1424 research outputs found
Sort by
Zero Waste Indicators - Waste prevention monitoring in the European Union
Full text linkThis dissertation attempts to set out the monitoring framework of waste prevention in the European Union for better planning, implementation and accountability of the environmental policy. It is prepared as a contribution to boost waste prevention activities and networks, to support the shift in paradigm in production and consumption. The research questions rising are:
• Main question: “How can waste prevention be monitored in the European Union?”
• Supporting question 1: Which social, economic, and environmental factors affect the waste prevention?
• Supporting question 2: How does waste prevention appear in the EU and Member States policies?
• Supporting question 3: Which are the commonly used waste prevention indicators?
• Supporting question 4: Are there other, more appropriate indicators for the measurement of waste prevention?
Given the descriptive characteristic of the main question, and supporting questions 2 and 3, null hypotheses were only set up for supporting questions 1 and 4. The variables examined were based on the systematic review of the Eurostat indicator database, listed in chapter on ‘Result of the dissertation’ together with the verification of rejection of H0
Technology Transfer in Higher Education
Full text linkThe integration of technology transfer in higher education has emerged as a crucial conduit for the proliferation of knowledge and innovation. Delving into this importance, this study first embarks on a comprehensive literature review to unravel the quintessential role of research and development (R&D) in shaping university outcomes. Beyond the precincts of the university, the ecosystem development further encompasses stakeholders, individuals from higher education communities, and external partners. This extended ecosystem acts as a linchpin in the realm of university commercialization, forging productive partnerships, nurturing industry collaborations, and thereby casting a discernible socio-economic influence at the local level. While a thriving R&D and an expansive ecosystem signal immediate success, they are not definitive harbingers of sustainable competitiveness in an unpredictable higher education landscape. Recognizing this, the research adopts a dual approach: amalgamating literature insights with empirical data, the latter gathered through a meticulous questionnaire survey and workshops. Business process modelling is utilized as a methodological tool to sculpt an adaptive framework tailored for technology transfer. Data from the Tetris1 projects further enhance the study's empirical robustness, ensuring the model, though foundational, remains amenable to real-world adaptations. In summation, this thesis serves as a reference for higher education institutions, providing options for improving their technology transfer processes. By presenting an adaptable reference model and emphasizing the overarching ecosystem's role, the research equips universities and their partners to not merely excel today but to retain adaptability and competitiveness for the challenges of tomorrow
Financial Toxicity and Health-related Quality of Life in Indonesian Patients with Cancer
Full text linkFinancial toxicity has been increasingly recognized as an adverse consequence of cancer care across various health systems worldwide. It is defined as the negative financial impact of cancer diagnosis and treatment, which can be categorized into objective (e.g., out-of-pocket costs) and subjective (e.g., perceived financial distress) forms. This thesis explores the association between financial toxicity and health-related quality of life (HRQoL) among patients with cancer in Indonesia, using a mixed-methods approach presented across five articles/chapters published in peer-reviewed scientific journals. The first chapter presents a systematic literature review and meta-analysis of 31 studies. All but one study reported a negative association between subjective financial toxicity (measured by the COST: A FACIT Measure of Financial Toxicity [FACIT-COST]) and HRQoL, with a moderate correlation (r=0.49) pooled from 10 studies in the meta-analysis. The second chapter employs qualitative interpretive phenomenological analysis to explore the lived finanical toxicity experiences of patients with cancer in Indonesia. Two central themes emerged: (1) experienced financial burden (attributed to underinsurance, non-medical costs, and employment disruptions) and (2) financial coping strategies (including budget reallocation, family support, treatment adjustment, and insurance top-up). The third chapter focuses on the psychometric validation of the Indonesian version of the FACIT-COST measure through a longitudinal study involving 300 female patients with breast cancer in Indonesia —a dataset also used for the two subsequent chapters. The analysis confirmed the FACIT-COST’s adequate psychometric properties, establishing it as a reliable tool for assessing subjective financial toxicity within the Indonesian context. The fourth chapter assesses the psychometric performance of the EQ Health and Wellbeing (EQ-HWB) and its short form (EQ-HWB-S) compared to widely used and validated instruments (Functional Assesssment Cancer Therapy – General [FACT-G], FACT Eight Dimension [FACT-8D), Warwick-Edinburgh Mental Wellbeing Scale [WEMWBS], and Short WEMWBS [SWEMWBS]]. Both EQ-HWB and EQ-HWB-S performed strongly, with EQ-HWB-S showing potential health technology assessments in breast cancer care. The fifth and final chapter applies multivariate logistic and linear regression analyses to explore relationships between financial toxicity (both objective and subjective), HRQoL, and well-being. Subjective financial toxicity was associated with increased problems in multiple HRQoL and well-being domains, including anxiety, depression, exhaustion, and pain, alongside lower overall HRQoL and well-being scores. This thesis offers novel theoretical contributions in the literature of financial toxicity and the measurement of health in cancer. Practical policy implications, highlighting the importance of measuring and mitigating financial toxicity, are also discussed
A comprehensive analysis of digitalisation in the agri-food supply chain - with a special focus on food safety issues
Full text linkMy article-based dissertation deals with a comprehensive analysis of digitalisation in the agri-food supply chain (AFSC) introducing three published papers. The focal research topic is the relationship between food safety issues and the opportunities offered by digitalisation. The relevance of the topic is of key importance, since food safety has been endangered recently (e.g., Kinder scandal), however digital solutions to empower it seem to be emerging. The thesis examines the impact of digitalisation on food safety from a management perspective while applying a three-pillar perspective conducted by me (“decision-maker”, “funder”, and “technology provider”), contributing to the not-isolated analysis of the implementation of technological solutions.
There is a mixed methodology applied to answer the three research questions. PhD-RQ-1: How does the relationship between available technological investment in the agri-food industry and the willingness of decision makers look like? is answered by using a two ways of systematic literature analysis (Paper Nr. 1 (Freund, 2022) uses a hybrid method analysing both academic and white paper, meanwhile Paper Nr. 2 (Freund, 2023) applies a bibliometric literature analysis method). PhD-RQ-2: Which digitalisation tools are used by food supply chain actors? is examined in Paper Nr. 2 and also Paper Nr. 3 (Nagy et al., 2020) contributes with its exploratory research methodology to the answer. PhD-RQ-3: How do food industry companies perceive the realisation of digitalisation and ICT based improvements in their operations and organisation? is purely answered in Paper Nr. 3 applying a case study methodology based on semi-structured interviews analysed upon a self-developed analysis framework.
The findings of the dissertation aim to contribute to the existing literature with its comprehensive attitude. Its aim is to raise awareness of the importance of this issue among both the academic community, internal (e.g., owners, managers) and external (e.g., customers, government) stakeholders of food production and processing companies. The initial research scope focuses on traceability, which is of paramount importance in quality assurance, especially in the food industry. The first main finding that is derived from both the literature analysis and the case study methodology is that these AFSC members have to cope with the financial burden of these investments. This burden stems not only from financial investments but also from the costs of implementation and maintenance. After having bought the technological solution, a company also needs workforce who can operate them. This challenge concerns not only AFSC member applying the technology, but also the economic policy and the decision makers. Hungary is heavily influenced by the directives coming from the EU regarding the status of the agri-food sector. Developments towards ensuring food safety (and with a special focus, traceability) will be encouraged both at a national and international level. This direction affects all AFSC members, including consumers. The second comprehensive finding derived from the three papers introduced in the dissertation is the lack of innovative atmosphere. The analysed AFSC members seem to adopt digitalisation mainly because of regulatory compliance, and due to the regional and global challenges they can’t really focus on consciously implementing them to be able to compete on the market. There is also a gap between the field of emerging technological solutions (as the introduced papers show, the trend is supported by technology providers) and the AFSC members capabilities to adopt them in a short run. Here comes the importance of the policy-makers into the picture. Policy-makers at a national, and regional level have a key role in supporting the implementation of digital developments to enhance the competitiveness and sustainability of AFSCs in their region. They must get to know the gap between the opportunities (emerged technologies) and the current status of AFSCs to be able to help them with legislative tools, while coordinating the digital changeover.
The contribution of the thesis to the literature as a whole can be interpreted as perspective modifier. My dissertation provided a theoretical framework in form of the “legislative decision-maker”, “funder” and the “technology provider”, whose perspectives were analysed to examine the role of digitalisation as an enabler for food safety from a managerial perspective in the AFSC scope. The three studies are an important contribution to the literature on digitalisation in the agri-food industry, as they provide a practical perspective on how technological innovation is implemented in companies from different backgrounds. This means an interdisciplinary approach and complements the literature by exploring the technological, organisational, and regulatory context of digitalisation simultaneously
Körforgásos gazdaságfejlesztés gazdasági és társadalmi feltételei
Full text linkA tanulmány elsődleges célkitűzése, hogy részletesen ismertesse a körforgásos gazdaság elméleti hátterét, alapvető jellemzőit és működési mechanizmusait, különös tekintettel az átmenetet akadályozó tényezőkre. A kutatás átfogó szakirodalmi áttekintést nyújt, amely kritikai elemzést tartalmaz a körforgásos gazdaság megvalósítását hátráltató gazdasági, jogi-szabályozási, technológiai és társadalmi faktorokról. A vizsgálat során vegyes módszertani megközelítés került alkalmazásra: egyrészről kvalitatív elemzés keretében vállalati szakértőkből álló fókuszcsoportos interjú zajlott, amely során részvételi rendszertérkép készítésével vizualizálásra és értékelésre került a körforgásos gazdaságra történő áttérést akadályozó tényezők és a lehetséges fejlesztési irányok. Másrészt kvantitatív kutatási módszerekkel egy hulladékgazdálkodási vállalatnál négy éven keresztül folytatott ipari kutatás során összegyűjtött adatokból, valamint feldolgozásra került a Závecz Research által lebonyolított, 1000 főből álló reprezentatív lakossági kérdőíves felmérés eredményei. Ez a kérdőív részletesen vizsgálta a magyar lakosság környezeti tudatosságát, termékhasználati szokásait, hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteit és attitűdjeit, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra minőségéről alkotott véleményét. Az adatok elemzése során SPSS statisztikai szoftverrel ANOVA elemzést végeztem, amely lehetővé tette a különböző társadalmi csoportok közötti különbségek mélyreható feltárását. A kutatás eredményei egyértelműen kimutatták, milyen kulcsfontosságú feltételek szükségesek Magyarországon a körforgásos gazdaságra való sikeres átállás érdekében, értékes ajánlásokat nyújtva a szakpolitikai döntéshozók, vállalati szereplők és a fogyasztók számára egyaránt
The Changing Dynamics of the Perception of U.S. Foreign Policy towards Kurds in Syria: Developing Relations in Light of Ignorance, Cooperation and Desertion (2011-2020)
Full text linkKurds have played an significant role in the Syrian conflict since the 2011 crisis, mainly through their strong participation in the fight against ISIS. During the war against ISIS, the U.S. made significant gains both under President Obama and President Trump’s administrations but did not strive to establish long-term strategies about Syria, especially the Syrian Kurds. After the collapse of the ISIS caliphate in 2019, Trump’s decision to withdraw the U.S. forces from Syria left the Syrian Kurds with tough domestic and external challenges. This decision raised the question of whether the United States has a clear policy and strategy for dealing with the Kurds in Syria. Thus, the objectives of this study are to find reasons and factors that have led to shifts in US foreign policy towards Syrian Kurds. In addition to exploring the outcomes of changing USFP dynamics post-2011, this research also investigates the ramifications and implications of ISIS's rise for the US-Syrian Kurdish strategy.
Through employing a qualitative methodology, this research examines the application of the neoclassical realism theory on the relations under study. In this regard, semi-structured interviews were conducted with politicians, policy makers, academics, and journalists, mainly in Syria and Iraqi Kurdistan. It can be inferred that changes in the US foreign policy from direct military intervention to “no boot on the ground” and “America First'' alternatives arose from accomplishing the primary objective of defeating ISIS. Under the presidencies of Obama & Trump, Washington has tactically used Syrian Kurds to maintain regional hegemony and combating ISIS. This is the main reason behind the absence of a coherent American policy for Kurds. The withdrawal of US forces left the Kurds exceedingly vulnerable. They were trapped between Assad's regime and Turkey's desire for vengeance without the presence of US troops to act as a buffer. Deserting Kurds has possible ramifications for other American allies throughout the world. It is vital for the United States to regain its reputation as a reliable partner. Indeed, if the US does not want to serve as the world’s policeman, it will need allies
Digitalisation and organizational learning in schools
Full text linkEbben a cikkalapú doktori értekezésben a digitalizáció és a szervezeti tanulás komplex kapcsolatát vizsgálom a magyar iskolák kontextusában, különösen a COVID-19 világjárvány idején és után. Az esettanulmányi módszert és elméleti elemzést is magában foglaló kvalitatív megközelítés képezi a kutatás alapját, amelynek célja, hogy jobb megértést teremtsen a digitalizáció hatására változó iskolákról és iskolavezetésről.
Az első, „Az iskola a digitalizálódó világban” című tanulmány azt vizsgálja, hogy a digitalizáció hogyan alakítja át az iskolák hagyományos képét. A neoinstitucionalizmus és szervezeti tanuláselméletek alkalmazásával a tanulmány bemutatja 1.1. a külső kontextus elemzését és az iskolákhoz mint intézményekhez és szervezetekhez való viszonyát, 1.2. az iskolán belüli intézményi változások dinamikáját, 1.3. az iskolai szervezetek izomorfikus változásait, 1.4. és a szervezeti tanulás szempontjait. A tanulmány azzal járul hozzá, hogy ezeket a diskurzusokat egy olyan elméleti modellben foglalja keretbe, amely a digitalizáció kontextusában egyesíti a neoinstitucionalista és a szervezeti elméleteket. További kutatásokat sürget a digitális oktatáspolitika hatásaival, stakeholderek hozzáállásával és a digitális iskolák hatékony működtetésének egyedi menedzseri kihívásaival kapcsolatban.
A második tanulmány, „Az iskola digitális utópiája és disztópája a COVID-19 pandémia után” című tanulmány a digitalizációval kapcsolatos kettős narratívákat vizsgálja az oktatásban. A cikk 2.1. két, egymás mellett létező képzeletvilágot - utópiát és disztópiát - ábrázol, amelyek az oktatási szakemberek reményeit és félelmeit tükrözik, és amelyek a kutatásokat és a szakpolitikai intézkedéseket irányítják; 2.2. bemutatja, hogy az infrastrukturális korlátok még mindig dominálnak a digitalizáció megítélésében, nagymértékben befolyásolva az attitűdöket és a vezetői döntéseket; 2.3. bemutatja, hogy a digitalizációról szóló a digitális méltányossággal kapcsolatos viták a probléma meghatározásának fázisában vannak, pozitív és negatív hatásokat egyaránt prognosztizálva, ami további ágazati elemzést igényel; 2.4. felhívja a figyelmet a technológiával való kormányzati visszaélésekkel kapcsolatos, a felügyeletre irányuló aggodalmakra, amelyek jelentősek, de még nem eléggé feltártak, és kritikai kutatásokat tesznek szükségessé; 2.5. rámutat, hogy a digitalizáció gazdagíthatja vagy erodálhatja az iskolai kapcsolatokat, megváltoztatva a tanári és pedagógiai szerepeket.
A harmadik tanulmány, „A krízisészlelés és a szervezeti tanulás megértése – esettanulmány iskolaszervezetekről a COVID-19 világjárvány időszakában” című tanulmány a világjárvány által katalizált szervezeti tanulási folyamatokra összpontosít. A tanulmány feltárja, hogy 3.1. A tanulási hajlandóság az azonos külső hatások ellenére változik, amit a szervezeti és pénzügyi kapacitás, az autonómia és az érintettek változásra való érettsége befolyásol. A tanulási mélység a stratégiai és kulturális illeszkedéshez, a szakterületi ismeretekhez és a párhuzamos krízisek jelenlétéhez kötődik; 3.2. A szervezeti tanulási érettség felgyorsítja a krízistanulást; 3.3. A magasabb digitális kompetenciával rendelkező iskolákban mélyebb tanulást tapasztaltak, ami a Máté-hatást tükrözi; 3.4. A párhuzamos krízisek elvonják az átalakító tanulástól, még a magas tanulási kapacitással rendelkező szervezetekben is; 3.5. A krízisek során gyakori hálózatos tanulási hatások többnyire hiányoztak, különösen a szakmaközi együttműködés. Kivételt képeztek a hivatalos oktatási rendszereken belül vagy egyéni kezdeményezéseken keresztül történő együttműködések
A társadalmi normák szerepe a desztináció- és közlekedésieszköz-választásban a környezettudatosság vonatkozásában
Full text linkA kutatás célja társadalmi normák hatásának feltárása a desztináció- és a közlekedésieszköz-választásra a környezettudatosság vonatkozásában. Értelmezésemben a környezettudatos viselkedés szándékolt, ugyanakkor fókuszálni kívántam azon viselkedési területekre, amelyek a turizmus hatásairól szóló kutatási eredmények alapján környezeti hatásaik alapján is relevánsak. Feltáró kutatásomat kvalitatív módszerrel végeztem, 54 mélyinterjú készült négy szegmensben: Magyarországon élő magyarok és svédek, valamint Svédországban élő svédek és magyarok körében. Az elemzést induktív módon, az Nvivo program használatával végeztem és a tudományos hozzájárulás szempontjából fontos eredményeket az alábbiakban ismeretem.
• A közlekedésieszköz-választáshoz kapcsolódó társadalmi normák az attitűdökre hatással vannak, de a viselkedést ritkán befolyásolják. Vélhetően a flight shame mozgalomnak is köszönhetően Svédországban megjelenik a légiközlekedés elkerülésével kapcsolatos társadalmi norma. Habár tapasztalható itt a társadalmi normák információs funkciója, stratégiai tudást nem nyújt, választható alternatívákról, mások hatékony gyakorlatairól nem szereznek tudomást az egyének, ráadásul az utazással kapcsolatos alapvető motiváció is nagyon erős mindkét országban.
• A desztinációválasztással kapcsolatban nem tapasztalható egyik országban sem létező társadalmi norma a környezettudatossággal összefüggésben. Ugyanakkor míg Magyaroroszágon élő magyar válaszadóim körében tapasztalható a belföldi utazás, a közvetlen környezet megismerésének igényével kapcsolatos társadalmi norma, addig Svédországban kialakult társadalmi gyakorlatnak tűnik a sok külföldi utazás, főként az éghajlattal összefüggő motivációkkal. Az ott élő magyarok véleménye szerint a svédek társadalmi normái között szerepel a természet nagyobb tisztelete, társadalmi gyakorlatként a svédek gyakori természetben töltött tevékenysége, de a svédországi svéd alanyok beszámolóiban ez kevéssé jelenik meg.
• A hétköznapi környezettudatosság esetében a társadalmi normák az infrastrukturális adottságok megléte esetén társadalmi gyakorlatokká váltak és jelentős hatást gyakorolnak a viselkedésre. Az utazáshoz kapcsolódó társadalmi normák nem olyan erősek jelenleg, nem kapcsolódik hozzájuk kellő infrastruktúra, és több kontextuális akadályba is ütköznek az elvárt tevékenységek, így nem vált belőlük társadalmi gyakorlat.
• Érdekes eredmény, hogy a társadalmi gyakorlatként megjelenő hétköznapi környezettudatos tevékenységet az érintett társadalom tagjai közül többen nem is teljes mértékben tekintik környezettudatos gyakorlatnak, feltehetőleg a nem önkéntes vállalás jelleg és a gyakorlat megvalósításának egyszerűsége miatt.
• Az utazásokkal kapcsolatos környezettudatos attitűdöket jelenleg felülírják egyrészt a kontextuális tényezők, mint az infrastruktúra, a költségszempontok és az utazásra szánható idő, másrészt olyan motivációs tényezők, mint az újdonság keresése.
• A társadalmi normák információs szerepe a stratégiai tudás esetében fontos, de csak a hétköznapi viselkedés esetében hatásos jelenleg, hiszen a turisztikai gyakorlatok esetében nem nagyon áll rendelkezésre konkrét „útmutató” az elvárt viselkedésről, illetve ami igen, az kontextuális akadályokba ütközik.
• A Svédországba költöző magyarok esetében az erősebb társadalmi normákkal rendelkező társadalomba újként bekerülő magyarok igyekeznek alkalmazkodni új hazájuk társadalmi normáihoz, különösen, ha azok társadalmi gyakorlatokká váltak. Az erősebb környezettudatos társadalmi normákat osztó társadalomból elköltöző svédek a gyengébb környezettudatos társadalmi normákkal rendelkező Magyarországon is igyekeznek megtartani korábbi normáikat, amelyek feltételezhetően internalizálódtak
Opportunities to support procurement decisions and balance processes - a novel diagnostic tool
Full text linkA beszerzés egyidőben az ellátási lánc értékes része, illetve "az értéklánc első lépése" (Cankaya & Sezen, 2019, 100. o.). Ez a pozicionálás igazolja e kutatási terület jelentőségét, valamint a hozzá és a különböző témaköreihez kapcsolódó tanulmányok és kutatások számosságát.
A kutatási terület megalapozása után, a szakirodalom felé fordultam, és átfogó beszerzési modelleket kerestem, amelyek segítik a beszerzési műveleteket és a beszerzési menedzserek döntéseit. A beszerzési modellekkel kapcsolatos szakirodalmi áttekintés során összegyűjtött és elemzett cikkek azonban, bár szemléletesek, nem feltétlenül fedik le a dolgozatban tárgyalt, kidolgozott 4F4D (Four Forces and Four Drivers) modellbe foglalt tényezők teljes spektrumát. Más szóval, az elemzett modellekből vagy koncepciókból hiányoznak egyes tényezők, amelyeket a valós beszerzési folyamatok minden elemét és részét figyelembe vevő holisztikus szemlélet érdekében reprezentálni kellene. Ugyanakkor ezt az elemzést kizárólag a beszerzési tevékenységek szintjén kell elvégezni (nem az ellátási lánc szintjén), hogy a működési területeket (a funkcionális egységeket, mint a beszerzés, raktározás, logisztika stb.) meg lehessen különböztetni egymástól (Cousins, 2002), miközben továbbra is figyelembe vesszük a beszerzési környezet komplexitását. Egy a kizárólag beszerzési célíş diagnosztikai eszköz birtokában, illetve alkalmazásával a feltárt gyengeségeket és hiányosságokat a beszerzési folyamatok kontingencia-tényezőihez lehetne kapcsolni, ami potenciálisan elősegíti a megoldásokat.
Tekintettel azonban arra, hogy nem áll rendelkezésre könnyen alkalmazható modell, amely segítené a vezetőket a beszerzési döntésekben (amint azt a szakirodalmi áttekintés és az esettanulmányok is megerősítik), ez egy hiányt (és szükséget) jelent a beszerzésmenedzsmentben. Ezért válaszul erre a hiányosságra és napjaink kihívásaira (azaz a digitalizáció és az együttműködési sémák terén zajló paradigmaváltásra), a tanulmány fő célja egy olyan eszköz kifejlesztése és validálása volt, amely lehetővé teszi a beszerzés megjelenítését annak komplex környezetében. valamint a beszerzési folyamatok megértését ezek kontingencia-tényezői mentén. Következésképpen az értekezés és a modell tudományos eredményei a következők:
1) A 4F4D modell gyakorlati eszközként szolgálhat a gyakori beszerzési kihívások diagnosztizálásában és kezelésében. A modell alkalmazásával a beszerzési szervezetek azonosíthatják a fejlesztésre szoruló kulcsfontosságú területeket, mint például az IT-munkafolyamatok javítása és a jobb, kereszt-funkcionális integráció elősegítése. Alkalmazása észszerűbb működést, jobb beszállítói kapcsolatokat és csökkentett folyamati átfutási időket eredményezhet. Következésképpen a modell ajánlásainak megvalósítása agilisabb beszerzési folyamatot eredményezhet.
2) Ezenkívül a modell hatékony képzési eszközként is használható a beszerzési szakemberek esetében. Strukturált keretrendszer biztosításával segít megérteni a beszerzési dinamika bonyolultságát, és felvértezi őket a beszerzési folyamatokban való eligazodáshoz és optimalizáláshoz szükséges készségekkel. Ez a holisztikus megközelítés nemcsak az egyéni kompetenciákat fejleszti, hanem hozzájárul a beszerzési funkció szervezeten belüli átfogó stratégiai összehangolásához is.
3) Az értekezés ezen holisztikus modell tesztelése révén mélyreható betekintést nyújt a nagy multinacionális vállalatok tényleges beszerzési gyakorlatába is. A bemutatott példák segíthetik a vezetőket, a szakembereket és a tudósokat a következtetések levonásában és a valós alkalmazásokból való tanulásban. A modell alkalmazásával a beszerzési szervezetek közvetetten a társadalom javát is szolgálhatják a hatékonyabb és fenntarthatóbb beszerzési gyakorlatok előmozdításával. Ez pedig az erőforrások jobb elosztásához, a hulladék csökkentéséhez, és végső soron olyan termékekhez és szolgáltatásokhoz vezethet, amelyek jobban illeszkednek a társadalmi igényekhez és etikai normákhoz.
4) Végül ez az értekezés (és a kutatások szintézise) hangsúlyozza, hogy a beszerzési gyakorlatok folyamatos fejlesztése elengedhetetlen a működési hatékonyság és versenyképesség eléréséhez a mai ingatag üzleti környezetben. A modell arra ösztönzi a szervezeteket, hogy gondolják át beszerzési stratégiájukat és gyakorlataikat, elősegítve a folyamatos fejlesztés kultúráját. A 4F4D modellben felvázolt elvek átvételével a vállalatok nemcsak működési hatékonyságukat növelhetik, hanem tágabb társadalmi célok eléréséhez is hozzájárulhatnak, mint például a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás. Az üzleti célok és a társadalmi elvárások közötti összhang kiemeli a modell relevanciáját a mai dinamikus beszerzési környezetben
Motives and Determinants of Chinese Foreign Direct Investment in the CEE countries
Full text linkTraditional FDI theories are not sufficient to explain the OFDI activities from emerging markets. In the case of Chinese FDI, other factors such as the institutional, political and social factors are neglected in Dunning’s work will be added in the framework to analyze Chinese OFDI in the CEE countries based on the internationalization experience of Chinese MNCs. These factors are included in the institutional theory which will be revised or extended in the current research.
From the perspectives of host countries, the location determinants cover various factors which are categorized into different levels and dimensions: macro-economic factors such as market size (domestic and regional market), labor cost and access to skilled labor, infrastructure, economic openness etc.. Besides, it is believed that intergovernmental linkage plays an important role especially in attracting Chinese investment in Hungary given that the investment growth comes along with the increasing political ties. Based on the literature review, the social and business network proposed in the international entrepreneurship network theories will be considered as well at the micro-level. Therefore, those potential social factors mentioned above are covered in the institutional theories