1424 research outputs found
Sort by
A gazdasági növekedés elmélete és a kelet-közép-európai tapasztalatok = The theory of economic growth and the experience of Central and Eastern Europe
No full textAz értekezés a gazdasági növekedés témakörével foglalkozik. Két – más megközelítésű, de egymástól nem független – részből tevődik össze: a bevezetést követő 2–3. fejezet a növekedéselmélethez kapcsolódó általános kérdéseket tárgyal, míg a 4–5. fejezet a kelet-közép-európai országok elmúlt negyedszázados növekedési teljesítményét vizsgálja az előbbiek tükrében
Centralizáció és gazdasági válság. Úton a menedzsment akcelerátor hatás felé = Centralisation and Economic Crisis. Toward the Management Accelerator Effect
No full textMenedzsmentkontroll rendszerek és a controller szervezeti szerepe = Management control system design and the organisational role of controllers
No full text(...) A controllerek szervezeti szerepének vizsgálata mindig is a kutatók érdeklődésének középpontjában állt, de az utóbbi évtizedben különösen nagy figyelem irányult rá. A közelmúlt vállalati összeomlásai nemcsak a külső kontrollmechanizmusok hibáit jelzik, de a belső kontroll hiányosságait is. A megkérdőjelezhető számviteli eljárások és a gyenge belső beszámolási rendszerek (és nyomás alatti tevékenykedő audit partnerek) olyan gigavállalatok bukásához vezettek, mint az Enron vagy a WorldCom. Ezen botrányok után pár évvel, 2008-ban kezdődő pénzügyi, majd gazdasági válság egyértelművé tette, hogy szükség van a kontroll mechanizmusok változtatására. Manapság mind a gyakorlati, mind az elméleti szakemberek arról számolnak be, hogy ez a változás – legalább részben – bekövetkezett, s ezen változások részeként a controllerek több feladattal és nagyobb felelősséggel bírnak.
A controllerek szerepében bekövetkező változás levezethető a működési környezetük radikális változásából (Dobák, 2009; Dankó & Barakonyi, 2012; Horváth, 2012). A változások tetten érhetők mind a külső környezetben (változó piaci feltételek, új menedzsment filozófiák), mind a belső környezetben (szervezeti átalakulások, IT rendszerek fejlődése, fejlődő humán erőforrás) (Burns & Baldvinsdottir, 2005).
A controllerek szerepét és a menedzsmentkontroll rendszereket (MKR) befolyásoló kontingencia faktorokat számos tanulmány vizsgálta, de a kettő közti kapcsolat már kevesebb figyelmet kapott. Ezen kutatási hiátus pótlására jelen disszertáció a menedzsmentkontroll rendszerek és a controllerek szervezetekben betöltött szerepei közti kapcsolatot kutatja, a külső környezet és egyéb befolyásoló faktorok vizsgálata nélkül. Habár a tágabb kontextus jelentősége vitathatatlan, kutatásomban a menedzsmentkontroll formális eszközei, a vezetésnek nyújtott információk és a controlleri szerepek kapcsolatrendszerére fókuszálok. (...
Az európai fogyasztók jólétének az elemzése: Vizsgálatok gázpiaci modellezés segítségével
No full textNapjainkban több okból is különös figyelem övezi az európai gázpiaci történéseket. A lehetséges okok között említhető többek között az orosz-ukrán konfliktus, az egyre növekvő globális gázpiaci kínálat miatt az oroszokra nehezedő nyomás, valamint a folyamatos európai szabályozói törekvések, hogy elősegítsék a minél versenyzőbb és hatékonyabb integrált nagykereskedelmi gázpiac kialakulását.
Jelen disszertáció a piacmodellezés segítségével végzett gázpiaci elemzéseim közül foglal össze néhányat, melyeket a REKK által fejlesztett Európai Gázpiaci Modell felhasználásával végeztem. Ezek az elemzések elsősorban az orosz beszállítóval kötött hosszú távú szerződésekhez köthető piaci torzításokkal, illetve az orosz fél stratégiai viselkedésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak, mely tényezők kulcsfontosságúak a nagykereskedelmi gázárak és ezáltal a fogyasztók jólétének alakulása szempontjából.
Az első elemzés néhány rövid távon alkalmazható szabályozói eszköz hatását vizsgálja a fogyasztók jólétére ellátásbiztonsági válsághelyzetben, amikor megszűnik az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítás. A főbb eredmények:
A vizsgált szabályozói eszközök hozzájárulnak a gázszállítói infrastruktúra hatékonyabb kihasználásához, ami végső soron a fogyasztók jólétének növekedését eredményezi.
Míg a csak egy-egy vezetéket érintő intézkedéseknek (rövid távú (spot) kereskedelem és virtuális ellenirányú kereskedelem engedélyezése) jellemzően kedvező hatása inkább lokális, addig a vezetékek kétirányúvá alakítása, a nyugati piacokkal való jobb összeköttetés révén jelentősen növeli a teljes kelet-közép-európai régió ellátásbiztonságát.
A szabályozói eszközök együttes vizsgálata során azt találtuk, hogy Magyarországnak – mivel a számszerűsített haszon jelentős részét a magyar fogyasztók realizálják – érdekében áll az európai uniós piaci szabályozás támogatása.
A második elemzés célja, hogy azonosítsa azokat a kulcs infrastruktúra-elemeket, amelyek leginkább elősegítik az európai piac integrációját. Ezt követően számszerűsítettük ezeknek a beruházásoknak a várható jóléti hatását, majd összevetettük azt a becsült beruházási költségekkel. Megvizsgáltuk azt is, hogyan módosulna a kulcs infrastruktúra-elemek listája abban az esetben, ha az oroszok megváltoztatják a hosszú távú szerződések szállításának feltételeit. A főbb eredmények a következők:
Mindössze néhány infrastruktúra elem megvalósításával biztosítható az európai gázpiaci integráció.
A 2020-as piaci környezetben az azonosított kulcs infrastruktúra-projektek megvalósítása nemcsak régiós, de uniós szinten is jelentős jólétnövekedést eredményez, amely jólétnövekedés messze meghaladja a beruházási költségeket.
Amennyiben az orosz hosszú távú szerződések szállítási útvonalait megváltoztatjuk (uniós határokra történő szállítás Ukrajna megkerülésével), többszörösére nő a projektek megépítésének köszönhető jólétnövekedés. Így a szerződéses feltételek orosz részről történő megváltoztatása akár a versenyzőbb és hatékonyabb európai piaci működést is elősegítheti.
A disszertáció harmadik elemzése a globális gázpiaci kínálatbővülés hatását vizsgálja, ami az ázsiai gázkereslet csökkenésével együtt egyre inkább növeli az európai gázpiacok relatív vonzerejét az ázsiai piachoz képest, így várhatóan új belépők piacra lépéséhez vezet. Egy egyszerű játékelméleti keretben szintén piaci modellezés segítségével vizsgáltam, hogy mi lehet az amerikai cseppfolyósított földgázt szállító kereskedők optimális európai piacra lépési stratégiája, valamint, hogy milyen stratégiai válaszok várhatóak az európai kínálatbővülésre az orosz fél részéről. A főbb eredmények a következők:
Magas, illetve alacsony amerikai LNG-árakat feltételezve a spot piacon olcsón történő értékesítés az oroszok számára a legmagasabb profitot eredményező válaszlépés. Ezen eredmények fényében a Gazprom által 2015 szeptemberében megtartott és a 2015 végére szintén tervezett aukciók akár egy későbbi stratégiai válaszlépés kipróbálásaként is értelmezhetők.
Az eredmények szerint ugyanakkor az amerikai LNG-árnak létezik egy olyan középutas szintje, amely mellett az orosz félnek nem érdemes stratégiai válaszlépéseket tenni az amerikaiak piacról történő kiszorítása érdekében
How established companies can master disruptive innovation like startups? Achieving innovation excellence and disruptive ability = Miként tudnak az érett vállalatok startupok módjára megszakító innovációkat létrehozni? Út az innovációs kiválóság és a diszrupciós képesség felé
No full textEmerging exponential technologies empower entrepreneurs to create a world of abundance. For established companies it implicates that if they are not the ones creating this abundance, somebody else will, by disrupting their technology and market. In order to keep pace they have to learn how to pick up and apply exponential mindset and master disruptive innovation like startups – even within their established organizations
Növényvédőszer-maradékok és más szennyezőanyagok élelmiszer-fogyasztásból származó akut expozíciójának probabilisztikus modellezése = Probabilistic modelling of acute dietary exposure of pesticide residues and other contaminants
No full textA budapesti bankközi forint hitelkamatláb a londoni bankközi referencia-kamatláb árnyékában = Budapest interbank offered rate in the shadow of London interbank offered rate
No full textTanulmányomban a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) jegyzését vizsgálom. A BUBOR történetének bemutatásán túl, kitérek a kapcsolódó jogszabályi környezetre, a LIBOR-tól való fontos különbségekre is. Emellett elemzem a budapesti jegyzéseket és mind a piac, mind az egyes szereplők viselkedésére kitérek. Vizsgálatom során az alábbi kérdésekre keresem a válaszokat:
- A LIBOR definíciójában ténylegesen megtalálhatóak voltak manipulálásra ösztönző elemek?
- A LIBOR jegyzésével kapcsolatosan felmerült hiányosságok mekkora mértékben érintik a BUBOR-t? Mekkora a hasonlóság/különbség a BUBOR és a LIBOR között?
- Helyettesíthető-e a BUBOR valamilyen más elfogadott piaci referencia-értékkel (benchmarkkal)?
- Milyen tulajdonságai vannak a BUBOR jegyzés folyamatának? Következtethetünk-e a mögöttes termék piacára?
- A piaci jegyzésben vagy az adott jegyzést végző piaci szereplő viselkedésében azonosíthatók-e valamilyen viselkedési sémák?
Játékelméleti eszköztár segítségével rámutatok a LIBOR definíciójában megtalálható, manipulálásra ösztönző elemekre. Bemutatom egyszerű leíró illetve keresztmetszeti statisztikák – azon belül is a klaszterelemzés – alkalmazhatóságát a pénzpiaci szereplők viselkedésének, a referencia kamatok jegyzésének az elemzésében. Az elemzés során rámutatok, hogy egy eddig nem vizsgált közgazdasági probléma került előtérbe, amelynél a korábbiakban alkalmazott, elsősorban idősorelemzési módszertanok alkalmazhatósága jelentős korlátokba ütközik. Azt kívánom szemléltetni, hogy ezek alkalmazása is segíthet ezen terület feltérképezésében és az elemzők számára fontos információk forrásává válhat
Hosszú távú munkakínálat, tőkekínálat és makrogazdasági hatásaik = Long run labor supply, capital supply and their macroeconomic effects
No full textA dolgozatot alkotó három rész a hosszú távú tőke- és munkakínálatot meghatározó tényezőkkel foglalkozik, illetve azok további makroökonómiai hatásaival. Közös az is a tanulmányokban, hogy tényezőkínálat magyarázatában
a gazdasági szereplők heterogenitására épít. A három fejezet megközelítése azonban eltér egymástól. A második fejezetben egy új elméleti ágensalapú modellt szimulálunk a tőkekínálat elemzésére, a modell azonban inkább számpéldaként szolgál, nincs kalibrálva egyetlen valós gazdaságra sem. Ezzel szemben a harmadik fejezetben alkalmazott életciklus-modell, és a negyedik fejezet együtt élő korosztályokat tartalmazó modellje jól ismert modellezési hagyományok alkalmazása, és a magyar gazdaságra kalibrált modellek a magyar nyugdíjrendszer és demográfia hatását vizsgálja
Az átalakuló normák hatása a japán biztonságpolitikára. Yoshidától az Abe-doktrínáig- az antimilitarista normától a proaktív pacifizmusig = Japan’s Security Policy from the Yoshida to Abe-doctrine: The Influence of Changing Norms from the Antimilitarism to the Proactive Pacifism
No full textAz értekezés alapvető kutatási kérdése az volt, hogyan változott Japán biztonságpolitikája a XX. század második felétől kezdve a XXI. század elejéig, azaz milyen belső és külső tényezők vezettek ahhoz, hogy a II. világháborút követően beágyazódott merev antimilitarista norma századunk első felére egy proaktív pacifista stratégiává változzon. E tekintetben a disszertáció legfőbb feladata az volt, hogy bemutassa a II. világháborút követő japán biztonságpolitikai stratégiák fejlődését és nevesítse azokat a normákat, melyek a vizsgált időszak jellemzőiként jelentős hatást gyakoroltak a szigetország nemzetvédelmi stratégiáira. Ezek az irányok tehát egy olyan módszertani keretet jelentettek, melyek segítségével a disszertáció két elemzési szinten vizsgálta meg a különböző normák hatásait. A szerző a normaváltozás komplex folyamatát a II. világháborút követő első miniszterelnök, Yoshida Shigeru nevével fémjelzett doktrínától egészen a jelenlegi kormányfő Abe Shinzo politikájáig mutatta be. Az értekezés alapvető feltevése szerint Japán biztonságpolitikája folyamatos változáson ment keresztül a XX. században. A II. világháborút követően beágyazódott merev antimilitarista norma a XXI. század első felére proaktív pacifista stratégiává változik. A disszertáció megállapította, hogy Abe Shinzo 2013. évi beszéde felgyorsította azt a hosszú folyamatot, mely igazából már az 1990-es években kezdetét vette, azonban a belső társadalmi kötöttségek, valamint a nemzetközi biztonsági architektúra megváltozása miatt csak az új évezred első fele teremtett megfelelő konstellációt a szigetország nagyhatalmi normalizációja számára. _____ The main question asked in this dissertation is: How did Japan’s security policy change in the time from the middle of the 20th century till the beginning of the 21st century? i.e., which domestic and foreign factors led to a change from a rigid antimilitaristic norm to a proactive pacifist strategy? With this in mind, the main point of this dissertation is to analyse the developments of the security policies’ strategies in Japan and illustrate the norms which exercised significant influence on her home defense strategy. These directions therefore, meant a methodology, that with help, is examined the distinct effects of the different norms on two analytical levels. As well as deepening these topics, I have searched answers to the following questions: which norms had the most significant effect on Japan; which were the factors with whose help the given norm’s political influence became certain; and how do the norms and interests effect each other
A "színház", Erdélyből nézve. Egy fogalom keretezései = "Theater" from a Transylvanian Perspective Framing a Concept
No full textAz erdélyi közéletben gyakran felüti a fejét egy-egy heves vita a színházról, hol ebben, hol abban a városban. Újságírók, színházi kritikusok, nézők, alkotók csapnak össze olvasói levelek,
újságcikkek és az alattuk levő hozzászólások, intézményekhez
benyújtott kérelmek, petíciók vagy facebook-kommentek formájában, egyszer a kolozsvári, máskor a sepsiszentgyörgyi, a
szatmárnémeti, a marosvásárhelyi vagy a gyergyószentmiklósi
színház műsorkínálatának ürügyén. Egyesek azt nehezményezik,
túlságosan „művészi”, érthetetlen előadások születnek városukban; mások ellenkezőleg, a népszínházi, szórakoztató jelleg elharapózásától tartanak. A különböző megszólalások jellegében hasonlóságokat véltem felfedezni, és igényt éreztem arra, hogy sajátosságaikat alaposabban kielemezzem, azt keresve: mi a közös az egyik vagy a másik véleményt hangoztatók érveiben.
Ahhoz, hogy a viták megnyugtató kimeneteléhez hozzá tudjak
járulni, egyrészt színházmodellek és ezek köré fonódó diskurzusok létezését tételeztem, és megkíséreltem értelmezésüket
a disszertációban. Másrészt elmozdulást próbáltam generálni a probléma hagyományos gócpontjaitól egy újonnan jelentkező
problémacsomag irányába