448 research outputs found
Sort by
Cirkuláció és disszenzus a magyar kulturális elitben
Get PDFA kutatás megvizsgálta a 2010 utáni kultúrpolitika jellegzetességeit: 1. a nemzeti ideológia növekvő jelentősége (kultúrharc), 2. a kultúrpolitika növekvő instrumentalizációja, 3. a kulturális közpolitika (policy) és politika (politics) összeolvadása, ami növekvő politikai patronázst és elitcserét eredményezett a kulturális elitben. A kutatás a kulturális elit kérdőíves adatainak elemzése alapján vizsgálta, hogy a kormányzat fenti politikai törekvései milyen hatással voltak a kulturális elit összetételére. Az eredmények szerint a korábbi kutatásokból ismert baloldali túlsúly továbbra is fennáll a kulturális elitben. Az elitbe 2010 után bekerült elittagok között viszont jóval kevesebb a baloldali, illetve a budapesti születésű, ami arra utal, hogy az elit rekrutációs szempontjai megváltoztak az Orbán-kormányok ideje alatt. A kutatás azt is megvizsgálta, hogyan hatott a politikai polarizáció a kulturális mező működésére: a reputáció, az intézményrendszer és az erőforrások megoszlására. A vizsgálat elemezte, hogy kik a legnagyobbra tartott kulturális szereplők az elitben, és milyen tényezők hatnak a tekintélyük kialakulására. Az elittagok szavazataiból kialakuló reputációs hálózat statisztikai módszerekkel történő elemzése megmutatta, hogy a szekértáborhoz való tartozás egyértelműen erőforrásként működik: a baloldaliak, és kisebb mértékben ugyan, de a jobboldaliak is, a kulturális teljesítménytől függetlenül nagyobb eséllyel tartják nagyra a hozzájuk hasonló politikai nézeteket vallókat
The “EU Populist Crisis”: The Effect of Populism on the EU Legal Order and Vice Versa: Populism, EU Responses and EU Constitutional Identity
Get PDFDemokratikus innovációk és a magyar pártok
Get PDFA demokratikus politikai rendszerekben a képviseleti demokrácia fő aktorai a pártok vezető tisztségviselői valamint a megválasztott országgyűlési képviselők és a kormánytagok. De nem kizárólag a képviseleti demokrácia szereplői azok, akik egy demokratikus politikai rendszerben befolyással bírnak a politikai döntéshozatalra. A részvételi valamint a deliberatív demokrácia főként azokra állampolgárok és civilszervezetek által kezdeményezett döntéshozatali mechanizmusokra, eljárásokra fókuszál, amelyek a képviseleti demokrácia intézményeit kiegészítve, az állampolgárok bevonása révén kívánják javítani a politikai döntések társadalmi elfogadottságát és hatékonyságát. A kutatás célja, hogy a választók és képviselők közötti kapcsolatot új alapokra helyező demokratikus innovációk ismertségét és elfogadottságát felmérje Országgyűlési képviselettel rendelkező pártok választott vezetői, parlamenti képviselői és választói körében
Constitutional Erosion in Spain: From the Catalan Pro-Independence Crisis to the (Intended) Judiciary Reforms
Get PDF
Varieties of Populism and Democratic Efficacy: Summary of Key Findings and Recommendations from DEMOS
Get PDF
