Journal of Applied Technical and Educational Sciences
Not a member yet
175 research outputs found
Sort by
“Fertő land along the border project”-curriculum for the complex natural science subject
Full text linkA profession-specific curriculum and syllabus have been produced with new methodology and content for the Complex Natural Science subject introduced in Hungary in the September of 2016. The one year experiment was conduced with year 9 pupils in Aladár Porpáczy Vocational Training School in Fertőd. The basis was given by Mária Kováts-Németh’s work “Forest Pedagogy Project”. The first module of “Fertő Land along the border” as study material is “The natural wildlife and development of Fertő Land”, which serves to present the geology and climate of Fertő Land. The second, “Place identity and cultural behaviour”, discusses the cultural values and local customs typical of Fertő Land. The third part, “Healthy lifestyle”, deals with local medicinal herbs and the dishes, medicinal waters, farmers, and folk healing practices characteristic of the region. Part of the project is presented in the article
Environmental awareness perception of senior high school students in Ghana, the case of the Bolgatanga Municipality
Full text linkThis research examines environmental awareness perception among senior high school students in Ghana using socio-demographic indicators and the Environmental Awareness and Active Participation Scale. The research topic hinges on the notion that the attainment of the environmental components of sustainable development depends largely on the youth who are the future generation, and the custodians of the earth. Data for the research were obtained through a quantitative approach. Survey questionnaires were distributed to the three senior high schools in the Bolgatanga Municipality. The findings of this research show a high score on the Environmental Awareness and Activive Participation scale. This is an indication of the high environmental awareness perception of students via the educational system and by the media. The results also show that the major socio-demographic factor that influences the environmental awareness perception in senior high school students is their mothers’ level of occupation. This finding has both theoretical and practical implications
Students\u27 knowledge of hunting and game management and the main game species in Hungary
Full text linkWithin the institutional framework, the kindergarten teacher first provides the preschool generation with knowledge, thus preparing them for primary school. It is their job to provide children with authentic knowledge. There are several topics that children have little knowledge about - such as hunting, game management, and our main game species, which would be important for the younger generation to know about, as these topics are part of our everyday lives. Village existence and socialization full of experiences presuppose general knowledge of the subject under study. In our research, we sought to answer the question of whether there is a difference between the knowledge of rural and urban pedagogical students in the field of hunting, game management, and the main game species in Hungary. The results were processed with the SPSS statistical program. We concluded that there is no difference between the knowledge of the studied groups, so the near-natural village existence does not contribute to more and more accurate knowledge in the studied area.Intézményi keretek között először az óvodapedagógus látja el ismeretekkel az óvodás generációt, ezzel segítve az általános iskolára való felkészülésüket. Rájuk hárul az a feladat, hogy hiteles tudást adjanak át a gyerekeknek. Több olyan téma is van, amiről a gyerekek keveset tudnak – ilyen például a vadászat, a vadgazdálkodás, illetve főbb vadfajaink, amelyekről a fiatalabb generáció számára is fontos lenne tájékozódni, hiszen ezek a témák mindennapjaink részét képezik. A falusi lét és az élményekkel teli szocializáció a vizsgált téma általános ismeretét feltételezi. Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy van-e különbség a vidéki és városi pedagógus szakos hallgatók vadászati, vadgazdálkodási, illetve a főbb hazai vadfajok tudása között. Az eredményeket az SPSS statisztikai programmal dolgoztuk fel. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a vizsgált csoportok tudása között nincs különbség, így a természetközeli falusi lét nem járul hozzá az egyre pontosabb ismeretekhez a vizsgált területen
Miért féljünk az éjszakától? - Pedagógiai módszerek a természetes sötétséggel kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására, a fényszennyezés mértékének csökkentése érdekében
No full textHuman existence has always been accompanied by our fear of the dark. Based on the theory of runaway selection (Fisher, 1930), it can be concluded that the innate feeling of fear associated with darkness can also be related to increased levels of light pollution of modern era. Although it is not possible and would also be undesirable to eliminate this fear, there is a pedagogical opportunity to develop positive attitudes towards the night, which may also lead to a reduction in light pollution in the future. The aim of the study is to present the psychological peculiarities of fear of natural darkness (e.g., Li et al., 2015; Morris and Kratochwill, 1998; Mooney et al., 1985) and to provide pedagogical opportunities to reduce it. Alternative types of education presented by the study based on scientific literature include astronomy education, games and tasks in the dark, night camp programs, education with virtual reality. Within each type, different educational options were presented (e.g., star counting, play therapy methods in the dark, night trips, test of courage). In addition, the results of interviews carried out with instructors related to the above mentioned pedagogical methods are also presented, as well as a detailed collection of links to help access several educational materials. The study provides a novel approach to tackling the problem of light pollution, for which it provides abundant and effective educational materials. A sötétségtől való félelmünk egyidős az emberi létezésünkkel. Az evolúciós megszaladás elméletéből (Fisher, 1930) kiindulva megállapítható, hogy a belénk kódolt sötétséggel kapcsolatos félelemérzetek a jelenkor megnövedett mértékű fényszennyezés szintjével is kapcsolatba hozhatóak. Habár ezen félelemérzetek teljes eltörlésére nincs lehetőség és ez nem is lenne kívánatos, az éjszakával kapcsolatos pozitívabb attitűdök kialakítására vannak pedagógiai módszerek, amelyek a jövőben a fényszennyezés mértékének csökkenését is eredményezhetik. Jelen tanulmány célja bemutatni a természetes sötétséggel kapcsolatos félelmeink pszichológiai sajátosságait (például: Li et al., 2015; Morris and Kratochwill, 1998; Mooney et al., 1985), illetve pedagógiai lehetőségeket adni annak csökkentésére. A tanulmány bemutatja a csillagászati oktatás, a sötétben való terápiás játékok, az éjszakai tábori programok és a virtuális valóságok pedagógiai lehetőségeit. Az egyes típusokon belül különböző oktatási formák kerültek bemutatásra (például: csillagszámlálás, játék terápiás módszerek a sötétben, éjszakai túrák és bátorságpróbák). A szakirodalmak ismertetésén túl oktatókkal készült interjúk eredményei is ismertetésre kerülnek a témában, valamint egy részletes link gyűjtemény is segíti a további oktatási anyagok elérését. A tanulmány egy újszerű megközelítést ad a fényszennyezés problémájának kezelésére, amelyhez bőséges és hatékonyan alkalmazható oktatási anyagokat biztosít. 
Környezeti nevelés lehetőségei a gyalogos vándortábor mozgalomban
Full text linkSeveral textbooks and studies discuss the possibilities and effects of environmental education on the field. Trekking camp, a classic branch of trekking, has been re-introduced to teachers through a new, governmental recreational training and programme. Trekking, as a type of ecotourism, is excellent to implement environmental education tasks. The potential of this was recognised by the author, who is a trekking camp leader. In addition to practical implementation, she also conducted a pilot research. The study presents the results of measuring participants’ environmental awareness. Changes in environmental knowledge were examined with a diagnostic input and an output test, which were supplemented by a questionnaire to record attitudinal changes. By processing these, it was found that whether participating students received environmental awareness-raising tasks in an indirect and playful way in the right proportion, they were happy to do them. In addition, it led to a longer-term expansion of environmental knowledge, and a change of attitude.A környezeti nevelés terepi lehetőségeiről és hatásairól több tankönyv, tanulmány is született már. A természetjárás egy klasszikus ága, a gyalogos vándortáborozás, egy új állami szabadidős képzés és program révén került újra a tanárok érdeklődési körébe. A természetjárás, mint ökoturisztikai ág, kiválóan alkalmas környezeti nevelési feladatok megvalósítására. A tanulmány szerzője maga is vándortábor vezető, aki felismerte az ebben rejlő lehetőségeket. A gyakorlati megvalósítás mellett pilot kutatást is végzett. A bemutatott eredmények a résztvevő diákok környezeti tudatával kapcsolatos mérésről szólnak. A környezeti ismeretek változását egy diagnosztikus bemeneti és egy kimeneti teszttel vizsgálta, amelyet egy attitűdváltozást rögzítő kérdőív egészített ki. Ezek feldolgozásából kiderült, hogyha a résztvevő diákok indirekt módon, megfelelő arányban és játékosan kapnak környezeti tudatformáló feladatokat, akkor azokat szívesen végzik. Emellett hosszabb távú tudásbővüléshez és attitűdváltozáshoz vezetett
A kommunikációs készségfejlesztés szerepe a sportoktatók képzésében
No full textIn der vorliegenden Studie untersuche ich, welche Rolle die Kommunikationskompetenz von Sportlehrern im Sportunterricht spielen kann, wobei der Schwerpunkt auf der verbalen Ausdrucksfähigkeit liegt. Mein Ziel ist es herauszufinden, für wie wichtig Sportlehrer und Trainer die Entwicklung ihrer eigenen Fähigkeiten in Bezug auf eine adäquate Kommunikation halten, und welche Kommunikationsfähigkeiten während ihrer beruflichen Vorbereitung entwickelt bzw. erworben werden sollten. Zur Untersuchung greife ich auch auf die Ergebnisse meiner früheren Fragebogen- (H. Tomesz 2019a, 2019b) und Interviewstudien (H. Tomesz 2020) zum Thema zurück. Der Beitrag beschäftigt sich zunächst mit dem Konzept der Kommunikationskompetenz und ihrer Rolle im Sportunterricht. Dann untersuche ich die Rolle der Entwicklung der Kommunikationskompetenz in der Ausbildung von Sportlehrern und gehe anhand der Kommunikationseinstellungen von Sportlern und Sportlehrern der Frage nach, in welchen Bereichen kommunikative Effektivität eine Schlüsselrolle spielen kann.Focusing on verbal communicative skills, the paper explores what role may be played by communicative competence in the training of sports educators. It aims to find out what level of importance physical education teachers and coaches attach to the development of their communicative skills in the interest of adequate communicative behaviour. Concomitantly, it examines which specific communicative skills and associated elements of knowledge need to be mastered. For learning about this, the author also relies on her previous questionnaire-based (H. Tomesz 2019a, 2019b) and interview-based studies (H. Tomesz 2020) about the topic. The paper defines the notion of communicative competence and describes its function in sports education. It assesses the possible role of communicative competence development in the training of sports educators. Based on attitudes to communication reported by sportspersons and sports educators, it demonstrates which areas of sports education may benefit particularly from an emphasis on efficient communication.Tanulmányomban azt járom körbe, hogy a sportoktatásban milyen szerepe lehet a sportoktatók kommunikációs kompetenciájának, nagyobb hangsúly helyezve most a verbális kifejezőképességre. Érdekelt, hogy a testnevelők, edzők mennyire tartják fontosnak az adekvát közléshez saját kommunikációs készségük fejlesztését, illetve hogy a felkészítésük során mely kommunikációs készségek fejlesztésére, ehhez kapcsolódóan pedig milyen kommunikációs ismeretek elsajátítására lehet szükség. Mindezek számbavételéhez a témához kapcsolódó korábbi kérdőíves (H. Tomesz 2019a, 2019b) és interjús kutatásaim (H. Tomesz 2020) eredményét is fölhasználom. Az írás kitér a kommunikációs kompetencia fogalmának bemutatására, sportoktatásban betöltött szerepére. Arra, hogy a kommunikációs kompetencia fejlesztésének milyen szerepe lehet a sportoktatók képzésében, illetve a sportolói és sportoktatói kommunikációs attitűdök alapján arra, hogy a sportoktatás mely területein lehet kiemelt szerepe a kommunikációs hatékonyságnak
A tanári digitális kompetencia helyzete a közoktatásban a COVID-19 előtt
Full text linkThe world reforming COVID-19 pandemic, brought about a problematic issue to the surface which being hidden nearly for twenty years, due to the need for serious development as for digital competency and the development of ICT tools. Only those educators had the opportunity to deal with development of teachers’ competence who attitude was in harmony with this concept. The development of teachers\u27 digital competence was addressed only by educators whose attitudes were at stake. In 2020, due to the “viral situation”, digital competence is chosen as a basic need in education. The article presents the results of a questionnaire survey completed by an educator that will be realized in the days leading up to the introduction of digital distance learning. The questionnaire demonstrates Hungarian assessment, extent, efficiency and infrastructural background of the situation referring to teachers\u27 digital competence. The study covers the experience of using ICT tools in educational institutions, the level of teachers\u27 IT skills and how they acquired the knowledge above mentioned. Data from the 100 completed forms were evaluated by using basic statistical indicators, taking age differences and the different type of educational institutions into consideration. As a result of the research, the vast majority of educators highlight the significance of digital competence also by drawing attention to maintain balance while using IC tools.A világot átformáló COVID-19 járvány felszínre hozta az oktatásban már közel húsz éve lappangó, komoly fejlesztésre szoruló problémakört, a digitális kompetenciák és IKT eszközök fejlesztésének szükségességét. A tanári digitális kompetencia fejlesztésével korábban csak azok a pedagógusok foglalkoztak, akik attitűdjével ez összhangban állt. A 2020-as évben, a „vírushelyzet” okán, a digitális kompetencia alapszükségletként jelenik meg az oktatásban. A cikk egy pedagógusok által kitöltött kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be, amely még a digitális távoktatás bevezetése előtti napokban valósult meg. A kérdőív a tanári digitális kompetencia helyzetének hazai megítélését, mértékét, hatékonyságát és infrastrukturális hátterét térképezte fel. A vizsgálat kitér az IKT eszközök használatának tapasztalataira az oktatási intézményekben, a tanárok információtechnológiai tudásának szintjére, valamint arra, hogyan tett szert a szóban forgó ismeretekre. A beérkezett 100 kitöltött űrlap adatait alapstatisztikai mutatók segítségével értékeltem, helyenként figyelembe véve az életkori különbségeket és az oktatási intézmények típusát. A kutatás eredményeként a pedagógusok többsége kiemeli a digitális kompetencia hasznosságát, de felhívja a figyelmet az egyensúly fenntartására az IKT eszközök használata során
A szervezeti tanulás és a tanuló szervezet jellemzői a Waldorf-iskolákban az innovációs szemlélet tükrében
Full text linkThis paper analyses the characteristics of organizational learning and learning community in the light of the innovator’s mindset, especially some phenomena on Waldorf-pedagogy. Our key questions: How can become innovation mindset into the organizational culture? Introducing Senge’s concept, 7C modell of professional learning community and characteristics of innovator’s mindset allows to create the modell of development- and progression-centered implementation. This modell has some fundamental elements: creativity, courage (risk-taking), collaborative learning, reflexion, observation. These are coherent elements, organizational learning adds creativity and innovation. We introduce interpretations and phenomena of learning community at a Waldorf-school, especially personalized treatment, culture of collaboration and results-orientation. Innovation is a significant part of the organizational culture in Waldorf-pedagogy. In our conclusion, we emphasize the human factors.A tanulmány a szervezeti tanulás és a tanuló szervezet jellemzőit vizsgálja az innovációs szemlélet tükrében, különös tekintettel a Waldorf-iskolák jellemzőire vonatkozóan. Alapvető kérdésünk: Hogyan válik az innovációs szemlélet a szervezeti kultúra részévé? Senge koncepciójának, a professzionális tanuló szervezet 7C modell és az innovációs szemlélet jellemzőinek bemutatása lehetővé teszi azt, hogy az implementáció fejlesztés-fejlődésközpontú modelljét megalkossuk, amelynek főbb elemei az alábbiak: kreativitás, bátorság (kockázatvállalás), csoportos tanulás, reflexió, megfigyelés. A fejlesztés-fejlődésközpontú implementációs modell egyes elemei úgy épülnek egymásra, hogy a szervezeti tanulás kiegészül a kreativitással és innovációval. A tanulószervezet értelmezését és jellemzőit bemutatjuk egy Waldorf-iskolában, különös tekintettel az egyéni bánásmódra, a kollaborálás kultúrájára és az eredményorientáltságra vonatkozóan. A Waldorf-pedagógiában az innováció a szervezeti kultúra részét képezi. Következtetésünkben kiemeljük az emberi tényezőket
“From technical educators to vocational teachers” II Training after the Bologna system
Full text linkThe theoretical work presented in the present study strives to limit itself to the historical and curricular aspects of the training of technical instructors. Technical teacher training, which serves the preparation of practical instructors in vocational secondary schools is specific in many respects. A review of the training of practical instructors can be organised along 6 main central points within the technical teacher training. The most important aspect of the analysis was the examination of training content, training structure and professional-pedagogical ratios based on curriculum frameworks. In addition, it is essential to determine that this training was created in order to meet which vocational training needs and which were the problematic points that served the further development. The training of technical instructors is being done in very few institutions currently, besides the training places, the number of students is also small. One of the main objectives of the theoretical analysis is to outline possible solutions and paths for the future and possible directions of the training, in addition to exploring the problems
A nyelvi naplók szerepe a magyar mint anyanyelv tanításában
No full textIn Ungarn gehört das Unterrichtsfach Ungarisch zu den weniger beliebten Fächern, was auf eine Reihe von Gründen zurückgeführt werden kann. Forschungen hierzu haben seit langem gezeigt, dass die Muttersprachenerziehung erneuert werden muss. Das Ziel dieses Artikels ist es, das von uns vorgeschlagene Modell des Muttersprachenunterrichts, das sich auf reale Sprachprobleme konzentriert, vorzustellen. Dieses Modell basiert einerseits auf der Theorie des problembasierten Lernens (PBL) und andererseits auf der Sprachmanagementtheorie (Language Management Theory, LMT). Unsere Hypothese ist, dass Wissenselemente, die im Ungarischen Nationalen Lehrplan (NAT) festgelegt sind, aus der Sicht alltäglicher sprachlicher Probleme erworben werden können. Eine nützliche Methode, um alltägliche Sprachprobleme und bemerkenswerte Sprachphänomene zu sammeln, besteht darin, die Schüler/innen ein Sprachtagebuch schreiben zu lassen. Seit 2018 haben wir 120 Sprachtagebücher und insgesamt 600 Tagebucheinträge von Studierenden der Lehramtsstudiengänge an der Eszterházy Károly Universität gesammelt. Durch die Auswahl von vier Fallstudien aus den gesammelten Sprachproblemen zeigt dieser Beitrag, welche Themen im Zusammenhang mit der Muttersprache auf der Grundlage der von den Schüler/innen aufgezeichneten Sprachphänomene diskutiert werden können. Dieser Ansatz, der auf eigenen Erfahrungen der Schüler/innen basiert, bringt sie ihren oft scheinbar abstrakten (Mutter)Sprachkenntnissen näher und kann dazu beitragen, die Popularität des Fachs zu verbessern.In Hungary, Hungarian as L1 is one of the less popular school subjects, which can be attributed to a number of reasons. Research on this has long shown that education of Hungarian as L1 needs to be reformed. The aim of this article is to introduce a model of teaching Hungarian as L1 that we have proposed, focusing on real language problems. This model is based on the one hand on the theory of problem-based learning (PBL) and on the other hand on Language Management Theory (LMT). Our hypothesis is that elements of knowledge and skills specified by the Hungarian national curriculum (NAT) can all be acquired from the vantage point of everyday language problems. A useful way to collect common language problems and notable linguistic phenomena is to have students keep a language diary. Since 2018 we have collected 120 language diaries and a total of 600 diary entries from students studying for teacher training at Eszterházy Károly University. By selecting four case studies from the collected language problems, this article shows which topics related to Hungarian as L1 can be discussed on the basis of linguistic phenomena recorded by students. This approach, which is based on the students’ own experiences, brings them closer to their often seemingly abstract language skills and can help improve the popularity of the subject.Magyarországon a magyar nyelvtan a kevésbé népszerű tantárgyak közé tartozik, amit számos okra lehet visszavezetni. A kutatások régóta jelzik, hogy a magyar nyelvtan tanítása reforma szorul. A jelen cikk egy általunk javasolt nyelviprobléma-központú anyanyelvi nevelési modellt mutat be, amelyet egyrészt a problémaalapú tanulás (PBL), másrészt a nyelvmenedzselés-elmélet (LMT) inspirált. Hipotézisünk szerint a NAT-ban kijelölt tudás- és kompetenciaelemek mindegyike megismerhető a hétköznapi nyelvi problémák irányából. A nyelvi problémák gyűjtésének egyik hasznos módszere az, ha nyelvi naplót vezettetünk a tanulókkal. 2018 óta az Eszterházy Károly Egyetem tanár szakos hallgatóitól eddig összesen 600 bejegyzést gyűjtöttünk 120 nyelvi naplóból. A jelen cikk négy esettanulmányon keresztül azt mutatja be, hogy a hallgatók által feljegyzett nyelvi jelenségek, problémák milyen magyar nyelvi témakörökhöz vezetnek el. A tanulók saját nyelvi tapasztalataiból kiinduló szemlélet élővé teszi a nyelvről való absztrakt tudásukat, és növelheti a nyelvtan tárgy közkedveltségét