11707 research outputs found
Sort by
Infrastructure support for short food supply chains : the current state of play in England and towards a research agenda
Get PDFDrawing on survey, interview, and workshop evidence, this paper reviews the current state of play of short food supply chains (SFSCs) in England, calling for greater focus on infrastructure to support and enable SFSCs to build capacity in agri-food economies. The paper argues that despite a recent burgeoning of research on SFSCs, the role and importance of infrastructure to support SFSC arrangements remain piecemeal and too often ‘backstage’. A survey of 586 farms in England (completed May–August 2023) identifies widespread and greater than anticipated interest in increasing engagement in SFSCs, including amongst larger and crop farms. However, inadequate infrastructure is perceived as a major barrier to market access. Interviews ( n = 29) (conducted in 2023) and a participatory workshop (February 2024), both involving SFSC operators, advisory organisations, and academics in England, echo survey findings and help understand why reconfiguring infrastructure is essential for transforming national, regional, and local food systems. The paper concludes by outlining priority topics, identified by practitioners, for future academic research. Key steps for a future research agenda include developing a common understanding of infrastructure types and combinations for sectors, alongside wider strategic alliance building with recognition that infrastructure support alone (material, virtual, legal, etc.) will not be sufficient. Bringing infrastructure ‘front stage’ in this more strategic way, we conclude, builds resilience capacity in agri-food economies to enable producers interested in SFSCs to realise positive outcomes
Sovereign Debt and Fiscal Integration in the European Union
No full textThis paper examines sovereign debt risks in the European Union, which has centralized monetary policy within the euro area, while fiscal policies remain national. Institutional reforms, including common banking supervision, the European Stability Mechanism, the European Central Bank’s market-stabilisation instruments, and a new set of fiscal rules, have mitigated vulnerabilities arising from the interdependence between banks and sovereigns. Stochastic debt sustainability analysis suggests that debt remains sustainable in most EU countries, although substantial fiscal adjustments will be required in some cases. Fiscal reaction function estimates, however, reveal a weakening policy response to rising debt, signalling increased medium-term risks. The paper argues that further adaptation of fiscal rules is needed to encourage investment and provide greater flexibility for low-risk countries. Expanding the pool of common EU safe assets could also help break the bank-sovereign doom-loop, attract foreign investors, and strengthen fiscal sustainability
A hajléktalanságban élők egészségügyi ellátásának jellemzői és területi különbségei Magyarországon, 2015-2021
Get PDFA rendszerváltozás, azaz 1989 után tömegesen megjelent hajléktalanság jellemző szociális és egészségügyi kihívássá vált Magyarországon. A hajléktalan élethelyzetbe kerültek megélhetési és lakhatási problémáik mellett számos betegséggel, valamint fogyatékossággal néznek szembe. Kezelésük több konfliktushelyzetet idéz elő az állami egészségügyi ellátásban, emiatt gyógyításuk speciális egészségügyi ellátást igényel, azonban ennek szakmai háttere és területi elterjedése nem egységes. Jelen tanulmány célja a hajléktalan élethelyzetben lévőkkel kapcsolatos állami és specializált egészségügyi ellátás lehetőségeinek, feltételeinek értelmezése, egyben területi különbségeinek, valamint az egészségi állapotukkal kapcsolatos főbb jellemzők bemutatása. A kutatás kevert módszertanra, azaz a kvantitatív és a kvalitatív vizsgálati technikák együttes használatára épül. A szakirodalmi feldolgozás során a témában releváns nemzetközi és hazai kutatási előzményeket értékelik a szerzők. A tartalomelemzés a hajléktalan státus jogszabályi vonatkozásaira terjed ki. A leíró statisztikai elemzések a megbetegedési és az igénybevételi adatokra épülnek, amelyeket kiegészít az erre a betegkörre specializált egészségügyi ellátás– Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) származó, 2015–2021. évi – intézményi adatainak elemzése. A NEAK-adatbázis a vizsgált időszakban a jellemzően az adott évben elsődlegesen hajléktalan státussal rendelkező személyek (N = 11 857) és kontrollcsoportjuk (N = 59 285) számát tartalmazza. A szerzők az adatbázisban a vizsgált hajléktalannépesség mellett nemek és korcsoportok szerint illesztett ötszörös kontrollcsoportot alkalmaztak. A területi vizsgálati szintek az országostól a vármegyéken keresztül a helyi, települési szintig terjednek, míg a nemzetközi szakirodalmi kitekintés elsősorban Kelet-Közép-Európára fókuszál. A kvalitatív vizsgálathoz a szerzők 2023 őszén és 2024 év elején szakértőkkel (N = 7) és hajléktalanokkal (N = 6, félig strukturált) interjúkat készítettek. A legfontosabb eredmények között említhető, hogy a társadalombiztosítási jogosultság megszerzésének nehézségei, valamint az élethelyzettel együtt járó megbélyegzés a legmeghatározóbb tényező a hajléktalanságban élők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésében. Egészségügyi ellátásuk a legtöbb esetben nemcsak orvosi, hanem szociális feladatként is jelentkezik az ellátórendszerben. A legtöbb hajléktalan számos egészségügyi problémával (például pszichiátriai kórképek, függőségek, fertőző betegségek) él együtt, és gyakran egyszerre több, súlyos betegsége is van (multimorbiditás). Az ezekkel kapcsolatos szükségleteket és igényeket ugyanakkor a hajléktalanokra specializált egészségügyi szolgáltatások nem tudják teljeskörűen ellátni, mert ezek ma Magyarországon mind szakmailag, mind területileg hiányosak. Minél kisebb a település, annál kisebb annak az esélye, hogy a hajléktalan speciális egészségügyi ellátást kaphasson. A vizsgálati eredmények alkalmasak olyan javaslatok kidolgozására, amelyek javíthatják a hajléktalanságban élők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését
Változások a magyar agrárkereskedelemben az EU-tagság húsz éve alatt
Get PDFA cikk a magyar agrárkereskedelem változó mintáit elemzi húsz évvel a csatlakozás után. Az elemzést leíró statisztikákkal és a megnyilvánuló komparatív előnyök módszereivel végezzük el 2001-2023 között. A leíró statisztikák szerint a hazai agrárkereskedelem meglehetősen koncentrált mind célpiacok, mind termékcsoportok szerint. Az Európai Unió súlya alapvetően nőtt a hazai agrárkereskedelemben mind export, mind import oldalon, amely a kelet-közép-európai agrárkereskedelmi kapcsolatok élénkülésének volt köszönhető.A csatlakozás után egyértelműen csökkent a megnyilvánuló komparatív előnyök mértéke a Balassa-indexek szerint, ugyanakkor az agrártermékek közel fele meg tudta őrizni versenypozícióját az egységes piacon. A terméktérkép alapján végzett vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a hazai agrárkereskedelem szerkezete egyre inkább letisztult mintákat mutat.Az eredmények rávilágítanak a hazai agrárkereskedelem szerkezetének állandóságára, amely hosszú távon kedvezőtlen a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára. Húsz év távlatában sem sikerült az agrárkereskedelemben meglévő szerkezeti hiányosságokat orvosolni, úgy néz ki, inkább a status quo fenntartása valósult meg
Entrepreneurial uncertainty in Central and Eastern Europe – A synthesis and agenda
Get PDFEntrepreneurship in Central and Eastern Europe (CEE) has long been shaped by institutional instability, political volatility, and repeated shocks. This paper synthesizes findings from 42 studies to examine how entrepreneurs in this region navigate uncertainty. The systematic coding process revealed recurring themes, including institutional fragility, political involvement, responses to external shocks, digital innovation, migrant and cultural entrepreneurship, long-term reforms, and regional development. Evidence shows that entrepreneurs in CEE rely less on formal institutions and more on trust-based networks, pragmatic approaches to innovation, and practices rooted in identity. Events such as pandemics and the Ukraine war have exposed existing vulnerabilities, but also highlighted the adaptive strategies, including increased digital engagement and refugee entrepreneurship. Overall, entrepreneurship serves as both a coping mechanism amid crises and a catalyst for transformation in transitional economies. Based on these insights, the paper proposes strategies for institutional reforms, digital skills enhancement, and inclusive support systems
A globalizáció humanizálása és a katolikus társadalmi tanítás. Gondolatok XVI. Benedek: Caritas in veritate enciklikája kapcsán
Get PDFJelen előadásomban ebben a távlatban szeretnék megfogalmazni néhány gondolatot a Caritas in veritate enciklikáról. Elemzésem nem törekszik teljességre, a szándékom az, hogy az enciklika üzenetét vagy legalább annak néhány aspektusát jelentőségének megfelelően értékeljük. Gondolataimat tézisekbe sűrítem, és eszmefuttatásom végén egy kutatás lehetőségét is felvillantom
Tournament design : a review from an operational research perspective
No full textEvery sport needs rules. Tournament design refers to the rules that determine how a tournament, a series of games between a number of competitors, is organized. This study aims to provide an overview of the tournament design literature from the perspective of operational research. Three important design criteria are discussed: efficacy and effectivity, fairness, and attractiveness. Our survey classifies the papers discussing these properties according to the main components of tournament design: format, seeding, draw, scheduling, and ranking. We also outline several open questions and promising directions for future research
Utilizing managerial beliefs for set identification of price elasticities of demand
No full textData-driven decision-making is increasingly prevalent but can clash with managerial beliefs, risking biased decisions. A prime example is pricing strategy optimization, where traditional methods for estimating price elasticities of demand often lead to counter-intuitive results due to model misspecification and the reliance on single-point estimates. To address this, we propose utilizing structural vector-autoregressions (SVARs) to generate identified sets of elasticities, integrating managerial beliefs into the analysis to improve decision-making processes. Using weak restrictions about the directional effects of supply and demand shocks on sales and prices, and assumptions about the functioning of in-store promotions effectively sharpens the identified sets. Specifically, we analyze the demand for beer at a large scale for 1,953 stores in the US. For many stores (i.e., at least 40%), both recent endogeneity-robust single-equation methods and alternative identification strategies for SVARs used in marketing studies yield positive price elasticity estimates that oppose behavioral fundamentals. Hence, these are hardly informative for designing pricing strategies. Instead, the suggested approach to set identification yields elasticity estimates that are sufficiently precise to improve the design of retail pricing strategies and offer insights into customer’s distinct price sensitivities in grocery and drug stores. Overall, our approach emphasizes the importance of combining data-driven analysis with managerial insights for evidence-based decision-making
Az online viselkedésalapú hirdetések átfogó szisztematikus szakirodalmi áttekintése
No full textAz adatvezérelt gondolkodásmód eredményeként létrejövő online viselkedésalapú hirdetések mára már kettős reakciót váltanak ki a fogyasztókból. Az ilyen pontos hirdetési célzási módszer egyre több adatbiztonsággal kapcsolatos kérdést is felvet a relevancia miatti előnyök mellett. Habár a viselkedésalapú hirdetés nemzetközi szinten egyre fokozódó figyelmet kap, a hazai szakirodalom kevésbé foglalkozik a jelenséggel. Ennek pótlását célozza ez a SPAR-4-SLR-protokollon alapuló, TCCM-keretrendszert alkalmazó szisztematikus szakirodalmi áttekintés. Jelen tanulmány az elmúlt 6 év 35 a témához leginkább kapcsolódó tanulmányát elemzi figyelembe véve a felhasznált elméleteket, kontextusokat, változókat és módszertanokat. A már meglévő szakirodalmak szintetizálása mellett a tanulmány kitér a lehetséges jövőbeli kutatási irányokra is
A zöld átmenet szerepe a Visegrádi országokban a KAYA-azonosság alapján
No full textJelen tudásunk szerint a gazdasági növekedés erőforrásszerkezetének megújítása nélkül a klímaváltozás tovább gyorsul és ennek következményeként egyre nőnek a kapcsolódó gazdasági károk. A zöld átállás megvalósítása tehát korunk egyik legsürgetőbb feladata, melyhez elméleti keretet adhat a Kaya-azonosság. Az energiaintenzitás csökkentése, valamint az energiahatékonyság javítása nagymértékben hozzájárulhat nemcsak a fenntarthatósági kockázatok mérsékléséhez, valamint a nemzetközi klímasemlegességi célok eléréséhez, hanem a versenyképesség javulásához is. A jelenlegi eredmények azonban az átállás felgyorsítását sürgetik, melyhez elengedhetetlen a pénzügyi rendszer, így a jegybankok részvétele. Ehhez szolgálhat jó példaként, ahogy a Magyar Nemzeti Bank több innovatív lépést tett a zöld átmenet ösztönzése érdekében