Repository of the Academy's Library
Not a member yet
212609 research outputs found
Sort by
Gyermekkorban operált aortacoarctatiók késői szövődményei és ellátásuk | Late complications and treatment options of aortic coarctation operated in childhood
No full textBevezetés: Az aortacoarctatio előfordulása 10 000 élve született gyermek közül 4 esetben várható. Isthmicus és atípusos, az aorta bármely szakaszán kialakuló változatait ismerjük. Számos sebészi és endovascularis megoldás ismert. Mindkét megoldás után késői szövődmények jelentkezhetnek, mint recoarctatio vagy aneurysmaképződés. Célkitűzés: A szerzők az aortacoarctatio késői szövődményeivel és azok megoldási lehetőségeivel kapcsolatos saját tapasztalatok elemzését tűzték ki célul. Módszer: 32 beteg kórtörténetének retrospektív elemzését végezték, akiknél 1990–2014 között gyermekkorban végzett coarctatioműtét szövődményének ellátására került sor 8–42 évvel a műtét után. Eredmények: 28 esetben a foltplasztika leszakadása okozott álaneurysmát, 2 esetben aortobronchialis fistulát, 2 betegnél anastomosisdisruptiót, 2 esetben graftstenosist. A distalis aortaív hibrid műtétét végezték 23 esetben, aortoaorticus isthmicus graft interpositiót 5 esetben, új aortoaorticus bypasst 2 esetben, új subclavioaorticus bypasst, graftfoltplasztikát és iliorenalis bypasst 1-1 esetben. Egy esetben hárítottak el intraoperatív vérzést és egy betegnél emphysemás bullaruptura miatt kétszer kényszerültek thoracotomiára. Következtetések: A szerzők rendkívül fontosnak tartják a betegek évenkénti ellenőrzését. A késői elváltozások kezelésében egyre inkább a hibrid műtétek kerültek előtérbe, de egyes súlyos esetekben továbbra is nyitott műtét jelentette a megfelelő megoldást. Orv. Hetil., 2014, 155(30), 1189–1195.
|
Introduction: The prevalence of congenital aortic coarctation is 4 in 10 000 live birth. Aortic coarctation is typically located in the aortic isthmus, but it may occur at atypical sites. Treatment options include both surgical and endovascular interventions. In patients undergoing surgical or endovascular intervention late complications such as recoarctation or aortic aneurysm may develop. Aim: The aim of the authors was to analyse their own experience in late complication and treatment options of aortic coarctation operated in childhood. Method: Retrospective analysis of data of 32 patients treated between 1980 and 2014 for late complications 8–42 years after surgical treatment of aortic coarctation. Results: In 28 patients aneurysm formation after isthmic patch plasty was found. Two patients had aortobronchial fistula, 2 patients showed anastomosis disruption and 2 patients had graft stenosis. During operation hybrid solution was performed in 23 patients, isthmic aorto-aortic inlay graft interposition in 5 patients, aorto-aortic bypass in 2 patients, subclavio-aortic bypass in 2 patients, graft patch plasty in one patient and ilio-renal bypass in one patient. Complications included severe intraoperative bleeding in one patient and pneumothorax in one patient. No early or late mortality occurred. Conclusions: The authors conclude that life long control is mandatory in order to detect late complications in patients who underwent operation of aortic coarctation in childhood. Orv. Hetil., 2014, 155(30), 1189–1195
Betegregiszterek egészségpolitikai szemmel | Patient registries from the view of health policy
No full textAz egészségpolitika szempontjából kiemelt jelentőségű az integrált egészségügyi adatkezelés, a döntéshozást megfelelő minőségű evidenciákkal támogató betegségregiszterek rendszere. A betegregiszterek adatai az egészségügyi stratégia kialakításában, a prevenciós tevékenység tervezésében, az ellátórendszer fejlesztésében, a betegellátás javításában és a klinikai vizsgálatok kivitelezésében egyaránt fontos szerepet játszanak. A betegségek előfordulásának, természetes lefolyásának, a kezelések hatékonyságának, az adverz reakciók előfordulásának adatait követő betegségregiszterekre igény van nemcsak a döntéshozók, hanem a népegészségügyi szakemberek és az egészségügyi ellátórendszer képviselői részéről is. A ritka betegségek körében különösen hangsúlyos a határon átnyúló információcsere, a referenciaközpontok hálózatának kialakítása, amelyekkel kapcsolatosan a regiszterek fontos támpontokat adnak. A közfeladatok ellátásának megfelelő kialakítását támogató adatszükséglet és az egyén adatainak védelme közti egyensúly megteremtése fontos szempont, amelyet a regiszterek kialakításakor figyelemmel kell kísérni. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 729–731.
|
Integrated health data management and disease registries which are able to support evidence-based decision making are of critical importance for health policy. Data provided by disease registries are used for the development of health strategy, planning of preventive activities, capacity-building in health care provision, improving health care quality, and planning clinical trials. Disease registries monitoring epidemiology, natural history of diseases, treatment outcomes and the detection of adverse reactions are requested not only by policy-makers, but public health authorities and health care providers, too. Registries for rare diseases are of critical importance for developing network between reference centres and developing and evaluating new drugs. Data and information need for decision-making in public services and the protection of health data of individuals require a careful balance that needs to be taken into account when considering disease registries. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 729–731
Az Országos Gyermektumor Regiszter jelentősége a gyermekonkológiai ellátásban | Importance of the National Childhood Cancer Registry in the field of paediatric oncology care
No full textA Magyar Gyermekonkológiai Hálózat 1971 óta működteti a gyermekkori daganatos betegségek epidemiológiájára, a gyógykezelés módjára és eredményességére, illetve a betegek további sorsára, késői utánkövetésére vonatkozó adatokat összegző Országos Gyermektumor Regisztert. Jelentős változás történt a bejelentés módjában, kiépült és 2010 áprilisától véglegesen átvette az internetes bejelentési rendszer a korábbi papíralapú bejelentési formát. Az Országos Gyermektumor Regiszter valamennyi 0–18 év közötti magyar, taj-kártyával rendelkező gyermek beteg adatait tartalmazza. Az Országos Gyermektumor Regiszter 1971-es létrehozása és folyamatos üzemeltetése az egyik legfontosabb lépés volt a gyermekonkológia területén, mind a kezelési eljárások kiértékelésének, mind az egészségügyi befektetés megtérülésének a maximalizálása irányában. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 732–739.
|
National Childhood Cancer Registry has been operated since 1971 by the Hungarian Paediatric Oncology Network. This Registry collects data on epidemiology, treatment modalities and effectiveness, as well as late follow-up of childhood cancers. An internet-based paediatric cancer registration and communication system for the Hungarian Paediatric Oncology Network has been introduced in April, 2010. The National Childhood Cancer Registry contains data of all paediatric cancer patients (0–18 yrs) who have insurance covered by the Hungarian Social Security Card. Creation (1971) and operation of the National Childhood Cancer Registry have been very important steps in the field of childhood oncology to evaluate the efficiency of paediatric oncology treatments as well as maximize return on medical investment. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 732–739
Az Orvosi Hetilap az orvosi folyóiratok hálózatában | The Orvosi Hetilap (Hungarian Medical Journal) in the network of medical journals
No full textA hálózatok szerepe növekszik a tudomány művelésében, ezért a hálózati szempontok egyre nagyobb jelentőségűek a tudományos tevékenység elemzésében, a tudománymetriában is. Ebben a cikkben a folyóiratok hálózatának néhány vizsgálati módszerét mutatjuk be, és keressük az Orvosi Hetilap helyét a folyóiratok nemzetközi hálózatában. Orv. Hetil., 2014, 155(22), 876–879.
|
The role of networks is swiftly increasing in the production and communication of scientific knowledge. Network aspects have, therefore, an ever growing importance in the analysis of the scientific enterprise, as well. The present paper demonstrates some techniques of studying the network of scientific journals on the subject of seeking the position of Orvosi Hetilap (Hungarian Medical Journal) in the international journal network. Orv. Hetil., 2014, 155(22), 876–879
Utilizing Deep Learning for Mobile Telecommunications Network Management
No full textTraditional network and service management methods
were based on counters, data records, and derived key
indicators, whereas decision were mostly made in a rule-based manner. Advanced techniques have not yet got into the everyday life of operators, mostly due to complexity and scalability issues.
Recent progress in computing architectures, however, allows to re-visit some of these techniques – nowadays, especially artificial neural networks –, and apply those in the network management.
There are two aims of this paper. First, to briefly describe the possible network and service management tasks within the mobile core, where utilizing deep learning techniques can be beneficial.
Secondly, to provide a living example of predicting certain faulttypes based on historical events, and to project further, similar
examples to be executed on the same architecture.
The real-life example presented here aims to predict the
occurrence of certain errors during the VoLTE (Voice over LTE) call establishment procedure.
The methods and techniques presented in this paper has been validated through live network monitoring data
Self-Attention Networks for Intent Detection
No full textSelf-attention networks (SAN) have shown
promising performance in various Natural Language
Processing (NLP) scenarios, especially in
machine translation. One of the main points of
SANs is the strength of capturing long-range
and multi-scale dependencies from the data. In
this paper, we present a novel intent detection
system which is based on a self-attention network
and a Bi-LSTM. Our approach shows improvement
by using a transformer model and deep averaging network-based universal sentence encoder compared to previous solutions.
We evaluate the system on Snips, Smart Speaker, Smart Lights, and ATIS datasets by different evaluation metrics. The performance of the proposed model is compared with LSTM with the same datasets
A preimplantációs genetikai diagnózis és szűrés időszerű kérdései | Update on preimplantation genetic diagnosis and screening
No full textA humán embriológia és a genomika területén bekövetkezett változások sorozata új feltételeket teremtett a preimplantációs genetikai diagnosztika és szűrés gyakorlatban történő széles körű alkalmazásához, drámai változást eredményezve az asszisztált reprodukcióban. A szerzők összefoglaló közleményükben rámutatnak arra, hogy a humán genom projekt befejezése óta a szekvenálás és a bioinformatika területén bekövetkezett gyors fejlődés eredményeként exponenciálisan megnőtt azoknak a betegségeknek a száma, amelyeknek a genetikai hátterét teljes mértékben sikerült felderíteni. A humán embriók tenyésztésének módszerei ugyancsak radikális változásokon mentek keresztül, lehetővé téve a késői transzfert, a vitrifikáció pedig a biztonságos embrióhűtést. Ezeknek köszönhetően a blastocysta biopsziát követően az új genomikai módszerekkel változatlan terhességi és szülési ráták mellett bonyolultabb genetikai analízisek elvégzésére nyílt lehetőség, sőt az aneuploid embriók szelekciójával számos tanulmány szerint ezek a ráták tovább javíthatóak. Az embriókról nyerhető új információk mennyisége és minősége számos etikai és technikai kérdést is felvet, amelyek megválaszolása nagy esetszámú prospektív tanulmányok eredményei alapján egyre sürgetőbbé válik. Orv. Hetil., 2014, 155(35), 1375–1382.
|
Recent advancement in both human embryology and genomics has created a completely new situation for practical and widespread application of preimplantation genetic diagnosis and screening with a dramatic effect on assisted reproduction. The mapping of the first human genome and the advancement in sequencing technology and bioinformatics has led to the discovery of the exact genetic background of exponentially increasing number of diseases. In parallel, methods for culturing human embryos have also radically improved, enabling the late transfer, and the procedure of vitrification the safe cryopreservation. In consequence, refined genetic analyses have become available from blastocyst biopsy followed by the application of novel genomic methods. Furthermore, some studies suggest that by the selection of aneuploid embryos the pregnancy- and birth-rates can be increased. The amount and the depth of information obtainable from the embryos raise several technical and ethical questions that can be answered by further prospective randomized trials. Orv. Hetil., 2014, 155(35), 1375–1382
Új lehetőség az akusztikusan kiváltott corticalis válaszok mérésére: a HEARLab | New possibility for measuring the cortical auditory evoked potentials: the HEARLab
No full textBevezetés: Az akusztikusan kiváltott corticalis válaszok mérése objektív módon teszi lehetővé, hogy a hallórendszer legmagasabb szintjének működéséről kapjunk információkat. Célkitűzés: A szerzők célja egy új, a klinikai gyakorlatban is rutinszerűen alkalmazható, az akusztikusan kiváltott corticalis válaszok mérésére alkalmas eszköz, a HEARLab bemutatása és ép hallású egyénekben a vizsgált paraméterek standardjainak felállítása volt. Módszer: 25 ép hallású felnőtt beszédhangok által kiváltott válaszait vizsgálták, emellett frekvenciaspecifikus tesztelést is végeztek. Eredmények: A corticalis válaszok latenciájának és amplitúdójának elemzése során kapott eredmények alátámasztják a nemzetközileg is újnak számító eljárással kapcsolatban leírtakat. Következtetések: A HEARLab a hagyományos audiológiai vizsgálómódszerek nehezítettsége esetén kiváló segítség lehet. A vizsgálat kooperációra képtelen egyéneknél is elvégezhető, akár hallókészülék használata mellett is, továbbá a vizsgálat frekvenciaspecifikus és nem igényel altatást. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1524–1529.
|
Introduction: Cortical auditory evoked potentials can provide objective information about the highest level of the auditory system. Aim: The purpose of the authors was to introduce a new tool, the “HEARLab” which can be routinely used in clinical practice for the measurement of the cortical auditory evoked potentials. In addition, they wanted to establish standards of the analyzed parameters in subjects with normal hearing. Method: 25 adults with normal hearing were tested with speech stimuli, and frequency specific examinations were performed utilizing pure tone stimuli. Results: The findings regarding the latency and amplitude analyses of the evoked potentials confirm previously published results of this novel method. Conclusions: The HEARLAb can be a great help when performance of the conventional audiological examinations is complicated. The examination can be performed in uncooperative subjects even in the presence of hearing aids. The test is frequency specific and does not require anesthesia. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1524–1529
A virológiai vizsgálatok szerepe a terhes nők cytomegalovirusfertőzésének kiderítésében | The role of the virological tests in the diagnosis of the cytomegalovirus infection during pregnancy
No full textBevezetés: A leggyakoribb magzatkárosító ágens a cytomegalovirus. A diagnosztika eszközeinek és a terápiás lehetőségeknek a fejlődése új perspektívát nyitott a terhességi cytomegalovirusfertőzések kiderítésében és kezelésében. Célkitűzés: A 2007 és 2012 közötti hat év terhességi cytomegalovirus szűrővizsgálati eredményeinek elemzése. Módszer: 956 várandós klinikai adatainak és virológiai eredményeinek retrospektív analízise. Eredmények: 65,4%-uk védett, 33,3%-uk fogékony volt cytomegalovirusfertőzés iránt. A szerzők 10 primer fertőzést igazoltak, három esetben kétes eredményt találtak. A 13 várandós közül hat tünetmentes, öt beteg, kettőnek magzati ultrahangeltérése volt. A négy követett terhes közül egy spontán elvetélt, kettő gyermekénél igazolódott, egynél kizárható volt a congenitalis fertőzés. Következtetések: A magyarországi terhességi cytomegalovirusátvészeltségi arány a magas higiénés viszonyokra jellemző. Klinikai gyanú esetén és enzimimmunoassay típusú vizsgálattal talált IgM-pozitív esetekben kötelező a konfirmációs vizsgálatok elvégzése. A szűrővizsgálatot a terhességvállalást megelőzően kellene beiktatni. Szükség van az érintett szakmák közötti szorosabb együttműködésre a kiszámíthatatlan szűrővizsgálati kérelmek szabályozása és az indokolatlan terhességmegszakítások megelőzése érdekében. Orv. Hetil., 2014, 155(41), 1632–1642.
|
Introduction: The most harmful and most frequent foetal agent is cytomegalovirus. The progress in diagnostic tools and therapeutic opportunities opened new perspectives in the diagnosis and management of foetal cytomegalovirus infection. Aim: Evaluation of cytomegalovirus virological test results performed during pregnancy between 2007 and 2012. Method: Clinical and virology data were retrospectively analysed. Results: 64.5% of the 956 tested women were serologically protected and 33.3% were susceptible to cytomegalovirus. Recent infection was confirmed in 10 pregnant women, while the infection could not be confirmed or excluded in 3 pregnant women. Six pregnant women were asymptomatic, 5 had typical disease, and 2 had abnormal fetal ultrasound. One fetus aborted, congenital infection was confirmed in 2, and was excluded in one of the four newborns tested. Conclusions: The immunity of women to cytomegalovirus reflects high socioeconomic circumstances. Confimatory tests must be done both in women who have cytomegalovirus disease and those who have IgM positive result detected by enzyme (linked) immunoassay. Screening must be done prior to pregnancy. Strict collaboration between professionals of different medical specialties is necessary. Orv. Hetil., 2014, 155(41), 1632–1642
Csontszövet: Újdonképződés és inflammatio | Bone tissue: Rebuilding and inflammation
No full textAz áttekintő munkában a szerző vázlatosan összefoglalja a csontszövet szerkezeti felépítésével kapcsolatos ismereteket. Ezt követően a csontújdonképződést, a humán csontrendszer különleges tulajdonságaival összefüggő adatokat tárgyalja. Rámutat arra, hogy a csontrendszeri újdonképződés következményeként dekádonként teljes mértékben kicserélődik a csontszövet állománya, és ez folyamatos az individuum élete végéig. Vannak olyan életszakaszok, amikor az osteoclast tevékenység háttérben marad, például gyerekkorban és a második életdekádban, amikor a csonttömeg körülbelül 40%-a adódik hozzá az addigi tömeghez. Az osteoclast tevékenység fölénye mutatkozik férfiakban a 60. életév táján, nőkben valamivel korábban. A csontújdonképződés elementáris szükséglet a csontszövet funkcióinak ellátásához (testtámasz, locomotio, folyamatos haemopoesis a szükséglethez mért tempóban, immunrendszeri hatás). A folyamat irányításában, lebonyolításában alapvető fontosságú a RANK-RANKL-osteoprotegerin tengely. A folyamat tempóját az osteocyta-tömeg, az osteoblastok irányítják, építik a csontszövetet, míg az osteoclastok lebontják azt. A folyamat szakadatlan irányításában transzkripciós molekulák, hormonszerű anyagok és cytokinek sokasága vesz részt közvetlenül. A csontszövetben zajló inflammatiós folyamat, az individuum más szervében zajló elhárító reparatív inflammatio és specifikus immunrendszeri tevékenység is befolyásolja a csontújdonképződést. Különösen érvényes ez a megállapítás az α2-macroglobulin és a transzformáló növekedési faktor vonatkozásában. Ezek pontos szerepköre még nem teljes mértékben feltárt. Megállapítható, hogy mind a kicserélődési, mind az elhárító inflammatiós és specifikus immunológiai folyamatokban részt vevő szerkezetek lényegében azonosak. Ennek alapján teljes joggal beszélhetünk osteoimmunológiai komplex rendszerről. Orv. Hetil., 2014, 155(40), 1575–1583.
|
In this review the author summarizes the knowledge related to structural elements of bone tissue. The process of bone reorganisation and knowledge about the special feature of bone metabolism in human are also discussed. It is noted that due to the reorganisation, there is a complete renewal of bone tissue in every 10 years, and this renewal lasts throughout the life. However, there are life periods when osteoclast activity is low, e.g. in childhood and the second decade of life when the gain of bone mass may be as much as 40% of the final bone mass. Overactivity of osteoclasts occurs at age 60 years in men and somewhat earlier in women. Reorganization of bone tissue is an elementary requirement for the physiological functions (locomotion, hemopoiesis, immune functions). The RANK-RANKL-osteoprotegerin axis plays an important role in the regulation of bone metabolism. Bone mass is dependent on osteocytes; osteoblasts are building up while osteoclasts are reabsorbing bone tissue. In this process transcription factors, hormone-like substances and a large number of cytokines are involved. In addition, the inflammatory process within the bone tissue as well as the defending, reparative inflammation and specific immune response are of great importance in bone reorganisation. This is particularly valid for α2-macroglobulin and transforming growth factor, although the exact role in bone reorganization has not been fully explored. It can be concluded that the elements, which participate in bone reorganization and in defending inflammatory and specific immunological processes, are essentially identical. Therefore, the existence of an osteo-immunological complex system has been emerged. Orv. Hetil., 2014, 155(40), 1575–1583