448 research outputs found
Sort by
COVID-19 and Populism: A Sui Generis Crisis
Get PDFIt is widely believed that populists benefit from crisis situations. This chapter discusses the literature
on crises and populism from a theoretical perspective and provides a novel framework of analysis for
addressing the study of the COVID-19 crisis in the light of its (de)politicization. This framework
allows the study of the politicization of the COVID-19 issue by populists looking at the divide
between the political and the non-political status of the issue, disputes about different stakes and their
relative priority in managing the crisis, and issue-specific and policy-related contentions about
COVID-19. The general research question is whether populists in Europe used the COVID-19 issue
to gain centrality in the political field and/or to push forward new opposition lines. A further related
question is to pinpoint whether populists reacted in a similar way across countries or whether they
adapted their response according to their institutional role
Kulturális csere és etnikai identitásváltozások a vegyesházasságokban a XX. századi kassai népesség példáján
Get PDFA kutatók a projekt keretében kiegészítették és elemezték a vegyes házasságok adatbázisát Kassán és egész Szlovákiában az 1920-1991 közötti időszakra vonatkozóan. Miután rendszeres képzéseket tartottak egyetemi hallgatókkal, amelyeken megismerkedtek a narratív életrajzi interjúk készítésének technikájával, kiválasztották az interjúpartnereket. Ezután a házasság és a családi élet témájára összpontosító interjúkat készítettek. Az interjúk segítségével esettanulmányokat készítettek a vegyes házasságok életrajzi, társadalmi és családi hátteréről, rekonstruálták a családi "magántörténet" narratíváit és azok változásait, a kulturális csere fontosabb eseteit, a családi traumákat és a kezelési kísérleteket. Mindemellett mind egyéni, mind családi szinten rendszerezték az identitáspolitika mechanizmusát és stratégiáit
Germany: The AfD’s Staggering between Reason and Resistance
Get PDFThis chapter argues that the AfD has not been able to capture the media’s attention and display itself as the centre of protest against the government’s COVID-19 policies. One of the key reasons is that the AfD has limited its critique to highlighting the failures in prevention and to stressing mistakes made in effectively managing the crisis. Consequently, the AfD could not exert the same radical critique as for example during the migration crisis. To be sure, the AfD has refused to participate in the overall COVID-19 consensus by politicizing the issue. It also tried to radicalize its critique by switching from a ‘safety first’ strategy to a strategy of ‘individual rights first’. But with no avail. It seems that the party has been suffering from some ‘outbidding’ by forms of extra-parliamentary opposition (APO), which are much more radical and in some ways also more populist than the AfD itself
Poland: ‘If we don't elect the President, the country will plunge into chaos’
Get PDFThe aim of the paper is to elucidate how PiS and Confederation, two right-wing populist parties dealt with the double challenge of the COVID-19 crisis and the presidential elections during a pandemic. The chapter argues that the COVID-19 crisis had a significant impact on the strategies undertaken by PiS during the presidential campaign. First, it prompted PiS to take unconstitutional and illegal measures to prevent the delay of the elections, a scenario promoted by the opposition. Secondly, the crisis also opened a window of opportunity for the governing camp allowing PiS to profit from the ‘rally effect’. As for Confederation, the second populist actor, the crisis did not fundamentally affect its strategy for becoming more mainstream. The group used the pandemic to build the image of a competent and moderate actor. In addition, the restrictions of the crisis created an opportunity for the libertarian aspects of the party’s agenda
Módszeresen vitasorozat - 11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországon
Get PDFA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete és a TÁRKI Adatbank által közösen szervezett előadás és az utána következő beszélgetés a következő kérdéseket vizsgálta:
- A magyarországi társadalomtudományos kutatóintézetek és egyetemek hogyan, hol tárolnak adatokat és ezekhez hogyan lehet hozzáférni?
- Kik kutathatják az intézményben megvalósult projektek során létrejövő anyagokat?
- Milyen adatmegosztási gyakorlatokkal találkozhatunk a magyarországi szociológiai kutatási intézményekben?
- Hogyan őrzik a társadalomtudományos munka során létrejött kincseket?
Az esemény keretében Holl András, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ informatikai főigazgató-helyettese, a Hungarian National Node of the Research Data Alliance of Europe vezetője tartott bevezető előadást a FAIR (Findability, Accessibility, Interoperability, Reuse) adatkezelés alapelveiről és azok társadalomtudományban releváns vonatkozásairól.
Az előadás után jelentős magyar társadalomkutató műhelyek képviselői egy-egy rövid prezentációban mutatták be, hogy intézményük, milyen szociológiai kutatási anyagokat hoz létre munkája során, és azok milyen módon és kik számára válnak azok elérhetővé. Nem a tudományos publikációkra fókuszáltunk ez alkalommal, hanem azokra a kutatási adatokra, gyűjteményekre, interjúkra, kérdőíves adatok táblázataira, stb., amelyek a kutatások során keletkeznek.
Résztvevők:
Czibere Ibolya – a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Politikatudományi és Szociológiai Intézet vezetője
Egri Krisztina – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Némedi Dénes Könyvtárának vezetője
Füzér Katalin – a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Társadalom- és Médiatudományi Intézet Szociológia Tanszék vezetője
Hegedűs Péter – a TÁRKI adatbanki ügyvezetője
Köllő János - a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Adatbankjának szakmai vezetője
Meiszterics Enikő – a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kutatási Dokumentációs Központjának gyűjteménygondozási munkatársa
Messing Vera – a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora, a European Social Survey magyarországi vezetője
Pillók Péter – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szociológiai Intézet Társadalomkutatás Tanszék mb. tanszékvezetője, valamint a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalomtudományi Kutatócsoportjának igazgatója
A Módszeresen vitasorozat gyűjteményeiben az egyes alkalmak videó felvételei, illetve az adott témához kapcsolódó egyéb anyagok találhatóak.
Az eddigi alkalmak a következők voltak:
1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
2. alkalom: Résztvevők - Az esettanulmány
3. alkalom: Elmélet és empíria
4. alkalom: Terepjárók
5. alkalom: Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
6. alkalom: Tudomány és aktivizmus
7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
8. alkalom: Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?
9. alkalom: A szövegbányászat perspektívája a szociológia kutatásban
10. alkalom: Oksági következtetések: a statisztikaelmélettől a társadalomtudományi alkalmazásokig és vissza
11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországo
UK: Between managed moderation and far-right conspiracy theories
Get PDFThis chapter deals with the response of populist actors in the UK to the COVID-19 pandemic. Populism in the UK is divided among Nigel Farage and Prime Minister Boris Johnson. Farage and Johnson, both campaigning for Britain to leave the EU, had distinct responses to the pandemic, the former being more in line with common themes of populist discourse. True to his anti-immigrant stance, Farage antagonized national and international agencies for allegedly smuggling migrants into the UK, blamed China for the pandemic, and echoed the US president Trump’s trade war in calling for a boycott on Chinese goods. Farage criticised government lockdown and social distancing measures for allegedly being too harsh. In doing so, Farage employed common far right conspiracist tropes and populist rhetoric aimed at UK politicians, the EU, and China. Johnson on the other hand, displayed a rather measured response and did not engage in antagonizing political entities