448 research outputs found
Sort by
Az ifjúság - élet, erő, egészség…? Néhány adalék a fiatalok életmódjáról és egészségi állapotáról
No full textTanulmányukban a szerzők arra keresik a választ, hogy mekkorák a fiatalok indulási esélyei a korábbi nemzedékekéhez képest. Állításuk szerint a fiatalok életfeltételei, munkájuk körülményei és kényszerei, pályakezdésük, családalapítási, lakásszerzési lehetőségeik és megélhetési nehézségeik határozzák meg az életmód mikéntjére vonatkozó választási lehetőségeiket
A szegénységgel és a többoldalúan hátrányos helyzettel kapcsolatos mai nyugati nézetek áttekintése
No full text
Úgy érezte, a filmesnek mindent szabad (Megjegyzések Vitézy László: "Úgy érezte, szabadon él" című filmjéről)
No full textSummary Report of the International Seminar and Workshop on "The social History of Poverty in Central Europe"
No full text
A Jogismeret vizsgálata
No full textA kötetben egy empirikus vizsgálat eredményeit mutatja be a szerző, amely a magyarországi lakosság jogtudatát kutatta kérdőíves módszerrel
Oktatás és politika. Kőbányai kutatás a hatalom új formáiról: helyi politika, iskolába ''rendezett'' gyerekek és nyilvánosság.
No full textA kutatás során - feldolgozva a vonatkozó szakirodalmat és a korábbi hazai kutatásokat e tárgyban - egy budapesti kerület empirikus (kérdőív, mélyinterjú, megfigyelés) oktatásszociológiai vizsgálatát végeztük el. A legfontosabb célunk az volt, hogy megmutassuk: az oktatáspolitika valami egészen mást jelent a mai Magyarországon, mint amire általában gondolni szoktak - laikusok, kutatók és döntéshozók egyaránt. A ''döntéseket'' a decentralizált magyar rendszerben kevésbé az állami döntéshozók, mint inkább (1) az iskolapiac (szülői döntések), (2) helyi döntéshozók (az önkormányzatok mint iskolafenntartók), (3) ''utcaszintű bürokraták'' (street level bureaucrats), vagyis maguk az oktatási intézmények és pedagógusok, (4) az ún. iskolatudományok képviselői (pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok -- nevelési tanácsadók) hozzák. A nemzetközi tendenciának megfelelően maga az állam is újfajta módon igyekszik (már amennyire tud) részt venni az oktatásirányításban: ezt nevezik poszt-bürokratikus irányításnak (pályázatok, anyagi ösztönzés, mérés-értékelés, jó gyakorlatok terjesztése stb.). Az egyenlőtlenségek és a szegregáció kérdését is a politika ezen új működésmódjainak és helyszíneinek figyelembevételével kell újrafogalmazni. Hiszen – némi túlzással - a magyar oktatási rendszer mint olyan voltaképpen nem is létezik