448 research outputs found
Sort by
Diszkrimináció a tanári értékelésben
A kutatók a kutatás során azt vizsgálták, milyen különbségek lelhetőek fel a tanárok osztályozási gyakorlatában és továbbtanulási ajánlásaiban és ezeknek milyen szándékolt és nem szándékolt következményei vannak a tanulók egyes csoportjaira. Kutatásuk során általános iskolai magyar és matematika szakos pedagógusokat kértek meg arra, hogy vegyenek részt egy online, önkitöltős kérdőíves kutatásban. A kérdőív első felében arra kérték őket, hogy 6 darab nyolcadikos szintű magyar vagy matematika dolgozatot javítsanak ki, pontozzanak és osztályozzanak le, majd a dolgozat alapján adjanak javaslatot a középiskolai továbbtanulásra vonatkozóan. A dolgozatok fiktív roma és nem roma fiú és lány neveket tartalmaztak, amelyeket a kitöltők között randomizáltak. A kérdőív második része a résztvevők demográfiai jellemzőjével, tanítási tapasztalatával és osztályozási gyakorlatával és elveivel kapcsolatban tartalmazott kérdéseket. Kutatásukban arra voltak kíváncsiak, hogy a tanárok osztályozási gyakorlatában meglévő egyéni, mikro-szintű különbségek vezetnek-e makro-szinten, az összes válaszadó válaszait tekintve átlagosan nemi vagy etnikai különbségekhez az osztályzatokban.
A gyűjteményben található kérdőív és adatfile egy 24 hónapos, 2024. júniusig tartó embargós időszakot követően a kutatásvezető hozzájárulásával lesz elérhető
A Covid-19-pandémia hatásait a 18-65 éves magyar lakosság körében vizsgáló feltáró jellegű, online kérdőíves kutatás adatai
A kutatás a Covid-19-pandémia által okozott társadalmi változások öt részterületérének feltárására irányult: (1) a SARS-Cov-2-fertőzésen átesettek, illetve a hozzátartozóik társadalmi-foglalkozási helyzetének és a lakóhelyi elhelyezkedésének változása, (2) a védőoltással kapcsolatos vélekedések és viselkedés, (3) a foglalkoztatás és a munkahelyi környezet változása, (4) a személyes kapcsolatok átrendeződése és a kapcsolattartás módjának változása, (5) általános szociodemográfiai és egészségi állapotbani (testsúly, dohányzás, szubjektív jóllét, gyermekvállalás) és egészség-viselkedésbeli változások.
A kutatás célcsoportja a 18–65 éves magyar, internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság volt. Két darab kérdőíves adatfelvétel online, kvótás módszerrel történt a 18–65 éves magyar, internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság körében. A nyers mintaelemszám 2 x 1000 fő volt