448 research outputs found
Sort by
A szociális ellátórendszer minőségének vizsgálata
No full textA kutatás az EFOP-1.4.1-15 „Integrált gyermekprogramok, valamint járási felzárkózási fejlesztések szakmai támogatása” című kiemelt projekt keretében készült. A térségi gyerekprogramok egyik kiemelt célja volt a szociális ellátórendszer minőségének javítása. A kutatásban részben a család- és gyermekjóléti szolgálatok feladatellátásának infrastrukturális feltételeit, részben a családsegítő munkakörben dolgozók döntéseit befolyásoló tényezőket vizsgáltuk. A kutatás során két hullámban, egy-egy, hullámonként 600 fős kérdőíves felmérés keretében kerestük fel a család- és gyermekjóléti szolgálatoknál dolgozó szakembereket. Jelen adatbázis az első hullám adatait tartalmazza. A kutatás nem panel jellegű, a felmérés során ezért nem is gyűjtöttünk olyan adatokat, amelyek a későbbi egyéni azonosításra szolgálnának. A család- és gyermekjóléti szolgáltatásokból vett minta kialakítása többlépcsős rétegzett mintavétellel történt. Az egyes szolgálatoknál megkeresett családsegítők aránya 50 és 100% között változott, a szolgálat dolgozói létszámától függően. A felmérésben való részvétel önkéntes volt, az adatok anonim módon lettek rögzítve
Visionen in der Krise: Deutsche Spitzenkandida innen zur Europawahl 2024
Get PDFWofür steht Europa? Was bedeutet „Europa“ vor dem Hintergrund eines drohenden Rechtsrucks und
im Angesicht gegenwärtiger globaler Krisen? Die Kampagnen zur anstehenden Europawahl 2024
eröffnen Einblick in Deutungsangebote und politische Möglichkeitsräume der konkurrierenden
Parteien. Anhand der audiovisuellen Selbstinszenierungen deutscher Spitzenkandidat:innen fragen
wir, mit welchem konkreten Bild einer Volksvertreterin/eines Volksvertreters um Zustimmung
geworben wird
What kinds of emotions are mobilised by different policy fields? A text mining analysis of parliamentary speeches.
Get PDFRecently, the role of emotions in defining or influencing behaviour, including political behaviour, has been acknowledged, and research is increasingly addressing how affective processes shape our attitudes, actions, and decision-making. Policy studies have also started to analyse how emotions are reflected in policy discourses and how they influence policy change and support for policies. Most of these studies use qualitative methods. Our paper seeks to contribute to the field by conducting quantitative, text-as-data analysis to identify the emotional content of policy discourses. The aim is to give a descriptive analysis of which emotions are mobilised by different policy fields, which emotions are used by the government and the opposition when framing policies, and how the emotional patterns of policy discourses have changed over time. The parliamentary speech databases of the Hungarian Comparative Agendas Project are analysed using state-of-the-art large language models fine-tuned for emotion analysis. The time frame of the project covers the period 1998-2022. Preliminary findings of the computational analysis confirm the tendency of emotionalisation: the manifestations of emotions increase over time, which is especially true for joy and fear
A szolidaritás mint a járvány okozta válságra adott válasz: akciók és diskurzusok
No full textA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetében folyó korábbi szolidaritás témájú kutatásokhoz kapcsolódva vizsgálatot indítottunk annak felderítésére, hogy a COVID-19 járvány okozta válsághelyzetben a segítségnyújtásnak, a szolidaritásnak és a jótékony cselekvésnek milyen formái jelentek meg. Azok hogyan, milyen kapcsolatokra épülve, milyen intézményekbe ágyazódva szerveződtek meg; milyen formákban és platformokon kommunikáltak. Kiket céloztak meg az akciók kezdeményezői, és kiknek az együttműködésére számítottak. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy milyen társadalmi kategóriák jelentek meg a segítségre, együttérzésre, támogatásra méltók (esetleg arra méltatlanok) között; és ezeket a szolidaritási tevékenységeket a résztvevők hogyan rangsorolták. Azon belül milyen helye volt az egészségi állapotnak, az életkornak, a szegénység és a gazdasági hátrány által meghatározott társadalmi csoportoknak, továbbá etnikai és migrációból eredő kisebbségeknek. Vizsgáltuk, hogy nyílnak-e meg új támogatási formák a mélyszegénységben élők irányába, vagy pont ellenkezőleg, lezáródnak a korábbi források is. A kutatás elsősorban a városi és vidéki Magyarországra fókuszált, de együttműködő partnereink munkája révén angliai és romániai összehasonlításra is sor kerül
A fenntarthatóság feltételei az EFOP 1.4.2 Gyerekesély program hat járásában
No full text• A kutatás azt térképezi fel, hogy a gyerekesély programok fenntarthatósági feltételei milyen mértékben és módokon épülnek ki a program során annak érdekében, hogy a program lezárulta után is működőképesek maradjanak a kiépített szolgáltatások; Célterület: Az EFOP 1.4.2 program járásai közül hat járás, amelyekben három alkalommal történt adatfelvétel. Ezek a járások: (Kadarkúti) Kaposvári, Hevesi, Bátonyterenyei, Mátészalkai, Encsi, Hegyháti. A felmérés adatait egyfelől kutatási célra használjuk fel, másfelől annak eredményeit mind a mentor program mind a járási programok hasznosították a program során
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége COVID-19 járvány hatásait vizsgáló felmérései
No full textA Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, amely az egyik legnagyobb magyarországi általános munkaadói szövetség, a világjárvány idején négy alkalommal végzett felmérést tagjairól. Az adatgyűjtés 2020 áprilisa és májusa között zajlott. Az online kérdőíveket a szövetség tagjainak - a munkáltatói szövetségeknek és tagjaiknak - küldték ki. A részvétel önkéntes volt, de nem anonim, mivel az érdekképviselet megkövetelte a válaszadók azonosítását. Az egyes kérdőívekben az ipari szereplők széles körétől gyűjtöttek válaszokat, a tevékenységi területükre és a vállalkozás méretére vonatkozóan. A válaszadók mintegy 20%-a 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozásokból, 29%-a 10-50 főt foglalkoztató kisvállalkozásokból, 31%-a 50-250 főt foglalkoztató középvállalatokat, 16%-a pedig 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatokhoz tartozott. A négy felmérés a következő kérdésekre terjedt ki:
• COVID-19: A vállalatok által tervezett/bevezetett intézkedések felmérése,
• COVID-19: A tervezett kormányzati intézkedések hatásának felmérése a vállalkozások körében,
• COVID-19: Felmérése a járvány vállalatokra gyakorolt hatásáról,
• COVID-19: Az otthoni munkavégzés (home office
The Alternative Media-Information Sources “Liked” by the Populist Political Leaders in the Visegrad Group and Italy on Facebook: A Comparative Perspective
Get PDFGyermekvédelem az iskolában: az iskolai szakemberek jelzési magatartását meghatározó tényezők
Get PDFA projekt arra irányul, hogy nyomon kövesse a közoktatási intézményekben a jelzőrendszer működésének folyamatait a veszélyeztetettség jeleinek észlelésétől kezdve a gyermekvédelem felé történő jelzésig, azonosítsa a jelzési magatartást meghatározó tényezőket, és feltárja az iskola és a gyermekjóléti intézményrendszer közti együttműködés hiányosságait. Az iskolai szociális segítőkkel készült félig-strukturált interjúkkal a következő kutatási kérdésekre kerestünk választ: i) Milyenek az eddigi tapasztalatok az iskolai szociális munka bevezetésével kapcsolatban? ii) Mi a gyakorlatban a szociális segítők feladata az iskolai gyermekvédelemben, és hogyan működnek együtt a gyermekvédelem iskolán belüli szereplőivel? iii)
Változott-e és hogyan változott az iskolai jelzőrendszer működése az iskolai szociális segítő megjelenésével
Tárgyszavak és a világ. Gépi feldolgozás a TK társadalomtudományos interjúiban.
Get PDFA Társadalomtudományi Kutatóközpont Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium a TK MILAB Speaker Series című rendezvénysorozatában online kutatásbeszámolókat, beszélgetéseket tart a mesterséges intelligencia társadalmi hatásairól.
A sorozat 2023. január 31-i állomását a TK Kutatási Dokumentációs Központja (KDK) szervezte „Tárgyszavak és a világ. Gépi feldolgozás a TK társadalomtudományos interjúiban” címmel. Az előadáson Horváth Anna (TK KDK), Szöllősi Melinda (ELTE TáTK PhD) és Annus Szabolcs (ELTE TáTK PhD) kutatási összefoglalóját ismertették a projekt résztvevői. Az eseményt Gárdos Judit (TK KDK és TK SZI) moderálta.
Az előadás absztraktja:
A természetesnyelv-feldolgozás (Natural Language Processing) egyre elterjedtebb módszertanná növi ki magát a társadalomtudományi szövegelemzés területén. Újabban az adatrepozitóriumok világában is mind nagyobb teret nyer ez az innovatív módszertani megközelítés.
A TK Kutatási Dokumentációs Központjának és a SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályának munkatársai a MILAB pilot projekt keretei között a KDK és a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely interjús gyűjteményeihez tartozó metaadatok gazdagítását tűzték ki célul.
A projekt célja, a feladathoz összeállított társadalomtudományos tárgyszókészlet alkalmazásával, gépi szövegelemzési technikák tesztelésével, majd a legmegfelelőbb kiválasztásával tárgyszavakat (tartalmat leíró címkéket) társítani a KDK interjús anyagaihoz. Az így kapott új metaadatok által az anyagok újabb kutatások számára nyílnak meg, szélesebb kutatói és érdeklődői kör számára válnak láthatóvá, hozzáférhetővé.
Az előadás kitér a munka eddigi lépéseire, a KDK-tárgyszókészlet összeállításának módjára, a gépi tárgyszógenerálás manuális előkészítése és utólagos validálása során felmerülő módszertani és episztemológiai kérdésekre, az elért eredményekre, valamint a felhasználás tervezett módjaira.
A TK Speaker Series 2022 őszi-téli előadássorozatának további alkalmai:
2022.09.13.: Gelányi Péter, Járay István: Revisiting the Viscosity and Power of Legislatures: A Text Reuse Analysis with Data for Hungary
2022.09.20.: Sik Endre: A morális pánikgomb (MPG) működésének modellezése hagyoményos és NLP modellekkel
2022.09.27.: Üveges István: Aspect based emotion analysis of Hungarian parlamentary speeches
2022.10.11.: Máté Ákos: Measuring monetary sentiment in the European Central Bank communication using large language models
2022.11.08.: Kiss László, Molnár Csaba: Pártszakadások vizsgálata szövegbányászati eszközökkel
2022.11.22.: Péli Gábor: Formal modelling legal concept ambiguity. Conceptualization and operationalisation for testing
2023.01.10.: Ságvári Bence: Framing artificial intelligence in the Hungarian online media
2023.01.17.: Kmetty Zoltán: Code it again! Capturing the changing narratives of anti-vaccination
2023.01.24.: Janky Béla: Datasheet: Synthetic data for better estimations of causal effects
2023.02.07.: Octopus Research Tools alkalmazás bemutatása
2023.02.21.: Bai Attila, Balogh Péter, Czibere Ibolya, Kovács Imre, Megyesi Boldizsár: A magyar farmok drónhasználatának a meghatározó