University of Szeged

Lannert Judit

XXI. Pedagógiai Értékelési Konferencia 21th Conference on Educational Assessment 
2025. április 10–12.  10–12 April 2025 
 
 
 
59 
Plenáris előadás / Keynote lecture (Elnök: Molnár Gyöngyvér) 
 
 
 
A KREATIVITÁS ÉS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLÁBAN  
Lannert Judit 
T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ, 
Kreatív Tanulás és Oktatás Alapítvány 
Kevés olyan fogalom van, amely ilyen nagy utat tett meg és amely, bár fontosságát 
mindenki elismeri, ennyire képlékeny maradt. A kreativitást kutatók napjainkban 
leginkább azt gondolják, hogy a kreativitás egy olyan képesség, amely egyszerre tud újat 
(eredetit, váratlant) és relevánsat (a létező korlátokat is figyelembe vevő hasznosat) 
létrehozni (Sternberg-Lubart, 1999). Másképpen, a kreativitás egyszerre jelent újat és a 
közösség által elismert dolgot. Az eredetiség és a hasznosság – elsősorban a nyugati 
gondolkodásban – erőteljesen összefonódott a kreativitás fogalmával kapcsolatban. Az 
előadás első harmada azt mutatja be, hogy hogyan jutottunk el a zseni fogalmától a mai, 
iskolában is fejleszthető „kis kreativitásig”, és hogyan változott ezzel a kreativitás 
megközelítése, milyen fogalmi és mérési modellek alakultak ki. Ennek egyik 
csúcspontjaként értelmezhető az OECD PISA 2022-es mérés, amely különálló területként 
elsőként mérte a 15 éves tanulók kreativitását. Az előadás bemutatja ennek a mérésnek 
néhány meghökkentő eredményét. 
Érdekes módon nemcsak gazdasági, de filozófiai érvek is felhozhatóak a kreativitás 
mellett. Az alulról építkező, együttműködésen alapuló kreativitás nagyban 
befolyásolhatja, hogyan képzeljük el a jövőt. Posztmodern gondolkodók szerint a nagy 
narratívák és nagy emberek helyett a kis narratívák és kisemberek középpontba kerülése 
az univerzálistól a helyi, lokális kreativitásra helyezi át a hangsúlyt (Lyotard, 1993). 
Szükség van olyan jövőképre, amelyben össze tudjuk kapcsolni a széteső részeket, 
többdimenziósan és rendszerszinten tudunk gondolkodni, elkerülve a leegyszerűsítő és 
polarizáló álmegoldásokat – idézik Edgar Morin francia filozófus gondolatait (Montuori, 
2011). Az előadás második harmadában arról lesz szó, hogy miért fontos napjainkban a 
kreativitás, és ha fontos, miért van az, hogy mégis sokan félünk tőle? Ez a terület közel 
visz minket az iskola világához, hiszen a rend és fegyelem elsőbbsége, a kudarctól való 
félelem, a jövősokkos állapot éppen a zárt gondolkodásnak kedvez, viszont nem kedvez a 
kritikai és kreatív gondolkodás fejlődésének. A pedagógusok körében elterjedt tévhitek, 
neuromítoszok is gátolják a kreativitás térnyerését az iskolában.  
Az előadás harmadik része egy Magyarországon már 10 éve sikeresen működő 
kreativitásfejlesztő program (Kreatív partnerség) tapasztalatait mutatja be, áttekinti a 
módszer mögött rejlő pedagógiai modellt és a programértékelések alapján kimutatott 
eredményeket. 
 
  
P-2 


Hungarian

A kreativitás és fejlesztésének lehetőségei az iskolában : [absztrakt]

Vígh-Kiss Erika Rozália

XXI. Pedagógiai Értékelési Konferencia 21th Conference on Educational Assessment 
2025. április 10–12.  10–12 April 2025 
 
 
 
66 
ADULT SKILLS ASSESSMENT IN HUNGARY: INSIGHTS FROM THE OECD PIAAC 
SURVEY (2017–18 AND 2022–23)  
Erika Rozália Vígh-Kiss 
University of Pannonia 
Keywords: OECD; PIAAC; skills assessment, adult education, literacy levels 
The Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) has measured the 
reading, numeracy and problem-solving skills of adults aged 16–65 on two occasions. The 
first Programme for the International Assessment of Adult Competencies (PIAAC) survey 
was conducted in 2017–18, and the second in 2022–23 (N = 4564), with 31 countries 
participating. Our research questions: How well did Hungarian adults perform? How have 
adult skills developed over the past decade? Are there significant differences between 
gender performance? In this presentation, we compare data on the best-performing and 
worst-performing countries using statistical methods. The PIAAC survey revealed that on 
average one in five adults performs poorly in reading and numeracy skills. Hungarian 
adults aged 16-65 performed at the OECD average in all three areas measured: literacy 
248 points, numeracy 254 points, and adaptive problem solving 241 points. In the area of 
literacy, 32% of Hungarian adults achieved level 1 or below. This means that they are 
unable to understand longer, more complex sentences. 6% of adults achieved level 5, 
which represents an excellent level, compared to the OECD average of 12%. Examining 
the three areas together, 22% of Hungarian adults achieved the two lowest levels of these 
proficiency scales, compared to the OECD average of 18%. The 30-point lower 
performance of adults aged 55-65 can be explained by the effects of aging and changes in 
the quality and quantity of education and training. The trend shows a deterioration, with 
the proportion of adults performing poorly in literacy and numeracy skills increasing. In 
the participating OECD countries, women showed an average of 3 points higher literacy, 
while men had a 10-point advantage in numeracy and a 2-point advantage in adaptive 
problem solving. In Hungary, there was a significant (6-point) difference in favor of 
women in literacy; a significant 5-point difference in favor of men in numeracy. In 
Hungary, differences in skill levels also affect employment data. According to the OECD 
study, a one-standard deviation increase in numeracy skills among employed adults is 
associated with 10% higher wages, which is a statistically significant difference. A one-
standard deviation increase in educational attainment in Hungary is an even more 
significant difference, associated with 22% higher wages. The results are similarly 
worrying as the PISA study conducted among 15-year-olds. The conclusions that can be 
drawn from the new results can help draw attention to the shortcomings and problems 
of the education system. The new findings could help identify the most vulnerable groups 
of the population and develop ways to provide them with practical assistance. 
  
T-11 


English

Adult skills assessment in Hungary: insights from the OECD PIAAC Survey (2017-18 and 2022-23) : [abstract]

Pecsenya Éva

O
RIEN
TA
LISZTIK
A
7574
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
JAPÁN ANYANYELVI BESZÉLŐK ÉS JAPÁNUL TANULÓ 
MAGYAROK JAPÁN NYELVŰ DALSZÖVEGEKRE ADOTT 
ÉRZELMI REAKCIÓINAK VIZSGÁLATA
Kulcsszavak: japán dalszöveg, diskurzuselemzés, érzelmi hatás, lexikai kohéziós elemek, 
kulturális különbségek
Napjainkra egyre inkább elismert tény, hogy a dalszövegek nem csupán művészeti 
alkotások, hanem mély kulturális és nyelvi jelentéssel is bírnak, így kutatások nyelvé-
szeti szempontból is egyre elterjedtebb. A japán nyelvű dalszövegek diskurzuselem-
zése és a hallgatókra tett érzelmi hatásának vizsgálata azonban még kevéssé elter-
jedt kutatási terület a nyelvészetben, ezért a dolgozat célja e hiány pótlása. A kutatás 
során a lexikai kohéziós elemek elemzése mellett figyelembe veszi japán anyanyelvi 
és japánul tanuló magyar zenehallgatók dalszöveg értelmezését és érzelmi reakci-
óit. A cél a kohéziós elemek hatásának megértése a japán dalszövegek kapcsán és a 
dalszövegértelmezés kulturális különbséginek, hasonlóságainak feltárása, valamint 
azon perspektívák megfigyelése, ahonnan a hallgatók értelmezik a dalszövegben 
megjelenített cselekményt és érzelmeket. A módszer diskurzuselemzés és kérdő-
íves adatgyűjtés, amely lehetővé teszi a hallgatók érzelmi reakcióinak vizsgálatát. 
Az eredmények három fő megállapítást tartalmaznak: először is, a skálán választott 
érzelmi reakciók során a kulturális különbségek helyett az egyéni eltérések dominál-
tak; másodszor, a szabad kifejtős kérdéseknél az anyanyelvi beszélők a főszereplő 
érzelmeire fókuszáltak, míg a nyelvtanulók a szereplők közötti kapcsolatot helyez-
ték előtérbe; harmadszor, a lexikai kohéziós elemek valóban irányították a hallgatók 
figyelmét és érzelmi reakcióit. A kutatás hozzájárul a japán dalszövegek nyelvi és 
kulturális aspektusainak jobb megértéséhez, és új irányokat népszerűsíthet a dalszö-
vegkutatás területén.
PECSENYA ÉVA
Japán-tanulmányok 
MA, 3. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Somodi Júlia
egyetemi docens, 
Károli Gáspár Református Egyetem
A MADARAK TISZTELETE AZ ÓKORI JAPÁNBAN
Kulcsszavak: madártisztelet; Kofun-kor; Asuka-kor; népvallás; buddhizmus
A dolgozat célja a japán ókori irodalom használatával annak feltérképezése, hogy 
az ókori Japánban a madarak tisztelete milyen formában létezhetett, illetve ez a tisz-
telet hogyan változott a buddhizmus bekerülésének hatására. Az irodalmi elemzést, 
ahol indokolt, a pályázó régészeti leletek bemutatásával támasztja alá. A madártisz-
telet általános jellemzőjeként a szakirodalom azt a gondolatot kiemeli, hogy a mada-
rak a repülésük révén a világok határait átléphetik, azonban emellett még kieme-
lendő az is, hogy mivel a madarak repülés közben nagyobb területet belátnak, ezért 
védelmező szerepet vehetnek fel. A dolgozat elemzése alapján a Kofun-korban a 
lelket madár alakúnak gondolták, ami a születéskor és a halálkor átkel a világok 
között; illetve segítőknek, akik megmutatják a helyes utat. A buddhizmus által újon-
nan bekerülő hitvilágokkal ez nem volt kompatibilis, ezért a madártiszteletben egy 
redukciós folyamat mehetett végbe. A madarakra az Asuka-kortól kezdve jó ómen-
ként kezdtek el tekinteni, és ez a redukció az írásos forrásokban is megfigyelhető. 
Később azt, hogy milyen madarakat tartottak jó ómennek, kínai mintára határozták 
meg, ami jelentősen megváltoztatta a japán madártiszteletet. Emellett mind a kínai 
kulturális behatások, mind a buddhizmus hoztak magukkal szent madarakat, ame-
lyek gyökeret vertek a japán hitvilágban
VARGA FLÓRA
Japán-tanulmányok 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Kiss Mónika
egyetemi adjunktus, ELTE BTK


Japán anyanyelvi beszélők és japánul tanuló magyarok japán nyelvű dalszövegekre adott érzelmi reakcióinak vizsgálata : [absztrakt]

Erdei Boglárka

G
YERM
EK- ÉS IFJÚ
SÁ
G
I IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
78 79
ÚT AZ ÖNISMERET FELÉ KISS JUDIT ÁGNES ZSÁLYA-
MESEREGÉNYEIBEN
Kulcsszavak: kortárs gyerekirodalom; identitás; gyógyulás; próbatételek; varázslatos utazás
Dolgozatomban Kiss Judit Ágnes két meseregényét, a Zsálya hercegnő és az öreg-
nek hitt herceget, illetve a Zsálya és a mélyvölgyi utazást elemzem. A regényeket 
több szempontból is vizsgálat alá vettem, ugyanis nagyon sokrétűen kapcsolódnak 
az irodalmi hagyományokhoz. Így tehát a meseregényekben felfedezhető (tipiku-
san a mesékben fellelhető) narratív elemek, szimbólumok, toposzok és tabutémák 
mentén szeretném azt bemutatni, hogy milyen módon jelenik meg az identitáste-
remtés, és a próbák által hogyan jutnak egyre közelebb az önismerethez a szerep-
lők. Az érzelmekkel való szembenézés és a félelmek legyőzése központi szerepet 
kap mindkét történet során, s míg az első regényben inkább az önismeret kérdése 
domborodik ki, addig a második regényben a félelmek legyőzése kap szerepet azál-
tal, hogy Zsálya gyógyulásának útja jelenik meg az olvasók előtt. Kiss Judit Ágnes 
meseregényeinek aktualitását erősítik a bennük feldolgozásra kerülő tabuk, melyek 
beemelése segít szembenézni olyan jelentős témákkal, mint a betegség, halál.
BÓDIS MIRA MÁRIA
Angol nyelv és kultúra tanára; magyar nyelv és 
irodalom szakos tanár 
Osztatlan, 9. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Gesztelyi Hermina Ágnes
egyetemi adjunktus, DE GYGYK
ROALD DAHL CHARLIE ÉS A CSOKIGYÁR CÍMŰ 
REGÉNYÉNEK CENZÚRÁJA – OKAI ÉS HATÁSAI
Kulcsszavak: cenzúra, gyermekirodalom
A cenzúra és az irodalom kapcsolata a 21. században egyre jelentősebb kérdéssé 
válik, különösen a gyermekirodalom területén, ahol a társadalmi normák és elvá-
rások formálják a narratívák recepcióját. A dolgozatom célja Roald Dahl Charlie 
és a csokigyár című művének elemzése a cenzúra és a kulturális kontextus szem-
pontjából. A munka vizsgálja, hogy a karakterek szélsőséges jellege és a sztereo-
típiák hogyan tükrözik a társadalmi normaszegést, valamint a komikum szerepét a 
társadalmi kritikában. A cenzúra hatását különös figyelemmel kísérjük a műfordítá-
sok során, kiemelve, hogy a nyelv modernizálása hogyan alakítja át a párbeszédek 
jelentését.
A kutatás rávilágít arra, hogy a cenzúra nem csupán a művek tartalmát befolyá-
solja, hanem azok értelmezését is, különös tekintettel Dahl további műveire és adap-
tációikra. A cenzúra következményeinek mélyebb megértése nemcsak a gyermek-
irodalom, hanem a tágabb irodalmi diskurzus szempontjából is alapvető fontosságú. 
Ezen kívül a tanulmány új perspektívát kínál a gyermekirodalom és a cenzúra közötti 
komplex kapcsolatról, lehetőséget adva további kutatási irányok feltárására.
ERDEI BOGLÁRKA
Magyar 
BA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Devescovi Balázs
egyetemi adjunktus, ELTE BTK


Roald Dahl Charlie és a csokigyár című regényének cenzúrája - okai és

hatásai : [absztrakt]

Berkes Zsófia

FILM
TU
D
O
M
Á
N
Y
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
90 91
A LIMINALITÁS ÉS A NEM-HELYEK TÉRRE ÉS EMBERRE 
GYAKOROLT HATÁSA ANTALL NIMRÓD KONTROLL CÍMŰ 
FILMJÉBEN
Kulcsszavak: nem-helyek; liminalitás; pszichológia; filmelemzés; szimbolizmus
A dolgozat témája a nem-helyek és a liminalitás térre és emberre gyakorolt hatásá-
nak vizsgálata Antal Nimród Kontroll című filmjében. A film narratíva és filmnyelvi 
szempontok szerint lett vizsgálva, amit a tér elváltozásával és a személyiség torzu-
lásával foglalkozó antropológiai és pszichológiai tanulmányok támasztottak alá. 
A dolgozat a film főszereplőjének, Bulcsúnak, a sorsát követi végig, megvizsgálva, 
hogy a liminalitásban eltorzult terek, idő és individuum milyen hatással van rá, illetve 
elméje torzulásának milyen fizikai manifesztációja van. Továbbá, mélylélektani és 
szimbolikus szempontból miért értelmezhető a főszereplő utazása mitológiai és bib-
liai purgatórium járásként. A film két aspektusa, a narratíva és a képnyelv, külön van 
elemezve, így a dolgozat tartalma is két nagyobb egységből áll: a tér vizsgálata és a 
karakterek vizsgálata. A két egység azonban együttesen adja ki az elemzés és kuta-
tás eredményét. Az eredmény: a nem-helyek liminális állapotot idéznek elő, ahol a 
személyiség meghasonulása a purgatórium szimbolikáján keresztül mutatható be.
BÁNYÁSZ DORKA ZSÓFIA
Kommunikáció- és médiatudomány 
BA, 5. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Kutai Gergely
mestertanár, KRE BTK
JAZZ, ÁLMOK ÉS MÉG TÖBB JAZZ – 
A TÖRTÉNETMESÉLÉS, A KARAKTEREK ÉS A ZENE 
KAPCSOLATA DAMIEN CHAZELLE FILMJEIBEN
Kulcsszavak: filmzene, musical, narratívaelemzés, karakterelemzés, műfajelmélet
Dolgozatomban Damien Chazelle első három filmjét (Guy and Madeline on a Park 
Bench (2009), Whiplash (2014), Kaliforniai álom (La La Land, 2016)) vizsgálom, külö-
nös tekintettel a zene és a történetmesélés közötti kapcsolatra, a karakterek sze-
mélyes dilemmáira, valamint arra, hogy a rendező miként tematizálja és ábrázolja a 
zenét, különösen a jazzt.
Az elemzések során vizsgálom a három film eltérő műfaji besorolásának hatását, 
mely befolyásolja a zene narratív és vizuális szerepét a vizsgált művekben. A jazz 
ábrázolását és tematizálását is tanulmányozom Chazelle filmjeiben. Elemzéseim 
során különös figyelmet fordítok arra, hogy miként jelenik meg a jazz mint a művé-
szi önkifejezés eszköze, és hogyan határozza meg a szereplők döntéseit és sorsát. 
Vizsgálom azt is, hogyan alakítja a zene a cselekmény szerkezetét és a karakterek 
pozícióját a történetben. A dolgozatban részletesen bemutatom, hogyan fonódik 
össze a zene a filmek képi világával, és miként befolyásolja ezt a filmek alaptémája 
és műfaja. A filmek zenéjét részletesen elemzem, különböző kategóriákba sorolva 
a betétdalokat megjelenésük és funkcióik szerint, vizsgálom ezek történetmesélés-
ben és karakterépítésben betöltött szerepét.
A dolgozat célja, hogy rendszerezze Chazelle első három nagyjátékfilmjének 
közös vonásait és különbségeit, miközben bemutatja a rendező egyedi stílusát 
és a zene kiemelt szerepét az általa teremtett világokban. Az elemzés nemcsak a 
Chazelle- filmek, hanem általánosságban a zenés filmek műfaját tekintve is releváns 
lehet, különösen a zene és a film közötti szoros kapcsolat megértése szempontjából. 
Kutatásom alapjául többek közt Rick Altman, Biró Yvette, John G. Cawelti, Kovács 
András Bálint és Lohr Ferenc művei szolgáltak.
Az elemzések bizonyítják, hogy Chazelle alkotásaiban a zene nem csupán illuszt-
ratív funkciót tölt be, hanem aktív részese az elbeszélésnek. A két musicalben a zenei 
betétek közvetlenül kapcsolódnak a cselekményhez, a Whiplash-ben azonban a 
zene az elszántság, a küzdelem és a siker metaforájává válik. Az elemzett filmekben 
megmutatkozik, hogy Chazelle miként használja a zenei jeleneteket a történetmesé-
lés előmozdítására, a karakterek fejlődésének ábrázolására és a néző érzelmi bevo-
nására. A rendező személyes célja, hogy filmjein keresztül érzékeltesse a nézővel a 
jazz jelentőségét és haldoklásának problémáját. A zenei betétek sokféle szerepet 
töltenek be, és különböző formákban, hangforrásokból jelennek meg. 
BERKES ZSÓFIA
Kommunikáció- és médiatudomány 
BA, 5. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Kálai Sándor
egyetemi docens, DE BTK


Jazz, álmok és még több jazz - a történetmesélés, a karakterek és a zene kapcsolata Damien Chazelle filmjeiben : [absztrakt]

Kerkeni Dóra Lilla

TÁ
RSA
D
A
LO
M
N
ÉPRA
JZ, TÁ
RG
YI K
U
LTÚ
RA
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
152 153
ORTODOX HTRE TÉRÉS MIATT A BÍRÓSÁGON. LIPCSE, EGY 
MÁRAMAROS MEGYEI FALU A 20. SZÁZAD FORDULÓJÁN
Kulcsszavak: felekezetváltás; informális közösség; konfliktus; per; „skizma”
Kutatásom témája egy olyan 20. századeleji Máramaros vármegyében történő ese-
ménysor, amelynek során görögkatolikus hitű ruszinok ortodox hitre tértek. A görög-
katolikus egyházból való kiszakadás számos települést érintett, amely eseményt 
bírósági tárgyalások követtek. A dolgozatban én Lipcse esetpéldáját elemeztem.
A kutatás aktuális kérdések megválaszolására irányuló vizsgálat. Egyfelől azért, 
mert az ortodox hitre térő ruszinok történetével idáig igen kevesen foglalkoztak, 
illetve a korábbi kutatások politikatörténeti magyarázatokat kerestek a görögkatoli-
kus egyháztól való elfordulásra, míg én eddig nem alkalmazott módszer segítségé-
vel, a történeti antropológia eszköztárával végeztem a kutatást. Másfelől az elemzés 
újszerűsége abban keresendő, hogy a dolgozat eddig nem kutatott eredeti levéltári 
forrásokon – a lipcsei áttéréseket követő bírósági tárgyalásokat rögzítő dokumen-
tumokon – alapul. A lipcsei események eddig nem képezték az ortodox hitre térés 
magyarázatát kereső kutatások részét.
A dolgozat szerkezeti felépítésére a perspektíva folyamatos szűkítése a jellemző. 
A kutatástörténeti áttekintést, majd az általam feldolgozott forráscsoport bemutatá-
sát az elméleti módszertani kereteket kijelölő fejezet követi. Mielőtt a lipcsei eset-
példa interpretációja következne, a negyedik fejezetben átfogó képet adok arról, 
hogy Máramaros vármegye milyen kihívásokkal szembesült a 20. század fordulóján. 
Meglátásom szerint azért szükséges a vármegyére jellemző életkörülmények tárgya-
lása, mert közelebb visz a máramarosiak mindennapi tapasztalatainak megismeré-
séhez. Továbbá segíti annak a feltárását, hogy a ruszinok az 1910-es évek elején alig 
két év leforgása alatt miért fordultak radikálisan szembe a görögkatolikus egyházzal. 
Kiemelt jelentőséget tulajdonítok az oktatási-művelődési viszonyok kvantitatív ada-
tok mentén történő vizsgálatának.
Az ötödik fejezet mikroszintű elemzés, amelynek fókuszában a lipcsei ruszinok 
ortodox hitre térésének vizsgálata áll. A célom az volt, hogy egyrészt bemutassam, 
hogy milyen tényezők motiválták az ortodox hitre térést, másrészt a kutatás egyolda-
lúságának elkerülése érdekében azt is vizsgáltam, hogy a világi és a görögkatolikus 
egyházi tisztségviselők hogyan gondolkodtak a ruszinok cselekedeteiről. A dolgozat 
konklúziója, hogy az ortodox hitre térés folyamata révén létrejövő informális közös-
ség pótolta a lipcsei ruszinok életéből hiányzó közösséghez való tartozás élményét. 
KÁDÁR ANNA KATALIN
Néprajz 
MA, 1. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Keményfi Róbert
Intézetvezető egyetemi tanár, DE BTK
GYÖNGYKOSZORÚK GYÖNGYSZEME. 
TUNÉZIAI MAHDIA NŐI FEJVISELETE
Kulcsszavak: Tunézia; Mahdia; fejviselet; esküvő; gyöngy
Dolgozatomban a tunéziai viseletben megjelenő gyöngyös fejviseletek képezik 
vizsgálódásom tárgyát. A fejdíszek rendszerezésénél és a terület kiválasztásánál a 
gyöngy megjelenésének mértéke volt meghatározó. Jelen kutatásom középpont-
jába Mahdiát helyeztem, ahol díszes és több elemből álló fejviselet alakult ki. Ezen 
a településen az asszonyi életfordulók, a családi állapot változása elsősorban a fejvi-
selet alakulásában tükröződik.
Kutatásom során a fejdísz viselésének alkalmainak és készítési módjának fel-
gyűjtésére törekedtem. Mélyinterjúk mellett, rövidebb beszélgetések és résztvevő 
megfigyelés képezi kutatásom alapját. A viseletkultúra elmondáson alapuló meg-
ismerésén túl, technikailag is belemélyedhettem a készítési folyamatokba, amely a 
fejviselet készítés leírásakor vált segítségemre.
Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy a nők életében a fejdísz milyen 
szimbólum rendszerrel bír, emellett mely női életszakaszokat és átmeneteket kíséri 
végig. Kutatásom célja továbbá a gyöngy jelentőségének és szerepének vizsgálata 
a viseletkultúrában. Végül, hogy az alapanyagok változásával miként helyettesítették 
a korábbi hozzávalókat és ezáltal hogyan alakult át a fejviselet díszítése.
KERKENI DÓRA LILLA
Néprajz szak 
MA, 1. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Keményfi Róbert
Intézetvezető egyetemi tanár, DE BTK


Gyöngykoszorúk gyöngyszeme : Tunéziai Mahdia női fejviselete : [absztrakt]

Dakó Ádám

Ó
KO
RTU
D
O
M
Á
N
Y – K
LA
SSZIK
A
-FILO
LÓ
G
IA
 I.
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
172 173
A HŐS VALLÁSTÖRTÉNETI FENOMENOLÓGIÁJA
Kulcsszavak: fenomenológia; mítosz; hős; rítus; szent
Dolgozatom arra keres választ, miként lehetséges a vallás jelenségeinek leírása, 
hogyan lehet a különböző vallási jelenségeket egy szisztematikus gondolati ívre 
helyezni. Ennek megfelelően, a  bevezető fejezetében választott módszeremet, 
néhány a vallástörténetben és a dolgozat gondolatiságában elsőrendű fogalom 
tisztását és egy általánosabb jellegű bevezetést mutatok be.
Ezután Robert Graves mitológiai munkáját, annak hatását és szerepét járom 
körbe. A következő egység a hős mint vallástörténeti jelenség általános bemutatása, 
előtérbe helyezve saját elméletemet a hős szakrális elhelyezkedéséről. Az összeha-
sonlító egység követi, ahol az általános, módszeremből leszűrt tanulságokkal együtt, 
kiválasztott hősfigurák mint vallástörténeti fenomének összehasonlítása történik egy 
központi hősfigura alá helyezve, amely Akhilleusz.
Az összegző fejezetben mindazt összegzem, amely hős és mítosz egységét 
jelenti, a vallás megélt, rítushoz kapcsolódó aspektusán keresztül. 
DAKÓ ÁDÁM
Szabad bölcsészet 
BA, 3. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Kulin Veronika
egyetemi adjunktus, PTE BTK
ΆΓΡΆΜΜΑΤΟΣ ÉS ἸΔΙΏΤΗΣ. A LITERALIZÁCIÓ KÉRDÉSE 
AZ ELSŐ SZÁZADI GALILEÁBAN.
Kulcsszavak: literalizáció, oktatás, Galilea
A principátus korában a Római Birodalomban az írásbeliség ugrásszerűen fejlődött. 
A lakosság nagyobb része azonban még mindig írástudatlan volt. A birodalmat a 
hivatalos adminisztráció szintjén nyelvi dichotomia jellemezte, a provinciák népes-
sége viszont szóban és írásban is sok helyen aktívan használta anyanyelvét, ezért a 
helyi társadalmak nyelvileg sokszínűek voltak. Az írástudásnak többféle szintje léte-
zett. Olykor azt is írástudatlanként jellemezték, aki anyanyelvén gyakorlott író volt, 
görögül viszont nem. De minden további nélkül írástudónak mondta magát az a 
falusi jegyző, aki csak nagy nehézségek árán volt képes egy memorizált szöveget 
lejegyezni. Júdeában és Galileában nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy léte-
zett volna már egy általános, kötelező jellegű oktatás az első században, azonban 
a régészeti leletek azt mutatják, hogy a galileai kézművesek és halászok körében 
nem feltétlenül volt rendkívüli az írástudás. Hosszú ideje foglalkoztatja a kutatókat az 
Apostolok cselekedetei 4: 13-ban szereplő két görög szó: az άγράμματος, illetve az 
ιδιώτης értelmezése. A dolgozat nyelvészeti, régészeti, valamint teológiai kutatások 
tükrében igyekszik felfedni a két szó értelmezési lehetőségeit.
HOMOKI-KÁLLAY KATALIN
Teológia 
Osztatlan, 9. félév
Szent Pál Akadémia
Témavezető:
Prof. Dr. Grüll Tibor
egyetemi tanár, SZPA


A hős vallástörténeti fenomenológiája : [absztrakt]

Maill Attila

Ó
KO
RTU
D
O
M
Á
N
Y – K
LA
SSZIK
A
-FILO
LÓ
G
IA
 I.
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
176 177
AHASVÉROS IDEJÉBEN TÖRTÉNT? KÍSÉRLET ESZTER 
KÖNYVE KELETKEZÉSI IDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA 
AZ AKHAIMENIDA ÉS A SZELEUKIDA TÖRTÉNELEM 
TÜKRÉBEN
Kulcsszavak: Eszter könyve; Biblia; Xerxész; történelmi hitelesség
Eszter könyve a Héber Bibliában a Ketubim (Írások) között található, és a történet az 
akhaimenida Perzsa Birodalomban, Ahasvéros király uralkodása alatt játszódik. Bár a 
történet tartalmaz egyértelmű túlzásokat, de a szerző ismerte valamennyire a perzsa 
közigazgatást és udvari szokásokat. Dolgozatom egyrészről arra fókuszál, hogy mi 
a valóság és mi a fikció a történetben, valamint arra, hogy mikor keletkezett  Eszter 
könyve: a perzsa korban vagy később? Hipotézisem szerint az Eszter könyvében 
elbeszélt, az üldözésben is megnyilvánuló zsidógyűlöletet csak a  szeleukida időszak 
kontextusában tudjuk értelmezni, hiszen a Héber Bibliában alapvetően egy pozitív 
kép maradt fenn a persza uralomról. A Deutero-Izajásban a próféta Küroszt megvál-
tóként és szabadítóként, Jahve kiválasztottjaként üdvözülte. Ezdrás könyvének tanú-
sága szerint Kürosz rendeletet adott ki, amelyben engedélyezte a Nabú- kudurri-
uszur által Babilonba hurcolt zsidók hazatérését Palesztinába és ott a közösségi élet 
újjászervezését, a lerombolt jeruzsálemi templom felépítését és a kultusz helyreál-
lítását. Az építés költségeit pedig a perzsa államkincstárból fedezték. Dareiosz is 
támogatta az építkezést, sőt, elrendelte, hogy a naponkénti templomi áldozatokat 
állami költségből fedezzék. Ezzel szemben az Eszter könyvében szereplő perzsa 
király a zsidók kiirtására adott ki parancsot. Hogy lehetséges ez? Véleményem sze-
rint úgy, hogy ez a rendelet soha nem létezett: puszta kitaláció. De akkor miért van 
benne a történetben? A kérdés megválaszolásnak a kulcsa véleményem szerint a 
könyv keletkezési idejében keresendő. Legfőbb hipotézisem az, hogy Eszter könyve 
a szeleukida uralkodók vallási üldözései közepette születhetett. Dolgozatomban ez 
a hipotézis kerül hosszabban kifejtésre. 
MAILL ATTILA
Történelemtanár; magyar nyelv és irodalom szakos 
tanár 
Osztatlan, 3. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Csabai Zoltán
egyetemi adjunktus, PTE BTK
QUID ENIM NON CARMINE POSSUNKT? – MEDEA 
MINT VARÁZSLÓNŐ A GÖRÖG-RÓMAI IRODALMI 
HAGYOMÁNYBAN
Kulcsszavak: Medea; Ovidius; Seneca; Apollónios Rhodios; varázslónő
Dolgozatomban Medea varázslónői aspektusát vizsgálom az irodalmi hagyomány 
tükrében. Apollónios Rhodios, Ovidius, és Seneca egyes szöveghelyein keresztül 
vetem össze Medea karakterének több fontos aspektusát, melyek a szakirodalom-
ban eddig kevesebb figyelmet kaptak: Medea és pártfogó istennőjének, Hecaté-
nak a kapcsolat; Medea szűken értelmezett varázslónői mivolta és az általa elvégzett 
mágikus gyakorlatok; valamint Medea fizikai leírása és megjelenése. Munkámban 
abból a szempontból is vizsgálom Medea alakját, hogy mágikus vonásainak iro-
dalmi megjelenítésében jelen van-e a görög és római hagyomány eltérése.
MARTOS DOROTTYA
Ókori nyelvek és kultúrák, klasszika-filológia szakirány 
BA, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Beszkid Judit
tanársegéd, ELTE BTK


Ahasvéros idejében történt? : kísérlet Eszter könyve keletkezési idejének meghatározására az akhaimenida és a szeleukida történelem tükrében : [absztrakt]

Csepregi Horváth Dóra Anna

H
O
N
FO
G
LA
LÁ
SKO
R ÉS KÖ
ZÉPKO
R RÉG
ÉSZETE
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
220 221
PERKÁTA-NYÚLI-DŰLŐ TEMPLOM KÖRÜLI TEMETŐJÉNEK 
KÉSŐ KÖZÉPKORI TEMETKEZÉSEI
Kulcsszavak: kunok; koporsóvasalatok; érmék
Pályamunkámban Perkáta-Nyúli-dűlő késő középkori érmés sírjaival és koporsóvasa-
latos temetkezéseivel foglalkoztam. A lelőhely nagy számú feltárt sírja és dokumen-
táltsága miatt kiváló kutatási alapot jelentett a temető. A 32 érmés sír feldolgozása 
során részletesen elemzésre kerültek a sírleletek. A 37 koporsóvasalatos temetkezés 
pedig remek lehetőség volt arra, hogy egy eddig elhanyagolt lelettípussal foglal-
kozzak. A koporsóvasalatokat díszítés és funkció szerint csoportosítottam, és a sírle-
letek biztosították ezek keltezését. Munkám végén végig vettem, hogyan is nézhe-
tett ki egy halotti viselet, illetve, hogy a koporsóvasalatok mögött milyen nagyobb 
összefüggések rejtőznek.
BOHN MÁRTON
Régészet 
MA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Mordovin Maxim
docens, ELTE BTK
A VISEGRÁD-SIBRIK-DOMBI ISPÁNSÁGI VÁR 
KÉTOSZTATÚ KŐÉPÜLETEI
Kulcsszavak: későrómai erőd; kora Árpád-kori ispáni vár; ispáni palota; funkció; kerámia-
anyag
Az ispánsági várak egyik különleges és szerencsés példája a Visegrád-Sibrik-dombi 
ispánsági vár. A Pone Navata későrómai erődjének alapjaira épült központ területe 
jól kutatható, mely alkalmat ad a vár belső területének alaposabb vizsgálatára is. 
Az ’50-es évektől zajló kutatások egyik fontos pontja volt az 1974-75-ben lezajlott 
nagy területű ásatás, mely főként a vár délkeleti részét érintette. A számos római kori 
emlék mellett ekkor került elő egy mészkő kváderekből épült, kétosztatú kőépület, 
melyet az ásatók ispáni palotaként határoztak meg.
Az ásatás óta elmúlt 50 évben számos kérdés merült fel és több meghatározás is 
született az épülettel kapcsolatban. A kérdések alapvetően két lényegi pontra irányul-
nak. Ezek közül az első és egyben legfontosabb, az épület funkciójának meghatáro-
zása. Az ispáni palotaként való meghatározáson túl ugyanis felmerült a királyi udvar-
ház megnevezés is. A kérdés eldöntéséhez elsődleges a párhuzamok vizsgálata, 
mely párhuzamok első sorban a korabeli erősségekben ispáni lakként meghatározott 
épületek. Ezen várak közül eddig a borsodi földvárból, Abaújvárról, Esztergomból, 
Pozsonyból és Sopronból ismerünk ispáni lakhelyként meghatározott építményeket. 
Ebből már elsőre világossá vált, hogy az ispánsági várakon belül nincs teljesen meg-
feleltethető párhuzama az épületnek, így fontos a királyi udvarházak mellett a határon 
túli 9-12. századi központok kőépületeinek vizsgálata is. Mivel jelenleg nem áll rendel-
kezésre elég mennyiségű adat a pontos funkció meghatározásához, ezért a legmeg-
felelőbb elnevezés a kétosztatú kőépület lehet, mely egyben egy épülettípust is jelöl. 
   A másik fő kérdés az épület minél pontosabb építési, illetve használati idejének 
megállapítása az épületből előkerült leletanyag feldolgozásával, illetve az épület 
szűkebb környezetében elhelyezkedő építmények figyelembevételével. Bár már az 
ásatáskor egyértelművé vált, hogy az épület a 11. században épülhetett, a századon 
belüli pontosabb keltezés nyitott kérdés maradt. A szinte kizárólag kerámiaanyagból 
álló leletanyag vizsgálata alapján azonban a század első felében való építés épp úgy 
lehetséges, mint a század második fele. A leletanyag feldolgozása során az is kide-
rült, hogy összetételében, minőségében nem tér el a környék kerámiaanyagától, így 
ez nem utal reprezentatív funkcióra.
CSEPREGI HORVÁTH DÓRA ANNA
Régészet 
BA, 5. félév
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Rácz Tibor Ákos
egyetemi adjunktus, PPKE BTK


A Visegrád-Sibrik-dombi ispánsági vár kétosztatú kőépületei : [absztrakt]

Óvári Péter

H
O
N
FO
G
LA
LÁ
SKO
R ÉS KÖ
ZÉPKO
R RÉG
ÉSZETE
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
228 229
AMULETTVISELETI SZOKÁSOK A 10-11. SZÁZADI 
KÁRPÁT-MEDENCEI SÍRLELETEK FÉNYÉBEN
Kulcsszavak: amulett; amulettviselet; honfoglalás; sírlelet;
A 10–11. század hazai kutatásában régészeti szemszögből sem elhanyagolható a 
honfoglaló magyarok hiedelemvilágának, vallásának kérdése. A nevezett korszak-
ból származó sírokban tetten érhető hagyományok, rítusok és temetkezési szokások 
mellett a téma fontosságát jelzi a korai kutatás által a honfoglalás korára előszeretet-
tel használt „pogány kor” megnevezés is, mely érzékletes módon fejezi ki a keresz-
ténység felvétele előtti időszak lényegi különállását, középpontba állítva a vallás 
kérdéskörét. Ugyan a honfoglalás kor kutatásának elmúlt közel két évszázada során 
jelentősen árnyaltabb kép alakult ki mind a centralizált államszervezet létrejöttéről, 
mind a kereszténység felvételéről, azonban a magyar „ősvallás” iránti tudományos 
érdeklődés továbbra sem hagyott alább. A Kárpát-medencéből előkerült 10–11. szá-
zadi amulettekre a magyarság kereszténység felvétele előtti hitvilágának kézzel fog-
ható tárgyi emlékeiként tekinthetünk, így komplex vizsgálatuk többletinformáció val 
szolgál a honfoglalás kori társadalmi csoportok szokásaival, „vallási” életével, illetve 
annak összetettségével és változásával kapcsolatban. A hazai 10–11. századi amu-
lettek elsősorban a „közrendűek” körébe tartozó nők, valamint gyermekek sírjai-
ból ismertek, azonban vannak, amelyek szórvány-, vagy telepleletként kerültek elő. 
A tárgycsoport feldolgozásához szükségesnek tartottam egy összefoglaló tipológia 
elkészítését, valamint az egyes amulett-típusok önálló vizsgálatát. Ezek a vizsgálatok 
ugyanis számos tekintetben tovább mutatnak az egyedi, egyes leletek értelmezé-
sén. Mindemellett említésre érdemes, hogy több párhuzam mutatható ki az amulet-
tek formai jellegéből adódóan a magyarság koratörténetével kapcsolatba hozható 
leletanyagból. Ezen analógiák hátterében vélhetően azonos (vagy hasonló) kognitív 
tartalmak is feltételezhetők, nem pusztán csak formai egyezésekről beszélhetünk.
ÓVÁRI PÉTER
Régészet 
MA, 1. félév
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Langó Péter
egyetemi docens, PPKE BTK
NAGYPATÁS HOSSZÚCSONTBÓL KÉSZÜLT TÁRGYAK 
HASZNÁLATA A KÖZÉPKORBAN JÉGEN ÉS VÍZEN
Kulcsszavak: csontkorcsolya; csont halászháló-nehezék; használatinyom-vizsgálat; kísérleti 
régészet
A 19. század óta foglalkoztatja a kutatást az ásatásokon előkerülő, nagypatás állatok 
hosszúcsontjaiból készült tárgyak használata. Az eszközök többségét csontkorcso-
lyának tekintik, elsősorban az egyik oldalukon sík felülettel rendelkező darabokat, 
melyek a kora bronzkortól adatolhatók a régészeti leletanyagban. Korcsolyaként 
való használatuk azonban időről-időre megkérdőjeleződik, egyes tárgyak esetében 
felmerül többek között a halászháló-nehezékként való értelmezés. Dolgozatomban 
középkori és kora újkori eszközök valós funkciójára kerestem a választ. Célom az 
volt, hogy megállapítsam a középkorban valóban jégen való csúszkálásra használ-
ták-e a tárgycsoport legalább egy részét. Emellett arra kerestem a választ, hogy 
megjelennek-e csont halászháló-nehezékek a régészeti leletanyagban, ameny-
nyiben igen, ezek elválaszthatók-e a korcsolyaként azonosított daraboktól. Ehhez 
a használatinyom-vizsgálat és a kísérleti régészet módszerét alkalmaztam, párhu-
zam gyanánt pedig néprajzi gyűjtésből származó tárgyakat vizsgáltam. A haszná-
lati-nyomok elemzése alapján sikerült három csoportot elkülönítenem. A két első 
csoportot pedig további alcsoportokra osztanom. A kísérlet alátámasztotta, hogy a 
tárgyak egy részét egykoron valóban használhatták jégen való csúszkálásra. A nép-
rajzi párhuzamok alapján pedig két típusú halászháló nehezékeinek megjelenését 
valószínűsíthetjük a vizsgált tárgyak körében.
SZATHMÁRI KATA
Régészet 
MA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Csippán Péter
adjunktus, ELTE BTK


University of Szeged

Not a member yet

A kreativitás és fejlesztésének lehetőségei az iskolában : [absztrakt]

Adult skills assessment in Hungary: insights from the OECD PIAAC Survey (2017-18 and 2022-23) : [abstract]

Japán anyanyelvi beszélők és japánul tanuló magyarok japán nyelvű dalszövegekre adott érzelmi reakcióinak vizsgálata : [absztrakt]

Roald Dahl Charlie és a csokigyár című regényének cenzúrája - okai és hatásai : [absztrakt]

Jazz, álmok és még több jazz - a történetmesélés, a karakterek és a zene kapcsolata Damien Chazelle filmjeiben : [absztrakt]

Gyöngykoszorúk gyöngyszeme : Tunéziai Mahdia női fejviselete : [absztrakt]

A hős vallástörténeti fenomenológiája : [absztrakt]

Ahasvéros idejében történt? : kísérlet Eszter könyve keletkezési idejének meghatározására az akhaimenida és a szeleukida történelem tükrében : [absztrakt]

A Visegrád-Sibrik-dombi ispánsági vár kétosztatú kőépületei : [absztrakt]

Amulettviseleti szokások a 10-11. századi Kárpát-medencei sírleletek fényében : [absztrakt]

80,013

82,129