82129 research outputs found
Sort by
Kitörés a kis párti létből - az ellenzéki pártok sikeres növekedési stratégiáinak vizsgálata Magyarországon 1990-2024 között
Get PDFA recurring question in Hungarian political life is why smaller political parties are unable to break through the so-called "glass ceiling" and become a viable governing force in the long run. Although there have been instances where a small party rapidly grew into a significant political player, such cases remain rare. Notable examples on the Hungarian political landscape include the strengthening of Fidesz between 1994 and 1998, the rise of Jobbik from 2006 to 2018, and the emergence of the TISZA Party after 2022. The significant growth of these three parties resulted from different political circumstances and strategies. In the mid-1990s, Fidesz transformed from a niche party appealing to young people into a dominant force covering the entire society, capitalizing on growing dissatisfaction with the MSZP-SZDSZ government. After 2006, Jobbik filled a political vacuum by representing radical right-wing views, later attempting to broaden its voter base through a shift towards a more mainstream image. The most recent example, the TISZA Party, surpassed 25% support in the 2024 European Parliament elections, becoming the first new party to break out of the framework established by previous examples. This study aims to explore the political processes, strategies, and factors that led to the strengthening of these parties and to examine which elements might still be relevant in today’s political environment. It pays particular attention to the political context that triggered their growth, the recognition and exploitation of political vacuums, and the role of charismatic leaders. Furthermore, it highlights how the rise of Jobbik and the TISZA Party aligns with broader European trends, while Fidesz’s case is considered unique not only in Hungary but also in the European political arena
A status quo-t megkérdőjelező nagyhatalom: Kína
Get PDFOne of the most pressing issues in contemporary international politics is the transformation of the world order. Due to the relative decline of the United States’ power, certain major powers have emerged, questioning the existing world order. These countries are known as status quo seekers, with China being by far the most potent player among them. In my study, I will analyze whether China can assume the role of global hegemon, from various analytical perspectives. Following a theoretical introduction, I will first explain how the United States lost its hegemonic position, and then focus on China. In China’s case, I will examine the key aspects that are essential for constructing an accurate and comprehensive picture, such as economic and military strength. Furthermore, I will explore how China’s stance appears in the media and strategic documents. Finally, by summarizing my research findings, I will attempt to answer the question raised
Deuil et empathie : de la collaboration à la tension narrative dans le récit français contemporain
Get PDFCette réflexion s’intéresse au rôle rempli par l’empathie dans la constitution du récit de deuil. Elle étudie les valeurs et les représentations de l’empathie dans l’organisation de ce type de récit comme concept qui mobilise un discours ontologique novateur de l’écriture contemporaine. En analysant quelques récits de deuil à la lumière d’une composante cognitive et narratologique, notre lecture vise à éclairer le caractère inconsolable du deuil à l’intérieur du récit français contemporain. This paper addresses the role of empathy in the construction of the narrative of grief. It examines the values and representations of empathy in the organization of this type of narrative as a concept that mobilizes an innovative ontological discourse in contemporary writing. By analyzing several grief narratives in the light of a cognitive and narratological approach, our aim is to shed light on the inconsolable nature of grief within contemporary French narrative
A családpedagógiai tanácsadás, mint lehetséges válasz
Get PDFAz elmúlt három évtized során számos változás történt társadalmunkban, amely hat a család, a köznevelés, a család- és gyermekvédelem világára. A teljesség igénye nélkül a gazdasági, a demográfiai, a generációs jellemzők, az egyenlőség - egyenlőtlenség kérdései, a digitalizáció hatást gyakoroltak a családi életre, a köznevelési, a család- és gyermekvédelemi rendszer szereplőinek működésére. A hatás tetten érhető a családi élet minden dimenziójában, a család és az iskola/család- és gyermekvédelemi intézmények közötti kommunikációban, az együttműködésben, az elvárás- és szabályrendszerek, az oktatási, a tanulási, a beavatkozási és problémamegoldási módszerek alakulásában. A területen dolgozó szakemberek nap, mint nap szembenéznek a családi élet nehézségeiből eredő problémákkal, amelyek komoly kihívás elé állítják a szakembereket. A társadalom intézményei különös tekintettel a köznevelési, család- és gyermekvédelmi intézmények jelentékeny feladatot kell, hogy vállaljanak a családok támogatásában. A családokat érintő problémákkal foglalkozó említett speciális tudással, készséggel, attitűddel rendelkező szakember képzésére megfelelő keretet adhat a családpedagógiai tanácsadó mesterképzési szak. Tanulmányunkban áttekintjük mindazokat a szakmai előzményeket, amelyekre alapozva létjogosultságot nyer a családpedagógiai tanácsadó mesterképzési szak indítása intézetünkben és bemutatjuk a családpedagógiai tanácsadó szakember lehetséges kompetenciáit, feladatait, helyét és szerepét a magyar köznevelési-, család- és gyermekvédelmi rendszerek világában
A természettudomány komplexitásának tantárgypedagógiai kihívásai
Get PDFA tanulás mechanizmusa mind fiziológiai, mind szociális és társadalmi vonatkozásaiban is komplex, illetve az egészség dimenziójába is integrált. A természettudományos oktatásban is egyre fontosabb szerepet kap a komplex gondolkodás fejlesztése, amely alapja az interdiszciplináris, rendszer-szemléletű tanulásnak. Jelen munka bemutatja, hogyan kapcsolható össze a komplex gondolkodás fejlesztése a Természettudomány-környezettan tanárszak képzési céljaival, amelyek az egészségfogalmon belül is szerepet kapnak. Kiemelten tárgyalásra kerülnek a kritikai, tudományos, rendszerszintű és innovatív gondolkodási képességek, valamint a konstruktivista alapú tanulási formák szerepe. A fenntarthatóság és a természeti rendszerek megértése a tanulók mentális reprezentációinak formálásán keresztül valósul meg, amelyek a totális egészség megélésében fundamentálisak. A munka célja továbbá rávilágítani arra, hogy a 21. századi természettudományos oktatás kizárólag komplex, integrált megközelítéssel lehet eredményes, amelyet a tanárképzésben is központi szerephez kell juttatni
A közlekedésből eredő zaj- és egyéb szennyezés Szegeden - 9 év mérései
Get PDFAz emberek a legtöbb információt a látás és a hallás segítségével kapják meg: körülbelül 83% a látás és 11% a hallás részaránya. Ma az emberiség több mint fele városokban él. A városok pedig igen zajosak is lehetnek; akár a tartós halláskárosodásig. Emiatt vannak hatósági határértékek, és emiatt érdemes időről időre ellenőrizni a zajkibocsátást. A zajmérés igen érdekes folyamat: a mérőberendezések fizikai mennyiséget mérnek (nyomásszint-ingadozás), az emberi hallás pedig ehhez képest eltérő érzeteket produkál (ennek elsősorban biológiai okai vannak). Így a zajmérés akkor adja vissza az általunk érzékeltet, ha a nyomásszint-ingadozást korrigáljuk az úgynevezett egyenlő hangosság görbéivel. A műszereken ez az A korrekciót jelenti. A másik szokásos korrekciós érték a C; ez jelenti a hallástartományon belüli frekvenciáknál a nyomásszint-ingadozás kimérését. A méréseket az A korrekció szerint végeztem. Szeged területén több önkényesen kiválasztott helyen, az év ugyanazon időszakában, a napon belül több napszakban végeztem méréseket. A cél elsősorban a közlekedés által okozott terhelés meghatározása volt, így a helyszíneket – bár önkényesen, de – úgy próbáltam kiválasztani, hogy a kifejezetten forgalmas helyeken kívül legyenek kimondottan csendes területek is. A méréssorozatot legalább háromévente megismételtem. A mérés során ipari besorolású, hitelesített zajmérőt használtam, a későbbi sorozatok esetében bővítettem a mért adatokat a légköri CO2 és a CO értékeivel. Az értékekből azt a következtetést lehet levonni, hogy Szeged – az itt tapasztalható forgalomhoz képest – elég csendes, élhető város. Minden valószínűség szerint a város struktúrájából adódóan a ventiláció is kiváló: még a forgalmas csomópontoknál sem lehet kiugróan magas CO2 értékeket mérni, CO pedig szinte nincs is
