálkodási módszerek alkalmazása, az értékláncok szereplőinek jobb koordinációja, valamint a tudatosabb fogyasztói kultúrával járó belső piaci fellendülés kulcsterületei a bioökonómiai átmenetnek. Az ökológiailag fenntartható amazonasi bioökonómia gazdálkodási alapjait egy olyan többcélú, tudásrendszer-dialógusra épülő, biológiailag sokféle és körkörös agrárerdészeti modell tudatos és fokozatos felépítése adhatja, amely első lépésben a termelők élelmezés-biztonságát és önrendelkezését, valamint bevételi kockázat-diverzifikációját szavatolja. A terményfelesleg eladásához ki kell alakítani a hazai piacokat, a fenntarthatósági irányelvek és szabványok kiforrását követően pedig lehetségessé válik a stabil külpiaci jelenlét a monokultúrás gazdálkodás megerősödése és az erőforrások túlhasználata nélkül. Az agrárerdészet megerősítéséhez indokolt a biológiailag sokféle gazdálkodás szabályozási és pénzügyi ösztönzőinek mihamarabbi kialakítása. Az agrárerdészet és a fenntartható bioökonómia integrált, a földrajzi, ökológiai és gazdasági-társadalmi sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztése megkívánják egy komplex, soktényezős kormányzati stratégia kidolgozását. Ennek vázlatos modellje a kutatás egyik eredménye
