Corvinus University of Budapest
Archive of the Institute of Business Economics (Vállalatgazdaságtan Intézet Archivuma)Not a member yet
385 research outputs found
Sort by
A magyar vállalati magatartás és működés változásai a kilencvenes évek második felében ----- Its title in English: The changes of the behaviour and performance of Hungarian companies in the second half of the 1990s
Get PDFA tanulmány a „Versenyben a világgal” kutatási program két adatfelvételének közös mintáját alkotó vállalati kör adatai alapján azt vizsgálja, hogy hogyan változott 1996 és 1999 között a vállalati magatartásra ható fontosabb tényezők megítélése, és ez hogyan tükröződik a vállalatok stratégiáiban és az általuk elért eredményekben. Ezt megelőzően röviden áttekinti a vállalati magatartásra ható legfontosabb makrogazdasági jellemzőket. A többségében feldolgozóiparban tevékenykedő és főként belföldi tulajdonú vállalatok a gazdasági és kormányzati politikát kiszámíthatóbbnak ítélték, miközben a piaci viszonyok megszilárdulását és a verseny erősödését érzékelték. A vállalatvezetők alkalmasságának és az egyes funkciók összvállalati sikerhez való hozzájárulásának értékelése rámutatott, hogy a vizsgált vállalati körben fontosabbnak ítélik a vezetői magatartás, tudás és a vállalati képességek szerepét. Követett stratégiájukat a védekező stratégiáktól való elmozdulás, és a stabilitásra, valamint a növekedésre való törekvés jellemezte. A termelési teljesítményben megmutatkozott a környezeti hatások és a stratégiák változása, hatékonyabbá vált a termelési folyamat, valamint nőtt a fogyasztói igények kielégítésének színvonala. A cégek árbevétele összességében nőtt, a külpiaci teljesítmény azonban negatív irányban változott, amit az innovációs tevékenység csökkenése is kísért. Felmerül tehát a kérdés, hogy a nagyobb méretű európai piacon hosszútávon versenyképesek tudnak –e maradni a vizsgált vállalatok.
-----------------------------
This paper examines how the assessment of the most important factors influencing firm behavior has changed between 1996 and 1999, and how this is reflected in strategy formulation and firm performance. A prior to that it provides an overview on the most important macroeconomic changes. The study draws on a two period panel database of 124 Hungarian companies, which are for the most part domestic owned firms operating in the manufacturing sector. The study presents the first statistical results, with the purpose of discovering some basic trends, and providing hints for further research. The common contingency approach serves as a framework for the investigation, trying to explore the interrelationships between environmental factors, strategic behavior, management and firm competence. The results suggest, that firms perceive their economic and political environment as being more predictable, they feel that market conditions consolidated, while the competition they face became more intense. In accordance with this, a shift can be observed from defending strategies to stabilizing and attacking. Not only production performance reflects the changes in the perception of the environment and strategic thinking, placing more emphasis on customer service, but the role of knowledge and firm competence are also receiving more attention in the assessment of managers and employees. In spite of the improvement in production performance, sales revenues of firms decreased, their export performance declined in the analyzed period, and innovation activities were cut back. This raises the question, whether these companies can retain their competitiveness in a longer period, competing in a larger European market
Stratégia és a vállalatközi kapcsolatok ----- Its title in English: Content of strategy and the interenterprise relations
No full textA versenyszempontú megközelítés szerint a vállalati stratégia alapját valamilyen versenyelőny megszerzése jelenti. A versenyelőny források származhatnak abból, hogy a cég a vásárlói igényeket termékeivel és szolgáltatásaival, versenytársainál magasabb színvonalon képes kielégíteni. A versenyelőny növelésének másik lehetséges módja a belső szervezeti hatékonyság fokozása. A tanulmány bemutatja, hogy mindkét tényező sikeres fejlesztéséhez, így a stratégiai előny megtartásához, nagyban hozzájárulnak a vállalat által kialakított partnerkapcsolatok. A versenyelőny források mindkét dimenziója kiterjeszthető a vállalat határain kívülre és így a stratégiai menedzsment számára új tényezők megvizsgálását teszik szükségessé. Ezek közül ez az írás az iparági események hatásait az iparág kapcsolati hálóinak szerkezetére, a technológiai életgörbe és a kialakított partnerkapcsolatok összefüggéseit, és a szállító-vevő kapcsolat típusok lehetséges portfolióját mutatja be.
-------------------------
According to the competitive approach corporate strategy is based on the acquisition of some kind of competitive advantage. One source of competitive advantage can originate from the firm being able to satisfy consumer desires with its products and services at a higher level than its competitors. Another possible way of increasing competitive advantage is to increase internal organisational efficiency. The study shows that partnerships formed by the firm greatly contribute to the successful development of both aspects, thus to sustaining strategic advantage. Both dimensions of competitive advantage sources can be extended beyond the borders of the firm, and therefore make it necessary for strategic management to examine new factors. This paper shows how industry events reshape the network of interfirm relationships, the connection between the technological lifecycle and the creation of partnerships, and the possible portfolios of types of buyer-supplier relationships
Bemutató modell a piacosítható szennyezési jogok kereskedelmének költségekre, termelésre és szennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt hatásáról ----- Its title in English: Introductory model in the effect of the commerce of marketable pollution rights on costs, production and pollution material emission
No full textA környezet védelme a XXI. század gazdálkodóinak látókörébe kényszerítő eszközök vagy saját felelős gondolkodásuk következtében bekerült, sőt bizonyos ágazatokban központi kérdéssé vált. A közvetlen állami beavatkozást hatásossága ellenére élesen bírálják a szabad piac hívei, ezért sok olyan módszer is megjelent, amely a költségek és/vagy a bevételek megváltoztatásán keresztül hat a vállalatok magatartására. Ezek közül Amerikában sikerrel alkalmazták a piacosítható szennyezési jogok rendszerét, így az Európai Unió tagországai is elgondolkodtak a rendszer bevezetésén és már realizálódott is az első ilyen tranzakció. A dolgozatomban egy egyszerű statikus mikroökonómiai modellen keresztül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szennyezési jogokkal való kereskedés lehetősége akár kontraszelekciót is előidézhet a környezetet kevésbé szennyező vállalatok „kárára”.
-------------------------------
Protection of the environment has got into the vision of economic organizatoins of the 21-century due to compelling circumstances or their own responsible way of thinking; what is more, it has become a central issue in some sectors. Despite the efficiency of the direct intervention of the state, it is sharply criticised by supporters of the free market, so this is the reason why lots of methods have emerged, which influence the attitude of companies through the chances of costs and/or revenues. One of these that has been successfully introduced in the USA is the system of tradable permits, so EU members might consider the introduction of this system since the first transaction has already been realised. In my thesis, I would like to call the attention to the fact, through a simple static microeconomic model, that tradable permits may bring about selection of the unfittest on the expence of companies which pollute the environment at a lesser extent
Szennyezési jogok hatása a vállalati termelési stratégiára ---- Its title in English: The effect of pollution rights on the company production strategy
No full textA cikk a szennyezési jogok bevezetését vizsgálja a mikroökonómia standard vállalatára. Komparatív statikai vizsgáljuk, a termelő vállalat lehetséges reakcióit, amely a technológia változatlanul hagyása, vagy megváltoztatása lehet. Az egyes esetekben arra keresünk választ, hogy hogyan változik a vállalat nyeresége a bevezetés előtti állapothoz képest, és ez milyen szennyezési stratégiával jár. Szennyezési jogot elad-e, vagy vesz a szennyezési jogok piacán a vállalat?
---------------------------------
The paper deals with the effect of an introduction of tradeable permits on the production strategy of a firm. It is assumed that the firm will maximize its profit. After introducing the emission trading the profit function will contain a linear emission procurement/selling cost. We will compare the optimal production strategy before tradeable permits and after that. The mathematical investigation is based on the nonlinear mathematical programming
Knowledge management support in decision making ----- Its title in Hungarian: A tudásmenedzsment támogatása a döntéshozatalban
Get PDFMany of business decisions require logical, step-by-step analysis of the available information or knowledge. This rigorous analysis complements other steps in the decision making process, such as identifying the problem, working with affected parties to develop options, selling the idea to the stakeholders. In the past consultants or experts helped the decision makers in this process. By now these actors are replaced by knowledge managers in those applications where decision makers are supported by decision support systems with built in knowledge base.
-------------------------------
A legtöbb üzleti döntés a rendelkezésre álló információ és tudás logikus, lépésről lépésre történő elemzését igényli. Ez az alapos elemzés kiegészíti a döntéshozatal egyéb lépéseit, mint pl. a probléma azonosítása, a különböző csoportokkal való együttműködés az alternatívák kidolgozásakor, az ötletek kommunikálása az érintettek felé. Régebben tanácsadók és szakértők segítették a döntéshozókat ebben a folyamatban. Mostanra az ő helyüket átvették a tudásmenedzserek, főként azokban az alkalmazásokban, amelyekben a döntéshozókat tudásbázissal rendelkező döntéstámogató rendszerek támogatják
Tanúsítási rendszerek terjedése a világban és Magyarországon -----Its title in English: The diffusion of auditing systems in the developed economies and in Hungary
No full textMagyarországon elsősorban a minőségi tanúsítási rendszereket ismerik széles körben. Ezeket mára már nem csak a gyártók, de a fogyasztók is elfogadják, értik, s általános trend, hogy a minősítéseket egyfajta minőségi garanciaként a termékek csomagolásán is feltüntetik. A környezetvédelmi auditoknál koránt sem ilyen jó a helyzet. Egyelőre kevesen ismerik a rendszereket, s legfeljebb azon cégek törekednek a minősítések megszerzésére, amelyek exportpiacain belépési korlátot vagy versenyelőnyt jelent a tanúsítvány megléte. Sajnos éppen azokban az iparágakban (vegyipar, hőerőművek) nincs törekvés a környezeti politika ellenőrzésére, ahol arra a legnagyobb szükség lenne. Az elvégzett statisztikai vizsgálatból kiderült: egy ország mérete, abszolút gazdasági ereje és fejlettsége világszerte döntő hatással van a tanúsítványok elterjedésére. ----------------------------------------------------
The quality assurance audits are widely known in Hungary. These are not only accepted and understood by manufacturers but also by customers. It is a general trend that the assurance audit symbols are also printed on the package of the product as a guarantee for quality. In case of environmental audits the situation is far from being so favourable. So far only few know these systems, and at most only those companies are striving for the qualifications on whose export markets the audits present a competitive advantage or an entrance barrier. Unfortunately in the industries where it would be the most needed (e.g. chemical industry or thermal power stations) there is the less pressure on controlling the environmental policy. Statistical tests show that the size, the absolute economical force and the level of development of a country determines the expansion of the audits
A magyar vállalatok pénzügyi teljesítményének elemzése 1995 és 1998 között ----- Its title in English: Analysis of the financial performance of Hungarian companies between 1995 and 1998
Get PDFDolgozatomban azt vizsgálom, hogy a kilencvenes évek végén végbe ment-e valamilyen szemléletváltás a magyar vállalatok irányításában, vagyis a pénzügyi teljesítmény és az érték alapú vállalatvezetési módszerek használata között kimutatható-e valamiféle kapcsolat. A teljesítmény elsődleges mutatójának az egységnyi befektetett tőkére jutó szabad pénzáramlást tekintettem, amely egyfajta hozamot jelent. Sokváltozós statisztikai módszerekkel vizsgálva 112 magyar vállalat 1995 és 1998 közötti pénzügyi kimutatásait kiderült, hogy a vizsgált időszakban egyre inkább tetten érhető volt a piacgazdaság hatása, ám a vállalatok koránt sem alkalmazták még teljes körűen a megfelelő vezetési elveket és szemléletmódot, ezért esetenként értékromboló módon működtek. Az emberi erőforrás hatékony felhasználása kulcskérdéssé vált, ugyanakkor tevékenységi körtől függetlenül lehetséges volt a sikeres működés, vagyis egyre kevésbé volt eleve reménytelen ágazat vagy piaci helyzet.
------------------------------
In this article I examine whether there was any change in the governance methods of Hungarian companies at the end of 1990’s, in other words can any connection be detected between the financial performance and the use of value-based management techniques. As prime indicator of performance I chose the cash-flow per invested capital ratio, which gives us a kind of rate of return. I analysed the financial statements of 112 Hungarian companies between 1995 and 1998 using multivariate statistics. It has turned out that the effect of market economy increased more and more in the period examined, but we are still far from being able to say that the value-based management is widely used. Companies are sometimes destroying value. The effective use of human resources became a key value-driver, and in the meantime successful functioning was possible without regard on the field of activity, so there was no hopeless sector or market
A production/recycling model with stationary demand and return rates ----- Its title in Hungarian: Egy termelési/újrafelhasználási modell konstans keresleti és visszatérési ráta mellett
Get PDFA production-recycling system is investigated. A constant demand can be satisfied with production and recycling. The used items are bought back and then recycled. The not recycled products are disposed off. It is analyzed two types of models. The first model examines the EOQ related costs and minimizes the relevant costs. The second model generalizes the first model with introduction of the cost function with linear waste disposal, recycling, production and buyback costs. It is asked whether the pure (either production or recycling) or mixed strategies are optimal.
--------------------------------------------------------------------------------
Egy termelési-recycling modellt vizsgál a dolgozat. A stacionárius keresletet termelésből vagy újrafelhasználásból lehet kielégíteni. A recyclinghoz a használt anyagokat előbb visszavásárolja a gyártó, majd azokat újrafeldolgozza. A visszavásárolt, de fel nem használt anyagokat hulladékként kezelik vagy deponálják. Két modell típus kerül bemutatásra. Az első modellben a készlettartási és rendelési költségeket minimalizáljuk. A második modellben a készletezési költségeken túl lineáris hulladékkezelési, újrafelhasználási, termelési és visszavásárlási költségeket is figyelembe vesszük. Azt vizsgáljuk, hogy a tiszta, azaz vagy termelés vagy újrafelhasználás, vagy a kevert, azaz termelés és újrafelhasználás, stratágiák optimálisak-e
Magyar kis- és középvállalatok teljesítményértékelése ----- Its title in English: Performance evaluation of Hungarian small- and middlesize companies
Get PDFA dolgozat a kis- és középvállalati teljesítmény alakulását vizsgálja magyar vállalatok körében. A kutatás alapját a „versenyben a világgal”, a magyar gazdaság versenyképességével foglalkozó kutatás 1999-es adatfelvételéből leválogatott 108 vállalatot tartalmazó mintán végzett kutatás jelenti. A vállalati teljesítmény mérésére 42 változó segítségével kerül sor. A változók számának csökkentésével hat faktor hozható létre, melyek segítségével létrejön egy stratégia tipológia a vizsgálatban szereplő magyar kis- és középvállalatok teljesítményükre vonatkozó önképe alapján.
-------------------------------
The research on the performance of small and medium-sized enterprises was conducted in the framework of the research programme „In Competition with the World”, which scrutinised the competitiveness of the Hungarian economy. The author participated in the programme from its beginning in 1995, first as the leader of the project on economic policy issues. The programme concentrated on the research of larger enterprises for practical reasons. This paper begins to fill in the gap concerning the competitiveness of the Hungarian SME sector.
To this paper I used the database of the 1999 survey, which comprised a sample of 300 Hungarian enterprises, small and large alike. The survey consisted of four large questionnaires of which I partially utilised only one for the purposes of this paper. This questionnaire was designed to receive general information on the enterprise, including performance data. The sample, which I analyse in this paper consists of 108 Hungarian SME’s. The selection of the enterprises was based on the criteria set by the Hungarian Act of 1999 on SME’s. The enterprises in the sample employ 110 people on the average, while their average turnover is HUF 606 million.
We were interested how the enterprises see themselves and what is their opinion on their performance. The questionnaire used 42 variables measured on interval scale to characterise the performance level. These variables span all the important aspects of business operations including the main operational areas like marketing, finance, operations management, logistics, management of information, strategic management or the societal role of business.
Based on multivariate statistical analysis of the 42 variables using factor and cluster analysis techniques I could identify six factors, which represent typical behavioural patterns or strategies of Hungarian SME’s. The first factor represents a strong customer orientation, including variables like on time delivery, flexibility in meeting the needs of customers, e.t.c. The second factor is called the factor of organisational orientation focusing on issues like efficient organisational structure or the efficiency of management information systems. The third, the lobby factor comprises only two variables: lobbying and selling to the state. Factor four represents an orientation towards technology issues. The main characteristic of the fifth factor is the environment consciousness, while factor six concentrates only on one aspect of market transactions, namely the price. The structure of the factor solutions corresponds strongly to the typical behavioural patterns found among SME’s in the developed economies, therefore may serve the needs of further research as a strategy typology of Hungarian SME’s
A részvényesi értékmaximalizálás elméleti háttere ----- Its title in English: The theoretical background of shareholders' value maximization
Get PDFA tanulmány célja a részvényesi értékmaximalizálás vállalatelméleti hátterének rövid áttekintése, a részvényesi érték defíniálása és a koncepció alkotóelemeinek a bemutatása.
Az első fejezet a részvényesi értékmaximalizálás vállalatelméleti hátterét ismerteti kiindulva a neoklasszikus elméletből, összefoglalva a megbízó-ügynökelméletet, utalva a felelős vállalat koncepció kialakulására és a modern vállalati pénzügyek fejlődésére. Az Egyesült Államokban az 1980-as években a vállalatok teljesítményének és piaci értékének kapcsolatára vonatkozó elemzések a részvényesi érték maximalizálásának a fontosságára helyezték a hangsúlyt. 1986-ban több szakfolyóirati publikációt követõen jelent meg Alfred Rappaport, Creating Shareholder Value, The New Standard for Business Performance című könyve, amely a részvényesi érték szemléletmód alapjait tartalmazza. Ezt követően az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában és Ausztráliában is több publikáció jelent meg a témában bemutatva a részvényesi értékmaximalizálás elveinek gyakorlati alkalmazását, az empirikus kutatások eredményeit.
A második fejezet a fogyasztói értékből kiindulva a vállalati érték meghatározásán keresztül definíálja a részvényesi értéket és bemutatja miért az érték – cash-flow – a legjobb teljesítménymérce, levezetve a szabad cash-flow egy lehetséges felépítését.
A harmadik fejezet defíniálja az értékteremtő folyamatok és értékteremtő tényezők fogalmát, bemutatva a Rappaport által meghatározott hét makro értékteremtő tényezőt, azok rövid jellemzését, a részvényesi értékteremtés hálóját, az értéklánc és a cash-flow kapcsolatát.
-------------------------------
The aim of this essay is to summarize the theory of shareholder value maximization, to define the shareholder value and present the elements of the theory.
Chapter 1 demonstrates the theory of shareholder value maximization based on neoclassical theory summarising the principal-agent theory and with a reference of the development of moral firm concept and of the development of modern corporate finance. In the 1980s in the USA, essays dealing with the relations of the market value and company performance emphasized the importance of shareholder value maximalization.
After numerous surveys, in 1986 a book of Alfred Rapaport „Creating Shareholder Value, The New Standard for Business Performance” was published, containing the basics of shareholder value approach. After this book more essays were published in United States, Western Europe and Australia providing an introduction to the practical usage of shareholder value theory summarising the results of empirical research.
Chapter 2 defines shareholder value through corporate value using customer value as the basis, and demonstrates why value (discounted cash-flow) is the best metric as well illustrating a possible composition of the elements of free cash-flow.
Chapter 3 defines the concepts of value activities and value drivers presenting seven macro value drivers and their short description developed by Rappaport, the Shareholder Value Network and the link between Value Chain and Cash-flow