448 research outputs found
Sort by
A magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzete: A 2025-ös MTA–FKA-felmérés adatai
No full textA kutatás a magyarországi és Magyarországhoz kötődő kutatók helyzetét méri fel egy országos, a magyarországi kutatói közösségre reprezentatív minta segítségével. A vizsgálat kiterjed a jövedelmi viszonyokra, a pályázati aktivitásra, a tudományos teljesítményre, a kutatók mentális állapotára és jóllétére, a tudományos előrehaladást hátráltató tényezőkre, valamint az MTA és FKA megítélésére.
A kutatás eredményeit részletesen ismertető publikáció - Koltai, J., Horváth, M., Knap, Á., & Számel, K. (2026). A magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzete – A 2025-ös MTA–FKA- felmérés főbb eredményei elérhető a Magyar Tudományos Akadémia honlapjáról: Magyar Tudományos Akadémia https://doi.org/10.36820/mta_fka.2025
A kapcsolódó letéti nyilatkozat és a kérdőív a gyűjteményből a címére kattintva már most is szabadon elérhető. Az adatbázishoz történő hozzáférés egyedi engedélyhez kötött, az egyedi hozzáférési döntéseket a kutatás vezetője hozza meg
Polarizing transition? Opposition strategies and the rise of Péter Magyar and the respect and freedom party (TISZA) in Hungary
No full text
Kisebbségi Jogok – A hatékony európai jogérvényesítés felé
No full textAz aktuális kihívások, mint a háború visszatérése Európába, a gazdasági nehézségek és az illiberalizmus kihívása új erővel vetik fel a kisebbség és a többség közötti kapcsolatok kérdéseit, és rövid távon aligha várhatóak kisebbségbarát reformok. Olyan megoldásokon érdemes gondolkodni, amelyek úgy erősítik a kisebbségi jogokat, hogy közben figyelembe veszik a politikai realitást. Az európai intézmények már elfogadtak és alkalmaznak kollektív jogorvoslati megoldásokat, amelyek logikája érvényes a kisebbségi jogokra is. A kutatás azt járja körül, hogy a kollektív jogorvoslatra való nagyobb támaszkodás hogyan erősítheti a kisebbségi jogok érvényesítését, függetlenül attól, hogy tágabb, kisebbségbarát reformok elfogadására sor kerül-e. A kollektív jogérvényesítés révén az együttes fellépés megerősítheti a kisebbségeket, és alakíthatja a képviselet, a költségek, a bizonyítékok és a belső szervezettség viszonyait. A kutatás a kisebbségi jóvátétel korai eseteinek – például a Holokauszt-ügyeknek – a tanulságaira építve, és a kisebbségek széles körére alkalmazható megoldások kidolgozására törekedve, az esetek korlátozott körére összpontosít: a szlovákiai, magyarországi és romániai roma és magyar kisebbségeket vizsgálja, lehetővé téve annak értékelését is, hogy a kollektív jogorvoslati mechanizmusok hogyan működhetnek a jogállamisági kihívások közepette. A végső cél az, hogy javaslatokat dolgozzunk ki arra vonatkozóan, hogy az európai intézmények hogyan fogadhatnának el a kollektív jogorvoslati mechanizmusokra vonatkozó szabályozást a kisebbségi jogok hatékonyabb érvényesítésének előmozdítása érdekében, amely kézzelfogható előnyökkel jár a helyi környezetben.
Az adatbázis szlovákiai és magyarországi kisebbségi (magyar és roma) esetekből válogat, a hivatalos bírósági adatbázisokból vett ítéleteket feldolgozva (összefoglalókkal, angol fordításokkal és kapcsolódó esetekkel). A gyűjtemény célja, hogy a kevésbé tárgyalt, nemzeti szinten született ítéletek is elérhetőek legyenek a külföldi kutatóknak és más érdeklődőknek
Segítők vagy segítendők? Szakmai munkakörülmények, mentális egészség és mobilitás a szociális szektorban (kérdőíves adatfelvétel)
No full textA „Segítők vagy segítendők? Szakmai munkakörülmények, mentális egészség és mobilitás a szociális szektorban” kutatási projekt célja a szociális területen dolgozók szakmai mobilitásának, lelki egészségének, valamint a szűken és tágan értelmezett munkakörnyezetének vizsgálata volt. Jelen gyűjtemény a célcsoport körében készült kérdőíves felvétel adatbázisát („Survey_adatfájl-641.sav” nevű fájl) és a kérdőívet („Kérdőív-641.pdf” nevű fájl) tartalmazza. A survey keretében a szociális szakemberek munkahelyváltási szándékát és terveit vizsgáltuk mentális egészségük, valamint – szakmaspecifikus – munkakörülményeik függvényében. A kérdőívben felmértük a szakemberek múltbeli és tervezett mobilitási útjait, annak szervezeten, valamint szakmán belüli és kívüli, illetve horizontális és vertikális vetületeit egyaránt. A kérdőívben használt további mérőeszközök a szakirodalmakra épülnek és a nemzetközi összehasonlítás érdekében elsősorban nemzetközileg elfogadott, validált skálákat (pl. Oldenburg Burnout Inventory, Munkahelyi Elégedettség Skála, Munkahelyi Környezeti Kérdőív stb.) tartalmaznak. A kérdőívet CAPI technikával vettük fel a szociális alap- és szakszolgáltatásokat nyújtó intézményekben dolgozó szakemberek 664 fős országos reprezentatív mintáján 2022 májusa és novembere között. A kérőíves kutatást a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Etikai Bizottsága (TK-19/2021) jóváhagyta 2021. december 6-án. Az adatgyűjtés az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatással valósult meg (NKFIH FK 138315)
MORES – Morális érzelmek a politikában: Hogyan egyesítenek, és hogyan osztanak meg Vezető pártok és politikusok Facebook oldalai Németországban, Franciaországban, Lengyelországban és Magyarországon 2009 és 2024 között
No full textA MORES egy innovatív kutatási projekt, amely a liberális demokráciák kihívásaival foglalkozik, különös tekintettel a morális érzelmek, értékek és politikai identitások szerepére. A kutatási és innovációs projekt célja, hogy ellensúlyozza az állampolgárok eltávolodását a politikától és a politikai viták túlzottan érzelemtelített hangvételét, így ismerve fel azokat a fenyegetéseket, amelyeket ezen jelenségek a demokratikus alapelvekre gyakorolnak.
A projekt keretében XLM-RoBERTa modelleket fejlesztettünk ki, amelyek képesek politikai szövegek mondatszintű érzelemérzékelésére. A képzési folyamat egy szakértői kódolási rendszer által generált, kézzel címkézett adatokat kombinál az OpenAI GPT-4 turbó által generált szintetikus mintákkal. A modell jelenlegi verziója elérhető: https://huggingface.co/poltextlab/xlm-roberta-large-pooled-emotions6
Ezen kérdések vizsgálatához vezető pártok és politikusok Facebook oldalainak adatait töltöttük le a CrowdTangle program segítségével. Az adatbázisok mondatokra bontva tartalmazzák az egyes Facebook posztokat. Mindegyik mondat esetén külön oszlop jelzi a RoBERTA nyelvi modellek által becsült érzelmi töltetet. A négy adatbázis négy ország adatait tartalmazza - Magyarország, Lengyelország, Franciaország, Németország - a 2009 január 1. és 2024 augusztus 14. közötti időszakban.
Az adatbázisok jelenleg embargó alatt állnak, és csak kérésre érhetők el. Az egyedi hozzáférési döntéseket a kutatás résztvevői hozzák meg.
Az adatbázisok 2027. december 31-től lesznek szabadon hozzáférhetők.
A letéti nyilatkozat és a readme fájl a címére kattintva már most is szabadon elérhető
