Repository of the Academy's Library
Not a member yet
212609 research outputs found
Sort by
Szükséges-e Hodgkin-limfóma primer stádium-megállapításához FDG-PET/CT mellett iv. ka. CT elvégzése is? | Is ceCT necessary beyond FDG-PET/CT for primary staging in Hodgkin lymphoma?
No full textBevezetés: Nemzetközi tanulmányok igazolták, hogy Hodgkin-lymphoma kezelés előtti stádiummeghatározásában a natív, alacsony dózisú komputertomográfiával (CT) végzett, 18-F-fluorodeoxiglükóz (FDG) alkalmazásával készült pozitronemissziós tomográfia/komputertomográfia (standard PET/CT) pontosabb, mint az intravénás kontrasztanyag adásával végzett, normáldózisú CT-vizsgálat (konvencionális CT). Célkitűzés: A szerzők összehasonlították saját beteganyagukban a fenti indikációban külön-külön a két vizsgálat pontosságát, valamint megvizsgálták, hogy szükséges-e a standard PET/CT mellett konvencionális CT-vizsgálat elvégzése is. Módszer: Huszonnyolc beteg stádiumbesorolását végezték el a konvencionális CT-vizsgálat, majd a standard PET/CT vizsgálat alapján, végül a két vizsgálatot együttesen értékelték. Eredmények: Mindhárom módszerrel azonos stádiumot találtak 24 betegben. Négy betegnél a standard PET/CT-vel magasabb stádiumot észleltek, mint a konvencionális CT-vel. A csak standard PET/CT-vel meghatározott stádiumon nem változtatott a vizsgálatok együttes értékelése. Következtetések: A Hodgkin-lymphoma kezelés előtti stádiummeghatározásában a standard PET/CT vizsgálat pontosabb, mint az önállóan végzett konvencionális CT-vizsgálat. Emellett megállapítható, hogy ebben az indikációban nem indokolható a standard PET/CT konvencionális CT-vel való kiegészítése. Orv. Hetil., 2014, 155(6), 226–230.
|
Introduction: Several study supported that 18F-Fluoro-deoxy-glucose (FDG) positron emission tomography/computer tomography with low dose CT (standard PET/CT) is more accurate than contrast-enhanced CT (ceCT) in the primary staging of Hodgkin disease. Aim: The authors compared the accuracy of these examinations with this indication in their practice, and analysed the added value of ceCT which was performed as a supplement to standard PET/CT. Method: Twenty-eight patients were categorized based on ceCT, single standard PET/CT and standard PET/CT with ceCT. Results: Twenty-four patients were in the same disease-stage based on all methods. Disease was upstaged by standard PET/CT compared to ceCT in 4 patients. There was no change in stage when comparing standard PET/CT and standard PET/CT with ceCT. Conclusions: Standard PET/CT is more accurate than ceCT in the primary staging of Hodgkin disease. The authors established that it is not reasonable to supplement standard PET/CT with ceCT in this indication. Orv. Hetil., 2014, 155(6), 226–230
A csontvelőfi brosis patomechanizmusa és előfordulása neoplasticus kórképekben | Pathomechanism and clinical impact of myelofibrosis in neoplastic diseases of the bone marrow
No full textA csontvelőben található polyclonalis mesenchymalis sejtek növekedési faktorok, citokinek, extracelluláris mátrix termelésével, adhéziós molekulák expressziójával, a kalciumion- és oxigénkoncentráció szabályozásával egy olyan funkcionális mikrokörnyezetet hoznak létre, amely aktívan részt vesz a haemopoesis fenntartásában. Számos gyulladásos és neoplasticus folyamat során jöhet létre kóros kölcsönhatás a haemopoeticus progenitor sejtek és a csontvelői stroma között. Ennek hatására sokszor a stroma aktivációja, expansiója és a mesenchymalis sejtek által termelt reticulin- és kollagénrostok akkumulációja figyelhető meg. Az így kialakult myelofibrosis számos, csontvelőt érintő elváltozás kísérő jelensége lehet, megítélése azonban kórképről kórképre eltérő. Jelen összefoglalás célja a normális és kóros csontvelői mesenchymalis környezet bemutatása, a myelofibrosis kimutatásának szemléltetése. Tanulmányukban a szerzők részletesen jellemzik a myelofibrosis szerepét myeloproliferativ neoplasiákban, myelodysplasiás szindrómákban, illetve kitérnek a rostszaporulat jelentőségére egyéb neoplasticus folyamatokban. Orv. Hetil., 2014, 155(10), 367–375.
|
Polyclonal mesenchymal cells (fibroblasts, endothelial cells, pericytes, osteoblasts, reticular cells, adipocytes, etc.) of the bone marrow create a functional microenvironment, which actively contributes to the maintenance of hemopoesis. This takes place through cellular interactions via growth factors, cytokines, adhesion molecules and extracellular matrix components, as well as through the control of calcium and oxygen concentration. Inflammatory and neoplastic diseases of the bone marrow result in pathologic interaction between hemopoietic progenitors and stromal cells. This may lead to the activation and expansion of the stroma and to the accumulation of reticulin and collagen fibers produced by mesenchymal cells. Clinically relevant fiber accumulation, termed as myelofibrosis accompanies many diseases, although, the extent and the consequence of myelofibrosis are variable in different disorders. The aim of this review is to summarize basic features of the normal bone marrow mesenchymal environment and the pathological process leading to myelofibrosis. In addition, the special features of myelofibrosis in bone marrow diseases, including myeloproliferative neoplasia, myelodysplastic syndrome and other neoplastic conditions are discussed. Orv. Hetil., 2014, 155(10), 367–375
Ritka genomikai betegségek azonosítása array komparatív genomhibridizációs módszerrel – elsőként Magyarországon | Identifying rare genomic disorders with array comparative genomic hybridization in Hungary
No full textBevezetés: A genomiális megbetegedések vizsgálata az utóbbi évtizedben egyre nagyobb figyelmet kapott. Az array komparatív genomhibridizáció jól bevált diagnosztikai módszer a genomiális betegségek kutatásában, amely széles körben elterjedt. A Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetében 2012-ben megkezdődött a módszer beállítása. Célkitűzés: A molekuláris citogenetikai módszer alkalmazásának első célcsoportja olyan komplex fejlődési rendellenességben szenvedő betegek vizsgálata volt, akiknél hagyományos citogenetikai vizsgálatokkal nem sikerült alátámasztani a fenotípus genetikai hátterét. Módszer: A tradicionális diagnosztikai vizsgálatokat a Magyarországon még rutindiagnosztikában nem alkalmazott array komparatív genomhibridizációs módszerrel egészítettük ki. Eredmények: Az új eljárás segítségével 18 komplex fejlődési rendellenességben szenvedő betegből 7-nél sikerült eltéréseket kimutatnunk. Hétből 6 esetben találtunk de novo eltérést, amely feltételezhetően a kóros fenotípus hátterében állhat, míg egy esetben familiáris eltérést detektáltunk. A módszer segítségével sikerült meghatároznunk a betegek genomiális eltérésének pontos töréspontját, amellyel így pontosabb képet kaphatunk az érintett génekről és azok fenotípusban közrejátszott szerepéről. Következtetések: Jelen közlemény a szerzők intézetében elérhető új generációs diagnosztikai vizsgálat eredményességére hívja fel a figyelmet. Orv. Hetil., 2014, 155(9), 358–361.
|
Introduction: In the past decade the study of genomic disorders has received more interest. Array comparative genome hybridization is a widely spread diagnostic method in the research of genomic disorders. This method was implemented in the laboratory of the authors in 2012. Aim: This molecular cytogenetic method was first used to examine patients with complex developmental disorders in whom no genetic background was identified by traditional methods. Method: The authors complemented traditional diagnostic methods with array comparative genome hybridization, which has not been used in routine diagnostics in Hungary so far. Results: Using this novel method the authors were able to identify genomic alterations in 7 out of 18 patients with complex developmental disorders. They found de novo alterations in 6 out of 7 patients, which were most likely causative in the development of the phenotype, while in one case they detected a familial genomic alteration. This method helped the authors to determine the breakpoint of genomic variation in their patients and delineate the affected genes contributing to the phenotype. Conclusions: These results call attention to the usefulness of next generation diagnostic methods available in the laboratory of the authors. Orv. Hetil., 2014, 155(9), 358–361
Magyar daganatos betegek pszichoszociális állapota | Psychosocial status of Hungarian cancer patients. A descriptive study
No full textBevezetés: A daganatos betegséggel küzdők pszichoszociális helyzete napjainkig alulvizsgált terület Magyarországon. Célkitűzés: A szerzők azzal a céllal végezték a vizsgálatot, hogy friss képet kapjunk a hazai betegek mentális és szociális állapotáról. Módszer: A vizsgálatban 1070, különféle stádiumú és típusú daganattól szenvedő beteg vett részt (30% férfi, átlagéletkor: 55,9±11 év). Eredmények: A betegek jó részének riasztóan rosszak voltak az anyagi körülményei, 41,3%-uk más krónikus betegséggel is küzdött, legalább 52,2%-uk szenvedett közepes mértékű szorongástól és/vagy depressziótól, és az öngyilkossági gondolatok előfordulása többszörös volt körükben a magyar átlagpopulációhoz képest (13% vs. 4,6%). Szubjektív megítélésük szerint a társas támogatottságuk szintje alacsonyabb volt, mint az országos átlag. A vizsgálatban részt vevők 61,6%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesen venne igénybe pszichológusi segítséget. A diagnózis óta eltelt idő előrehaladtával a betegek társas életminősége romlott. Pozitívum ugyanakkor, hogy a válaszadók megküzdési módja dominánsan aktív, problémamegoldó jellegű volt. Következtetések: A szerzők hangsúlyozzák, hogy fontos volna a pszichoszociális szempontból többszörösen veszélyeztetett betegek szűrése, és mind pszichés, mind szociális gondozásuk feltételeinek megteremtése Magyarországon. Orv. Hetil., 2014, 155(26), 1024–1032.
|
Introduction: Psychosocial status of cancer patients is still understudied in Hungary. Aim: The aim of the authors was to obtain current information on the mental and social status of this patient group. Method: Altogether, 1070 cancer patients with a wide range of cancer types were included in the study (30.0% male; age: 55.9±11.0 years). Results: A large part of the patients had serious financial difficulties and 41.3% of them were struggling with at least one more comorbid chronic disease. Further, 52.2% of the patients reported at least moderate anxiety or depression, while the occurrence of suicidal thoughts was almost three times higher among them than in the Hungarian normal population (13.0% vs. 4.6%). Level of perceived social support was also lower than the population standards and 61.6% of the patients reported willingness to benefit from professional psychological support. Quality of social life of the patients deteriorated with time after cancer diagnosis. A positive phenomenon, however, was that the primary coping style reported was active problem solving. Conclusions: The authors conclude that it is necessary to screen cancer patients for psychosocial difficulties and to establish conditions for their adequate mental and social care in Hungary. Orv. Hetil., 2014, 155(26), 1024–1032
A hypospadiasis gyakorisága és lehetséges okai | Prevalence and possible causes of hypospadias
No full textA hypospadiasis a férfi külső genitáliák leggyakoribb veleszületett rendellenessége. A szív- és keringési rendszer fejlődési rendellenessége után férfiakban a második leggyakoribb. Az anomália a férfi húgycső középvonali fúziós hibája, ami a húgycsőnyílás rossz elhelyezkedését eredményezi. Ennek következtében a hypospadiasis lehet distalis, medialis és proximalis. Előfordulhat izoláltan vagy más genitális rendellenességgel együtt (egy- vagy kétoldali here deszcenzus zavar, micropenis kettéhasadt herezacskóval) vagy más szervek malformációjával társulva. Néha szindróma részeként jelentkezik. A korai fejlődési hiba kialakulásában genetikai tényezők játszanak döntő szerepet, de a hypospadiasis etiológiájában endokrinológiai és környezeti tényezők szerepe is számottevő. Számos nemi és autoszomális kromoszóma-rendellenességgel is összefüggésbe hozható. A hypospadiasis monogénes vagy kromoszomális okait az esetek mintegy 30%-ában sikerül azonosítani, a genetikai tényezők 70%-ban ismeretlenek maradnak. A szerzők irodalmi adatok alapján összefoglalják a férfi külső nemi szervek fejlődését, valamint a hypospadiasis prevalenciáját és lehetséges okait. Úgy gondolják, hogy a betegség patogenezisének jobb megértése hozzájárulhat a rendellenesség megelőzéséhez és az előfordulásának csökkenéséhez Orv. Hetil., 2014, 155(25), 978–985.
|
Hypospadias is the most common congenital malformation of the male external genitalia. After the heart and circulatory system, it is the second most common developmental disorder in males. It is due to a midline fusion defect of the male urethra, which results in a misplaced urethral meatus. Hypospadias may be distal, medial and proximal. It may occur as an isolated defect or it may develop together with other genital disorders (retention of testes in one or both sides, microphallus, bifid scrotum) or with malformation of other organs. In some cases syndromic forms may also occur. Genetic factors play a crucial role in the occurrence of early developmental defect, but endocrine and environmental factors may also be important in the aetiology of hypospadias. It may be associated with various sex and autosomal chromosomal abnormalities. Monogenic and chromosomal causes of hypospadias accounts for about in 30% of all cases, while genetic factors remain unknown in 70% of cases. The authors summarize the development of the male external genitalia, the prevalence and possible causes of hypospadias. They propose that better understanding of the pathogenesis of the disease may contribute to the prevention and decreased prevalence of the disease. Orv. Hetil., 2014, 155(25), 978–985
A mikro-RNS-ek szerepe a gyulladásos bélbetegségek diagnosztikájában | Potential relevance of microRNAs in the diagnostics of inflammatory bowel diseases
No full textA gyulladásos bélbetegségek remisszióval és relapsussal járó krónikus megbetegedések, amelyeknek pontos kóreredete máig ismeretlen. Kialakulásukban környezeti, genetikai és autoimmun folyamatok játszanak szerepet. A mikro-RNS-ek egyláncú, fehérjét nem kódoló, rövid RNS-molekulák, amelyek a hírvivő (messenger) RNS-ek lebomlása vagy transzlációjának gátlása útján vesznek részt a génexpresszió szabályozásában. A mikro-RNS-ek normális szövetekhez képest eltérő kifejeződését elsősorban malignus daganatokban vizsgálták. Az utóbbi években ugyanakkor számos közlemény született a mikro-RNS-ek eltérő expressziójáról gyulladásos (autoimmun) kórképekben, így gyulladásos bélbetegségekben is. Patogenetikai szerepük mellett a mikro-RNS-ek a diagnózis fontos elemeiként is szóba jöhetnek, különösen azokban az esetekben, ahol a szövettani vizsgálat értékelése nehéz. A szerzők a mikro-RNS-ek mint potenciális biomarkerek jelentőségét ismertetik a gyulladásos bélbetegségek diagnosztikájában. Orv. Hetil., 2014, 155(13), 487–491.
|
Inflammatory bowel diseases are chronic inflammatory disorders characterized by relapses and remissions. Several factors have been suggested to participate in their development, although their detailed pathogenesis still remains largely unknown. MicroRNAs are single strained, non-coding RNAs, consisting of 18–25 nucleotides that regulate gene expression at the posttranscriptional level. Aberrant expression of microRNAs has been found in several malignant tumors. Recently the role of microRNAs in the pathogenesis of inflammatory-autoimmune disorders (such as inflammatory bowel disease) is being intensively investigated. Beside their pathogenic roles, microRNAs can also be exploited as diagnostic markers, especially in cases where the interpretation of histological data is difficult. In this review the authors discuss recent findings in the field of microRNAs in the diagnosis and pathogenesis of inflammatory bowel diseases. Orv. Hetil., 2014, 155(13), 487–491
A diabetes hatása a troponin T és a gyulladásos markerek kapcsolatára hemodializált betegekben | Effect of diabetes on the relation between troponin T and inflammatory markers in patients on hemodialysis
No full textBevezetés: A kardiális troponin T veseelégtelenségben a cardiovascularis kockázat felmérésében és a mortalitás előrejelzésében alkalmazott paraméter. A kardiális troponinszint összefügg a tünetmentes myocardialis necrosissal, koszorúér-betegséggel, egyes echokardiográfiás paraméterekkel, a kalcifikációval, de az uraemiás toxinok és diabetes is befolyásolja. Célkitűzés: A szerzők diabeteses és nem diabeteses veseelégtelenségben szenvedő betegekben, a hemodialízis megkezdése előtti hiperszenzitív kardiális troponin T-szintet várhatóan befolyásoló faktorok, kiemelten a gyulladásos markerek független hatásának vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: Diabeteses (n = 44) és nem diabeteses (n = 76) betegcsoportokban a hemodialízis indításakor és zárásakor levett vérmintában a hiperszenzitív kardiális troponin T koncentrációit hasonlították össze, majd a hiperszenzitív kardiális troponinszintet várhatóan befolyásoló faktorokat multiregressziós analízissel elemezték. Eredmények: Hemodialízis alatt a hiperszenzitív kardiális troponinszint a nem diabeteses (p = 0,0003) és diabeteses (p = 0,0032) betegekben szignifikánsan emelkedett. Nem diabetesesekben a hemodialízis előtt mért hiperszenzitív kardiális troponinszintet befolyásolta az életkor (p = 0,025), a hemodialízis indítása óta eltelt hónapok száma (p = 0,0002), a cardiovascularis szövődmények jelenléte (p = 0,0002), a magas érzékenységű C-reaktív protein (p = 0,0021), a fehérvérsejtszám (p = 0,038) és a monocytaarány (p = 0,0202), míg a diabeteses betegcsoportban kizárólag a magas érzékenységű C-reaktív protein (p = 0,0024) függött össze a hiperszenzitív kardiális troponinszinttel. Következtetések: Hemodializált diabeteses és nem diabeteses betegekben a hiperszenzitív kardiális troponinszintet a klinikai és gyulladásos laboratóriumi paraméterek eltérő módon befolyásolják, amit a klinikai döntéshozatalban figyelembe kell venni. Orv. Hetil., 2014, 155(16), 627–633.
|
Introduction: Cardiac troponin T in renal failure is used for the assessment of cardiovascular risk and mortality. Elevated cardiac troponin T levels correlate with subclinical myocardial necrosis, coronary heart disease, several echocardiographic parameters, metastatic calcification, as well as the presence of diabetes and uremic toxins. Aim: The aim of the authors was to examine the impact of factors, mainly the independent effects of inflammatory laboratory parameters, which may influence hypersensitive troponin T levels in hemodialysed patient groups with and without diabetes. Method: Hemodialysed patient groups with (n = 44) and without diabetes (n = 76) were studied. Difference in serum hypersensitive troponin T values before and after dialysis were analysed by paired Wilcoxon test. Factors possibly affecting the level of hypersensitive troponin T (especially inflammatory markers) were evaluated by multiregression analysis. Results: Hypersensitive troponin T levels in patients without diabetes (p = 0.0003) and those with diabetes (p = 0.0032) significantly increased during hemodialysis. In patients without diabetes several factors had significant effect on hypersensitive troponin T including age (p = 0.025), duration of hemodialysis (p = 0.0002), presence of cardiovascular complications (p = 0.0002), high sensivivity C-reactive protein (p = 0.0021), white blood cell count (p = 0.038), and the monocyte ratio (p = 0.0202). However, in patients with diabetes only high sensivivity C-reactive protein (p = 0.0024) showed association with hypersensitive troponin T levels. Conclusions: In hemodyalised patients with and without diabetes the hypersensitive troponin T levels are differently influenced by clinical and inflammatory laboratory parameters, which should be taken into consideration during clinical judgement. Orv. Hetil., 2014, 155(16), 627–633
Preanalitikai szempontok pneumatikus csőpostával szállított laboratóriumi minták esetén | Pneumatic tube system for transport of laboratory samples: preanalytical aspects
No full textBevezetés: A laboratóriumi hibák jelentős része a preanalitikai fázisban következik be. Célkitűzés: A szerzők a rutin és sürgősségi laboratóriumi diagnosztikában a laboratóriumon belüli preanalitikai hibák előfordulását vizsgálják egy regionális klinikai laboratóriumban, továbbá bemutatják egy korszerű mintaszállítási mód, a pneumatikus csőpostarendszer hatását a leletátfordulási időre és a vizsgálati eredményekre. Módszer: Meghatározzák a preanalitikai hibák és a vizsgálatok visszautasításának arányát, a csőpostarendszer működési jellemzőit, összehasonlítják a csőpostával és hagyományosan szállított mintákban a hemolízis és a thrombocytaaktiváció mértékét. Eredmények: Az egyes preanalitikai hibák aránya 1% alatti, a vizsgálatok visszautasításának fő oka szérumminták esetén a hemolízis, alvadásgátolt mintáknál az alvadékosság és a citráttúlsúly volt. A csőpostával történő szállítás bevezetése jelentősen gyorsabb mintaszállítást, jóval egyenletesebb mintabeérkezést és -feldolgozást eredményezett, így a rutin és a sürgős minták esetén is rövidült a leletátfordulási idő. Következtetések: A nagy kórházi rendszerekben az autovalidálás használata és a preanalitikai hibák kontrollálása a laboratóriumi eredmények megbízható és gyors szolgáltatásához elengedhetetlen, amelyhez további jelentős segítség a pneumatikus csőpostarendszer. Orv. Hetil., 2014, 155(28), 1113–1120.
|
Introduction: A considerable proportion of laboratory errors occurs in the preanalytical phase. Aim: The aims of the authors were to study preanalytical errors in routine and emergency laboratory diagnostics in a regional clinical laboratory and evaluate the effect of the pneumatic tube system on turnaround time and laboratory results. Method: The ratio of preanalytical errors and reasons of test rejection were analysed. In addition, the effects of pneumatic tube and manual transport on the occurrence of hemolysis and platelet activation were compared. Results: Using the pneumatic tube transport system, preanalytical error was below 1%. The main causes of test rejection were haemolysis in case of serum samples, and clot formation and citrate excess in anticoagulated samples. The pneumatic tube transport resulted in significantly faster sample transport, more equalized sample arrival and processing, hence the turnaround time became shorter both for routine and emergency tests. Conclusions: Autovalidation and proper control of preanalytical errors are essential for rapid and reliable laboratory service supported by the pneumatic tube system for sample transport. Orv. Hetil., 2014, 155(28), 1113–1120
Trombingenerációs vizsgálatok és klinikai alkalmazásuk | Thrombin generation assays and their clinical application
No full textA trombin a véralvadási kaszkád egyik kulcsenzime, amely mind pro-, mind antikoaguláns funkcióval rendelkezik. Központi szerepe folytán a trombin képződése a véralvadási folyamat egyik legfontosabb lépése, amely az úgynevezett trombingenerációs vizsgálattal jellemezhető. A trombingeneráció globális véralvadási teszt, amely átfogó képet ad a haemostasis állapotáról. Karakterisztikáját egyaránt befolyásolják a pro- és az antikoaguláns folyamatok, ezáltal alkalmas a fokozott trombóziskészség és a vérzékenység kimutatására is. Klinikai vizsgálatok igazolják a trombingeneráció fokozódását vénás és artériás trombózishajlam esetében. Segíthet az antikoaguláns terápia monitorozásában, faktorinhibitorokkal történő antikoaguláns kezelés esetében is. A trombingenerációs vizsgálatok eredményei hemofília esetén jól tükrözik a vérzés súlyosságát, és monitorozható a faktorkészítményekkel történő terápia. Információt adhat azokban az esetekben is, amikor a hemofíliás betegnél inhibitorok jelennek meg, és emiatt speciális kezelésre van szükség. A klinikai gyakorlatban történő alkalmazáshoz elengedhetetlen a módszer standardizálása és a klinikai döntéshozatalhoz szükséges küszöbértékek meghatározása. Orv. Hetil., 2014, 155(22), 851–857.
|
Thrombin is a key enzyme of the coagulation system, having both pro- and anticoagulant functions. Thus, the generation of thrombin is one of the most important steps in coagulation. Global haemostasis assay, the so-called thrombin generation test is appropriate for its assessment. Since thrombin generation is sensible for both pro- and anticoagulant processes it can be applied for the general characterisation of the risk of thrombosis and bleeding, too. Clinical studies confirmed augmented thrombin generation in patients with high risk of venous or arterial thrombosis. Anticoagulant therapy (also novel oral anticoagulant treatment) can be monitored by thrombin generation. In case of haemophilia thrombin generation assays reflect bleeding severity. It is applicable for monitoring of both conventional haemophilia treatment and inhibitor-bypassing therapy, which is needed when inhibitors develop in patients. Standardization of thrombin generation methods and determination of cut off values are required before its application in clinical practice. Orv. Hetil., 2014, 155(22), 851–857
Orvosnők egészsége. Mit mutat a longitudinális perspektíva? | Female physicians’ health in Hungary. A longitudinal perspective
No full textBevezetés: A gyógyító hivatást választó nők száma világszerte emelkedik, ezzel párhuzamosan fontos vizsgálati területként jelenik meg az orvosnők életminőségének kutatása. Célkitűzés: A hazai orvosnők egészségmutatóinak, valamint reprodukciós egészségének leírása és összehasonlítása a diplomás nők kontrollcsoportjának mutatóival. Módszer: Orvosok körében végzett országos, reprezentatív, kvantitatív felmérés (n = 2515) és a Hungarostudy 2013 lakossági, reprezentatív felmérés eredményeinek összevetése. Az orvosnők 2013-as vizsgálati eredményeinek összehasonlítása a 2003–2004-ben végzett felméréssel. Eredmények: Az orvosnők a krónikus megbetegedések területén (magas vérnyomás, allergiás megbetegedések, gyomor-bél rendszeri betegségek, valamint izom-csont rendszeri megbetegedések) a kontrollcsoporténál rosszabb mutatókkal rendelkeznek. A reprodukciós egészség vizsgálatakor megállapítottuk, hogy a lakossági arányokhoz képest kismértékben, de gyakrabban fordulnak elő teherbe esési problémák (egy éven át tartó sikertelen próbálkozás, meddőségi kezelés), továbbá veszélyeztetett terhességek és spontán vetélések is. Következtetések: A 2003–2004-ben feltárt „magyarországi orvosnő-paradoxon” jelenségének előfordulását a longitudinális kutatás megerősítette. Orv. Hetil., 2014, 155(25), 993–999.
|
Introduction: There is a worldwide rising tendency of women who decide to become physician. One of the most remarkable fields of investigation is the well-being of female doctors. Aim: To study the prevalence of somatic and reproductive morbidity in a representative sample of Hungarian female physicians and compare it with a control group of graduated women. Method: Data for this epidemiological study were collected from 2515 female physicians in 2013. Graduated women from a representative survey (Hungarostudy 2013) served as controls. The results were compared to the previous (2003–2004) representative female physicians’ survey. Results: We found that the prevalence of chronic somatic morbidity among female physicians was significantly higher than that in the respective control groups. A larger proportion of female medical doctors were characterized by time-to-pregnancy interval longer than one year, and undergoing infertility therapy and miscarriages, compared to the control female population, while the same prevalence of terminations of pregnancy was found. Conclusions: The longitudinal perspective confirmed the existence of the “Hungarian female physicians’ paradox”. Orv. Hetil., 2014, 155(25), 993–999